Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-17 / 16. szám

Dunántúlt napló 3 1990. január 17., szerda * Dokumen­tumokat keresünk „Magyarország a II. vi- ilág'Háborúban” címmel ki­állítást rendez 1990 tava­szán a székesfehérvári Ist­ván 'király 'Múzeum. Eh­hez kéri a II. világhábo­rú ban részt vettek segítsé­gét. Kizárólag magyarvo­natkozású tárgyakat és dokumentumokat keres a bécsi döntésektől a hadi­fogságból való hazatéré­sig terjedő időből. A múzeum munkatársai elmondták: gyűjtünk írá­sos dokumentumokat: le­veleket, levezőlapokat, igazolványokat, újságcik­keket, naplókat, feljegy­zéseket és visszaemléke­zéseket, fényképeket. Gyűjtjük a világháború tárgyi emlékeit: jelvénye­ket, ruhákat, katonák ál­tal készített, a frontról vagy a hadifogságból ha­zahozott eszközöket. A ki­állításra beérkezett tár­gyakat és dokumentumo­kat a múzeum felajánlás esetén köszönettel megőr­zi, illetve lehetőségei sze­rint megvásárolja vagy visszaszolgáltatja tulajdo­nosának. A felajánlott anyagot címmel és a tárgyakhoz kapcsolódó adatokkal, in­formációkkal kérjük, jut­tassák el 1990. március 1- jéig a következő címre: Janus Pannonius 'Múzeum váirostörténeti osztály, 7621 Pécs, Felsőmalom u. 9. Felajánlásaikat szemé- - ilyesen is átadhatják a fenti címen keddtől pén­tekig 8 és 15 óra között. Nemcsak az oktatásban wan szerepük A műszaki főiskola könyvtára Nem kell külön városi mű­szaki könyvtár, mert itt va­gyunk mi — hívott föl dr. Her­nádi László, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola könyvtárának igazgatója, rea­gálva egy, lapunkban koráb­ban megjelent írásomra, mely­ben vállalatok dolgozói vetet­ték föl: miért nincsen Pécsen központi műszaki könyvtár. A telefonhívás után elmentem a műszaki főiskola könyvtárába körülnézni. 1978 óta régiós műszaki könyvtárnak jelölték ki őket a mimisztériuatban és így az élettelen természettudományok, a matematika, a számítástech­nika és a műszaki tudomá­nyok területéről rendszeresen kapják a köteles példányokat. A könyvtár állománya elhagy­ta a százbarmincezret, három­száznyolcvanöt folyóiratot já­ratnak. Közülük ki'lencvenegy külföldről érkezik, többsége a fejlett nyugati országokból. Akkor ez ideális, jól ellá­tott könyvtár, jegyzem meg, mire dr. Hernádi László bó­lint is, de meg is rázza a fe­jét. A könyvtár helyszűkével birkózik, bár ígéretet kaptak, hogy helyben hozzájuthatnak egy új raktárhelyiséghez. Kite­lepült részlegükben, a Rókus utcában gyűjtik a szakdolgo­zatokat. A témáik kikeresése egyelőre nem - lehetséges, ugyanis még csak a szakdol­gozat írójának neve szerinti katalógus készült el. S hol őrizzék meg a nagyméretű mű­szaki, tervezési rajzokat, me­lyek gyakran . fontosabbak a hozzájuk kapcsolt szövegnél? Az eddigi legnagyobb rajz, amivel az igazgató találkozott, 75x140 centiméteres volt, bo­rítóját fémzsanérokkal és két füllel látta el gazdája, úgy­hogy a gyengébb könyvtáros- nők nem is igen tudják ci­pelni. A könyvtárnak a kollé­giumban található egy szép- irodalmi, közművelődési rész­lege és a különböző intéze­teiknél a fiókkönyvtáraik. A könyvek példányszáma változó, 1—150 darab között változik egy-egy kötetnél. — örülünk, ha vállalatoktól, iskoláktól is jönnék ide köl­csönözni. A hétvégék kivételé­vel 8—18 óráig nyitva tartunk, szűkített idővel nyáron is. A régiós szerepünket kevésbé töltjük be, hiszen, ha mond­juk Zalaegerszegen keresnek valamit, a kollégák legtöbb­ször a fővárosi nagy informá­ciós központokhoz írnak. így például az OMIKK-hoz, mely Közép-Európában a legna­gyobb műszaki könyvtár. For­dulhatnak hozzánk is, de ha nekünk nincs meg, mi is Pest­ről kérjük el nekik a szakiro­dalmat, és akkor az első vál­séről is. Az igazán nagy telje­sítményű gépekre óriási szük­ség van, de nem hiszem, hogy minden könyvtárnak számító­géppel kell megoldania a köl­csönzési nyilvántartást. Én egyébként a disszertációmat is a számítógépek alkalmazásá­ról Írtam, dolgoztam is velük, nagy barátjuk vagyok: De ugyanúgy az ésszerűségnek is a kedvelője vágyók. tozat gyorsabb. A pécsieknek viszont biztosan a hasznukra lennénk. Folytatunk természe­tesen könyvtárközi kölcsön­zést is.- Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani?- Évi költségvetésünk két­millió forint. Ebből szerezzük be a könyveket, a folyóirato­kat és szervezzük meg a szol­gáltató sóinkat. Témafigyelést a nagyobb pesti központokból rendelünk, és azt nálunk is igénybe lehet venni. Nem lát­juk érteimét annak, hogy mi csináljuk itt helyből a téma­figyelést, amikor például a már említett OMIKK lehetősé­gei túlszárnyalják a miénket, így az olvasók is jobban jár­nak. Nem biztos, hogy mindig az a megfelelőbb megoldás, ha minden feladatot elapró­zunk: ‘elfogy a pénz is, és nem is lehet tökéletes szolgáltatást végezni. Hasonló a vélemé­nyem a mindenáronvaló szá­mítógépes rendszerek kiépíté­— Úgy hallottam, benyújtot­tak egy pályázatot a Soros- alapitványhoz. Mit pályáztak meg? — Egy korszerű, nagy telje­sítményű Xerox-gépet, amit már munkába is állítottunk. Nagy tömegű másolásokat nem vállalunk, de a főiskolai, köl­csönzői igényeket ki tudjuk elégíteni. Elfelejtettem még az előbb a szolgáltatásainknál 'megemlíteni, hogy rendelünk referáló lapokat is, repertóriu­mokat is. Könyvtári állomá­nyunkhoz pedig a negyvenezer darabos szabványtár is hozzá- ta rtozik. * — ön úgy látja, lépést tudnak tartani a műszaki tu­dományok lejlödésének a be­mutatásával, különösen a fo­lyóiratok alkalmasak a tudo­mány gyors követésére. Beszél­tünk a helyi'séggondokról. Mi­re lenne még szüksége a könyvtárnak? — Több olvasóra! B. A. A temesvári laptársunkért Melliféra Kft. méhészeknek A hazai méhészek közül 960-an kft.-be tömörültek. Ba­ranya, Somogy és Tolna me­gyéből 60-an léptek be a Melliféra nevű kft.-be. Több tagot már nem vesznek fel, csak ihá'ram év után. Ezalatt derül ki, hogy mennyiben élet­képes az új társulási forma, vagyis beválik-e a közvetlen mézfelvásáTlás és sikerül-e megszerezni az önálló ex­portjogot. Az elmúlt héten kéréssel fordultunk a megye vállalatai­hoz, szövetkezeteihez, intézmé­nyeihez, hogy támogassák a Temesváron megjelenő Új Szó című lap megsegítéséért hir­detett akciónkat. Kezdeménye­zésünk több cégnél is megér­tésre talált, így temesvári test- vérlapunk munkatársai nevé­ben is köszönetünket fejezzük ki önzetlen segítségükért. Ak­ciónkat a Pécsi Hőerőmű Vál­lalat 15 000 forinttal és két Robotron elektromos írógép­pel, a megyei Vöröskereszt 10 000 forinttal, a Pécsi Do­hánygyár 12 000 forinttal, a Pannonautó Vállalat 10 000 fo­rinttal, a Pécsi Sütőipari Vál­lalat 10 000 forinttal, a Pécsi Bútorgyár 10 000 forinttal, a Pannon Volán Vállalat 5000 forinttal, a Pannónia Innová­ció Részvénytársaság 10 000 forinttal, a. Sopiana Gépgyár egy írógéppel, a Konzum Rt. egy diktafonnal, a Baranya Kereskedelmi Vállalat 5000 fo­rinttal támogatta. A Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat 30 000 forint értékben adott fényképezőgépeket, írógépe­ket, fotópapírokat, filmeket, szerkesztőségünk pedig 20 000 forintot ajánlott fel. Az össze­gyűlt pénzen megvásároljuk azokat az eszközöket, amiket temesvári kollégáink kértek, s a jövő héten elvisszük Romá­niába. Egy csipetnyi föld „ . . . égy csipetnyi földet csomagoltam be a hozzátar­tozóknak." Sok minden hiány­zott, mondja Pétery Ferenc re­formátus lelkész, sok más közt a csendítést, a 'hazai harang- szót nélkülözte az elhunyt ma­gyar katonák búcsúztatása és temetése a vért hóval 'balzsa­mozó Don menti pusztaságon. Most az ormánsági Maró- csa templomának harangja némított el bennünket a késő éjszakai órán, intett bennün­ket a kegyelet csendjére szombatra fordulóra a képer­nyők előtt, ahol láthatták a Pécsi Körzeti Stúdió rendkívü­li'! adását. Ez a harangszó visszhangzott bennünk tovább, amint az egykorú fotók, tábo­ri levelezőlapok, hazamentett, fiókok mélyéről e'lőkotort ko­rabeli fényképek megkezdték végtelen vonulásukat. Mintha azt a másik végtelen vonu­lást 'idézte volna, amely a milliós túlerővel, a hazájukat védő szovjet csapatokkal szembeni meghátrálást követ­te. Mintha a fényképeket 'kí­sérő, szelíddé halkuló zene a tragikus szétszóratottság utá­ni összeverődésre, sorokba rendeződésre szólított volna, már a hazatérés a kínok ön­kívületében is megszülető Te­rn ényével. De ki 'hívott, milyen bűnös 'politika vitt bennünket a Don kanyarig, a románokkal, ola­szokkal együtt? Igencsak hiá­nyolható, hogy az összeállítás olyan kevés figyelmet fordít erre a 'korántsem mellékes er­kölcsi körülményre. Mert hát azután a fényképek elé kive­tített, távirati stílusú üzenetek persze, hogy cáfolnak minden reményt. Hol van Veretje, Or- jol, Kőrösmező, Korotojak, Ro- ikieta Velika, Tatarow? Hány térd-, has-, fejlövésnek, 'bél­hurutnak, hastífusznak, lábfa- gyásnak és tüdőgyulladásnak voltak tanúi - K. Sándor fes­tőművész szavaival — a gyö­nyörű tájak, templomok, mu­zsikok? Miért jegyezte meg az emíékezők egyike, dr. D. Bar­na orvos, hogy a politikai szó­lamok nem jutottak el a kis- katonákig? Kegyetlen helyzet­hez nem illők a kegyes sza­vak, jegyezte meg A. József katolikus lelkész, a „csapat- Ipap", így hát e sorok írója legfeljebb tétovaságát vall­hatja be, hogy csekély és sok szempontból még megméret­tem lelki erejével részt kér­het-e az emlékezésből? Mint azt a műsorvezető-ri­porter, Füzes János elmondta, a telefonálók ostroma meg­kezdődött már az adásidő alatt. Túlélők, jhozzátartozók hívták őket, olyanok, akik ta­lán emlékeztek, a pécsiek 4/1- es kórházára, egy idős asz- szony, aki Kapitány Györgyöt, akkori vőlegényét kereste. Te­lefonok Győrből, Pécsvárad- ról, Pécsről. Levelek Bonyhád- ról, Tabról, Vácról — a tudat mélyére vermelt, most óvato­san előásott emlékek. A' 2. Magyar Hadsereg meg­semmisüléséhez vezető urivi áttörés megidézése - amely­ről mi, kései utódok sok más közt Nemeskürty István, Bóka László, Örkény István könyvei, tanulmányai, regényei alapján tudhatunk - Bucsky Csilla rendezésében nem él sokkoló naturális eszközökkel. Csak szavak, arcok, gesztusok idé­zik fel e történetet, méltó mó­don a gyászhoz. Csak azt saj­nálhatjuk, hogy mi, kései uno­kák, objektívabb történelemis­meretet nem tanultunk az ösz- szeáll ításból. A névsorban most az l-től Zs-ig szereplők kerülnek majd képernyőre ugyancsak pénte­ken, 22 óra 40 perces kez­dettel. A rendkívüli adás szer­kesztője Békés Sándor, a do- kumentumfilmekét Téglásy Fe­renc készítette. Bóka Róbert Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska'Zsolt Vér-bíróság Érdekes — és* sajnálatos — per kezdődött tegnap a Pécsi Városi Bíróságon. Kosa Géza pécsi lakos a megyei véradó állomás ellen nyújtott be ke­resetet. Feleségét arról kérdez­tük, m iért? — Elöljáróban annyit: a mai tárgyalást elnapolták. Csak a tényeket szeretném elmondani. A férjem 1986. év végén ka­pott fertőzést (májgyulladást) a véradó állomáson, mellyel két és fél évig táppénzen volt. Úgynevezett plazmaferrezises véradásra járt, minden hónap­iban 2x4 dl vért vettek tőle, majd miután kivonták a vérből a szükséges anyagot, vissza­fecskendezték a „maradékot" a férjemnek egy bizonyos im­munanyaggal együtt, mely, mint később kiderült, a fertő­zést is okozta. Az immunanya­got Pesten készítették. Nos, ettől a készítménytől akkor Pé­csett öten betegedtek meg, hárman hamar felgyógyulta*, a férjem és egy postai dolgo­zó viszont nem ... Az a bizo­nyos postai dolgozó már be­perelte a pestieket, s azért nem „nyert", mert nem velük, hanem a véradó állomással állt jogviszonyban. Ezért pe­reljük mi most a megyei in­tézményt. Százhetvennégyezer forintot szeretnérfk kapni, a férjem két és fél évi táppén­ze alatt ugyanis ennyi kárunk származott betegségéből. Épít­kezünk, a szőlőt is meg kel! művelni, ráadásul a mellékál­lásért járó fizetés is elúszott... Mindent számlával tudunk bi­zonyítani. A pestiek közbenjá­rására egyébként az Állami Biztosító méltányossági alapon már felajánlott 180 ezer fo­rint általános kártérítést, de ezt nem fogadtuk el, hiszen a férjemnek a mai napig diétáz­nia keli, 'szeszes italt sem ihat — és nem tudjuk, romlik-e még az állapota tovább? ... A máj nem játék. Ha elfogadtuk vol­na az ÁB ajánlatát, a továb­biakban semmiféle kártérítésre nem tarthatnánk igényt — ezért fordultunk inkább a bíróság­hoz. Bár véleményünk tovább­ra is az, hogy az egészség nem anyagi kérdés . . . Lazarom, ez Kazalom Tudjuk, döglött oroszlánba nem kunszt belerúgni. Megtudtuk, hogy ön folyosói pletykák útján értesült arról, hogy a volt honvédelmi miniszter kisebb-nagyobb kiruccanást tett hivatalos útjáról hazatértében. Kiderült, hogy a honvédelem irányítása .a párt kezében volt az alatt a mintegy tucatnyi rövid iév alatt, amíg ön miniszterelnökként működött. Tudjuk, nem cáfolta azt, hogy ön bizony nem volt kemény kezű vezető, de hozzátette: ,,Senki nem lehet a maga bírája." ! Tudjuk, döglött oroszlánba nem illik belerúgni. Nem is tesszük. Csak kérdezzük: hogy volt bátorsága ahhoz, hogy hónapokig olvasva a sajtó­jelentéseket Bokor Imrének, a hadsereg néhány felháborító belső ügyéről szóló könyvéről, azt nyilatkozza a honvédelmi bizottságnak, hogy ,,o köny­vet nem olvasta, csupán a tömegkommunikációs eszközökből értesült róla." Miért nem olvasta el .a könyvet, Lázár úr? Optimista emberek vagyunk, bizunk abban, hogy utóbbiak oka oz is lehet, hogy emlékiratait rendezte nyugdíjas éveinek mostani periódusá­ban. Várjuk az emlékiratok azon részeit, amelyek a Honvédelmi Miniszté­riumról szólnak, néhány tényszerű részletet saját vadászatairól Bujákon, Lovasberényben, Kaszópusztán. Mert a döglött szarvasok és más állatok már úgysem tudnak beszélni az akkori részletekről. Ebben a pillanatban világos lett valami. Rájöttünk, Cicoio- lina (született Staíler Ilona) neves pornósztár, valamint olasz parlamenti képviselő részt vesz a iközelgő magyar- országi parlamenti választások népszerűsítésében. Annak ellenére, hogy egy újfajta, az ország legutóbbi éveiben páratlanul érdekes vá­lasztásokra kerül sor a ta­vaszelőn, a választási előké­születekre továbbra is ráfér a propaganda. Ciccioíina segít nekünk, több lapban nyilatkozza: 'két állaim polgársága van, így az olasz parlamenti hely mellett pályázni fog a magyar ország- gyűlési képviselőségre is. Bu­ja ötlet, kedves Ilona, de kö­szönjük segítségét a vólasztá- sók népszerűsítésében. Hálából idézünk program­jából, amely, mint elmondta, ugyanaz, .mint amivel Itáliá­ban is sikert aratott, képvise­lői helyet szerzett: ,,A szabad szereimet hirdetem, a termé­szet és az állatok védelméért harcolóik. Javasolnám továbbá, hogy nyissanak szexiskolákat, mert bár a magyar férfiak többségét nem kell tanítani a szexre, értenek hozzá, de a fiataloknak szükségük lehet ilyesmire. Hogy valaki megmu­tassa nekik, hogyan kell csi­nálni, hogy jó legyen ...” Tisztelt Staller Ilona, sokak, fiatalok és idősebbek számára széles e hazában a legna­gyobb élvezetet (más földi ja­vak mellett) az jelentené, ha lenne miből megélnie, ha leni ne megfelelő munkája, ha kü­lönösebb dorbézolások nélkül nyugodt szívvel menne be egy élelmiszerboltba vásárolni, ha gyerekeinek néha legalább meg tudná venni, amit kérnek tőle . . . Ha ezekben a problémák­ban is segíteni tud, élve­zettel fogunk mi is önre szavazni. De csak akkor. Ad­dig is üdvözöljük az olasz parlamentet. Egy allasfoglalás A FIDESZ harkányi csoportja együttműködőleg támogatja az MDF helyi szervezetét a Harkány nagy­községi közös tanács elnökének visz- szahivásával kapcsolatban. Szép úr képzettségét, valamint jellemét-—’te­kintve sem alkalmas a fent említett tisztség betöltésére. Tavaly augusz­tusban, tevékenységével . elégedetlen választói a Demokrata Fórum támo­gatásával összegyűjtötték a vissza­hívásához szükséges aláírásokat. Ö azonban - elkerülendő a bukást — a bolsevizmus ősi eszközeihez folya­modott, a választópolgárokat alá­írásuk visszavonására igyekezett kényszeríteni. A botrány kapcsán, amellyel a független sajtó is fog­lalkozott, megyei vizsgálat indult ellene. Az eljárást azonban érthe­tetlen (?) módon a megyei tanács a harkányi tanács hatáskörébe utal­ta vissza. Elgondokodtató, miközben ha­zánkban új esélyt kap%a demokrá­cia és a jogállamiságról -beszélünk, és hallunk úton-étfélen, az egykori pártállam megcsontosodott, mini despotái olyan írott malasztnak tartják a törvényt, amelynek betar­tása reájuk nézve nem kötelező. Mivel ő nem képes felmérni a körülötte kialakult helyzetet és le­vonni az egyedül helyes következte­tést, követeljük, hogy a helyi köz­élet tis-xtasága érdekében azonnal mondjon le arról ü tisztségről, ami­nek betöltésére jellembeli fogyaté­kosságai miatt alkalmatlan. FIDESZ harkányi csoportja A harkányi tanácselnök ügyével a megyei tanács is foglalkozott legutóbbi ülésért. Lapunkban a té­mára visszatérünk. Köszönjük a segítséget! Ciccioíina a miénk is leszf?)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents