Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-27 / 26. szám
1990. január 27., szombat Dunántúlt napló 5 H táviatok szinte felmérhetetlenelk Lézerkés az ortopédiában Kipróbálására a pécsi klinika vállalkozott először Magyarországon Az éles fény sercegve szántott végig a csontfelületen, kesernyés szagú vékony füstcsik kígyózott fel a nyomában. S lám a vastag csontot pillanatok alatt átvágta. Igaz, ez a bemutató állatcsonton történt, demonstrálva, hogy mire képes a nagyerejű lézerfénykés. Orvostörténeti jelentőségű kísérletsorozat zajlik a POTE Ortopédiai Klinikáján. Magyarországon eddig ugyanis nagyenergiájú széndioxid sebészeti lézerkést az ortopédiai sebészetben még nem alkalmaztak, külföldi tapasztalat is kevés. A pécsi klinika vállalkozott rá, hogy úttörőként az ortopédia legkülönbözőbb területein kipróbálja, alkalmazza s a tapasztalatokról ösz- szegző tanulmányt írjon. Pécsett 1983. óta van lézerkutatás. Ekkor nevezték ki dr. Kozma Lászlót, a Janus Pannonius Tudományegyetem fizika tanszékére tanszékvezető professzornak, s a Szegedről magával hozott lelkes, fiatal fizikusokkal megalakította a lézerkutató team-et. Munkájuk eredménye több nemzetközi jelentőségű műszer kifejlesztése, s a lézerspectroszkópiai kutatások eredményei, amelyre külföld is felfigyelt, és amelynek alapján Pécs lett e kutatások országos központja. (A lézerspectroszkópia az anyagok állapotának, tulajdonságainak, összetételének gyors, pontos vizsgálatára alkalmas.) Rendkívül nagy jelentőségű, hogy ők kezdeményezték a lézernek a gyógyítás különböző területein való alkalmazását pécsi intézetekben, s ebben jó partnerekre találtak, így a Honvéd Kórház égési sérüléseket ellátó osztályán alkalmazzák, folynak kísérletek az Ércbányászati Vállalat egészségügyi szolgálatánál, a bőrgyógyászatban, fül-orr-gé- gészeten. A Szemészeti Klinikán speciális szemműtéteknél alkalmazzák. Az ideggyógyászatban például az idegpályák működésének vizsgálatában a lézer egészen új eredményeket hozott. A pécsi lézercsoport eredményeire egyre több ipari cég is felfigyelt. így került sor arra, hogy a pécsi egyetem fizika tanszéke a Tungsrammal együttműködési megállapodást kötött. Ennek az együttműködésnek az egyik első eredménye: a nagyenergiájú Tungsram gyártmányú lézerfénykés kipróbálása és tesztelése egy olyan speciális sebészeti területen, mint az ortopédia. A készüléket októberben kapták meg. Dr. Kránicz János intézetvezető-helyettes adjunktussal - aki e lézerkísérleteket végző csoport vezetője — a marhacsonton végzett bemutató után beszélgettünk: — Mivel nem voltak tapasztalataink alkalmazását illetően- mondta dr. Kránicz János- természetesen először állatokon próbáltuk ki. Ahhoz, hogy valamiről egyértelmű véleményt lehessen alkotni, kísérletek sorozatára van szükség. Mi nyulakat szereztünk be erre a célra. Nem hiszem, hogy a szakmai részletek érdekelnék az olvasókat, mindenesetre sokszor megismételt és sokféle kísérlet utón próbáltuk ki először emberen. — Az eddigi tapasztalataink: a lézerrel való operálás egyik igen nagy előnye, hogy jóval kisebb mértékben vérzik a vágott seb, mint a hagyományos módon végzett műtéteknél. A nagy számban elvégzett összehasonlító kísérlet során - ugyanannál az állatnál, csontfűrésszel és lézerrel is átvágtunk csontokat és figyeltük az összeforradás időpontját, a csont forradási tulajdonságait, stb. - azt tapasztaltuk, hogy ezek az eredmények a kétféle módszernél azonosak. Viszont, amíg a csontfűrésszel csak egy síkban lehet a csontokat átvágni, addig a lézerfénnyel ívelt vágásokat, akár köralakú kimetszéseket is végezhettünk. így rendkívül jól lehet alkalmazni, csontkinövések eltávolításánál, rosszindulatú csontdaganatok pontos, körülhatárolt eltávolításánál, sőt ez utóbbinál olyan előnye is van, hogy mivel éget, s ezzel lezárja az átvágott érvégeket, így a rákos sejtek a műtét során kevésbé kerülnek be a véráramba, csökken a másodlagos daganatok kialakulásának esélye. — Például, sehol, semmilyen világszakirodalomban sem olvastunk arról, amire saját tapasztalatunk során jöttünk ró. Az első emberi kipróbálások egyike volt, egy súlyosan fertőződött, elgennyesedett, csontvelő eltávolítása. Ezt követően a csontvelőtől megtisztított csontüreg belsejét kiégettük a lézerfénnyel. Tökéletesen elpusztította a kórokozókat és megállította a további gennyesedést anélkül, hogy ezután bármiféle antibiotikus kezelést kellett volna alkalmazni. A lézerfényt eddig sikerrel alkalmaztuk lábbütykök eltávolításánál és a kalapács- ujjak korrekciójánál. — Klinikánk egyik igen jelentős profilja az olyan veleszületett végtagrendellenesség korrigálása, amikor például az egyik végtag rövi- debb. Ezeknél a beavatkozásoknál abban látjuk a lézer óriási előnyét, hogy amíg a hagyományos műtétnél ahhoz, hogy a csontfűrésszel jól odaférjen az orvos, bizony nagy vágásokat kell metszeni, addig a lézerkésnek elég, az izom- zatban egy kis metszés épp annyi, hogy pontszerűen a csontig eljusson.. Mivel a végtagnyújtó csontátvágást többször kell ismételni, nem közömbös, hogy egy kisgyermeknél az egyes műtétekkor mekkora vágást csinálunk, milyen mértékben sértjük meg sorozatosan az izomzatot is. — Azt gondoljuk, hogy a lézernek még nagyon sok felhasználási területe lehet, a távlatai szinte elképzelhetetlenek. Most tartunk ott, hogy eredményeinket összegezni tudjuk, s megkezdtük már a Tungsram felé a javaslatainkat, hogy milyen módosításokat célszerű a berendezésen elvégezni. Kipróbálásra kaptuk ezt a nagyenergiájú műté.- ti lézerkést, nagyon szeretnénk, ha ez valamilyen módon nálunk maradhatna. Sarok Zsuzsa Szójafasírt, szó/apástétom és szójás palacsinta Csomagolóüzem Danitz-puszt A szójatermelés 1974-ben indult meg intenzívebben Magyarországon. Addig hazánk 600 000 tonnányit importált évente, ami 150-200 millió dollár kiadást jelentett. Az embargótól való félelem és a dollárhiány miatt kezdték meg a termelést, amelynek a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát lett a bázisa. Bolyban azóta kialakították a magyarországi körülmények között is termeszthető szója- fajták sorát, a hazai technológiát a géprendszerrel együtt, a vetőmagtermelést. Gondot okozott, hogy 1987- ig olajnövényként kapott elismerést a szója, annak ellenére, hogy csak 20 százalék olajat tartalmaz. A gabonaprogram ellenségeként is szóba jött és termesztését több mint 10 éven keresztül gazdaságtalannak tartották. A 80-as években indult be végre a fejlesztési program, aminek keDobozolják a feldolgozott, csomagolt szóját a Danitz-pusztai csarnokban. rétében a bólyiak 6 éve kooperálnak egy jugoszláv szója- protein gyárral. Először a nagybani fogyasztókat (húsipar, édesipar és konzervipar) sikerült meggyőzni a szója előnyeiről, majd a főzőtanfolyamok, előadások, orvosi ajánlások a közvetlen fogyasztókat is megnyerték. Mára 4000 tonna szóját termelnek a kombinátban humán célra, ebből több mint 400 tonnát közvetlenül a háziasz- szonyok használtak fel. Rendkívül keresettek termékeik, hiszen húshoz viszonyítva rendkívül olcsó. Egészségesebb is, mert nem tartalmaz koleszterint. A lassan oldódó szénhidrátok a cukorbetegeknek jelenthetnek előnyt, a diétás rost- és vitamintartalma pedig mindenkinek. Megfelelő fűszerezéssel bármely ételnél felhasználható - hozzáadásként^ hiszen tömény fehérje. Pataki V, Könyvtengerre, magyar! Hol van már zsdanovista, bornírt szigor kora? Az óhaj is egyszeriben idejétmúltnak tűnik, hogy az infantilissá pisszentett, némelykor szervilissé pofozott, vakhitekkel ámított, föld alá száműzött irodalom kora ne térjen vissza soha többé. Váljon szabaddá, térjen vissza önnön illetékességének körébe! Megannyi, egyszerre csak idejétmúltnak tetsző, naiv óhaj, amely — lásd a könyv és a sajtó túlkínálati piacát — nemegyszer önnön ellentétébe fordul, önszántából infantilis, szenzócióéhségünket kiszol- gálandóan szervilis vagy éppen hősködő, és saját illetékességét néha az alany és állitmány szabatos használatában sem találja, önmagát is ügyesen manipulálni képes, immáron elsősorban az üzlethez törleszkedve. S noha csak köszönthetők azok az erők, amelyek segítették kiengedni a szellemet a palackból, és a naivnak tetsző, a gondolatmenetet indító óhaj sem veszíthet érvényéből, azért azt nem árt időnként szemügyre venni jobban, hogy milyen is az a szellem, amit útjára engedtünk. A piac szelleme? Ha létezne egyáltalán olyan piac, amely hívén, pontosan tükrözi és közvetiti szellemi szükségleteinket, akkor egy ilyen könyvpiacra vonatkozó helyzetképet egy kicsit szellemi önarcképünknek is tekinthetnénk. Jöhetne is mindjárt a purista dörgedelem iqénytelenségünkről, ízlésünk, vágyaink mély- és holtpontjairól, érzelmeink meg- fenekléséről — de most néhány, e nyomtatott betűtengert létrehozó egyéb körülménvről szólnék. Mert az is tanulságos lehet, hoay ebben a jelenlegi, tulaidonképpen foncsor- hiányos tükörképben ki milyennek látja, esetleg szépnek hiszl-e, annak akarja-e látni magát. Legyenek szegények vagy gazdaqok a könyvkiadók, ők az utóbbi időben főként szépnek láthatták magukat. Mint azt a saitóból is megtudhattuk, a húsz-harminc, többségükben jelentős hagyománnyal rendelkező kiadó mellett egyszeriben 3—400 úi termett — kicsinyek, esetenként tiszavirág-életűek, mozgékonyak. Zöld Ftrenc, a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója a napokban a baranyai Pannónia Könyvek ötéves évfordulója alkalmával járt Pécsett, a Művészetek Házában, ahol a háziqazda Tüskés Tibor íróval beszélgetve elmondta, hogy a könyv- kiadási láz a jelek szerint a csúcspontjára jutott, a kiadók közül egyre többen fordítják bevételeiket nem könyvkiadást célzó beruházásokra, a piac telített. Szűnőben a tiltott könyvek hirtelen támadt varázsa, polarizálódik az ízlés, bár konjunktúrája egyelőre — ki tudja meddig — az aluljáróirodalomnak van. A néhány évvel korábbi sza- kácskönyvdömpinget a szex népszerűsége váltotta fel. Uralkodik a néha mívesnek álcázott kultúrszemét? Ezekben a kérdésekben soha nem voltam purista, ez volna a kisebbik baj. A nagyobb gondot én a tájékozódás és a tájékoztatás hiányában, az értékre voksoló propaaanda zavaraiban látom - abban a fokozódó tóvolsáaban, amely ebben a betűtenqerben, az igazán jó könyvtől választja el az olvasóit. Vagy a lehetséges olvasóit — a fiatalokat. Ezért is lenne sürgetően szükséa a nagy raktáráruházakra, amit a beszélgetés során Tüskés Tibor, mint az értékek őrzésében másutt bevált gyakorlatot említette. Kiadó és terjesztő példányszámon, áron való huzavonája a min- dia is szívósabb giz-aázokat nőtteti az égia. Vita folyik akörül is, hogy melyikük kockázata a nagyobb. Különösen az olyan rétegigényeket megcélzó, tisztük szerint is elkötelezett kiadók kiszolgáltatottak e szempontból, mint például a Pannónia Könyveknél sokkal frissebb Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó. Joggal jegyezte meg az említett délutánon Csordás Gábor, a Jelenkor c. irodalmi folyóirat főszerkesztője, hoqy a könyvterjesztés nem a piacot, hanem csak a saiát óvatosságát közvetíti, amikor üzletet köt: a tulajdonképpeni kockázat a kiadóké. Napirenden vannak a viták az eayüttműködés lehetséges formáiról, az elavult terjesztői tevékenység megújításáról. Kétségtelen, a mű és olvasó közti távolságot, jól vagy rosszul, a kis kiadók elszaporodása rövidítette le. Ehhez a mozgékonysághoz, a kereslet megítéléséhez a három agytröszttel rendelkező bolti hálózat, a Művelt Nép, a Könyvértékesítő és az Állami Könyvterjesztő Vállalat már nem képes alkalmazkodni, pedig a már nem tartható gazdasági ellenérdekeltség a könyvszakma egészét sújtja. Amennyiben egy megfelelő marketingmunkán alapuló könyvpiac valóban a kifizetődő üzletek közé tartozik, akkor nehezen fogadhatók el azok az érvek, amelyek a decentralizáció veszélyeit nyilvántartási kérdésekben, i'agy abban látják, hogy az önálló kisebb boltok, bolthálózatok rendeléseiket sem tudják összehangolni, s a vállalkozók sem sietnek könyvesboltokat nyitni. Kevesebb szakmaféltéssel, önkritikusabban fogalmaz Vincze Gábor, az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgatója. Ők tavaly megemelték boltjaik közvetlen, helyi beszerzési keretét, s ezt is a háromszorosára növelték az idén, talán egy valóságos piacérzékenység előképeként. Mert a nagyobb rugalmasságot feltételező, netán magántulajdonosi érdekekre épülő boltok nem az aluljáróirodalommal szemben, hanem a vevők érdekében kell a lehető legtöbbet megtenni, már a vevőkör szokásait kiszolgáló választékkal is. Beszédes tény, mondta Zöld Ferenc, egyre több és főként új kis kiadó kéri felvételét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésébe érdekszövetséget, védelmet remélve^ Tagságuknak az üzleti életre vonatkozó etikai kódexük van, rendszeres vélemény- és információcserével törekednek arra, hogy a kiadók ne tehessék tönkre egymást. Jelenleg félszázan vannak, de februárban újabb 11 kiadó’felvételéről döntenek. Vannak köztük külföldi tőkével rendelkező vállalatok is, akik elsősorban szakmai érdekképviseletre számítanak. Bóka Róbert állomásaként Danitz-pusztán létrehozta csomagolóüzemüket. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szójaprogramjának utolsó
