Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-21 / 20. szám

McizcifüsrlcexcstV a lUBegavnortf-expedícsitfi A PetőfMegenda tovább él Interjú dr. Harsányi László professzorral Enni muszáj Olcsó élelmiszerek az asztalon Dombormű, emlékkiállítás, kiadványok, tudományos ülés, oratórium, várjáték Kanizsa éve 1990 Az utolsó visszafoglalt török végvár volt a Dunántúlon A hír A hír váratlanul ért min­denkit: ilyen fordulatra senki sem számított. A Megamorv- expedíció, amely Petőfi Sán­dor földi maradványainak fel­kutatására vállalkozott, a kö­vetkező hírrel érkezett haza január 11 ten Moszkvából: az elvégzett vizsgálatok alapján a Petőfinek tulajdonított csont­váz valószínűleg egy 23—25 évnél idősebb nő csontváza. Mi lehet az igazság? Hol halt meg a költő? A segesvári csa­tában 1849-ben, vagy a szov­jetunióbeli burját falucskában, Barguzínban, mégpedig nagy­papa korában? Az expedíció vezetője, dr. Harsányi László professzor, a POTE Igazság­ügyi Orvostani Intézetének igazgatója odott interjút a VDN számára. Az előzmények A történethez hozzátartozik, hogy a Megaimorv—Petőfi-ex- pedició elindítója és szponzo­ra M orvai Ferenc magánvál­lalkozó.- Mennyit áldozott eddig Morvái úr a kutatásokra?- 14 miliő forintot, ahogy az ő szójából hallottam.- Milyen a viszony önök kö­zött?- Hogy tisztán lásson, tudnia kell a következő­ket. A moszkvai út és az ot­tani munkánk nagyon nehéz volt, mégpedig nem szakmai szempontból, hanem különbö­ző súrlódások miatt Morva! úr kezdetné nyerése egyrészt pozi­tív, hiszen hatalimes összeget boecátott erre a fontos célra, másrészt viszont negatív. Mor­vái úr olyan kérdésekben is nyilatkozott, amelyekhez nem ért, így anatómiai, történettu­dományi, antropológiai, igaz­ságügyi orvostani témákban. Nem csupán magyar és szov­jet szakemberek hozzáértését vitatta, hanem azok pártatlan­ságát is — emiatt .pedig a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai jogosan panasz­kodtok. Maga a sir föltárása is - tavaly július 27-én - jog­talan volt, mert Morvái úr — akinek jóhiszeműségét senki nem vitatja -, ehhez nem sze­rezte meg a szükséges hozzá­járulásokat. Az pedig tudni­való, hogy a csontvázlelet, mint bármely más régészeti lelet, annak az országnak a tulajdona, ahol az előkerült. A tények- A csontváz vizsgálata azonban mégiscsak elkezdő­dött. Mi történt 1989. július 27-e óta?- A szibériai Barguzin fa­lucska jelzés nélküli temetőjé­ben, ismeretlen idejű sírokat tártak fel: pontosan 27-et. A 27 sírban 28 csontvázat talál­tok. A hetediknek feltárt és utólag Petőfinek vélt csontváz sirgödrében, a költőnek felté- tezett csontváz alatt feküdt egy másik is. Az alsó kopor­sóban, a felső szabadon - le­hetséges tehát, hogy nem egy- időben kerültek a földbe. A koporsó faanyagát Morvái úr Svájcba küldte dendrológiai vizsgálatra, hogy megállapít­hassák a koporsó elhantolásá­nak idejét. Zürichből egy elő­zetes laboratóriumi vizsgálati leletet kapott, miszerint a temetés 1856-ban történhetett. A végleges véleményhez azon­ban szükség van egy Bargu- zinból származó kontroll fa­anyagra is. Továbbá: nem csu­pán a feltételezett Petőfi alat­ti csontvázat kellett volna megvizsgálni, hanem a továb­bi 26-ot is - ez azonban nem történt meg. — Miért nem? — Nos, ezt én nem tudom. A Petőfi-csontvázról viszont ké­szült régészeti és antropológiai vizsgálat is. Ezek lényege: a koponya azon részén, ahol mi bizonyos fémoxid nyomokat ta­láltunk, még valamilyen tex­tilnek a maradványa is feküdt. Azt sem tudjuk, hogy a textil vizsgálata milyen eredménnyel járt, mert ezt velünk nem kö­zölte senki — pedig ez döntő jelentőségű lehet. Mindeneset­re a régészeti jegyzőkönyvben nem szerepel. — A szenzációs hir: a csont­váz 80 százalékban nőre, 20 százalékban lóriira jellemző. Mindez hogyan vált nyilván­valóvá? » — A medence és a koponya nagy számú olyan tulajdon­sággal rendelkezik, amelyek kifejezetten női nemre utal­nak, de megfigyeltünk indif- ferens jellegzetességeket is, tehát olyanokat, amelyek egy­aránt jelezhetnek nőt is, férfit is. Viszont markánsan férfi- jellegzetességeket nem talál­tunk. Visszavonnak azonban még azok a kémiai vizsgála­tok, amelyek nagy valószínű­séggel eldönthetik ezt a kér­dést. — A kémiai vizsgálatok ki­terjednek az itthon eltemetett rokonok csontjaira is? — A szülei, testvére, felesé­ge és fia sírjának háborgatá­sára akkor lesz szükség, ha le­hetségesnek látszik, hogy mégis Petőfit találták meg. Akkor viszont vércsoport-meg­határozást végzünk, majd meg­nézzük, vannak-e a csontvá­zakon örökletes tulajdonsá­gok? A sírfeltárások engedé­lyezése azonban nem az én hatáskörömbe tartozik. Itt sze­retnék még elmondani vala­mit: többek szerint azért ilyen nőies a csontváz, mert Petőfi gyenge koraszülöttként jött a világra. Ezt az érvet én nem tudom elfogadni, mégpedig azért, mert ha 1823-ban Kis­kőrösön, megfelelő orvosi ellá­tás hiányában egy csecsemő életben maradt, akkor annak bizony rendkívül életképesnek kellett lennie. A későbbiekben sem utal semmi arra, hogy Petőfi ne lett volna teherbíró képességű, hiszen elég csak annyit említeni, hogy gyalog- szerrel járta be az országot. Folytatása következik — A vizsgálatok tehát to­vább iolynak Magyarországon, a SZU-ban, valamint Morvái Ferenc kezdeményezésére az USÁ-ban és Japánban is. Mi­korra várhatjuk az önök leg­közelebbi eredményeit? — Mintegy három hónap múlva. — Köszönöm a beszélgetést. Óvári Zsuzsanna Ma, ha valaki reggelire megiszik fél liter tejet, mellé néhány kiflivel elfogyaszt 15 deka párizsit, valószínűleg nem jön ki egy ötvenesből. Ha pedig az előzőek mellé esetleg egy kis sajt, vaj, to­jás vagy lekvár is kerül az asztalra - ami ugye, nem je­lent feltétlenül fényűzést -, a költségek minimum megdup­lázódnak. Ennyi pénzért né­hány hónappal ezelőtt, ha szerényen is, de megebédel­hettünk, ma már száz forint sem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy valaki jóérzéssel, tele hassal induljon reggel munkába, iskolába. Az év eleji áremelések ala­posan megdrágították az alap­vető élelmiszereket is, amire a piac első reakciója a kereslet csökkenése volt. Enni viszont muszáj, és ma már bizony nem mindenki tudja rendsze­resen megvásárolni a sonkát, kolbászt, kalácsot. Vajon gon­dolnak-e az élelmiszertermelő, -értékesítő üzemek, vállalatok a soványabb pénztárcájú fo­gyasztókra, tervezik-e új, ol­csóbb termékek bevezetését? A kérdésekre a legilletéke­sebbek válaszoltak.- Készítményeink túlnyomó része eddig is úgynevezett ol­csó kategóriájú volt, ezen a hagyományon most sem kívá­nunk változtatni — mondta dr. Bodo Sándor, a Möbius Hús­ipari Vállalat termelési igaz­gatóhelyettese. - Igyekszünk, bogy ezentúl is legyen a ke­reslet igényeinek megfelelő mennyiségű hurka, szalonna, lehetőség szerint töpörtyű is. de ezen túlmenően egy új, olcsó termék piacra dobásá­nak előkészületei is folynak nálunk. Nevezetesen az or­szág egyes részein már meg­kedvelt „Aranymájas” hurká­ról van szó, amelynek gyártá­sa talán már a jövő hónap­ban megindulhat. A 10—12 de- kás termék többféle változatát szeretnénk készíteni, idén mint­egy 400 tonnát tervezünk elő­állítani a nyelv-, szív- és máj­krémmel töltött hurkából. Az ugyancsak érintett Tej­ipari Vállalat igazgatója, Straub János így nyilatkozott:- A tej esetében nagy cso­dát nem lehet csinálni, eset­leg, ahogy korábban is, a A mágocsi Béke Termelő- szövetkezet háztáji pulykaága­zata az új év új szerződési feltételeinek megtárgyalására hívta össze ügyfeleit tegnap délelőtt. A tsz idestova már két évtizede foglalkozik ered­ményesen a napos állatoknak a magántermelőkhöz való ki­helyezésével, így mára már nemcsak Mógocson és a kör­nyező baranyai falvakban, de Tolna megyében is akadtak vállalkozók a pulykanevelésre. Az elmúlt évben az ágazat már több mint 350 tagot szám­lált, ám az áremelések miatt az idei év úgy tűnik, nem iga­zsírtartalom csökkentésével le­het olcsóbbá tenni a termé­ket. Olcsó áruink között talán az étkezési Írót említeném, ára a legalacsonyabb zsír- tartalmú tej árának felel meg. Tervezzük viszont, hogy termé­keinket az eddiginél kisebb kiszerelésben is forgalomba hozzuk, elősegítve az éssze­rűbb vásárlást. Egyes tejtermékek esetében ugyanakkor kedvező árválto­zásra is számíthatunk. Keller Beáta, a Tejipari Kísérleti In­tézet piacszervező tájékozta­tása szerint az intézetben fo­lyó kutatások egyes sajt- és vajkrémek árának esetleg 20- 25 százalékos mérséklését is lehetővé teszik majd. Az alapanyagárak korláto­kat szabnak a sütőipar árai­nak is.- A mainál olcsóbabn kif­lit, zsemlyét, normál kenyeret nem lehet előállítani — mond­ta Fazekas István, a Bárán­nyá Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója. - Az igények jobb kielégítése érdekében mi sem tehetünk mást, mint hogy a kilósnál könnyebb kenyérféle­ségeket, egyszerű, drága töl­telékanyagot nem tartalmazó péksüteményeket hozunk for­galomba. Január 21-től a ponty ed­dig változatlan óra is emel­kedik, valami kedvezőről azért Jánosi Péter, a Halért fiók­vezetője is be tudott szá­molni.- Továbbra is megtartjuk a halkonzervekre vonatkozó ak­ciós vásárainkat. A legfris­sebb újdonság pedig, hogy csütörtöktől szombatig frissen vágott baromfit árusítunk bolt­jainkban. Szállítónk, a remény­pusztai tsz ígérete szerint ké­sőbb esetleg olcsóbb baromfi­húsfajták, belsőségek árusítá­sát is megkezdhetjük. Néhány hét elteltével tehát már kedvező előjelek tapasz­talhatók, amelyek szerint a kínálati oldalt képviselő élel­miszergyártók is megtették el­ső lépéseiket, hogy kapcsola­tuk újra normális legyen a kereslettel. Talán egyszer ar­ról is írhatunk majd, hogy a gyártóknak a fogyasztók minő­ségi áruval való ellátása okoz a maihoz hasonló gondot. Kaszás E. zán kedvez a háztáji pulyká- zókna'k. — Termelőszövetkezetünk ed­dig sem kimondottan magas nyereséghozama miatt szorgal­mazta az ágazat létét, sokkal inkább tagjaink kereseti tehe­tőségeinek bővítése érdekében folytattuk a megkezdett tevé­kenységet — mondta tegnapi Kevesen tudják, s a térkép­re tekintve nem is látszik lo­gikai alapon kikövetkeztethe- tőnek, de a török hódoltság alóli felszabadítás dunántúli harcaiban Kanizsa várának visszafoglalásai volt az utolsó nevezetes hadiesemény. Ápri­lis 13-án lesz 300. évfordulója annak, hogy 90 éves török uralom után a félhold Kani­zsa tornyairól is lehanyatlott. Szigetvár 1566-os eleste után Kanizsát építették ki Dél- Dunántúl legerősebb magyar végvárává. Erődítményét a yá. rat körülfogó ingovány és a helyenként 160 méter széles és igencsak mély vizesárok is különösen védetté tette. Pa­rancsnokának gyávasága ré­vén 1600-ban mégiscsak török kézre került, s már oz oszmán hatalmat szolgálva vált szinte bevehetetlenné. A felszabadí­tó háború során nem is kísér­leteztek ellene ostrommal: több, mimt egy éven át tar­tották szoros blokád alatt, hogy helyőrségét kiéheztessék. Szinte kivételesnek mondható, hogy a felszabadító sereg pa­rancsnoka magyar vezér volt: Batthyány Adóm dunántúli fő­kapitány. Kanizsa katonai je­lentőségére jellemző, hogy át­adásakor hadfelszerelései kö­zött 249 ágyút és 35 mozsár­ágyút találtak a magyar csa­patok. Nagykanizsa erre a neveze­tes évfordulóra emlékezik idén; s hogy méltó módon te­hesse, arra már két éve meg­alakították a történelmi em- lékbizottsáqot, Ennek elnöke Zsoldos Ferenc, aki egyben Nagykanizsa Város Tanácsá­nak elnöke is. Tőle tudjuk az évfordulós ünnepség már szin­te véglegesnek tekinthető programját, amely tulajdon­képpen már január második felében megkezdődik. Sőt, már is látható a város úttörőhá­zában az a kiállítás, amely bemutatja, hogy miként él a törökkori Kanizsa képe a mai tájékoztatójában Kubik Zoltán elnök. — Az előzetes számí­tásaink szerint viszont az új tápárak, valamint a víz és az energia árának emelkedése miatt mintegy 5—10 százalék­kal csökkenni fog a pulyka­nevelés jövedelmezősége, an­nak ellenére, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a gyermekekben. Az évforduló kacpcsán történelmi vetélkedőt indítottak az általános és kö­zépiskolások körében. Az ál­talános iskolások vetélkedőjé­nek városi döntője január 24- én lesz, a középiskolásoké február 14-én. Mindkét döntőt közvetíti a Nagykanizsai Vá­rosi Televízió is. A felszaba­dulás napján, április 13-án, reggel 9 órától indítják a ha­gyományos Thury György em­léktúrát Oronytonyba, ahol Ka­nizsa várának egykori 'híres törökverő kapitánya török csapdába esve, hősi harcban elesett, ahol ma emlékét kop­jafa őrzi. Délután a Zrínyi Miklós Általános Iskola falán felavatják a költő és hadve­zér, Zrínyi Miklós dombormű- vét. A mészkőbe ágyazott már­vány dombormű Rétfalvi Sán­dor, egykori pécsi szobrász al­kotása. A dombormű felava­tása utón 17 óraikor történel­mi emlékkiállítás nyílik a vá­rosi képtárban. Az évforduló alkalmából várhatóan áprilisiban jelenik meg az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában Mérv István és Kovalovszky Júlia könyve Ka­nizsa vár ásatásairól. A váro­si tanács és a történelmi em­lékbizottság az évfordulóra emlékérmet is veret. Zalai vá­rakat, törökkori eseményeket, korabeli metszeteken ábrázoló falinaptár, illetve kártyanap­tárt is megjelentettek már az évfordulóra. Tavaly megkezdő­dött a szentgyörgyhegyi Má­tyás korabeli „Romlott vár" várkastély ásatása, amely idén várhatóan befejeződik. Itt szeptemberben vórjátékot kí­vánnak rendezni. Októberben a Pécsi Akadémiai Bizottság­gal közösen történelmi ülés­szakot rendeznek Nagykani­zsán. Erre az alkalomra jele­nik meg a Kanizsa 'monográ­fia első kötete, s ekkor mu­tatják be a város szülöttének és díszpolgárának, Farkas Fe­rencnek oratóriumát, amelyet a költő és hadvezér, Zrínyi Miklós emlékére írt. D. I. tsz továbbra is biztosítja a szaktanácsadást, táppal és alommal is ellátja a gazdál­kodókat. Az áraik emelkedését csak részben tudjuk ellensú­lyozni ésszerűbb gazdálkodás­sal, olcsóbb tárolással. Talán a romló körülmények játszottak közre abban, hogy a tegnapi megbeszélésre a szokásosnál kevesebb, mint­egy 150 háztáji vállalkozó jött el. A szerződéséket a tsz-szel január végéig kell megkötni, Ihogy az jelezni tudja a fel­dolgozó Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál hány pulykára szá­míthat. —ke— Kevesebb pulyka Mágocsról? Az áremelésre panaszkodnak a háztáji ágazat vállalkozói vasamapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents