Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-27 / 26. szám

Szerdán folytatja munkáját az Országgyűlés Elfogadták a földtörvény módosítását, az alkoholisták kényszergyógykezeléséről, az állami vagyonról és az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatokat mmsmmmmsmamKmmmmm A hazánkban tartózkodó Václav Havel, Csehszlovákia elnöke január 26-án felkereste az ülésező Országgyűlést, ahol beszé­det mondott. Tudósításunk az elnök pénteki napjáról a 2. ol­dalon. Szerdán ismét megtelnek majd a padsorok Negyedik munkanapján a földtörvény vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés ja­nuári ülésszaka. A földtörvény-javaslat vitá­jában felszólalt: Séro János (Komárom-Esz­tergom m„ 10. vk.), Pálli Dé­nes (Zala m., 3. vk.), Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), Kre- kács László (Pest m., 8. vk.), Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), Tallóssy Fri­gyes (Budapest, 24. Vk.), Vass- né Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). A vitában elhangzott felve­tésekre Hütter Csaba mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Határozat­hozatal előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) ügyrendi kérdésben kért szót, majd Cse- lötei László (Pest m., 2. vk.) ismertette indítványának • lé­nyegét, illetően Solymosi Jó­zsef (Tolna m., 4. vk.) a me­zőgazdasági bizottság előadó­jaként szólt a vitához. Hatá­rozathozatal következett: a képviselők elfogadták a föld­ről szóló 1987. évi I. törvényt és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény Törvényhozási menetrend Az Országgyűlés negyedik munkanapjának ebédszüneté­ben tanácskozást tartottak Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke vezeté­sével a kormány tagjai, a Parlament tisztségviselői, állan­dó bizottságainak és politikai csoportjainak vezetői. A meg­beszélés az Országgyűlés további munkája menetrendjének tisztázását szolgálta. A tanácskozásról Fodor István tájékoztatta az MTI mun­katársát. Elmondta: függetlenül attól a leszűkített program­tól, amelyet a szándéktól eltérően végül is négy nap alatt sem sikerült elvégeznie a parlamentnek, rendkívül sok to­vábbi előterjesztéssel kellene megbirkóznia. Nem kizárólag kormány előterjesztésekről van szó, hanem például törvény megalkotását szorgalmazó önálló képviselői indítványok so­kaságáról is. Mivel a plénum négy nap alatt nem tudta elvégezni le­szűkített programját, azokról a törvényjavaslatokról, ame­lyek tárgyalását felfüggesztette a parlament, január 31-én, délelőtt 10 órakor kezdődő ülésén hoz döntést. Technikai okok miatt ugyancsak ezen a várhatóan kétnapos ülésen veszik sorra a csaknem két hónapja gyarapodó és megvi­tatásra váró interpellációkat és kérdéseket is. Ezeket nem lehet elhalasztani a február végi ülésszakra, mert ha bár­melyik interpellációra vagy kérdésre adott választ az Or­szággyűlés tagjai nem fogadják el, az illetékes bizottsá­goknak már nem lesz idejük foglalkozni velük. A tanácskozás résztvevői megállapodtak a február 27- én, kedden délelőtt 10 órakor kezdődő, várhatóan ugyan­csak négynapos ülésszak menetrendjében is. Ennek az ülés­szaknak 0 programjában is több mint húsz napirend sze­repel. Viszont ez a rendkívüli mennyiségű munka'valószí­nűleg elvégezhető, mivel többségében mór ismert, bizott­ságokban tárgyalt előterjesztésekről lesz szó, illetve ame­lyek írásos anyagával már rendelkeznek a képviselők. Ez nemcsak a felkészülést könnyíti meg, hanem azt is lehető­vé teszi, hogy előre és írásban benyújtsák módosító javas­lataikat, s így nem kell majd sok bizottsági szünettel ér­telmetlenül megszakítani a munkát. A képviselők jogállásának és javadalmazásának szabá­lyozásáról szóló vitában fel­szólalt: Azok az ércbányászok, akik rehabilitált dolgozói a bánya- vállalatnak, ugyancsak kíván­csian várták a főhatóságok úgynevezett humán csomagter­vét, vajon milyen segítséget, ellátást remélhetnek. Immár 1988-tól szorgalmazzák, hogy a keresetkiegészítést ne kös­sék munkavállaláshoz, 'mert az a munkavállalót és a mun­kaadót sem ösztönzi az értel­mes, anyagilag is elismert munkára-. A csomagterv mindössze szerény félmegoldásokkal in­tézkedik a rehabilitált bányá­szok ügyében. Például lehe­tőséget ad a végkielégítésre, de ennek alapjául - a kere­set-kiegészítés nélkül - a min­denkori 'minimálbért határozza meg. Ha 4000 forinttal szá­molunk, ez -nem több ‘kilenc- ve-nhatezer forintnál, amivel semmire sem lehet jutni. Ugyanakkor a munkanélküli segélyt már a keresetkiegé­szítéssel együtt számított jö­vedelem után kalkulálja, amennyiben a rehabilitált munkavállaló elveszíti az ál­lását. Ilyen körülmények között a bányában egészségüket elve­szített dolgozók mindenkinél hátrányosabb helyzetben in­dulnak a munkaerőpiacon. Pe­dig dolgozni akarnak, értel­mes, hasznos munkát végezni. Ez az alapja rétegszervezetük javaslatának is - amit a kö­zelmúltban eljuttattak az egészségügyi miniszternek —, amely szerint amennyiben a keresetkiegészítést a kötelező munkavállalástól függetlenül kapják, állampolgári jogon, maguk dönthetnek, hogy ez ^elegendő-e a megélhetésük­höz, vagy tisztességesen meg­fizetett munkával egészítik ki a jövedelmüket, akár vállal­kozóként. E jövedelem után természetesen adóznának! Hogy mi ma a keresetki­egészítés? Szemén Istvánnal, Sipos Györggyel és Kozma Jánossal (mindhárman rehabi­litált ércbányászok) elsősor­ban saját tapasztalatukat ösz- szegezve igyekeztünk kerekebb képet alkotni. A föld alatti munkában meg­rokkant bányászoknak kereset­kiegészítés címén az egykori saját vagy a volt munkaterü­letükön megvalósuló átlagke­reset 80 százalékát fizetik. A kívülálló azt hiszi, ez az ösz­(Folytatás a 7 7. oldalon) Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.), Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.). Az elnöklő Fodor István a tervezet általános vitáját le­zárva azt ajánlotta a képvi­selőknek, hogy a részletes vi­tát halasszák el, amíg a jo­gi bizottság elvégzi a terve­zetnek a képviselők által ja­vasolt átdolgozását. Az Országgyűlés ezzel egyet­értett, s így rátértek az alko- nolistá-k bíróság által elren­delt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló tör­A pécsi faiskolában tavaszi a hangulat. A ritka fajokat készítik elő a kiárusításra, így nyesik a földlabdás telepítésű juharokat. Migács Mihályné és Gerber István a hajtásfejlödést figyeli az újdonságnak számító oszlopos borókákon. Fotó. Szundi György egyes rendelkezéseinek módo­sításáról szóló törvényjavasla­tot. Ezután megkezdődött az országgyűlési képviselők jog­állásáról, tiszteletdijáról, költ­ségtérítéséről és kedvezmé­nyeiről szóló törvénytervezet vi­tája. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója fűzött szó­beli kiegészítést az előterjesz­téshez. A vitában felszólalt: Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), Király Perenc (Jász- Nagykun-Szolnok m., 5. vk.), Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.). A vitát megszakítva Sólyom László, az alkotmánybíróság helyettes elnöke válaszolt Ki­rály Zoltán Csongrád megyei képviselőnek a 'köztársasági el­nök megválasztására vonatko­zó kérdésére. Ezt követően folytatódott az eredeti napirendi pont vitája, amelyben felszólalt: Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), Bognár Józsel (or­szágos lista). Ekkor Fodor István, az Or­szággyűlés megbízott elnöke köszöntötte az ülésteremben megjelent Václav Havelt, Csehszlovákia köztársasági el­nökét, aki rövid üdvözlő be­szédet mondott. Läufer László felvételei vényjavaslat tárgyalására. Kul­csár Kálmán igazságügy-mi­niszter expozéja után a szo­ciális és egészségügyi bizott­ság nevében Mezey Károly fű­zött szóbeli kiegészítést a tör­vényjavaslathoz, amelynek ál­talános vitájában Tamás Gás­pár Miklós (Budapest, 14. vk.) képviselő kért szót. Miután a részletes vitában senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter vá­laszolt az elhangzottakra. Ez­után határozathozatal követ­kezett: a képviselők elfogad­ták a törvénytervezetet. A munka a sajtótörvény mó­dosítására benyújtott javaslat megvitatásával folytatódott; e napirendi pontnak ugyancsak Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter volt az előterjesz­tője. Filló Pál, a jogi bizottság eiőadója fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásos előterjesztés­hez. (Folytatás a 3. oldalon) POLITIKAI XLVII. évfolyam, 26. szám 1990. január 27., szombat Ara: 5,30 Ft Mit egészít ki a keresetkiegészítés? Kilátástalan a rehabilitált ércbányászok sorsa Václav Havel elutazott Budapestről

Next

/
Thumbnails
Contents