Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-20 / 19. szám

\ Képviselőjelöltek, 2. sz. választókerület - Pécs Magyarországi Szociáldemokrata Párt Dr. Angyal Ottó 1950. novem­ber 4-én szü­lettem Pécsett, munkászülők gyermekeként. Édesanyám a Zsolnay gyár munkásaként ment nyugdíj­ba. Édesapám ugyancsak a Zsolnay gyárban dolgozott, rokkantnyugdíjazása előtt a gázkemencéknél égetőként. A halálát közvetlenül megelő­zően portás volt. 1989. december 31-ig a Pé­csi Postaigazgatóság hatósági és belső ellenőrzési osztályán dolgoztam, mint hatósági cso­portvezető. 1990. január 1-jé- től a hatósági csoport kibőví­tett feladatkörrel átkerült a Pécsi Postai és Távközlési fel­ügyelethez. Egyúttal ezen szer­vezet vezetője lettem. Vezetője vagyok továbbá egy 19 fős gazdasági munka- közösségnek is. A 19 tag több­sége fizikai munkás. A felsőfokú postaműszaki végzettség mellett 1984-ben jo­gi doktorátust is szereztem, summa cum laude minősítés­sel. Két kiskorú leánygyermekem és egy fiútestvérem van. Zsu­zsanna, Tünde nevű kiskorú gyermekeimet 1986 óta egye­dül nevelem. 1989. november 5-én a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt alelnökévé választottak. Az MSZMP-nek nem voltam tagja. Azért kezdtem el politizálni, mert láttam, hogy kik és ho­gyan politizálnak, és megfo­galmazódott bennem: nem­csak Így lehet ezt a tevé­kenységet folytatni. Elegem volt az elvek és a gyakorlat közötti ellentmondásokból. A Magyarországi Szociál­demokrata Párt a munkások, a kisemberek, a bérből és fi­zetésből élők, a szociálisan elesettek és a nyugat felé orientálódó középrétegek párt­ja. Ezen túlmenően — mint vállalkozó — maximálisan azo­nosulni tudok a kisvállalkozók politikai érdekérvényesítési tö­rekvéseivel. A Szociáldemokrata Pártnak, mint az iparvidék meghatározó pártjának hangsúlyozott fel­adata a mecseki urán- és kő­szénbányászok érdekeinek kép­viselete. „5»ö»ietség a faluért — a uidékért" Választási Párt Régi pécsi család sarja­ként 1942-ben születtem, is­koláimat a 2000 éves vá­rosban végez­tem el az érettségiig. Főiskolán a kertészeti szak­mát tanultam, melyben ker­tész üzemmérnöki diplomát szereztem. A pálya minden állomását végigjártam — szerencsére, mert így alaposan megismer­hettem a szakmát - a fizikai munkától a főkertész, majd a kerületi igazgatói beosztásig előbb a Villány-siklósi, majd a Pécsi Állami Gazdaságnál. Most kertészeti termékek for­galmazásával, értékesítésével Buzássy Lajos foglalkozom a Zöldért Válla­latnál főosztályvezetői beosz­tásban. A pécsi polgártársaimmal kapcsolatom több évtizedes és rendszeres, a gyümölcsterme­lés ismereteinek átadásával, metszési bemutatókkal és a Dunántúli Napló „Gyümölcs- termelés - Korszerűen" rova­tával. Sok ismerősömnek ter­veztem kertet a várost körül­ölelő zöldövezetben. Elhivatott­ságom agrárirányú. Meggyő­ződésem, hogy a gazdasági változásoknak elsősorban a mezőgazdaságban kell meg­indulnia. Ezért vállaltam a Mezőgazdasági Kistermelők Baranya Megyei Érdekvédelmi Szervezetének alelnöki és a Megyei Agrárkamara társel­nöki tisztét. A mesterkélt falu-város el­lentét helyett az egymást nél­külözni nem tudó, egymás sorsát kölcsönösen tisztelet­ben terió viszonyt látom he­lyesnek, mert vallom, hogy az ország sorsa most az agrár- termelésben, tehát a falu és a vidék felemelkedésében von. Ez a városi polgároknak is érdeke, és ebben különösen fonios szerepe lehet a nagy­városokat körülvevő települé­seknek. Vallom, hogy csak szélső­ségektől mentes, előrelátó és fele'ós gazdasági döntések hozhatnak mindnyájunk szá­mára kivánatos változásokat. Pécs választókerületei. A választókerületek résiletes ismertetését január 31 -i számunkban kö­zöljük. Független felölt Gyulai Sándor Pécsett szü­lettem 1945- ben. 1963-ban a pécsi, Szé­chenyi István Gimnázium­ban érettsé­giztem. Tizen­két évig dol­goztam föld alatti operá­torként a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat III. sz. bánya­üzemében. Ezt követően hat évig az ifjúsági mozgalom, ban tevékenykedtem. 1981 óta ismét a Mecseki Ércbányásza­ti Vállalatnál dolgozom. 1987- ben a vállalati szakszervezeti bizottság titkárának választot­tak. 1989-ben az akkor meg­alakult Urándolgozók Szak- szervezeti Szövetségének va­gyok a titkára. Közgazdasági egyetemet végeztem. Nős va­gyok, két gyermekem van. Programomból: Munkámat - miként az UDSZ-ben is - politikai pár­toktól függetlenül, párton- kívüliként kívánom végezni. A jelenlegi helyzetben nem le­het fontosabb feladat, mint az ország gazdasági talpra- állításánok elősegítése. Ez csak úgy lehetséges, ha köz­ben biztosítjuk mindenki szá­mára a tisztességes megélhe­tést, ha szükséges, szociális juttatások révén is. Tudom, ehhez feltétlenül szükséges a különböző társadalmi rétegek helyzetének ismerete, ami nélkül a megoldásra nem le­het javaslatot tenni. Ügy gon­dolom, mint szakszervezeti ve­zető ehhez kellő - ismeret és tapasz'alat áll (állhat) ren­delkezésemre. Támogatom a társadalmi esélyegyenlőséget nemesek szóban, hanem an­nak a gyakorlatban történő alakítását is. Másik fontos feladat a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat esetleges meg­szűnése esetén keletkező prob­lémák - munkanélküliség, kör­nyezetvédelem, kulturális, szo­ciális vákuum - rendezése, csökkentése, megszüntetése. Új, gazdasági és emberi ol­dalról egyaránt megfelelő munkahelyeket kell teremteni a térségben, a bánya bezá­rását szigorú környezetvédel­mi e'őirások mellett kell vég­rehajtani. A szociális, kultu­rális és egészségügyi szolgál­tatásokat legalább a jelenlegi szinten fenn kell tartani. Kereszténydemokrata Néppárt Magyar Sacociglisto Munkáspárt Cseresznyés Ferenc ötvenegy éves. fiatal korában vá­lasztotta a bá­nyász szakmát, általános is­kolái elvégzé­se után lett vájártanuló Pécsbányán. Tanulmányait tovább folytatva szerezte meg a bányaipari technikusi vég­zettséget. Vájárként, majd rob­bantómesterként dolgozott, a különböző munkahelyei után hét évig Komló, Zobák-üzem vezetője volt. A Komló város tanácstagjának, a végrehajtó bizottság tagjává választották. Néhány éve került a Mecseki Ércbánya Vállalat V. számú üzemébe, ahol jelenleg is mint műszaki titkár dolgozik. Életéről, munkájáról, politi­kai nézeteiről Így szól: — Mindig is munkásnak, bányásznak éreztem magamat, bármilyen megbízatásnak is tettem eleget. Ez vezetett ak­kor is, amikor közéleti felada­tokat vállaltam. Az a vélemé­nyem, hogy a megújuló MSZMP programja egyaránt szolgálja a munkások, parasz­tok, értelmiségiek érdekeit. Ugyanakkor számomra az a legfontosabb, hogy ezeken be­lül hogyan érvényesül majd a bányászok, különösen az érc­bányászok érdekeinek képvise­lete. Ügy érzem, hogy ma közéletünkben nincs igazán pártja a munkásoknak, talán idővel ezt határozottabban fel tudja majd vállalni az MSZMP. Ezt kivánom politikai tevé­kenységemmel segíteni. Sor­som engem ma, és a jövőben is az ércbányához köt. Küz­deni akarok e bánya, dolgozói jövőjének biztosításáért. A je­lenlegi gondok, nehézségek ellenére bízom abban, hogy a MÉV, ezen belül az V. bá­nyaüzem bizonyítja majd élet- képességét. 5»abad Pewioürqtqlc SröHetsége Getto József 1932-ben születtem Lo­pó ncsán, ró­mai katolikus vallású, né­met eredetű családban. Anyám hozzá­tartozói polgá­rosodó pa­rasztok, apám elődei építőiparosok voltak. Apám ikőművesmester. Pécsi középiskolám után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanul­tam, itt kaptam diplomát 1956-ban. Október 23-át 'ka­tonaként éltem meg Buda­pesten. Munkahelyeim: 'Komlói Építőipari Vállalat, egy év után a Baranya Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, áthe­lyezéssel a Baranya Megyei Tanácsi Tervező Vállalat. 1970- től a Dél-dunántúli Tervező Vállalat. Mindvégig építészeti tervezéssel foglalkoztam, 'kü­lönböző szakmai munkakörök­ben, tervpályázatokon vettem részt. Több megvalósult munkáim: iskolák, óvodák, Nagykanizsán és Pécsett. Mohácson a Csele Szálló, a szigetvári ideg-elme kórház, a marcali kórház, sportuszoda Nagykanizsán. Pé­csett: a Xavér templom kör­nyezete, a Művészeti Gimná­zium, a postavölgyi templom, családi házak. A PÉCSITERV- nél építész-műtermem van, szakági főmérnök vagyok. Ta­nítok a P. M. Műszaki Fő­iskolán, tagja vagyok a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­gének. 1980-ban Ybl-dijat kaptam. A családom mindenkor a biztonság és bizonyosság volt számomra: a feleségem örökös munkatársam. Fiam az Ipar- művészeti Főiskolán végzett, építész. Leányom utolsó éves a JPTE-n, magyar-esztétika szakos. Élettörténetem egyben értelmiségivé válásom történe­te. Származásom, nevelkedé­sem és hivatásom tág hori­zontot nyitott előttem, mely­ben a haza, a nemzet és a világ (Európa) azonos érték­kategória. Azokkal tartok, akiknek szemléletében a sza­bad emberi személyiség áll az értékek középpontjában. Azok­kal, akik számára a polgári eszmény megvalósítása nem alternatíva, hanem el-nem ke­rülhető, át-nem ugorható szükségszerűség. Nem vagyok párttag. Alap­eszményem szerint evidens módon csatlakozom az SZDSZ programjához. Dr. Horváth Imre Hétgyermekes részesarató földmunkás csa­ládban szü­lettem 1916- ban. Az egész életem cáfola­ta a marxista ideológia „a lét határozza meg a tuda­tot” tézisének. Keresztény vi­lágnézetem szellemében ettől az osztályharcos gyűlölettől mindig elhatároltam maga­mat. A Somogy megyei Hetes községből indultam el 1928- ban középiskolai tanulmá­nyaim folytatására. Tanári ok­leveleket 1941-ben szereztem. Ettől kezdve 40 éven át fo­lyamatosan tanítottam a pol­gári iskolától a főiskoláig min­den iskolafajban. Négy gyer­mekem és kilenc unokám van. Hű maradtam az anyakönyv­vezető előtt 48 éve kimondott Ígéretemhez és a szülőföldem­hez, ahova immár 62 éve mint Ady fel-feldobott köve földre hullva újra meg újra haza­járok. Ezt a hármas hűséget hagyom örökül gyermekeim­nek, unokáimnak és a mai fiataloknak. Ami időm ma­radt, azt közoktatásunk vál­ságából való kiútkeresésnek szántam. Az intézményesített félelem és hazugság légkörében ez a nemzet igénytelenné vált ön­magával szemben. Szinte re­ménytelen helyzet alakult ki. Alattunk a sártenger és most ebbe akarunk szöget verni. Egyetlen reményem, hogy praktikus nép vagyunk és eieddig minden nehéz hely­zetből ki tudtunk törni. Nagy költségráfordítással és gyenge hatásfokkal működik közokta­tásunk. „Kevesebbet, de sok­kal jobban” - .mondotta Eöt­vös József. Hogy mit kell ten­nünk azért, hogy úrrá legyünk az oktatási nehézségeken, azt vázlatosan ugyan, de kifejtet­tem már a Dunántúli Napló 1989. december 9-i számá­ban. A lényege: mint minden ágazatot, a közoktatást is szakmai vágányra kell átállí­tani. A menetrendet pedig 8- 10 éves válságidőszakra kell kidolgozni. Visszavonulót kell fújni, és új felállásban kell elindulni. Nem tévedhetetlen­nek, de hitelesnek vélem és vallom magam, olyannak, aki élettapasztalatával sokat te­het ezen a téren. Hazafias lfalasztasi Koalíció Paraszt szár­mazású szülők gyermekeként született Ka- posiné dr. Du­nai Mária (37 éves). Gyer­mekkorát Ara- nyosgadány- ban töltötte. Pécsett érett­ségizett, s itt szerzett 1983- ban jogi diplomát. Kezdettől fogva a szövetkezeti moz­galomban dolgozik - ter­melőszövetkezet, takarékszövet­kezet, lakásszövetkezet voltak eme út állomásai; jelenleg a Baranya Megyei Fodrászipari Szövetkezet' elnöke. 1971-ben kötött házasságot Kaposi Jenő­vel, aki a BÁZIS Építőipari Vállalatnál osztályvezető-he­lyettes. Két gyermekük van. Őket a család hagyományos katolikus szellemében nevelik. Pécsett, a Tiborc utcában lak­nak. Nem volt és most sem tag­ja egyetlen pártnak sem, a közéletben azonban igyekezett képességeihez mérten tisztes­séggel helytállni. Tagja az Országos Béketanácsnak, ma is aktívan részt vesz a nép­frontmunkában, évekig képvi­selte a lakásszövetkezeteket a KPVDSZ országos lakásszövet­kezeti bizottságában, s a szö­vetkezeti jogászokat a Ma­gyar Jogászszövetségben. „Ha oz a megtiszteltetés érne — mondja a programjá­ról —. hogy az új országgyű­lésben dolgozhatnék, a kis­emberek életkörülményeinek a javításáért tevékenykednék, s azért is, hogy ne csak tisz­tességes jogalkotás, hanem ugyanilyen jogalkalmazás is folyjék hazánkban. Számomra megnyerő a Hazafias Válasz­tási . Koalíció programja, amely nem akar a hatalomért marakodni, a múlt hibáin rá­gódni, hanem a jövőnek szól, s célja a társadalmi feszült­ségek levezetése, a nyugalom­ra, a békére törekvés. Szivem szerinti, hogy lontos szerepet tulajdonit a családnak, törő­dik a vallással, hiszen hit nélkül nagyon nehéz élni. A program szellemében akarok én is foglalkozni a küzdel­mes években megfáradt, egy­re nehezebben élő, idős em­berek problémáival - renge­teg ilyen hcínlitársunk érde­keit kell képviselni a parla­mentben." Kaposiné dr. Dunai Mária

Next

/
Thumbnails
Contents