Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-08 / 7. szám

1990. január 8., hétfő Dunántúli napló 5 i^^——mi .......... mmammimir-n",' N VI iTrl mi. ii5-/ ■•■ ■ r-- , •., '. : / Mától több ezer új árat kell tudnunk (Folytatás az 1. oldalról) Területi vezetőséget választottak a baranyai horvátok Nemzetiségek - a kisebbség jogaiéit Ülést tartott a Magyarországi Németek Szövetsége is egyre növekszik, összhang­ban az árszinttel. A bal tök legtöbbjében szom­baton a késő éjszakába, vagy a vasárnap hajnaliba nyúlóan végezték e'1 az átárazásokat. Több ezer (van aki állítja: 'legaljább tízezer) árucikk kez­di új életét jóva'l magasabb áron hétfőn reggeltől. A megye és Pécs legna- gyább forgalmú élelmiszerbolt­ja, helyesebben ABC-je, a 'Konzumé. Az üzlet Olyan, akár a csatatér. Áru, áru hátán a polcokról levéve, a kocsikon, a kosaraikban és a g ondói ók­ban. Föl-le, ki-be pakoló ke- zék, az árazópisztolyok meg­állás nélkül kattogva ontják az új árcímkéket. Hatvanon tüsténkednék fegyelmezetten, íjól szervezetten, de egy cseppet sem jókedvűen. Minden egyes új „kilőtt" árcédula az ő zse­büket éppúgy télibe találja hétfőtől, mint a miénket. Hajabács Gizella vezetőtől többféle információt is kérek. Az árváltozások? Még tavaly év elején 600 000 forintért sze­rezték be árazócédulát — és az az irdatlan mennyiség már jóval az év vége előtt elfo­gyott. Az árazópisztoly darab­ja 9000 forint — nekik abból már vagy 70 darab van és a sűrű használatúk miatt tete­mes összeget visz el1 az ered­ményükből azűk javítása is. A szombati árazóműszak az ABC-nék munikabértöbblet- kiodásban legalább 200 000 forintot jelent. Az árakról. Mint a vezető mondta, októbertől fólyamatos volt minden hétvégén náluk (is) az új-ár cédúlázó túl'mű- szalk. (Lemondóan legyint: „Már belejöttünk.”) Ez éviben a déligyümölcsökkel kellett kezdeniük. A mai tömeges leményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: Romániai hírforrások szerint bizonyos erdélyi településeken egyes magyar állampolgárok közvetlenül beavatkoznak a helyi közösségek politikai éle­tébe, tevékenységükkel ellen­ségeskedést szítva magyarok és románok között. A Külügy­minisztérium a kormány nevé­ben elhatárolja magát az ilyen cselekményektől. Egyút­tal felhívja valamennyi ma­start sem az utolsó, hisz már megkapták az új listák gar­madáját. Január 15-től, január végével, február és március elejével újabb és újabb élel­miszerek, élvezeti cikkék, pipe­reáruk árai emelkednek a csil­lagos ég felé (fűszerpaprikák, száraztészták, import -italok, hazai borok és más itálkák, cukor- és édesipari termékek, margarin, étoláj, húsos étel- kanzervék stb., stb., stb.). Székeres Gabriella, az egyik pénztáros már három napja hózifeladatként otthon tanulja azon termékek új árait, me­lyékre ugye még sem ragaszt­ható árazócédúla . vagy az egyedi csomagolás, vagy a mennyiség miatt (tejék, kenye- rék. Szalon sör stb.). Egy jó pénztárosnak kötelező minél több termék árát kívülről tud­nia, hogy ne bosszantsa a már amúgy sem kötél'idegzetű és birkatürelmű vásárlókat. Ismét újra tanulta legalább százféle új termék árát. Az árazócédula számára is olyan akár diáknak a puska, leol­vassa róla a beütendő új árat. „De más előnye is van — mondja — a vevő is elhiszi, hogy például a dobozos Med­ve sajt már 42,40 forint." Storozynsz-ki Lajosné árosz­tályvezető fegyelmezetten hajt­ja és hajtatja végre az árvál­tozásokat, s közben érdeklő­désemre elmondja a magán­véleményét. „Három 15—19 év közötti gyerekem van, akik ráadásul sportolnak is. Szá­múkra az átlagosnál is több vitamin, fehérje és egyáltalán mennyiségben is több kell. Az utóbbi évékben már eleve fil­lérre szigorúan vezetett kony­havezetéssel tudom csak őket etetni és jóllakatni. Hogy mi lesz ezután?!" — a kérdésre lehetetlen ma még választ adni. gyarországi pártot, mozgalmat, szervezetet és az állampolgá­rokat, hogy ne avatkozzanak Románia bel ügyeibe. Mindenki tartsa tiszteletben az új rend­szert és az új hatalmi intéz­ményeket, a megbékélést, a magyar—román viszony új ala­pokra helyezését, a romániai magyarság egyéni és kollek­tív nemzetiségi jogainak teljes körű érvényesítését szorgal­mazva. A magyar kormány ez alka­lommal megerősíti, hogy to­vább folytatja a jószomszédi kapcsolatok építését az új Romániával. Hogy le kell mától végérvé­nyesen mondanunk a 460 fo­rintos Pick szalámiról, a 650 forintos vesepecsenyéről és a többi elérhetetlen áru cseme­géről, az hagyján. de mahol­nap már a tej, a kenyér, a tejföl is megfizethetetlen, nem beszélve a lakbérről, a ben­zinről, az energiaárakról és a... Mától több ezer élelmiszer-, pipere-, élvezeti cikkéi ismét lényegesen drágább az éle­tünk. Sajnos. A Pécs Város Tanácsának egészségügyi osztálya jogi sze­mélyként működő alapítványt hozott létre. Az alapítvány ne­ve: Egészséges Városért. Az alapítvány célja: Pécs város lakossága egészségi állapot- romlásának megállítása, il­letve kedvező irányban törté­nő befo'lyósólása. Az alapító bízik abban, hogy kezdemé­nyezése csatlakozásra serken­ti az intézményeket, vállala­tokat, magánszemélyeket, hogy ilymódon járuljanak hozzá az egészségfejlesztő program megvalósításához. Az alapít­vány támogatásban részesíti a 'lakossági kezdeményezéseket, szerveződéseket és az egész­ségügyi megelőzési program lakossági akcióit, a környe­Nyers Rezső vizsgálatot kér Nyers Rezső, az MSZP elnö­ke Németh Miklós miniszterel­nökhöz írt levelében kérte, hogy a kormányfő rendeljen el vizsgálatot a vonatkozó levél­tári szabályozás alapján a pártiratok ügyében, és a vizs­gálat eredményéről a legszé­lesebb közvéleményt tájékoz­tassa. A pártelnök levelében leszö­gezte, hogy múlt év december 8-ától mindenfajta iratmeg­semmisítést leállítottak. A va­lóság azonban, úgy tűnik, nem tud gátat vetni a hangzatos vádaskodásoknak - ezért for­dult vizsgálatot kérő levelével a miniszterelnökhöz. zetvédélmi akciókat, az idős- korúokkal, valamint gyermek- és ifjúsággal kapcsolatos egészségmegőrző tevékenysé­geket. Elősegíti az egészségne­velés módszereinek hatéko­nyabb alkalmazását, támogat­ja a mozgásgazdügObb élet­mód elterjesztését, a szabad­idősport fejlesztését. Az alapítvány induló vagyo­na az alapító okirat aláírásá­nak idején ötvenezer forint, amely az egészségügyi osztály felajánlása. Az alapítvány ke­zelője a héttagú kuratórium, amelynek tagjai: Pécs Városi Tanács egészségügyi osztály Magyarországon a hozzáve­tőleg 90 ezres horvát - köz­tük bunyevác, sokác, bosnyák - kisebbség, amelynek majd fele Baranyában él, Baján de­cember 2-án létrehozta a Sa- vez Hrvata-t, a Horvátoik Szö­vetségét. Lehetséges, hogy a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége csak „bivatalos", netán kiüresedő mozgalmi formává válik, mert vezetője, az Egészséges Váro­sok program irodavezetője, az Egészséges Városok operatív bizottság mindenkori elnöke, környezetvédelmi felelőse, a Baranya Megyei Egészségvé­delmi Intézett vezetője, az EEI igazgatója, valamint o WHO európai irodájának képviselő­je. __ A z alapítványban várják mindazon intézmények, magán- személyek jelentkezését, akik részt kívánnak venni városunk környezetvédelmében, valamint lakosságunk egészségi állapo­tának javításában. Az alapít­vány szám-laszáma — Posta­bank és Takarékpénztár Rt. „Egészséges Városért" Alapít­vány 025-00386. a hírek szerint alakulóban a szerbek szövetsége is. A horvátok baranyai regio­nális tanácsa szombaton Pé­csett az Ifjúsági Házban tar­totta meg a tagtoborzó, ala­kuló ülését, amelyen Matko- vies Kornél szóvivő fogalmaz­ta meg a szövetség cégbíró­ságra is benyújtandó céljait. A kisebbség érdekvédelmi, ér­dekérvényesítési jogai mellett az alapszabály különösen az anyaországgal való kapcsolat fontosságát hangsúlyozta, kö­vetelték jogaikat a döntési fo­lyamatokban, a hiteles helyi érdekképviseletben is. Felol­vasták Tabajdi Csaba minisz­terhelyettes az új, független szövetséget köszöntő levelét, majd tisztségviselőket válasz­tott a több mint felszáz részt­vevő. A területi vezetőség, egyúttal a Horvátok Szövet­sége ideiglenes ügyvivője a pécsi Frankovics György, míg a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Kollégiumba delegált kül­dött Pávi'cs György lett. * Szombaton tartott ülést a Magyarországi Németek Szö­vetségének országos választ­mánya is. Hambuch Géza, a szövetség főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy a II. világháborút követő évek keserű tapasztalatai alapján a hazánkban élő németek többsége nem vallja majd magát hivatalosan is német­nek a most folyó népszámlá­lás alkalmával. Így a legutób­bi adatokból — amikoris har- mincvalohóny ezren vállalták nemzetiségi hovatartozásukat — nem lehet kiindulni, és várható, hogy most sem lesz valódi képünk a becslések sze­rint 200 ezres németség poji- tos számáról. Ezért azt vár­ják, hogy a népszámlálás után reálisan vegyék számba, mér­jék fel anyanyelvi, oktatási és művelődési , igényeiket, vala­mint megítélésük szerint igen nagy szükség lenne arra, hogy soraikból három iképviselőt közvetlenül választhassanak a parlamentbe, túl azon, hogy — természetesen — a választó- kerületek is jelölhetnék német nemzetiségűeket képviselőnek. Igénylik azt is, hogy a német­lakta településeken az állami szervek munkájában is növe­kedjen a részvételük, és te­remtődjenek meg az alkotmá­nyos jogaik gyakorlásához szükséges anyagi feltételek is. Független szövetségként azok­kal a szervezetekkel, pártok­kal kívánnak és tudnak együtt­működni, akik az asszimilációt fékező munkájukat, törekvései­ket támogatják. B. R. A külügyminisztérium küzleménye A Külügyminisztérium a kor­mány nevében az alábbi köz­Murányi László Az elmúlt év őszén-telén lezajlott drámai és egyúttal felemelő forradalmi eseményekről hozott többek közt hírt azoknak a lipcsei fotóművészeknek a kiállítása, amely tegnap délelőtt nyílt a Pécsi Kisgalériában. A január 28-ig látható tárlaton Bertram Kober fiatal fotóművész mondott bevezetőt, aki társával Uwe Frauendorffal ez alkalommal látogatott Pécsre. Fotó: Proksza László Egészséges Varasért Alapítvány llasűtallomas vagy kerékpármegörzö? Túl már Kisdöbszán any- nyira elkeskenyedik az út, s vezet az erdő felé, hogy joggal hihettük: levélírónk, áki azt panaszolta, megszün­tették itt a vasútállomást, áteső tréfát űzött vélünk, amennyiben ha volt is, hát mostanra teljesen eltüntet­ték ... Szerencsére egy bók­lászó ember fordult elénk a fák közül, s megnyugtatott benn ünket: — Itt van az mindjárt... Von? Volt. Ott ugyan még az apró és a MÁV-hoz il­lőéin piros téglából épített házikó, az ablakok azonban bezúzva, kormos fáit a váró­terem hajdani kályhája he­lyén (és ott még az állomás mellett a télre íél'halmozott brikett is, fehér lepeliként borítja a rárakódott zúzma­Megáll... _az esz! ra ), de a sín túlsó oldalán, a lakattal végképp lejárt sorompók mögött valóban vége az útnak. Mi több: már nagy földkupacokat hordva a régi kerékvágásókba, egy­szer s mindenkorra jelezték: tovább egy lépéssel sem. — 'Megáll a vonat, az meg! — panaszálja egy helybeli fiatalember. — De több mint egy kilométerre van a falu szélső házától az állomás, oda kerékpárral szoktunk jár­ni, de mert — mint mondja — „megszűnt a baikter", nincs aki megőrizze a bicikliket... Ellopják. És hát kisgyerekkel odá'ig legyalogolni, várni a betört abldkú, fűtetlen he­lyen, azután meg háza is 'balla g ni ... Megáll az ész is! Nem­csak a vandál pusztítás lát­tán — ki az a görbeagyú ember, áki nekiáW szétzúzni egy még jó épületet, senki sem értheti meg —, de azért is, mert — mint levélírónk je­lezte — naponta közel 100 ember — felnőttek és gyere­kék - utaznak innen. A be­zárás óta eltelt csaknem két hónap óta biztos nem fog­lalják imába a MÁV nevét. Mostanra kétszázötven aláírást gyűjtötték össze, kö­vetelve a kisdöbszai állomá­son a szolgálat visszaállítá­sát, gondoskodjon a MÁV az épület működtetéséről. A ■helybeliek úgy tudják — re­mélhetően választ kapnak a MÁV-tól -, hogy pénzhiány ■miatt 'kellett ilyen döntést 'hozni. Csaikhát: ha ma min­denki pénzhiányra hivatkoz­va — és tehetné, mert sehol sincs! - elhessegetné a sze­me elől az emberék gond­jait, akkor nemcsak a dob- szai állomást kellene az aj­tajára szegezett vastag desz- 'kákkal bezárni. Bezárhatna az egész or­szág ... M. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents