Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-27 / 26. szám

1990. január 27., szombat Dunántúlt napló 5 H táviatok szinte felmérhetetlenelk Lézerkés az ortopédiában Kipróbálására a pécsi klinika vállalkozott először Magyarországon Az éles fény sercegve szántott végig a csontfelületen, ke­sernyés szagú vékony füstcsik kígyózott fel a nyomában. S lám a vastag csontot pillanatok alatt átvágta. Igaz, ez a bemutató állatcsonton történt, demonstrálva, hogy mire ké­pes a nagyerejű lézerfénykés. Orvostörténeti jelentőségű kísérletsorozat zajlik a POTE Ortopédiai Klinikáján. Ma­gyarországon eddig ugyanis nagyenergiájú széndioxid se­bészeti lézerkést az ortopédiai sebészetben még nem alkal­maztak, külföldi tapasztalat is kevés. A pécsi klinika vállal­kozott rá, hogy úttörőként az ortopédia legkülönbözőbb te­rületein kipróbálja, alkalmaz­za s a tapasztalatokról ösz- szegző tanulmányt írjon. Pécsett 1983. óta van lé­zerkutatás. Ekkor nevezték ki dr. Kozma Lászlót, a Janus Pannonius Tudományegyetem fizika tanszékére tanszékveze­tő professzornak, s a Szeged­ről magával hozott lelkes, fia­tal fizikusokkal megalakította a lézerkutató team-et. Munká­juk eredménye több nemzetközi jelentőségű műszer kifejleszté­se, s a lézerspectroszkópiai kutatások eredményei, amely­re külföld is felfigyelt, és amelynek alapján Pécs lett e kutatások országos központja. (A lézerspectroszkópia az anyagok állapotának, tulaj­donságainak, összetételének gyors, pontos vizsgálatára al­kalmas.) Rendkívül nagy jelentőségű, hogy ők kezdeményezték a lézernek a gyógyítás külön­böző területein való alkalma­zását pécsi intézetekben, s ebben jó partnerekre találtak, így a Honvéd Kórház égési sérüléseket ellátó osztályán alkalmazzák, folynak kísérle­tek az Ércbányászati Vállalat egészségügyi szolgálatánál, a bőrgyógyászatban, fül-orr-gé- gészeten. A Szemészeti Klini­kán speciális szemműtéteknél alkalmazzák. Az ideggyógyá­szatban például az idegpá­lyák működésének vizsgálatá­ban a lézer egészen új ered­ményeket hozott. A pécsi lézercsoport ered­ményeire egyre több ipari cég is felfigyelt. így került sor arra, hogy a pécsi egyetem fizika tanszéke a Tungsrammal együttműködési megállapodást kötött. Ennek az együttműkö­désnek az egyik első eredmé­nye: a nagyenergiájú Tungs­ram gyártmányú lézerfénykés kipróbálása és tesztelése egy olyan speciális sebészeti terü­leten, mint az ortopédia. A készüléket októberben kapták meg. Dr. Kránicz Já­nos intézetvezető-helyettes ad­junktussal - aki e lézerkísér­leteket végző csoport vezető­je — a marhacsonton végzett bemutató után beszélgettünk: — Mivel nem voltak tapasz­talataink alkalmazását illetően- mondta dr. Kránicz János- természetesen először álla­tokon próbáltuk ki. Ahhoz, hogy valamiről egyértelmű vé­leményt lehessen alkotni, kí­sérletek sorozatára van szük­ség. Mi nyulakat szereztünk be erre a célra. Nem hiszem, hogy a szakmai részletek ér­dekelnék az olvasókat, min­denesetre sokszor megismé­telt és sokféle kísérlet utón próbáltuk ki először emberen. — Az eddigi tapasztalataink: a lézerrel való operálás egyik igen nagy előnye, hogy jó­val kisebb mértékben vérzik a vágott seb, mint a hagyo­mányos módon végzett műté­teknél. A nagy számban el­végzett összehasonlító kísérlet során - ugyanannál az állat­nál, csontfűrésszel és lézerrel is átvágtunk csontokat és figyeltük az összeforradás időpontját, a csont forradási tulajdonságait, stb. - azt ta­pasztaltuk, hogy ezek az eredmények a kétféle mód­szernél azonosak. Viszont, amíg a csontfűrésszel csak egy síkban lehet a csontokat átvágni, addig a lézerfénnyel ívelt vágásokat, akár körala­kú kimetszéseket is végezhet­tünk. így rendkívül jól lehet alkalmazni, csontkinövések el­távolításánál, rosszindulatú csontdaganatok pontos, körül­határolt eltávolításánál, sőt ez utóbbinál olyan előnye is van, hogy mivel éget, s ez­zel lezárja az átvágott érvé­geket, így a rákos sejtek a műtét során kevésbé kerülnek be a véráramba, csökken a másodlagos daganatok kiala­kulásának esélye. — Például, sehol, semmilyen világszakirodalomban sem ol­vastunk arról, amire saját ta­pasztalatunk során jöttünk ró. Az első emberi kipróbálások egyike volt, egy súlyosan fer­tőződött, elgennyesedett, csontvelő eltávolítása. Ezt kö­vetően a csontvelőtől megtisz­tított csontüreg belsejét ki­égettük a lézerfénnyel. Töké­letesen elpusztította a kóroko­zókat és megállította a továb­bi gennyesedést anélkül, hogy ezután bármiféle antibiotikus kezelést kellett volna alkal­mazni. A lézerfényt eddig si­kerrel alkalmaztuk lábbütykök eltávolításánál és a kalapács- ujjak korrekciójánál. — Klinikánk egyik igen je­lentős profilja az olyan ve­leszületett végtagrendellenes­ség korrigálása, amikor pél­dául az egyik végtag rövi- debb. Ezeknél a beavatkozá­soknál abban látjuk a lézer óriási előnyét, hogy amíg a hagyományos műtétnél ahhoz, hogy a csontfűrésszel jól oda­férjen az orvos, bizony nagy vágásokat kell metszeni, addig a lézerkésnek elég, az izom- zatban egy kis metszés épp annyi, hogy pontszerűen a csontig eljusson.. Mivel a végtagnyújtó csontátvágást többször kell ismételni, nem közömbös, hogy egy kisgyer­meknél az egyes műtétekkor mekkora vágást csinálunk, mi­lyen mértékben sértjük meg sorozatosan az izomzatot is. — Azt gondoljuk, hogy a lézernek még nagyon sok fel­használási területe lehet, a távlatai szinte elképzelhetetle­nek. Most tartunk ott, hogy eredményeinket összegezni tudjuk, s megkezdtük már a Tungsram felé a javaslatain­kat, hogy milyen módosításo­kat célszerű a berendezésen elvégezni. Kipróbálásra kap­tuk ezt a nagyenergiájú műté.- ti lézerkést, nagyon szeretnénk, ha ez valamilyen módon ná­lunk maradhatna. Sarok Zsuzsa Szójafasírt, szó/apástétom és szójás palacsinta Csomagolóüzem Danitz-puszt A szójatermelés 1974-ben indult meg intenzívebben Ma­gyarországon. Addig hazánk 600 000 tonnányit importált évente, ami 150-200 millió dollár kiadást jelentett. Az embargótól való félelem és a dollárhiány miatt kezdték meg a termelést, amelynek a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát lett a bázisa. Bolyban azóta kialakították a magyarországi körülmények között is termeszthető szója- fajták sorát, a hazai techno­lógiát a géprendszerrel együtt, a vetőmagtermelést. Gondot okozott, hogy 1987- ig olajnövényként kapott elis­merést a szója, annak ellené­re, hogy csak 20 százalék olajat tartalmaz. A gabona­program ellenségeként is szó­ba jött és termesztését több mint 10 éven keresztül gazda­ságtalannak tartották. A 80-as években indult be végre a fej­lesztési program, aminek ke­Dobozolják a feldolgozott, csomagolt szóját a Danitz-pusztai csarnokban. rétében a bólyiak 6 éve koope­rálnak egy jugoszláv szója- protein gyárral. Először a nagybani fogyasztókat (hús­ipar, édesipar és konzervipar) sikerült meggyőzni a szója előnyeiről, majd a főzőtanfo­lyamok, előadások, orvosi ajánlások a közvetlen fo­gyasztókat is megnyerték. Mára 4000 tonna szóját ter­melnek a kombinátban humán célra, ebből több mint 400 tonnát közvetlenül a háziasz- szonyok használtak fel. Rend­kívül keresettek termékeik, hi­szen húshoz viszonyítva rend­kívül olcsó. Egészségesebb is, mert nem tartalmaz koleszte­rint. A lassan oldódó szénhid­rátok a cukorbetegeknek je­lenthetnek előnyt, a diétás rost- és vitamintartalma pedig mindenkinek. Megfelelő fű­szerezéssel bármely ételnél felhasználható - hozzáadás­ként^ hiszen tömény fehérje. Pataki V, Könyvtengerre, magyar! Hol van már zsdanovista, bornírt szigor kora? Az óhaj is egyszeriben idejétmúltnak tűnik, hogy az in­fantilissá pisszentett, némelykor szervilissé pofozott, vakhi­tekkel ámított, föld alá száműzött irodalom kora ne tér­jen vissza soha többé. Váljon szabaddá, térjen vissza ön­nön illetékességének körébe! Megannyi, egyszerre csak idejétmúltnak tetsző, naiv óhaj, amely — lásd a könyv és a sajtó túlkínálati piacát — nemegyszer önnön ellentétébe fordul, önszántából infantilis, szenzócióéhségünket kiszol- gálandóan szervilis vagy éppen hősködő, és saját illeté­kességét néha az alany és állitmány szabatos használa­tában sem találja, önmagát is ügyesen manipulálni képes, immáron elsősorban az üzlethez törleszkedve. S noha csak köszönthetők azok az erők, amelyek segí­tették kiengedni a szellemet a palackból, és a naivnak tetsző, a gondolatmenetet indító óhaj sem veszíthet ér­vényéből, azért azt nem árt időnként szemügyre venni job­ban, hogy milyen is az a szellem, amit útjára engedtünk. A piac szelleme? Ha létezne egyáltalán olyan piac, amely hívén, pontosan tükrözi és közvetiti szellemi szükségletein­ket, akkor egy ilyen könyvpiacra vonatkozó helyzetképet egy kicsit szellemi önarcképünknek is tekinthetnénk. Jöhet­ne is mindjárt a purista dörgedelem iqénytelenségünkről, ízlésünk, vágyaink mély- és holtpontjairól, érzelmeink meg- fenekléséről — de most néhány, e nyomtatott betűtengert létrehozó egyéb körülménvről szólnék. Mert az is tanulsá­gos lehet, hoay ebben a jelenlegi, tulaidonképpen foncsor- hiányos tükörképben ki milyennek látja, esetleg szépnek hiszl-e, annak akarja-e látni magát. Legyenek szegények vagy gazdaqok a könyvkiadók, ők az utóbbi időben főként szépnek láthatták magukat. Mint azt a saitóból is megtudhattuk, a húsz-harminc, többsé­gükben jelentős hagyománnyal rendelkező kiadó mellett egyszeriben 3—400 úi termett — kicsinyek, esetenként tisza­virág-életűek, mozgékonyak. Zöld Ftrenc, a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója a napokban a ba­ranyai Pannónia Könyvek ötéves évfordulója alkalmával járt Pécsett, a Művészetek Házában, ahol a háziqazda Tüskés Tibor íróval beszélgetve elmondta, hogy a könyv- kiadási láz a jelek szerint a csúcspontjára jutott, a ki­adók közül egyre többen fordítják bevételeiket nem könyv­kiadást célzó beruházásokra, a piac telített. Szűnőben a tiltott könyvek hirtelen támadt varázsa, polarizálódik az ízlés, bár konjunktúrája egyelőre — ki tudja meddig — az aluljáróirodalomnak van. A néhány évvel korábbi sza- kácskönyvdömpinget a szex népszerűsége váltotta fel. Uralkodik a néha mívesnek álcázott kultúrszemét? Ezekben a kérdésekben soha nem voltam purista, ez volna a kisebbik baj. A nagyobb gondot én a tájékozódás és a tájékoztatás hiányában, az értékre voksoló propaaanda zavaraiban látom - abban a fokozódó tóvolsáaban, amely ebben a betűtenqerben, az igazán jó könyvtől választja el az olvasóit. Vagy a lehetséges olvasóit — a fiatalokat. Ezért is lenne sürgetően szükséa a nagy raktáráruházak­ra, amit a beszélgetés során Tüskés Tibor, mint az értékek őrzésében másutt bevált gyakorlatot említette. Kiadó és terjesztő példányszámon, áron való huzavonája a min- dia is szívósabb giz-aázokat nőtteti az égia. Vita folyik akörül is, hogy melyikük kockázata a nagyobb. Különösen az olyan rétegigényeket megcélzó, tisztük sze­rint is elkötelezett kiadók kiszolgáltatottak e szempontból, mint például a Pannónia Könyveknél sokkal frissebb Je­lenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó. Joggal jegyezte meg az említett délutánon Csordás Gábor, a Jelenkor c. iro­dalmi folyóirat főszerkesztője, hoqy a könyvterjesztés nem a piacot, hanem csak a saiát óvatosságát közvetíti, ami­kor üzletet köt: a tulajdonképpeni kockázat a kiadóké. Napirenden vannak a viták az eayüttműködés lehetséges formáiról, az elavult terjesztői tevékenység megújításáról. Kétségtelen, a mű és olvasó közti távolságot, jól vagy rosszul, a kis kiadók elszaporodása rövidítette le. Ehhez a mozgékonysághoz, a kereslet megítéléséhez a három agytröszttel rendelkező bolti hálózat, a Művelt Nép, a Könyvértékesítő és az Állami Könyvterjesztő Vállalat már nem képes alkalmazkodni, pedig a már nem tartható gaz­dasági ellenérdekeltség a könyvszakma egészét sújtja. Amennyiben egy megfelelő marketingmunkán alapuló könyvpiac valóban a kifizetődő üzletek közé tartozik, ak­kor nehezen fogadhatók el azok az érvek, amelyek a de­centralizáció veszélyeit nyilvántartási kérdésekben, i'agy abban látják, hogy az önálló kisebb boltok, bolthálóza­tok rendeléseiket sem tudják összehangolni, s a vál­lalkozók sem sietnek könyvesboltokat nyitni. Kevesebb szakmaféltéssel, önkritikusabban fogalmaz Vincze Gábor, az Állami Könyvterjesztő Vállalat igazgatója. Ők tavaly megemelték boltjaik közvetlen, helyi beszerzési keretét, s ezt is a háromszorosára növelték az idén, talán egy való­ságos piacérzékenység előképeként. Mert a nagyobb ru­galmasságot feltételező, netán magántulajdonosi érdekek­re épülő boltok nem az aluljáróirodalommal szemben, hanem a vevők érdekében kell a lehető legtöbbet meg­tenni, már a vevőkör szokásait kiszolgáló választékkal is. Beszédes tény, mondta Zöld Ferenc, egyre több és főként új kis kiadó kéri felvételét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésébe érdekszövetséget, védelmet remélve^ Tagságuknak az üzleti életre vonatkozó etikai kódexük van, rendszeres vélemény- és információcserével törekednek arra, hogy a kiadók ne tehessék tönkre egy­mást. Jelenleg félszázan vannak, de februárban újabb 11 kiadó’felvételéről döntenek. Vannak köztük külföldi tő­kével rendelkező vállalatok is, akik elsősorban szakmai érdekképviseletre számítanak. Bóka Róbert állomásaként Danitz-pusztán létrehozta csomagolóüzemüket. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát szójaprogramjának utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents