Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-30 / 29. szám

1990. január 30., kedd Dunántúlt napló 3 A névsor bővíthető Oktatók, hallgatók rehabilitálása Az 1956-os események kárvallottjai A JPTE rektora létrehozott egy bizottságot, hogy állít­sák össze az 1956-os nép­felkelésben való részvétel miatt hátrányt szenvedett oktatók és hallgatók névso­rát, hogy az egyetemi ta­nács, illetve a minisztérium semmisnek nyilváníthassa az akkori döntéseket. A bizott­ság elnöke dr. Adóm Antal, a JPTE egyetemi tanára volt. A névsor elkészült. Az okta­tókra vonatkozó dokumentu­mokat könnyen meglelték, de a hallgatók iratanyaga nem került elő, így az őket ért sérelmeket a törzsköny­vek alapján próbálták ösz- szegyűjteni. Dr. Ádám Antal előrebo­csátotta, lehet, hogy a név­sor nem teljes, s ezért 'kérik, hogy akiket hasonló hátrá­nyok értek, jelezzék az egye­temen. Az egyetem sajnál­kozását fejezi ki a történ­tekért, s nyilvánosságra hoz. za a megsemmisítő nyilat­kozatot. Segítséget nyújta­nak azoknak, akiket kizártak az egyetemről és a pedagó­giai főiskoláról, hogy tanul­mányi idejüket beszámíttat­hassák munkával töltött éveik­be. Mindez post festőm, mondhatná 'bárki, s egy nyíl. vánosságra hozott nyilatko­zat sem kárpótol senkit a ne­héz évekért, az elrontott pá­lyáért. „Gesztus értékű va­lóban, de elengedhetetlen gesztus, mellyel legalább er­kölcsi elégtételt nyújthatunk a kárvallottaknak és hozzá­tartozóiknak", szögezte le dr. Adóm Antal, A Pécsi Tudományegyetem 1956-ban fennálló egyetlen karán, az Állam- és Jogtu­dományi Karon három ok­tató ellen folyt fegyelmi el­járás. Minisztériumi hatás­körben született az 1957-es május 10-i döntés, melyben dr. Kislégi Nagy Dénes tan­székvezető egyetemi tanár írásbeli megrovásban része­sült. Kislégi professzor en­nek ellenére nem adta föl tudományos munkásságát, tudományos doktori érteke­zését 1969-ben védte meg. A kar dékánja a*jogi kari pártszervezet intéző bizott­ságának javaslatára 1957- ben fegyelmi eljárást indít­ványozott Takács László egyetemi docens, a marxis­ta—leninista tanszéki csoport vezetője ellen. Az iratok szerint Takács László végül is fegyelmi eljárás nélkül, de megvált a kar kötelékéből. Miszti László, az Egyetemi Könyvtár igazgatója a kü­lönböző gyanúsítások miatt maga kérte a minisztérium­tól a fegyelmi eljárás lefoly­tatását. A minisztériumi vizs­gálat fegyelmi eljárást nem vont maga után, és Miszti Lászlót könyvtárigazgatói beosztásában megerősítet­te. A Művelődésügyi Minisz­térium szintén fegyelmi vét­ség hiányában szüntette meg az eljárást Szita János, akar terv- és pénzügyi osztályá­nak vezetőjével szemben is. A kar dékánja „alacso­nyabb munkakörbe áthelye­zés" fegyelmi büntetésben részesítette dr. Degré Alajos tanszékvezető egyetemi ad. jurtktust. Degré Alajos a Szólnák megyei, később a Zala megyei levéltár munka­társa, majd vezetője lett. Rendkívül értékes tudomá­nyos életművet is alkotott. (A minisztériumi felhívásra reflektálva 1957. augusztus 8-án a kar akkori dékánja, dr. Bihari Ottó javasolta a minisztériumnak, hogy Degré Alajostól az 1955-ben el­nyert „Felsőoktatás Kiváló Dolgozója” érdemérem ki­tüntetést vonja vissza. Fel­tételezhető, hogy a miniszté­rium a javaslatot elfogadta.) Dr. Gál Gyula egyetemi tanársegéd 1957 áprilisában írásbeli megrovásban része­sült. Gál Gyula a Külkeres­kedelmi Minisztériumban he­lye zkedett el, és emellett értékes' tudományos tevé­kenységet fejtett ki. Az Állam- és Jogtudomá­nyi Karon az 1956-os ese­mények következtében 6 hall­gatót — Belinszki Barnabást, Péterlia Zoltánt, Klenz Tibort, Stáhl Ferencet, Péry Lászlót, Kocsis Lászlót - az ország valamennyi egyeteméről és főiskolájáról kizárták. Négy félévre Szabó Árpádot, Tóth Annát és Englert Károlyt, két félévre Hamvas Antalt, Bálványi Erzsébetet, Krassói Sándort és Balej Endrét zár­ták ki. A Pécsi Pedagógiai Főis­kola 6/1956/57. számú bi­zalmas minősítésű írotcso- mójánák áttanulmányozása után kiderült, hogy állásából azonnali hatállyal elbocsá­tották Álló Géza főiskolai tanársegédet, III Márton fő­iskolai {anórsegédet, Soltra Elemér főiskolai adjunktust, Buchert Ádám főiskolai ta­nársegédet és Somogyvári János tanulmányi előadót. A művelődésügyi miniszter dr. Uherkovich Gábor tan­székvezető főiskolai tanár esetében az oktatónak a Pécsi Pedagógiai Főiskoláról és Pécsről való elhelyezését javasolta. Jeges Károlyné tanulmá­nyi osztályvezetőt a főiskolá­ról való eltávolításra java­solták, csakúgy, mint dr. Cserdi Ferenc könyvtárost. Fegyelmi eljárás mellőzésé­vel a főiskola gyakorló isko­lájából városi iskolákba ke­rült át Bernáth János és Vö­rös György. Az érintettek további sorsáról adatokat nem találtak. A hallgatók közül többe­ket letartóztattak, illetve in­ternáltak, de ezekről irattári adatok az egyetemen nin­csenek. A lefolytatott vizs­gálatok alapján hozott hall­gatói fegyelmi határozatok szerint az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kizárták Répánszky Ernőt, Kiss Dénest, Szitás Emeren- ciát, Medelykov Milánt, Ma­gyar Lászlót, Hajdú Lászlót, Fülöp Istvánt. A Pécsi Peda­gógiai Főiskoláról kizárták Balázs Katalint, Ihász Tibort. Több félévre eltiltották a fő­iskoláról Pásztor Istvánt, Lip- pai Gusztáváét, Katona Fe­rencet, Kiss Irént, Csitos La­jost, Orbán Gézát, Szabadi Mihályt, Németh Tamásnét, Mészáros Lajost. Szigorú megrovást, végső figyelmez­tetést, illetve igazgatói meg­rovást kapott Hajdú László, Székely György, Tóth Tiha­mér, Bálint Lehel, Bak Ist­ván, Kovách Ágnes, Eröss Mária, Molnár Edit, Varga Ernő. B. A. Lakossági fórum Készül a Makár-oldal rendezési terve A DTV elkészült a 'Makár oldal, pontosabban a Tiborc utcától északra, a .Jokaibhegyi és a Magyarürögi út közötti terület részletes rendezési ter- vénék javaslatával. Eldöntendő és ima még vitás kérdés, omS a telektulajdono­sakat érinti, a tervezett össze­kötő út a Jokaibhegyi és a Szántó Kovács János út kö­zött. Tulajdonképpen ez lenne az északi érintő út nyugati csatlakozása. A másik: régi ígéret megfogalmazása a ter­vezetben, az uránvárost kiszol­gáló sport- és szabadidőköz­pont az Alsómakárdűlő és a Tiborc utca közötti részen. A részletes rendezési tervet ■mint köztudott, a tanács vég­rehajtó bizottsága fogadja majd el, de ezelőtt kérik a telektulajdonosok véleményét és javaslatait lis: a lakossági fórumot fébruár 2-án 17 órától tartják Pécsett, a Tüzér utcai mozgalmi háziban. Megfeledkezett róla a hatóság? A családi ház a tízemeletesek közé ékelődve Fotó: Szundi György Elveszett élettér Képzeljenek eJ egy családi házat, amelyet beszorítottak a tízemeletesek közé úgy, hogy a monstrumok szinte néhány -méterre vannak mindkét olda­lon. Ráadásul ennek a csa- ládiház-tulajdonosna’k itt volt udvara, kertje, és gyerekkora óta mindene a kisállattartás. Van kutyája, macskája, sok- sok díszmadara. És volt élet­tere. A tízemeletesek miatt kisa­játították a kertjét, szobányi­ra kurtitották az udvarát. Kan- der Istváné ez az ottfelejtett családi ház a pécsi Madách Imre utca 4-ben. Évtizedek óta Ígérgetik neki a kisojátitást, de valami miatt megfeledke­zett róla a hatóság. Végül is így is lehet élni, de hogyan? A rokkantnyugdíjas házaspár évek óta szenvedi a tízemele­tesekben lakók és az általuk felhasznált hatóságok rokon- szenvezőnek nem mondható zolkatásait, eljárásait. Az egyre kegyetlenebb szom­szédháború két éve kezdődött, az első tetten érhető tény, a házuknak támaszkodó szintén családi ház tetőtérépitése volt, amikor pert indítottak a szerintük hibás, az otthonukat károsító építkezés miatt. Mint­ha összefogtak volna ettől kezdve ellenük: a bíró elme­szakértői vizsgálatot rendelt el Kander István ellen, amiért ó határozottan és hatásos jogi úton tiltakozott, aztán még egyszer ugyanerre küldte egy, a körzetben helyettesítő orvos a szomszédok bejelentésére úgy, hogy a szenvedő alany­nyal sosem találkozott. Aztán a rendőrség többször átkutatta fegyverek után a há­zát, szintén a szomszédok be­jelentésére - persze nem ta­lálhattak semmit. Furcsa, de nem találják azt a segédmun­kást sem, aki Kander Istvánt az otthona előtt megverte. Nem találtak okot a közbelé­pésre akkor sem, amikor a vásárcsarnok előtt hagyták helyben a feljelentői, mert rossz egészségi állapota miatt nem tudott megjelenni a ta­nácson egy szabálysértési tár­gyaláson. Ehhez 'hasonló sza­bálysértési meghívások egyéb­ként mindennaposak, az élet- veszélyes fenyegetésekkel együtt. A 'házaspár vállalt munkát a -népszámlálásban is, de nem merik folytatni, mert félnek este hazamenni. A tanács segítségét viszont tavaly nyár óta hiába várják. Az ígéret tárgya pedig egy kis darab az egykori kertjéből, amely most rollerpályánák van kinevezve. Ráadásul e -roller- pálya -miatt 16 éve nem tud­ja kihozni a garázsból a ko­csiját, -mert nem nyithatja meg a garázsát a sóját háza oldalában. Hihetetlen, de ez a kocsi 16 éve ott áll befa­lazva ... A rosszindulatú zaklatások persze folytatódnák. Az egyik tízemeletesből egy fiatalember a felnőttek szem-lesütő -maga­tartásától felbátorodva rend­szeresen kövekkel, féltéglák­kal zúzza be a családi -ház ablakát. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt még súlyos baleset. Minden­nek semmi következménye, így a fenyegetők, feljelentők nye­regben érezvén magúkat, hir­detve bizonyos kapcsolataikat, bátran folytatják. Náluk ültem, amikor megje­lent az adóhatóság két mun­katársa, ákik szintén egy „közérdekű" bejelentés ügyé­ben jötték, úgy látszik, ők is 'beálltak a sorba, eggyel több hatóság, amely iratokat gyárt és nem tehet, vagy nem tesz semmit ébben az egyre dur­vább ügyben. Lehetetlen, -hogy két meg­rokkant ember ilyen -kilátásta­lan íélelem'ben éljen. Lehetet­len, hogy -nincs számúkra se­gítség. Mélységesen sajnálom -a zaklatákat is. És dühítő azoknak a tehetetlensége, akik ezt a helyzetet előidézték és annyiban hagyták. G. M. —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt H magdKijelöltek bemutatása Lapunkban bemutattuk azokat az országgyűlési képviselő- jelölteket, akiket valamely párt vagy társadalmi szervezet tá­mogat. Természetesen ők is „csupán jelöltek", hiszen a tör­vényből idézetteknek megfelelően választási körzetükben ők is meg kell hogy kapják a 750 jelölőcédulát (ajánlási szelvényt). Szerkesztőségünk vezetése úgy döntött, hogy az igen nagy számban indulni kívánó „egyéni, magán” jelölteket, akik mö­gött nem állnak pártok vagy társadalmi szervezetek, a továb­biakban csak azután mutatjuk be, miután az illetékes helyi választási bizottságokhoz eljuttatták a jelöltséghez szükséges 750 érvényes ajánlószelvényt. (Természetesen az említett egyé­ni jelölteknek korábban is jogukban áll, fizetett politikai hir­detésben reklámozni magukat lapunk hasábjain.) * Szerkesztőségünk célja továbbra is a teljes esélyegyenlőség meg­adása az országgyűlési képviselőválasztás egyéni választókerü­leteiben indulóknak is, éppen ezért jelezzük, hogy akik egyéni jelöltként kívánnak indulni bármely megyei választási körzet­ben, először az adott választókerület választási bizottságánál kell jelentkezniük, ezután kezdhetik az ajánló szelvények gyűj­tését. Végül, még egyszer szeretnénk a figyelmet felhívni arra, (hogy az „igazi" választások időpontja március 25. A választás jelenlegi szakaszában csupán a jelöltség a tét. A jelöltséghez pedig elég 750 hiteles ajánlószelvény. (Megjegyezzük, hogy egy választási körzetben körülbelül hatvanezer választásra jo­gosult polgár él.) A múlt csütörtöki pécsi ta­nácsülésen szóiba ikerült, hogy zároltatni kellene a magasház építésében részt vevő vállala­tok vagyonát, aimig ki nem de­rül, ki a felelős, s 'kinek Ikel’ majd fizetnie a felújítás és a kártérítés összegét. Az ügyben felszólaló tanácstagot, iBrand- stötter Györgyöt (88-as körzet) tegnap arról Ikérdeztük, töi- tént-e már vafami az ügyben? — Az ügyészség (képviselője a tanácsülésen ígéretet tett orra, ihogy utánanéznek a pa­ragrafusokban: léhetőség van-e a vagyon(ok) zárolásá­ra vagy sem? Tudomásom sze­rint folyamatban van a do­log. Hogy im'iért tartanám szükségesnek ezt a lépést? (Egészen egyszerűen biztonsá­gi Okokból, hiszen mindenna­pos téma ‘manapság, Ihogy a nagyvállalatok „részeikre” bomlanak, vagyis káeftéket, és egyéb gazdasági társasági formáikat hoznak létre. Márpe­dig, ha az elhúzódó vizsgálat és a bírósági ügyvitel ideje alatt „átmentődik" a majdani kártérítésre kötelezettek va­gyona, s így a jóvátétel nem lesz behajtható, akkor bizony a tanácsnak keli állnia a költségeket. Ez pedig sajnos azt jelentené, hogy az állam­polgároktól származó adók összegéből kell erre a célra fordítanunk . . . Megjegyzésünk: Ha lehetőség van rá, a lakosság érdekében mi is a vagyonok zárolását tartanánk az egyetlen üdvözítő megoldásnak. An­nál is inkább, mert a múlt csütör­töki értelmiségi klubbeli rendez­vényen, ahol a magasházügyet is megtárgyalták, az egyik szakértő a Bázisterv Kft. mérnökeként mutat­kozott be. . . . S a Bázis (vagyis a BÉV) szintén kivette a részét a ház kivitelezéséből. (Tudomásunk szerint a városi fő­ügyész, a városi tanács egyik el­nökhelyettese és az érintett vál­lalatok képviselői — köztük: a Bá­zis, a PIK és az Uniber munkatár­sai - ma délután két órakor a városi tanácson konzultálnak a to­vábbi teendőkről.) Ojra az ajánlásokról Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ajánlás megtételére kizárólag az e törvény melléklete szerinti „Ajánlási szelvény" szolgál. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi je­löltet ajánlhat, és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben az állandó - ennek hiányában ideiglenes — lakóhelye van. (Idézet a törvényből.) A törvény az állampolgárok zak­latásának elkerülése érdekében úgy foglal állást, hogy a jelöltállitó szelvény nem gyűjthető munkaidő­ben: fegyveres erőknél a szolgálat helyén, a szolgálati feladat teljesí­tése közben. Hasonló tilalmat mondtak ki a tömegközlekedési esz­közökre, s ez a tevékenység egész­ségügyi intézményekben sem foly­tatható. A jelöltállítás nyilt, de úgy gondoljuk, az adatvédelem szabá­lyainak betartása valamennyi érin­tettől elvárható. (Az ajánlószelvé­nyeket a választást követő 90 nap után meg kell semmisíteni.) A szelvényekért pénzt felajánlani és elfogadni tilos. Benzínpenztarifa Nem egy állami vállalatnál gyakorlat, hogy az ott dolgo­zók saját gépkocsijukat használják munkájuk során, s a mun­kaadó ennek fejében az üzemanyag költségeit részben (vagy teljes egészében) magára vállalja. Az úgynevezett kilométer­pénzt, a megtett kilométerekért fizetendő összegért térítést vi­szont nem a vállalatok, hanem az állam szabályozza, s ennek megfelelően az áremelkedés(ek) után az érintettek, s a vál­lalatok gazdasági szakemberei a Magyar Közlönyből értesül­nek az éppen hatályos tarifáról. Nos, a január 8-i benzináremelés óta ez ügyben senki nem szólt egy szót sem, s a hivatalos közlönyből sem tudhattunk meg semmit. Tegnap felhívtuk a Pénzügyminisztérium munkatár­sát, Zsarnai Dezsőnét, hogy megkérdezzük, mikortól esedékes a benzinpénz emelése? — Tulajdonképpen a közlekedésiek dolgozzák ki az új tarifát, de mivel velünk is egyeztetnek, tudok néhány információval szolgálni. Csak nem hivatalosan mondom, de szinte biztos, hogy így lesz: azoknál a vállalatoknál, ahol a személygépko­csi-használat alkalmazási feltétel, a kilométerenkénti költségté­rítés 6,70 Ft-ra, ahol tehergépkocsival kell rendelkezni, ott 7,60 Ft-ra emelkedik. Ahol nem alkalmazási feltétel, de lehető­ség van rá, ott 6 Ft-ot fizethetnek a vállalatok. Még nem dőlt el, hogy.a rendelet január 8-ig visszamenőleg lesz-e érvényben, vagy pedig csak a kihirdetés napjától, de úgy tudom, az elő­terjesztők az előbbi változatot javasolták. Reméljük igy lesz. Annál is inkább, mivel nemegyszer előfordult már, hogy több hetes csúszással vezették be az új tarifát, s ezekben az ese­tekben - mint általában - az alkalmazottak jártak rosszul... Csak hal­kan kérdezzük: miért nem lehet az áremelést, s a költségtérítést egyazon időpontban bevezetni? „Kisemberek” szóváltása ,,A január 27-i számukban Maróczy Tibor munkás amiatt kesergett, hogy az új képviselőjelöltek között sok az értelmiségi és kevés a mun­kás. Fél, hogy az értelmiségi képviselők majd nem fogják tudni munkás érdekeit képviselni. Szeretném emlékeztetni Maróczy Tibort arra, hogy az elmúlt 40 esztendőben a parlamentben is, de az összes vezető politikai posztokon munkások képviselték a munkások érdekeit. És megkérdezem most tőle: mire ment vele? Hova jutott az ország? Értse meg már végre Maróczy Tiborral együtt minden munkás is, hogy nem a munkásérdekek képviseletére van szükség, hanem egy egész nemzet érdekeinek a kép­viseletére, melyet ha jól képviselnek, akkor jól képviselik a munkást is. Hiszen ő is a nemzet tagja. Elég legyen már az osztályszemléletből, mely gyűlöletet hirdetett magyar és magyar között, amely oly sok családot tett tönkre, mely annyi embert alázott meg, mely oly sok kint és könnyet teremtett. Még mindig nem volt ebből elég? Mindegy az, hogy mi a képviselő foglalkozása, a lényeg csak az, hogy tudja jól képviselni a nemzet javát. Amitől én félek, az csak az, hogy új képviselőink között számosán ugyanolyan politikai dilettánsok lesznek, mint az elődeik, akik •képviselete' alatt az ország a gazdasági szakadék szélére jutott. Egy (szintén) kisember." Mi fizetjük a kártérítést?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents