Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-02 / 1. szám

1990. január 2., kedd Dunántúli napló Ez a szabadtéri szilveszterezés pontosan olyan volt, mint mai közéletünk: békés, boldog egymásra találások és betö­rések, ismeretlenektől ismeretleneknek szóló üdvözletek és testi épséget veszélyeztető megnyilvánulások, kedves puszik és nagy pofonok, a pezsgödugót zsebre tévő gondosságok és bokáig érő üvegcserepek, a trombiták, a saját szólamú trom­bitát a másik fülébe fújó vagy a hangjait magasba repitö, a hivatalos emberekkel bratyizó vagy őket a csodába kül­dő, a harangzúgásra figyelő vagy a harangokat félreverő, maszek tűzijátékot produkáló és petárdákat a zsebben hagyó. Szilveszter volt. 1989. Szil­vesztere. A házibulik és ked­ves éttermi együttlétek öröme, bánata utáni kiözönlés az utcákra. Hagyományosan. Sokszor bájos együttlétek re hajlamoson, máskor duhaj ko­dásra késztetve sajátmagunkat. A szilveszter mindig ok va­lamire. Valami olyasmire, amit úgyis megcsinálhatunk, az év bármely pillanatában is. Van egy barátom, aki a következő bölcs mondással színesítette az óév-búcsúztatást: kétféle em­bert utálok, aki szilveszterkor lerészegedif«, és aki a nászéj- szakán feltétlen együtt akar lenni feleségével. Sajnos, Pécsett is történt néhány törvényellenes tett ezen a szilveszter-éjen. Szőke Attilát, a városi rendőrkapi­tányság helyettes vezetőjét, Pécs biztonságának szavatolá­sával megbízott főnököt kér­deztük tegnap: — A korábbi évekhez képest több emberrel próbáltunk ügyelni a biztonságra, elsősor­ban azért, hogy a randalíro­zókat ki tudjuk szűrni. Az éj­szaka tapasztalata is mondat­ja velem, hogy az emberek többségé^ örült ennek a lépés­nek. 12 embert állítottunk elő, közülük tíz ellen feljelentést is tettünk, egyiküket a detoxi- kálóba szállíttattuk. A közve­szély okozás még szilveszter éjszakáján is vétségnek szá­mít. Pécsett négy kirakatot tör­tek be (négy éve egyébként harminckettőt), 120 kisebb- nagyobb, külföldi petárdát ko­boztunk el éjszaka, ezeken kí­vül elvettünk 5 rakétát, három riasztópisztolyt, riasztó tölté­nyekkel. Egy, közterületi vere­kedést oszlattunk szét, (ta­valy hetet), Pécsett a Kazinczy étteremben volt a legveszé­lyesebb „összetűzés” odahív­tak minket. Egy kálásüveg le­tört nyakával támadt valaki. A megtámadott szeme bánta, kishíján. Az ügyeletes parancsnok szavait egy jellemző történet­tel egészítjük ki. Az egyik ki­rakatbetörés tettesét könnyű volt elfogni. Színes mámorában és tettvágya kellős közepén ugyanis annyira megvágta a kirakatüveg a kezét, hogy azonnal mentőt kellett hívni. Az ebül szerezhető jószág, ebül veszett él. Mielőtt meg lett volna . . (bozsik) Ami csak zajos, tilos és tűzveszélyes... Határátkelők, vasút, postaforgalom Éjfél után zsúfolásig megtelt ünneplőkkel a pécsi Széchenyi tér léiq csak néhány személygép­kocsi ment át a határon, köz­úti teherszállítás pedig gya­korlatilag nem is volt. A MÁV Pécsi Igazgatósága területén is eseménytelen volt o szil­veszter. összesen 363 személy- vonat közlekedett, tehát csak né hón nyal kevesebb, mint amennyit a menetrend is fel­tüntet, viszont a tehervonatok száma a szokásosnak a felére apadt: 150 volt mindössze. A korábbi évekéhez képest meglehetősen gyér volt a pos­ta forgalma is szilveszter éj­szakáján és újév délelőttjén. Kétszáz kézi kapcsolású kül­földi telefonhívást jegyezhet­tek. Ezek kétharmada Romá­niába irányúit és sajnos min­den második sikertelen volt. Ezenkívül még 150 belföldi hí­vás 'is akadt. Feltételezhető, hogy a telefonhívások na­gyobb része az automata köz­ponton keresztül zajlott, ám a műszerészek a gépek jajából arra következtethetnek, hogy a korábbi évekhez kénest így is jóval kevesebb beszélgetés volt. Az újévi jókívánságokat tolmácsoló 100 távirat is mesz- sze alatta marad a szokásos mennyiségnek. — Dunai I. — Á kóla és a kormány Bálból a söprű mellé A Konzum Áruház környé­kén is tele a járda és az út szeméttel. Nemcsak konfettivel és eldobált, agyonfújt trombi­tákkal, hanem kartondobozok­kal, csomagolópapírral is ... A Bem utcán fölfelé indulva már messziről csillog valami a lámpák fényében. Ahogy kö­zelebb érek, a talpaim alatt is ropog a tengersok üvegcse­rép. Újra felpillantva látom, a Széchenyi téren söprik a ka­rácsonyfa környékét. . . juk fejezni. Éjfélig ünnepel­tünk, utána jöttünk söpörni, le sem feküdtünk - mondja egyi­kük. Egy takarító kisiparos tizenöt fős brigádja, tizenöt ciroksöp­rűvel varázsolja újra tisztává a belvárost, óránként 85 fo­rintért. — Jövőre nem vállalom el ennyiért! — fakad ki a brigádvezető. — Ha tudom előre, hogy ennyi szemét és üvegcserép lesz, most sem vállaltam volna el. Tájkép csata után, amit a Köztisztasági Vállalat dolgozói tün­tettek el tegnap- Fél kettő óta dolgozunk, eddig a Kossuth Lajos utcával végeztünk. Látni kellett volna, mi szemét volt ott a járdán és a kapualjakba behordva. Mint­ha valaki azon fáradozott vol­na, hogy szándékosan tele­hordjon mindent szeméttel. Először azt hittük, 4—5 órára megleszünk az egész munká­val. Most azt mondom, örülök, ha délután 1—2 órára be tud­Fekete ruhás, hajlott hátú nénikék mennek a templom irányába, kezükben szorongat­ják kis táskájukat. Elindulok a Hunyadi úton a szerkesz­tőség irányába. Fiatal srác jön velem szembe. . . Nekitán- torodik a falnak, feleszmél, majd újra elindul kacskarin- gós útján, hogy valahol ott­hon kipihenhesse magát. Ha hazatalál . . . Hajdú Zs. Hegyei helyzetkép Karsa Tibor őrnagy, a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság ügyeletén, valamint a komlói, szigetvári, siklósi, mo­hácsi városi kapitányságon arról tájékoztattak bennünket, hogy az 1989-es szilveszter az előző évekhez viszonyítva csendesebb, nyugalmasabb volt. A „szokásos" gépkocsi- feltörések; prés-, hétvégiház- betörések ugyan most sem maradtak él, de kirívó eset nem fordult elő. Baleseti hí­rekkel kapcsolatban is meg­nyugtató információkat kap­tunk: a megyében nem for­dult elő (koccanáson kívül) semmi egyéb. Baranyában több helyszínen gyakori volt a petárdagyújto- gatás, aminek következtében a rendőrség ügyeletén előállí­tottak néhány' embert. Több­ségüket még tegnap, tegnap­előtt elengedték, pár személy ellen viszont garázdaság, sza­bálysértés vétke miatt felje­lentés történt, és eljárás In­dul. - Gyura B. ­Talán még soha nem volt annyira puSkaporszagú az óév búcsúztatása Pécsett, mint 1989-é. Jó három héten át tartott a hangulati előkészítés a petárdák puffogtatásával a nap szinte bármely szakában. Szilveszterre már szinte el is múlt a szolidabb ünnepet re­mélő polgárok arcáról az ide­ges rángás, amelyet infantilis polgártársaik fülsértő inzultu­sai okoztak jóval idő előtt. Szilveszter éjszakáján, éjfél­táján aztán mindent bevetet­tek a felhalmozott arzenálból, ami csak zojos, tilos, tűzve­szélyes: ugattak a riasztó­pisztolyok, robbantak a petár­dák, süvítettek a rakéták ma­gánlakások erkélyéről, zápo­roztak a csillagszórákötegek az emeletekről, különösen Lvov-Kertvárosban és a siklósi városrészben. Hangulatos volt, bár helyenként ijesztő mérete­ket öltött a túlfűtött ünneplés. Ehhez képest kész csoda, hogy a tűzoltóknak az egész me­gyében mindössze két eset­hez kellett kivonulniuk, s ezek is szerencsére apróságoknak bizonyultak. Pécsett este ne­gyed tíz után négy kocsival vonultak iki a tűzoltók az Er­dei Ferenc utca 1-be, ahol eay második emeleti lakásban okozott tüzet az erkélyen át bedobott, beesett petárda vagy csillagszóróköteg. A füg­göny gyuladt meq és a padló­szőnyeg. A tűzoltóknak azon­ban már alig kellett közbe- avatkozniok: a lakók eloltot­ták a tüzet. A másik eset va­lamivel éjfél előtt a Tímár ut­cában következett be, ahol egy utcai szeméttároló gyul­ladt ki. Szinte alig volt forgalom a baranyai határátkelőhelyeken: szilveszter estéjétől újév de­Nehezen tettem le a pezs­gőspoharat. A jókedv és a vidámság még visszaszorítja börtönébe a fáradtság ördö­gét. De már nem sokáig ... A táncoló párok egymás kar- jóiban keresnek felüdülést, a többiek a hívogató ágy felé vetnek álmos pillantásokat. Lassan összeszedem magam, elbúcsúzom és elindulok a vá­rosba. Az alvó városba- Az utcák néptelenek, em­ber és gép együtt pihen. Az egyre sűrűsödő kakasku­korékolás figyelmeztet, jó lesz sietni. Megpróbálok taxit kerí­teni, de még a telefont sem veszik fel a központban. Elin­dulok gyalog. Az újmecsekal- jai buszvégállomás ablakain fények szűrődnek ki a hajna­li sötétségben. Benyitok. Ká­vézó sofőrök várják, hogy a nagymutató a nullára érjen. Hat órakor megindulnak az első buszok . ..- Hogyan telt a szilveszter?- Vasárnap délután előre kialudtuk magunkat. Éjfélkor egy pohár Colával megköszön- töttük a feleségeinket és a családot, utána négy óra al­vás. Mindenképp meg kell várnunk az új év első perceit, mert a sofőrfeleségek megér­demlik a köszöntést, a sok hiába melegített ebédért és meg nem valósult progra­mért . . . A buszmegállóban egy idős néni álldogál.- Hova ilyen korán?- Templomba, az első mi­sére . . . Huszonéves fiúk közelednek. Látszik rajtuk, hazafelé igye­keznek. Néhány méterrel odébb fiatal lány toporog a hidegben. Milyen volt a szil­veszter?- Remélem az új év nem azzal folytatódik, amivel az el­ső percekben indult, összeve­szett a társaság és külön-kü- lön mulattunk. Remélem lesz időnk, hogy megtaláljuk a helyünket a „felnőttek” kö­zött ... összetartással, megér­téssel és szeretettel talán könnyebb lesz . . . A busz néptelen utcákon kanyarog, csak egy-egy autó húz el mellettünk sietősen. Megnyugtató látvány, hogy az első utasok boldog új évet kí­vánnak egymásnak és a veze­tőnek egyaránt. Ahogy halad az idő, egyre több utas lesz és a reggeli órákban nemhogy köszönnének egymásnak, in­kább . . . A belvárosba érve a szeme­teskukák furcsa „betegsége” szúr szemet. Mindegyik a föl­dön hever, üresen ... Az utcák telis-tele szeméttel. Savanykás pezsgőszak és szemétbűz érző­dik. Jó játék volt? Érdemes? Szilveszter ’89 Békés, boldog egymásra találások, kedves puszik és nagy pofonok Vidám táncolok a pécsi Palatínus Szállóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents