Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-27 / 26. szám
Kereszténydemokrata Néppárt Igazságosság és szeretet HON választási melléklete Tizenötezer pedagógus sorsa Belső átszervezés — Magasabb mérce — Hitoktatás Mentsíik meg a bányákat! A mecseki szénbányászat a korábbi évtizedekben nyereséges volt. A bányászok évente betervezhették a 13. havi fizetést, a nyereségrészesedést, amely némi ingadozással az évi összkereset 2-4 százalékát tette ki. A magyar bányásznak európai viszonylatban jó hire volt. Mostanábrvi mégis a bányászokat okolják ráfizetéses termelésért: holott a hibás ágazati döntések vitték csődbe a bányászatot. Külföldi példákat majmolva dolgozták ki a nagygépesitési programot, közel 700 millió forintot pazarolva arra. Pedig nyilvánvaló volt, hogy a mecseki bányák geológiai viszonyai nem viselik el a nagygépeket. Ezt bármelyik vájár tudta, bosz- szankodtak is miatta, ha beszélni nem is volt szabad erről. A bányász az ő munkáját teljesen lerobbant, elhasználódott kisgépekkel kénytelen végezni, a drága valutáért beszerzett nagygépek pedig az udvaron rozsdásodnak. Az itteni viszonyoknak megfelelő kisgépek beszerzésére nem kerülhetett sor, mert közben megváltozott a szénbányászat megítélése. A nagy dirrel-durral beharangozott „liászprogram" leült. Az állami vezetés juttatta oda a szénbányászatot, ahol ma tart. Számtalan rossz döntés következtében milliók mentek el anélkül, hogy valaki megkérdezte volna: hova? így jutott el a vállalat a szanálásig, ami hozott némi változást: rákényszeritette a vállalatot, hogy az első a gazdálkodás, döntéselőkészités és anyagtakarékosság. A termelési struktúrában azonban nem történt változás, a teljesítmények évről évre csökkennek a megfelelő kisgépek híján. Lépten-nyomon sulykolják az emberek fejébe, hogy a szénbányászat veszteséges, vissza kell fejleszteni. Sok embert idecsábi- tottak az ország különböző részeiből, nyakába akasztották a hatalmas kölcsönöket, és most kimondják a gazdaságta- lanságra hivatkozva, nincs szükség bányára és bányászatra. Hogy mennyire hamis az erre való hivatkozás, azt eme célra felkért angol szakértők megállapították. A világpiaci árakhoz viszonyítva a magyar szénárak 30-40 százalékkal alacsonyabbak. Államilag meghatározott áron veszik át a szenet, a bánya által felhasznált anyagok ára pedig évről évre emelkedik. Ezt a kü- lönbözetet a teljesítmények növelésével nem sikerült ellensúlyozni. A kormányzat az angol szakértők döntése, tényfeltáró munkája után sem hajlandó a termelői szénár növelésére, mondván, hogy inflációnövelő hatása lenne. Inkább kimondja: elképzelhető, hogy 1995-re Komló üzemeiben megszűnik a bányászkodás. Ez viszont súlyos traumát fog okozni a város életében. Jelentős mennyiségű feketeszén kiaknázatlanul marad, a bányászok részére pedig új munkalehetőségről kellene gondoskodni. Ideje, hogy minden jóakarat és szürkeállomány összefogjon a bánya megmentése érdekében. A KDNP eszmei alapja nemzetünk Szent Istvánig visz- szanyúló történelmi öröksége. Értékrendünk középpontjában a lelebaráti szeretet áll, ezért elutasítunk minden erőszakot a társadalmi és politikai nézeteltérésekben. Pártunk a demokráciát vallja politikai hitvallásának. Pártunk néppárt. Nem valami szűk réteg, csoport vagy osztály érdekeit védi, hanem az egész nép érdekeit szolgálja. Pártunk olyan magyar társadalmat akar, amely valamennyi polgára számára biztosítani tudja személyisége kibontakoztatását, testi és lelki szükségleteinek önerejéből történő kielégítését, de ugyanakkor korlátokat állít az egyéni törekvések elé akkor, ha ez a közösség érdekeit, mások jogos törekvéseit veszélyezteti. Alkotmányos jogállamot, helyi önkormányzatot akarunk. A megyéknek az önálló önkormányzatok szövetségévé kell átalakulniok, koordináló, ösz- szehangoló, információt szolgáltató jelleggel. Minden téren a bürokrácia felszámolására törekszünk. Valljuk, hogy az ország felemelkedése és a jövője, de a jelenlegi társadalmi-gazdasági válság leküzdése is oktatásunk korszerűsítésétől, társadalmunk kulturális-erkölcsi megújulásától függ. Ma is időszerű Széchenyi István mondása, hogy a kiművelt emberfő o nemzet igazi ereje. Pártunk erkölcsi kötelességének tudja és politikai feladatként vállalja az elmúlt években leginkább háttérbe szorított rétegek létérdekeinek képviseletét. Elsősorban a nyugdíjasok, többgyermekes családok és a szegények helyzetének javítása nem tűr halasztást. Modern európai kul- túrállamban elképzelhetetlen, hogy széles rétegek éljenek a létminimum határán. Pártunk a legjobb szociáloolitikának a ió . gazdaságpolitikát tartja. Politikánk nem szegénységtámogató, hanem szegénységellenes politika. Olyan adórendszer kell, amelynek elve, hogy fizessenek a gazdagok, vagyis azok. akiknek jövedelmi színvonala az átlagosnál jóval magasabb. Külpolitikánk a realitásokra épül. Támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek két katonai tömb felszámolását, a két német állam egyesítését, az európai határok lebontását, az egységes Európa megteremtését követelik. Békében akarunk élni minden néppel. Az ország gazdaságának legsúlyosabb problémája a tartós és növekvő infláció. Az infláció egyre nagyobb mértékben csökkenti a dolgozók keresetének vásárlóértékét, küPártunk alapvető célja a békés rendszerváltás, a parlamentáris demokrácia és a szociális piacgazdaság megteremtése. Mindezt olyan körülmények között kell megteremteni, amikor fennáll a gazdasági összeomlás veszélye. A gazdasági helyzet egyre romlik, miközben a lakosság nagy része él már a létminimum szintje alatt. A legsúlyosabb problémák: a gyorsuló infláció, a hatalmas külföldi adósságállomány, ennek következtében a gazdaság teljesítőképességét meghaladó törlesztési és kamatfizetési kötelezettség és a költségvetés deficitje. Néhány legfontosabb teendőnk: A gazdaság szerkezeti átalakításának elindítása, a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtése. Ezek érdelönösen sújtja a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelműeket, s mind áttekinthetetlenebbé teszi a költségvetési, a vállalati és egyéni gazdálkodást egyaránt. A központilag gerjesztett inflációs gazdaságpolitika nem a szavakban kívánatosnak ítélt reformok irányába visz, sőt ezzel éppen az ellenkező irányba haladunk. Elsődleges feladatunknak tekintjük az infláció gyors megszüntetését. Azonnal le kell állítani a felülről kezdeményezett reprivatizációt, amely csupán átmentési politika. Vállalkozások gyors terjedése érdekében 20 százaléknál nagyobb adó kivetését nem javasoljuk. A vállalkozások élénkítését a népgazdaság érdekében kulcsfontosságúnak tartjuk. A mi jelszónk gazdasági szabadságot mindenkinek, megegyezik a vállalkozók törekvéseivel. A beruházások adómentessége is élénkítő hatású. Mezőgazdasági politikánk azon alapszik, hogy a föld képezi egyben az ország területét, a nemzet életének terét, és földközelben él a lakosság fele. A falvak lakosai részére ezért olyan politikai, gazdasági, művelődési és környezeti feltételeket akarunk biztosítani, amelyek megszüntetik hátrányos helyzetüket, saját gazdájukká teszik őket, és helyben biztosítják boldogulásuk, gazdagodásuk lehetőségét. A falvaknak vissza kell kapniuk az eredetileg tulajdonukat kékében a gazdaság megélénkülését elősegítő nagyságú adó- csökkentést kell végrehajtani. A költségvetési kiadások komoly csökkentése is elengedhetetlen. A szabad választások után vissza nem térő alkalom kínálkozik erre. A jövendő kormánynak lehetősége lesz arra, hogy egy átgondolt és alapos stabilizációs program kidolgozása esetén sikerrel tárgyalja újra a nyugati hitelezőinkkel adósságaink átsrukturálását. Ezáltal a következő 4-5 évben csökkenjenek a külföldi kötelezettségeink. Alapvetően lontosnak tartjuk a tulajdonrelorm véghezvitelét. A munkanélküliség minimalizálása érdekében az állami szektor támogatásának leépítését csak olyan ütemben szabad végezni, amilyen ütemben új munkalehetőségeket tudunk teremteni. pező községi, közbirtokossági földeket és erdőket. Lehetőséget akarunk biztosítani arra, hogy a közigazgatásilag ösz- szevont falvak visszanyerjék korábbi önállóságukat. Környezetünk védelemre szorul, mert a minket körülvevő természet és benne a növény- és állatvilág súlyos veszélybe került. Pártunk a keresztény erkölcs alapján óvja a természetet, mert tudja, hogy ez a löld lesz lakóhelye az utánunk következő nemzedéknek. Azt kívánjuk, hogy a környezetvédelmi ismeretek oktatása fontos helyet kapjon a nevelésben és a környezetvédelmi gondoskodás a társadalmunkban elmélyüljön. Azt akarjuk, hogy a politikai élet, a társadalom, a közélet minden fórumán az igazságosság és a szeretet elvei érvényesüljenek. Jelszavunk: CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE. Istennel az emberért, a családért, a hazáért, az egyenlőségért, az egységért, az igazságért és a szeretetért! Erkölcsi normát kell mindenütt megkövetelni, főleg a vezetőktől. Az erkölcsi romlás mindenütt megtalálható, de legsúlyosabb ott, ahol hatalmi pozíciót foglalnak el az emberek. Nem alkalmas vezetőnek az, akiben nincs igazságosság, humánum és szociális érzékenység, de az sem, aki nem őszinte, nem jellemes, akinek nincs erkölcsi tartása, aki hazudik, aki túlzottan anyagias. Továbbra is biztosítani kell az egészségügyi és nyugdíj- biztosítási alapintézmények működését. A piaci elven működő magánbiztosítóknak és magánkórházaknak nem helyettesíteni, hanem kiegészíteni kell az alapintézményeket. Nem értünk egyet a külföldi beruházóknak nyújtott különleges kedvezményekkel (adózás, stb.). A külföldi és a belföldi beruházóknak egyformán biztosítani kell azon kedvező feltételeket, amelyek a beruházásra és a befektetésre serkentenek. Külön súlyponti feladatnak tekintjük az egészségügyi ellátás és1 az egészségmegőrzés kiemelt fejlesztését. Az ezen a területen elért előrelépéssel nemcsak sok-sok emberi szenvedéstől sikerülne megmenteni embertársainkat, hanem jelentősen csökkenne a kiesett A közoktatásunk hatékonysága alacsony és költségigényes. A felvételinél lényegesen nagyobbak a követelmények, mint az érettségin. A tanítást szakmai vágányra kell átállítani és menetrendjét 10 éves „válságidőszakra” kell kidolgozni. Közoktatásunk színvonalcsökkenése immár 47 éve folyik. 1943—1949-ig a megismétlődő szénszünetek miatt, utána pedig négy évtizeden keresztül a szakszerűtlen koncepciók sorozata miatt. (pl. az 5—|-1 -es oktatás). Napjaink égető kérdéseire konkrétan kell válaszolni. Visz- szarendeződni? Hová? Kijutni az oktatás válságából? Hogyan? Mindezekre rendszerint nincsen válasz. © Belső átszervezéssel egyetlen szakágazatban sem lehet annyit megtakarítani, mint a közoktatásban. Ebből a költségvetésből nem lehet órakedvezményt adni a szak- szervezeti titkárnak, a szakmai munkaközösség vezetőjének, a szabadidő szervezőnek, az oktatástechnikusnak, az ifjúsági mozgalmak vezetőinek, a mentornak, a könyvtárosnak és az iskolai titkárnak. A tantermi foglalkozás keretében nem lehet tehetséggondozást, korrepetálást, fejelést, felzárkóztatást, előkészítést, osztálybontást, fakultatív és differenciált oktatást folytatni. Nagyrészben ezek a célkitűzések jók. De nincs, miből! Mindez 15 000 pedagógus óraszámát teszi ki. Ha ezek a beépített „emelőszerkezetek” nem működnek, akkor kire hárul ezeknek a feladatoknak az elvégzése? a) A tanulóifjúság elé ugrómércét kell állítani. Nagyobb teljesítményekre kell őket sarmunkaidő és a kifizetett táppénz. Pártunk elemi erkölcsi kötelességének tartja a leginkább háttérbe szorított rétegek létérdekeinek védelmét. Elsősorban a nyugdíjasok, a többgyermekes családok és a családalapító fiatalok segítése nem tűr halasztást. Itt kell elsősorban eredményt elérnünk, ahol talán már holnap sem tehetjük jóvá a mások által korábban elkövetett bűnöket. Egy ma meg nem született generációt holnap már nem lehet felnevelni, és egy közülünk holnap eltávozó generációnak holnapután már nem tudunk békés, nyugodt öregkort biztosítani. Ezért tartjuk fontosnak a nyugdíjak és a családi pótlékok reálértékének emelését, a nyugdíjak felső határának megállapítását. Kiemelkedő fontosságú gazdasági feladat az inlrástruktú- ra fejlesztése. Ennek elmaradása az egyik oka az idegen- forgalom stagnálásának. A gyermeket nevelő édesanyáknak sem segélyt kell adni, hanem megbecsülésüket igazoló fizetést. kollni. Tudomásul kell venni azt, ha valaki a „hegycsúcsra" akar hágni, annak adott esetben feltörheti a cipő a lábát. Aki a kötélen magasra akar kúszni, annak a tenyerét felhorzsolhatja a kötél. b) A szülőknek jobban kellene odafigyelni a gyermekük iskolába járására. Tehát a szülői törődést, az elvárást növelni kellene. c) A pedagógusoknak szakszerűbben és hatékonyabban kellene oktatni. így lehetne 15 000 pedagógus munkakörét megszüntetni. (És nem elbocsátani őket!). Nagyobb részük beállítható a tantermi munkába. A nyugdíjba menők helyét is pótolhatjuk belőlük. @ A pedagógusok képesítésének kérdése feltétele a hatékonyabb munkának, a tekintély visszaszerzésének és a jogos bérkövetelésnek.' A képesítés nélküli nevelők kérdését kimenőrendszerben kell megoldani. Ezért a művelődési miniszternek még ez év őszéig rendeletileg meg kellene szüntetni a képesítés nélküli státust és kinyilvánítani azt, hogy tonárr és tanítói oklevelet kizárólag a nappali tagozaton lehet csak megszerezni. A többiek a II.—ML—IV. évfolyam hallgatói felmenő rendszerben folytathatnák a tanulmányaikat. A továbbiakban pedig a „magánvizsga státus szerint a teljes tananyaggal, például a dolgozók aimnáziumában. A bérezés kérdése. A fenti belső átszervezéssel, a felszabadult erők tantermi munkába állításával három éven keresztül évi 10-12%-os reálbérnövekedést lehetne elérni, a központi béremeléseken kívül. Ez lenne a hatékonvabb munkának az ellentételezése. © Az egyházak szerepe a hit- és az erkölcstan oktatásában pótolhatatlan. A fiatalkorúak bűnözése megnövekedett. Nem alakult ki a bűntudat. Nem tudnak ellenállni a csábításnak, mert nem szólal meg bennük a lelkiismeret. Kicsúszott alóluk az erkölcsi alap. Bebizonyosodott, hogy a szocialista erkölcsi oktatás nem tudta pótolni a valláserkölcsi nevelést. A lelkiismeret megszólaltatását, ezt a hosszadalmas, nyesegető kertészmunkát csak az eqyházak papjai és lelkészei tudiák elvégezni a valláserkölcsi oktatás keretében. A lelkiismeret megszólaltatása az alapja az erkölcsi felemelkedésünknek. Ezeknek eredményeképpen alakulhat ki olyan életszemlélet, miszerint úgy kell élni mindenkinek, hogy társadalmi tevékenységéhez se mások könnye, se mások vére ne tapadjon. A választások után az eső majd lemossa a plakátokat, a szél elfújja a foszlányait, de az oktatás három fő problémája; á belső átszervezés, a képesítés és a lelkiismeret megszólaltatása hosszú évekre (10-12 év!) válaszra és megoldásra várnak. Szociális piacgazdaság Szerkezeti átalakítást! - Tulajdonreformot! - Védeni a leginkább háttérbe szorított rétegeket! Telefonhívásra házhoz megyünk Kérjük az ajánlószelvényt Szerény anyagi tehetőségeink miatt nem vállalhatjuk minden házba a kopogtatást az ajánlószelvényért. Ezért arra kérjük, hogy az ajánlószelvényt adják le (ne postán) az alábbi címre a postaládákba. Telefonhívásra házhoz megyünk! Horváth Imre, Gyárváros környéke Hétvezér u. 11. Tel.: 34-551. Dr. Matheovics Ferenc, Búza tér Lenke u. 2. Dr. Horváth Imre, II. Ungvár u. 18. Megyeri út. Tel.: 24-589. Sinkó Zoltán, Xavér u. 1. Műv. Gimn. Tel.: 17-861 Dr. Tóth István, Mikes Kelemen u. 17. Orv. Kollégium. Tel.: 18-993. Ursprung János, III. mérnök, Laki I. u. 1. Kertváros Tel.: 41-101. Hoffer János, Víg u. 6 Kertváros. Tel.: 11-270. Ambrus Imre, Bolyay Farkas u. 22/B. Kertváros. Tel.: 31-426. Hoffer József, Perczel u. 24. Városközpont. Tel.: 11-567. Dr. Pallai László, Bartók Béla u. 40. Tel.: 17-049.
