Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-11 / 10. szám

1990. január 11., csütörtök Dunántúlt napló 3 Nosztalgia, gazdaságos működés Feléledt a Hotel Kikelet és a Hotel Bár Pécs egzotikus hírű, filmbe is bekerült Hotel Kikeletje az 1949. évi államosítás után is­mét feltámadt. Készül a cégér, a hivatalos papírokon már ott szerepel a pecsétben. Várha­tóan február 1 -jén nyit ugyan- csők a mostani SZOT-üdülő épületében, a hajdani éj­szakai diszkó helyén a Kike­let Bár is. Az átalakítási és ujjávarázsolasi munka javá­ban tart, amire a SZOT Köz­pont több millió forintot szánt. Egyik kivitelező a Nagykani­zsai Faipari Szövetkezet, amely a többi építővel, szere­lővel együtt Máté András belső építész és Bodó And­rás grafikus útmutatása alap­ján dolgozik. A legismertebb hely a Hotel Kikeletben a 'közkedvelt bár volt, ez szinte teljesen a régi arcát veszi fel a nosztalgia, a múltidézés jegyében. Persze csak a for­mák lesznek a régiek, a bo­rítás vadonatúj, miként a be­rendezések zöme is. Helyükön lesznek a boxok, de nem fa­pados változatban, hanem bordóbársony-burkolattal, de újak a támlás ülőkék és a bárszékék is. Zaklajda István, az üdülő igazgatója lelkes lokálpatriótaként 'kereste a ré­gi fotókat, rajzokat, terveket és ezeket szintén felhasznál­ják az újjáalakítás idején, így például hamarosan meg­nyitják a negyven évvel ez­előtti keleti bejáratot, de addig már a portán át me­hetnek a vendégek az étte­rembe, a teraszra, ahol ide­geneknek, tehát nem beutalt személyeknek külön részt hoztak létre. Sőt szobát fog­lalhatnak az idegenek, az IBUSZ-szal együttműködve, 'hatvan helyet biztosit az üdü­lő. Érdeklődés a 10-777-es te­lefonon. A Kikelet Bár meg­nyitása ígérkezik a legigazibb szenzációnak. Itt majd bár- és szalonzene szól és végleg száműzik a környékbelieket Idegesítő, túl hangos éjsza­kai diszkót. Az átalakításra természetesen nemcsak a nosztalgiázás szellemében ke­rült sor, hanem azért még, hogy ilyen nyitott formában, gázdaságosan működjön majd a SZOT Kikelet üdülő. Cs. J. Az Első Hazai Takarékpénztártól az OTP-ig **Í! |*- ■ I jHÉL * JjMA 1 * JBK/ jpf m i 1 'jffiS&rWA ipPMBi V» iH; «JU 1 «^1; SHknr"—1 ~\ WJE O i fiL* Mi ßM \ \J| & \ IV t! . V Üj OTP-fiók épül Komlón Fotó: Szundi György 150 év takarékosság Százötven éve, 1840. január 11-én kezdte meg működését az Első Hazai Takarékpénztár. A pénz­intézet létesítését Fáy András szorgalmazta, aki nemcsak mint jónevű író, de mint közéleti ember is hallatta szavát. Gondosan tanulmányozta a külföldön működő takarékpénztára­kat, amelyek akkor már évtizedes tapasztalatokkal rendelkeztek. Európa első takarékpénztá­ra 1778-ban alakult Hamburg­ban. Ezt 'követőem a 'kontinen­sen valóságos alapítási láz kezdődött, a következő negy­ven évben 1100- ra nőtt a pénzintézetek száma. Fáy András felismerte, hogy a tokorékpénztár nemcsak a 'kisemberek megtakarított pén­zének biztonságos megőrzését teszi lehetővé, de pénzalapot is teremt a magyar gazdaság fejlesztéséhez. Ennék alapján kidolgozta a Pest vármegyei takarékpénztár működési ter­vét. Ezt a vármegye apró mó­dosításokkal el is fogadta, így került sor 1839. december 15-én az első közgyűlésre, mélyet követően, 1840. janu­ár 11-én megkezdte működé­sét az ország első takarék- pénztára. Az új pénzintézet előbb mint Pest Megyei Ta­karékpénztár, később mint Pesti Első Takarékpénztár Egyesület vált ismertté. A takarékpénztárban meg­alakulásakor az elhelyezhető legkisebb betét 21 krajcár, a legmagasabb pedig 150 fo­rint volt. Az utóbbi kamata 300 forintig emelkedhetett, ezen felül már nem is fizet­tek kamatot. Az intézet szé­pen fejlődött és 1845-től már mint részvénytársaság műkö­dött tovább. 1847-ben már hárommillió forint a'aptőkaje és 87 ezer forint évi jövedel­me volt. Az 1870-es évek elején pedig 33 millió forint­tal rendelkezett és évente 65 milliót forgalmazott. A szabadságharc, a kiegye­zés, az első, majd a másodiz vi'Iágháború újabb és újabb követelmény elé állította a hazai bankszakmát. A leg­nagyobb kihívás azonban az infláció volt, amit az új fo­rint bevezetése és a bankok átszervezése követett. Az 1947. évi XXX. törvény­cikk kimondta a nagybankok államosítását. Ezzel az idő­ponttal kezdődött a szocia­lista bank- és takarékszerve­zet kialakulása. Az összes betétállomány ekkor nem ha­ladta meg a 200 millió fo­rintot, és ez sem teljesen la­kossági betét volt. Az államosítással megte­remtődtek a bankszervezet ra­cionalizálásának feltételei. Az új, szakosított, magyar bank­szervezetet öt bank alkotta, amelyek központi intézményé a 'Magyar Nemzeti Bank lett. E pénzintézeti''szervezet része­ként a Gazdasági Főtanács, valamint a Minisztertanács ha tóroza tá na k megfelelőé n, 1949. március 1 -jén megala­kult az Országos Takarékpénz­tár Nemzeti Vállalat. Az ala­pítólevél szerint -, amelyet Sulyok Béla államtitkár írt alá -, ,,o vállalat Budapesten és vidéken fiókokat létesíthet". Az OTP ennek megfelelően 30 budapesti és 65 vidéki egy­séggel kezdte meg működé­sét. Fennállásának negyven éve alatt az Országos Takarék- pénztár az ország egyik leg­nagyobb, legismertebb intéz­ményévé vált. Évente több százmillióra tehető a közvet­ve, vagy közvetlenül elvégzett pénzügyi műveletek száma és 200 milliárd forintot megha­ladó forgalmat bonyolítanak le, csupán csak a lakossági, bankügyek területén. A hitelek mellett folyamato­san bővülnek a különféle betételhelyezési lehetőségek is. Ma már több mint 200 betétfcrma között választhat­nak a pénzintézet ügyfelei, és a kiterjedt takarékpénztári hálózat 600 egységben fogad­ja az állampolgárokat. Az OTP sokrétű tevékenységéből - a takarékbetét-üzletág mel­lett —, messze kiemelkedik a lakossági hitel, a lakásépítési és -értékesítési, valamint a valuta-deviza és a szerencse­játék üzletág. Az Országos Takarékpénztár más intézményekhez hasonló­an ismét nehéz időket él át. A betétgyűjtés, az elhelyezett összegek értékállóságának megtartása, újabb és újabb feladatok elé állítja a pénz­intézetet. A bankreform során kialakult versenyhelyzet állan­dó és rugalmas változtatási készséget követel. A vállal­kozásokkal, a tőkebefekteté­sekkel az OTP is igazi, való­ban sokoldalú bankká vált. it megyei Uöröskereszl a fö ■serveiiS Segélyszállítmányok Romániába Pártok, szervezetek, vállalatok, egyházak összefogása Magyarország falbolydutt méh­kashoz hasonlít. Saját gondja­inkon, bajainkon túl, maradék óráink túlnyomó részét Romá­nia megsegítésére fordítjuk. De­cember 25-től január 7-ig 5(02 segélyszállítmány jutatt el a ro­mán néphez, ebből 2419 »olt magyar adomány. A segítség­nyújtásban Baranya megye is bőven kivette a részét. Teher­autók, személyautók indultak- indulnak keleti szomszédaink­hoz. A baranyai segélyszállít­mányok koordinálását elsősor­ban a Vöröskereszt megyei szervezete végzi.- Sajnos, véget ért az az időszak, amikor a Vöröskereszt pecsétje is elég volt ahhoz, hogy a szállítmányok átme- tiessenek a határon, —mond­ta dr. Kárpáti Júlia, a megyei szervezet vezetője. — Ezentúl az élelmiszeradomónyakhoz a Kereskedelmi Minisztérium en­gedélye kell, míg a gyógysze­rek esetében a Szociális és Egészségügyi Minisztérium hozzájárulása. A megyei vöröskereszt ja­nuár 3-i összesítése szerint egyébként a baranyai egész­ségügyi intézmények 1 200 000 forint értékben adtak gyógy­szert, míg az egyéni adomá­nyok 5-600 000 forintra rúg­nak. Élelmiszerből 125 tonna gyűlt össze, ezenkívül 500 zsák ruha, takaró, cumisüveg, pelervkabetét került ki Romá­niába. Véradásra 533-an je­lentkeztek, ők 202 300 millili­ter vért adtok. 62 család vál­lalna gyerekeket. A vöröske­reszt megyei számlájára közel 508 000 forintot fizettek be. — Hétfőn indult a legutób bi segélyszállítmány Marosvá­sárhelyre és Kolozsvárra - folytatta Szűcs Edit megyei főelőadó. — A két város rá­diójának fölszerelésére a Ma­gyar Rádió és a pécsi Mecha­nikai Laboratórium ajándéka­ként két komplett stúdióberen­dezést és riportermagnókat szállítottak, valamint 85 má­zsa lisztet, 600 bontott libát, rengeteg 'könyvet, lepedőket, takarókat, befőtteket -, össze­sen 5 teherautóval. Egyéb­ként december 22-től kezdve, szinte naponta indulnak 'ko­csik különböző ajándékokkal. Akik most 'kint vannak, egy­ben fölmérik azt is, hogy a romániaiaknak konkrétan mi­lyen segítségre van szüksé­gük. Fölveszik a kapcsolatot különböző intézményekkel, úgyhogy legközelebb már csupán olyan holmikat szállí­tunk, amelyek még hiányoz­nak. Ezért kérünk is minden segíteni szándékozót, hogy egyelőre csupán pénzzel ada- kozzandk. A vöröskereszt me­gyei csekkszámlaszáma: 249-90171-8306. A pécsi református, katoli­kus, baptista, adventista gyü­lekezetek, a katolikus Caritas több tonnányi ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerrel, könyvekkel járultak hozzá d segélyakciókhoz. A pártok és szervezetek pécsi-baranyai csoportjai kivétel nélkül gyűj­tést szerveztek. Az MDF pél­dául több mint egymillió fo­rint értékben, az SZDSZ pe­dig mintegy 6 tonna szüksé­ges holmit „verbuvált". A csomagot Romániába ki­vinni szándékozók figyelmébe ajánljuk Takács Józsefnek, a Vám- és Pénzügyőrség me­gyei parancsnokának szavait:- Január 1-jétől magán- személyek 3000 forint értékig vihetnek csomagot, ennél na­gyobb érték esetében a Ma­gyar Nemzeti Bank kiviteli en­gedélye szükséges. Az utazók fejenként 5 kiló útiélelmet csomagolhatnak, ebből két ki. ló lehet a húsféleség, kivéve a tőkehúst. A postán kül­dött csomagok értéke 1500 fo­rint lehet. Ezekbe, illetve a személyesen átvitt küldemé­nyekbe persze csupán olyan holmikat tehetnek, amelyek nem esnek egyéb korlátozások alá. A szervezett segélyszállít­mányok esetében az illetékes minisztérium engedélye szük­séges. ó. Zs. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Kamatadó: csak ebben az évben Az Országgyűlés döntésének megfelelően február 1-jétől az ún. kedvezményes lakáshitele­ket kamatadóval sújtják. Az utóbbi évtizedeket tekintve példátlan döntés bevezetése előtt a legtöbben igyekeztek megelőzni rossz sorsukat, s amig létezett a 45n/n-os ked­vezmény - már aki tehette —, egy összegben kifizették tartozásukat. Akinek erre nem volt lehetősége — február 1- jétől fizetheti a kamatadót... Az utóbbi napokban rova­tunkban is több véleményt kö­zöltünk a dologgal kapcso­latban. Most Árgye/ón Gá­bori, az Országos Tervhivatal osztályvezetőjét hívtuk fel, •hogy szakemberként mondja el véleményét az ügyben: — A kamatadóról szóló ren­delet februártól december 31- ig szól. Az év végén tehát a kamatadó intézménye meg­szűnik. Hogy jövőre mi lesz helyette, arról még csak ta­lálgathatunk, de úgy vélem - sajnos -, a lakosság semmi­vel sem jár majd jobban. Szak­mailag helyesnek tartanám, ha nem újabb terhekkel ter­helnék a lakosságot, hanem a hátralévő adósságok tör­lesztésének gyorsítását ösztö­nöznék. Erre alkalmas lehet például a 45%-os kedvezmény visszaállítása (amit most25%- ra mérsékeltek - a szerk), de más módszert is el tudok kép­zelni. Még egyszer szeretnénk te­hát aláhúzni: a kamatadó de­cember 31-gyei megszűnik. Persze, azt sem tartjuk el­képzelhetetlennek, . hogy az SZDP kezdeményezésére az alkotmánybíróság a rendeletet rövid időn belül egyszerűen hatálytalanítja . .. sem lenne, hiszen a vevők már igy sem nagyon tudják •kifizetni a rajtuk keresztül ér­tékesítendő gépkocsikat. „Ke­reskedők vagyunk, úgy kell megélni, ahogy lehet. Hiába emelnénk mi az árakat, ha a kutya se lenne hajlandó fi­zetni nekünk." A Garancia Kisszövetkezet­nél is próbálkoztunk, de ott még ennyire sem jutottunk. Az elnök távollétében - igoz, udvariasan, de — tudomá­sunkra hozták: nem adhatnak információt. (Ha a Merkúrnál nem emeltek, úgy gondoljuk, a Garanciának sem érné ex meg. Egyetlen bökkenő van csupán: személyes tapasztala­taink szerint o szabod piacon már decemberben bekalkulálták az idei áremelést az eladási árba oz au­tóikat árulók. Szóval . . .) Erkölcsi támogatás A Baranya Megyei Szckszerveze- ti Képviselet koordinációs tanácsa a SZOT főti'kárárok a miniszter­elnökhöz intézett levelével kapcso­latban az a’óbbi ny’laikczatot ad­ja. (A 'evél egyes részlelei'c rova­tunk is közölte.) A megyében működő ágazati- szakmai szakszervezetek erkölcsi tá­mogatásukról biztosítják a SZOT főtitkárát. Kérik, hogy következete­sen folytassa és képviselje a le­vélben leírtak megvalósítását. A megyében dolgozó szakszervezetek vá’aszt várnak arra, hogy miből fog megé'ni a bérből és fizetésből élők széles tömege az 1990^es évben. A megye kritikus helyzetéből kö­vetkezően a széles körű áremelés és a várható infláció felgyorsu'á- sa mellett még a több ezer, mun­kahelyét elvesztő bányász dolgo­zó és családja létbizonytalansága is várható. A bérből és fizetésből élők is reményüket veszthetik a tisztességes megélhetéshez. Tudjuk, hogy bizonyos intézkedé­sek elkerülhetetlenek. Határozott véleményünk és meggyőződésünk vi­szont, hogy nem szaba-d minden következményt csak a lakosságra, az adófizető állampolgárokra rá­kényszeríteni. Ezért kérjük és követeljük, hogy a kormány az említett intézkedé­sek kompenzá'ására sürgősen te­gyen elfogadható intézkedéseket. Szakszervezetek Baranya Megyei Képviselete * Szívesen adunk helyet a közle­ménynek, ugyanakkor továbbra is úgy gondoljuk: a SZOT főtitkára és a miniszterelnök nem lett vol­na nagy baj, ha korábban is be­szélnek egymással az ország jövő­jét, a hétköznapi emberek minden­napjait közvetlenül is érdeklő in­tézkedésekről (is). Könyvek - Erdélybe Több száz könyv és 22 ezer fo rint készpénz gyűlt össze a tegna­pig az Értelmiségi Klub azon fel­hívására, melyben azt kérik, hogy könyv- és készpénzadományokkal támogassa hazánk a romániai ma­gyarok művelődését. A klub elnö­ke, dr. Horváth Csaba tegnap az állampolgárok segítségét kérte: Folyamatosan latnak be cí­münkre a felajánlások, a fő­városi Kolonel Kft. például W ezer kötetet gyűjtött össze, de máshol is lerakóiban van több száz erdélyieknek fel­ajánlott magyar nyelvű könyv. Probléma viszont, hogy a fel­ajánlók • nem tudják ezeket Pécsre számtani, ezért kérünk mindenkit, aki hajlandó tenni az ügyért, jelentkezzen a Vas­utas Művelődési Házban. Ma­gánosok és vállalatok segítsé­gét várjuk, hogy a könyveket a fővárosból, illetve vidékről személy- és teherautókkal Pécsre szállítsák. A Vasutas Művelődési Ház telefonszáma: 72/10-037. (Cím: Pécs, Váradi A. u. 7/2) Lehallgatások Újra feltámadt a humor a romá­niai lapokban, adja hírül a Ma­gyar Hírlap, idézve az egyik jópofa apróhirdetést: Erdély egyik magyar nyelvű újságjában egy apróhirdetés nagyothallóknak ajánl megvásár­lásra 32 lehallgató készüléket. Magyarországon pi llanatnyi lag viszont semmilyen formában sem viccelődnek a lehallgatókkal. Úgy értjük, a lehallgató készülékekkel. A kirobbant rendőrségi lehallgatási botrány újabb 'részleteiről olvas­hattunk a tegnapi Magyar Hírlap­ban és a Népszavában is. Érde­kes, hogy amíg Borsi Tomaj, o BM szóvivője a Hírlopnok titkoló­zásba rejtett semmiségeket mon­dott, addig a Népszavának (hang­súlyozzuk, ugyanazon a napon meg­jelenve), részleteket is hajlandó volt közölni. Részletek: ,,Miben végződnek a postai vo­nalak? — kérdi az MH újságírója. A szóvivő válasza: A Belügyminisz­tériumban és objektumain belül? Nem árulhatok el önnek állami és szolgálati titkokat . . . Persze meg­mondhatnám, hogy kit hívjon fel, de hiába tenné, mert őt is köti a titoktartás. (Cseles, ugye?!) Eddig a Magyar Hírlapból vett idézet. Ugyanez az interjúalany a Nép­szavában : ,,Még 1974-ben született szigo­rúan titkos törvényerejű rendelet alapján működik a szolgálat . . . Amíg nincs jobb, addig a hatály­ban lévő törvények és rendeletek szerint kell a titkosszolgálatnak is működnie . . . Az újságíró újabb kérdése: ,,A telefonlehallgatásokról, és az egyéb levél-, illetve csomag­ellenőrzésekről kellett-e tudni o belügyminiszternek, illetve az Ál­lambiztonsági Szolgálat legmaga­sabb szintű vezetőjének?” A válasz, Borsi Tomaj BM-szóvi- vő válasza: ,,A kisebb esetekben semmiképpen sem. Miniszterhelyet­tesi szintig okkor juthatott el az ügy, ha nagyobb jelentőségű, eset­leg nemzetközi vonatkozású ellen­őrzésekre került sor. A rövid össze­foglaló jelentések nem minősítet­tek, csupán tényeket közöltek. Ilyen, megsemmisítésre kötelezett jelentések kerültek az SZDSZ és o FIDESZ birtokába. Eddig a nyilatkozatok részletei. Kiknek a készülékeiben lehet a hiba? Ki ítélheti meg a hibo nagyságát? És mikor? Hát a szabadpiac? Átlagosan 25%-kal -emelték a szocialista (bár a csuda tudja, érdemes-e használnunk ezt a jelzőt mostanság) or­szágokból importált személy- gépkocsik árát. Az információ természetesen nem új, vala­mennyi olvasónk hallhatta, ol­vashatta már. Tegnap annak próbáltunk utánajárni, vajon a használtautó-piacot érintet- te-e, s ha igen, milyen mó­don az árváltozás? A Merkur pécsi használt­autó-telepének egyik munka­társa (kérésére a neve ma­radjon titokban) elmondta, hogy eleddig semmiféle ukázt nem kaptak arra vonatkozó­lag, hogy emelniük kellene az árakat, de — tette hozzá - erre gyakorlatilag lehetőségük

Next

/
Thumbnails
Contents