Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-07 / 6. szám

¥$$&!?:•, -■' •'''''^Sj^^^HHK ^"1 I i_F| 1 i T _I i jhTj i T* [ • iT i • T jTlj ,.:. Olvaso-m a LEG-ek köny­vében, a minap immár má­sodik magyar nyelvű kiadás­ban megjelenő Guinness Rekordok Könyve 1990-ben, hogy a világ legnagyobb délibábját (Fata morgana) 1913-ban, az Északi-sarkon észlelték. Szerintem, ez fatá­lis tévedés, mert az utóbbi •negyven valahány évünk is csak délibáb. Ezt felismer­ve, el ne kapjon a kuru (ne­vetőhalál), mely a könyv sze­rint csakis az Üj-Guinea keleti részén élő fore törzs •tagjait támadja meg. A legnagyobb magyar biz­tosítótól, az Állami Biztosí­tótól kapott Guinness-ben már csak azért is érdemes tallózni, mert 500 forint he­lyett „csak" 470 az ára, a különbözetet ön helyett az OTP fizette. Hm, nem rossz. De maradjunk a rekordok­nál, a mában éhre. Irigylem a brazíliai naim- biquara népet, nincs semmi­féle számrendszerük. Viszont az általuk használt ige je­R legnagyobb étel a roston snittévé Nevetőhalál, a világ legnagyobb délibábja lentése: ugyanannyinak 'en­ni. De jó is lenne mondjuk az idei áraikra használni ezt a bűvszót, mondjuk az 1960- as árszintűnkön! Ez csak álom. Viszont valóság az infláció. Csak az 1946-ost ne érjük meg! Mert a Guin­ness szerint az a magyar- országi infláció volt a vi­lágtörténelemben a legna­gyobb: az 1931-es arany­pengő 1,3x10M papírpengöt ért, és csak adófizetés cél­jára már kidobták a milliárd milliárd (1027) pengő név­értékű papírokat is. Az is világrekordja volt 1946-nak, hogy legalacsonyabb névér­tékű lett a 3000 pengős bé­lyegünk, akkor, amikor 150 millió millpengő mindössze egyetlen pennyt ért. De térjünk vissza a má­ba. Jó lenne örökölni bizo­nyos örvesállat-fajok, az oposszumok és a lajhárok életritmusát, ugyanis életük 80 százalékát alvással, szu- nyákállással töltik. Ha sike­rülne ez a nagy varázslat, akkor az éves jövedelmünk­kel miénk lehetne a legna­gyobb erszény a világon (mint az ausztráliai vörös óriás kengurué), és abból a né­hány hónapnyi ébrenlét alatt •még orra is tehene talán, hogy ledöntsön lábunkról a kóros evéskényszer (bulimia), vagy a kóros iváskényszer (polydipsia). Így aztán e két versenyterületen is má­soké a dicsőség és a tele •has érzete. Egy kaliforniai férfi napi fejadagja ugyan­is 25 ezer kalória étek, míg •egy johannesburgi hölgy a korábbi napi, majd egy hek- tónyi viz helyett ma már naponta „csak” 29,54 liter vizet iszik. Gyenge idegze­tű és kis jövedelmű, főként nyugdíjas olvasóink most ugorjának át néhány sort, ugyanis ételekről lesz szó. A legnagyobb étel a roston sült teve (a beduinoknál), igaz, főtt tojásokkal, halak­kal, csirkékkel, báránnyal töltve, a legnagyobb sajt több mint 18 tonna, a sza- lámirekorder majd 400 kilós, a hamburger 2,2 tonnás, mig a kolbász majd 8 tonnás. Ezek és hozzá az 1435 ki­lós rekordkenyér elég len­ne egy ideig — főleg, ha ingyen juthatnánk hozzájuk. örömmel veszem, hogy az „a” magánhangzó egyetlen nyelvből sem hiányzik, bár félő, nálunk kezd kiveszni. Ugyanis az újabb és újabb árakon mind elérhetetleneb­bé válik számunkra a ke­nyér, a tej, a hús, a ciga­retta, a pia stb. A 320 ol­dalas, színes fotókkal gaz­dagon illusztrált Guinness rekordjait nem árt kiegészí­teni hazaiakkal, melyek ugyan nem szerepelnek a könyvben, de azért tudunk róluk. A legdrágább röpke négy évtizedünk alatt: nö­vényben: a gyapot és a cit­rom; építményekben: Bős- Nagymaros, Adria-kőolajve- zeték, de szőkébb hazánk­nál, a Dél-Dunántúlon ma­radva a liászprogram, az uránbánya beruházása, a pécsi toronyház... Kis or­szág vagyunk, de leg-ekkel mi is tudunk büszkélkedni... S ha már ekkora a lakás­gondunk is, akár példát ve­hetünk az 1989-es rekorde­rünkről, Szabó Lászlóról, aki képes volt egy álló héten át megszakítás nélkül ma­gyar gyártmányú szöges ágyon heverészni. Ha ez sem vigasztal, hívjuk meg a pe­rui Felipe Caiibonelllt, aki 1988-ban 72 órán át meg­állás nélkül vicceket mesélt. A nevetéstől legalább a lel­künk örökösen jóllakhat. Murányi László Az árulkodó íráskép ...fordultak hozzám bűnözésre hajlamos emberek is’ i*- A kézírás későbbi elem­zése világított rá Martinovics Ignác életében jól palástolt gerincferdeségére, amit az­után antropológiai mérések igazoltak. Hasonló analízis mutatott rá arra, hogy Szé­chenyi elméje nem borult el Döblingben... De mondok egy közelebbi, közvetlenebb példát arra, hogy az írás mennyire árulkodó. Amikor az első előadását tartotta n lá­nyom az egyetemen a „g"- ről, és a táblára írt valamit, a tőle megszokottnál jóval nagyobbra kerekítette a kö­zépzónába tartozó betűket, amelyek az én szerepét, erős­ségét fejezik ki. Az elsők közt idetartozó a, e, o betűket! Egyszeriben megnőtt az önbi­zalma. Talán tudomása sem volt erről. Dr. Lépőid Józsefné ismét kénytelen megszakítani mon­danivalóját, hogy a telefon­hoz ugorjon. Előttem, az asz. talon tanácsot kérő és köszö­nő levelek sokasága. Egy dosz- sziébaa egy-két oldalas gép­pel írt jel lem rajzok. A pécsi asszony kliensei közt egyre többen vannak vezetők, válla- latigazga tók, akik azért kérik a segítségét, hogy a különbö­ző posztokra pályázók szemé­lyiségét alaposabban megis­merjék. Az emberek önmaguk­ra is végtelenül kíváncsiak, és legalább ilyen hálásak azért a figyelemért, amellyel feléjük fordultak. A percenként meg. csörrenő telefon a később sem szűnő bizalom jele.- Ha akarjuk, ha nem, kéz­írásunk egy nehezen megvon­ható határig pucérra vetkőz­tél bennünket, holott csak egy kép. Ugyanakkor egy jellem­rajz ítéletalkotás erkölcsi ér­telemben is, és ez rendkívüli felelősség.- Ez valóban így van. Bű­nözésre hajlamos, e hajlamot bevalló emberek is fordultak hozzám, akiket arra biztattam, keressék és próbálják felhozni magukban a jót. Mindenek­előtt első a segítő szándék.- Mi fordította érdeklődését a grafológia felé?- Pusztán csők az emberek­re voltam és vagyok kíváncsi. Annak idején a kereskedelem­ben dolgozva sok papír for­dult meg a kezemben. Nem tudtam úgy kézírásra nézni, hogy abból ne próbáljak a tulajdonosára következtetni. Huszonnégy éve foglalkozom grafológiával, de csak egy­két éve léptem ki vele az em­berek közé, amióta ismét el­fogadottá vált. Világszerte ok­tatják az egyetemeken. A ná­lunk 1951-ben megszüntetett szakmai közössége Magyar Jrástanulmányi Társaság né­ven most éledt újjá, elnöke dr. Agárdi Tamás. Én a dél­dunántúli csoport elnöke vá­gyók. A mór nagyon idős Rá­kosáé Ács Klárát tekinthetem a legnagyobb tanítómnak, de hálásan gondolok Balázs Béla főorvosra és Bánki Eszter pszi­chiáterre, hiszen grafológiát nem lehet művelni rendszeres pszichológiai önképzés nélkül. Hadd tegyem hozzá, hogy számomra ez hobbi, szenve­dély, hivatás - megbízóimtól nem fogadok el pénzt * A JPTE Körgiazdaságtoni Karán, a Rákóczi út 80. akatt. a 8. sz. előadóteremben január 9-én, ked­den, 18 órakor folytatódik a szep­temberben Indított, IcétHetemként tartott előadássorozat, január 10-én, szerdán 18 órától pedig Lépőid Józsefné lánya, Vafdáné Lépőid Edit tart szemináriumokat a grafo­lógiáról Pécsett az Ifjúsági Ház­ban, heti egy alkalommal. Bóka Róbert Hány kötés« hasznaitok? 13. tóra. 14. ábra.. 15. ábra. 16. ábra. 17. ábra. 18. ábra. Hajózási csomók Tengerészeti múzeum Komáromban Báir Magyarország határai (sajnos) távol vannak a ten­gerektől, von tengerhajózásunk. S ha hajózunk a tengereken, akkor miért ne lehetne tenge­részeti múzeumunk? De, hogy Komáromban látogatók ezreit fogadhatja évente hazánk egyetlen ilyen múzeuma, az nem a Mahartnak, „a minisz­tériumnak köszönhető, hanem egy olyan embernek, aki ma­ga is évtizedeken keresztül szolgált tengerjárókon. Dr. Ju­ba Ferenc tengerész kapitány, orvos és jogász, aki jelenleg Becsben él, döntött úgy, hogy Komárom városának adomá­nyozza értékes gyűjteményét azzal a céllal, hogy a száraz­földi emberek bepillanthassa­nak a magyar tengerészet tör­ténetébe, a tengerészek életé­Fegyueres rablas tetteset fogtcilc el Pécsett Pillanatok alatt a földön volt Kommandósok akciója a Kaffka utcában Szeretek érdekes emberek­kel találkozni, ez alkalommal nem jött össze a randevú, •mert Tóth Sándor közölte, semmiképpen sem kíván nyi­latkozni a sajtónak. Sajnáljuk, hiszen lett volna miről be­szélnie. Január negyedikén délelőtt 10 óra 20 perdkor elfogták Tóth Sándor 39 éves pécsi lakost, aki alaposan gyanú­sítható fegyveres rablással és más betöréses lopások elköve­tésével. Tóth, miután épphogy szabadult a börtönből, októ­ber 22-én több társával együtt ellopta egy idős ember enge­déllyel kapott önvédelmi fegy­verét és hozzá 47 lőszert. Majd útjára indult. Betört (a teljesség igénye nélkül) Duria- földváron, Szeatlőáncen, Sely­lyén, Pécsett, Némediben, Bolyban Újpefrén, Máriaké- ménden, Mecseknádasdon. Előszeretettel látogatta a parókiákat, általában a szent­mise időpontját választotta a tettek végrehajtásához. A be­törésék előtt, ha talált valakit a környéken, többször ama hivatkozott, hogy a kereszte­lésekkel kapcsolatos informá­ciók érdeklik. — Fegyverét — a jelenlegi vizsgálat szerint — csak Du- naföldváron használta. Itt két idősebb ember meglátta ké­szülő betörését és figyelmez­tette. Tóth a levegőbe lőtt, •mire a vadgalambokat is be­leértve mindenki szétszéledt. Tóth az éjszakáikat is sze­rette, ilyenkor az ABC-lket sem kímélte. összbetörései során több mint egymillió fo­rintot zsákmányolt. Tóth ügyes ember, igaz, úgy is fogalmaz­hatnánk, hagy dörzsölt, rafi­nált, konok bűnöző. A Dunántúli Naplóban is megjelent Tóth Sándor fény­képe. Ezután egyre több be­jelentést kapott a rendőrség. Elkövetkezett január negyedi­ké. Konkrét állampolgári beje­lentés érkezett, hogy a pécsi Szabadság út környékén lát­ták Tóthot. A Szabadság út ezúttal egyelőre legalábbis fogdát, előzetes letartóztatást Jelentett Tótbnak. Valaki fel­ismerte fényképről, hiáiba fes­tette ót bajuszát és haját. Az állampolgári bejelentések lé­lektana nehezen követhető. A megyei kapitányság bűn­üldözési osztálya a pécsi ka­pitányság kommandó csoport­jával közösen azonnal együt­tes akciót szervezett. 13 kom­mandós, két-hármas csoport­ban próbálta követni a kör­nyező kisutcökba szaladozga- tó Tóth útját. A Kaffka Margit •utcában aztán ketten közbe­avatkoztak. A két kommandós így emlékezik: — Ott nézelődött és jött felénk, mögöttünk akart el­menni. Felismertük, és azon­nal elhatároztuk, hogy ártal­matlanná tesszük. Volt ben­nünk valami drukk, márcsak azért is, mert a zsebében volt be. Miért Komáromban léte­sült a múzeum? Dr. Juba e város bencés gimnáziumában tanult, másrészt a Duna-ten- gerjáró hajók eddig jöttek fel. A látogatók megismerked­hetnek egyebek közt a Ma­gyar Tengeri Postaszolgálattal: 1836-tól a trieszti Osztrák Lloyd Gőzhajózási Rt. látta el hazánk tengeri áruszállítását. 1872-től 1888-ig osztrák—ma­gyar cégként működtek, ekkor megalakult az Adria Magyar Tengerhajózási Rt., s ezt kö­vetően a két vállalkozás fel­osztva egymás között a pia­cot vitte és hozta az árukat a tengerentúlról. Az Adria Nyu- qat-Európa és Dél-Amerika, az Osztrák Lloyd a Földközi ten­ger kelteti medencéjében és a Távol-Keletre hajózott. A tár­végig a keze. A zsebében pedig ... Szóval egyszerre mentünk hozzá, egyikünk elkapta a nyakát, a másik ugyanabban a pillanatban egy erős moz­dulattal kirántotta Tóth kezét a zsebéből, így a csőre töl­tött pisztoly a zsebében ma­radt . .. Pillanatok alatt a föl­dön volt. Aztán nem szólt semmit... A feltűnésétől szá­mított négy percen belül a rendőrségre vitték . . . Eddig az emlékezés. Tóth a fogdában méltó büntetésére vár. A 47 lőszerből egy gyu­fa'hatályában 17 lőszert ta­láltunk nála, hat a pisztoly­ban volt, egy a csőben. (A fegyveres rablás az egyik leginkább frekventált bűnözési forma ma hazánkban, az Országos Rendőrfőlkapitánysóg külön köszönetét fejezte ki a megyei szerveknek, az emlí­tett kommandós csoport és -a bűnüldözési osztálynak az ügyben részt vett tagjai méltó jutalmat kapnak . ..) (bozsik) lókban szerepelnek a későbbi időkből származó hajónaplók, amiket órámként és őrségen­ként vezettek. Hány féle kötélcsomó léte­zett a magyar tengeri gőzhat- józásban? Ámulva áll az em­ber a különböző változatok előtt, s nem akar hinni a szemének, hogy 64-félte kötést Ihasznólftak — például öböl, szem, füge, csatboly, bokcsat, béko —, s arra gondol, sze­gény matrózók mennyi idő alatt tanultak meg szakszerű­en „csomózni”... A látogató ugyancsak rácsodálkozik arra is, hoqy milyen sok útiokimóny- nyai kellett rendelkeznie egy hajóka pitómynak, hogy elin­dulhasson a nagyvilágiba. Egy Kaplanek Hugo nevű tenge­résznek például vagy egy tu­cat útlevelét lehet megtekinte­ni, s hogy szüksége volt eny- nyire, abban nem kis szerepe volt országunk tötrénelmé- nek... A múzeumban termé­szetesen részletes ismertetést adnak a Titanic katasztrófá­járól, annál is inkább, mivel a süllyedő hajó segítségére sie­tő Corpathiám két magyar — dr. Lengyel Árpád hajóorvos és Ráth Gusztáv IV. tiszt —is szolgált, akik kivették részüket a mentésben. A sok érdekesség között igazi kuriózum a Mária Teré­zia által kibocsátott tengeri egészségügyi szabályzat egyik eredeti példánya, eqy XVIII. századból származó hajónak a faragott orrdísze, s nem utol­só sorban a kapitányok által használt hajöbörönd, mely ak­kora, mint egy szekrény. A tárlókban meqteklinthetőek a hajóorvoslás különfé'lte eszkö­zei, valamint távcsövek, krono­méterek, tájolók, ha iódölés- mérő műszerek, egyenruhák, térképek. Hazánk egyetlen tengerésze­ti múzeuma megérdemel egy- kétórás nézelődést." R. N. vasárnapi 5 Az időskorú Arany János kézírása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents