Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-16 / 15. szám

1990. január 16., kedd Dunflntűii napló 3 Jól kiképzett nemzeti haderőre van szükségünk Függetlenségünk záloga A tisztikar nagy feladatok és lehetőségek előtt áll A pécsi Honvéd Kollégium várja a fiatalok jelentkezését Pécsett történelmi hagyo­mányai vannak a katonai is­kola képzésének. Az első in­tézmény 1897-98-ban épült, és a magyar királyi honvéd hadapródiskolának adott ott­hont. 1918. november 14-én a megszálló szerb csapatok parancsnoksága betiltotta te­vékenységét, és a megszál­lást követően kifosztottan, romos állapotban maradt. A trianoni döntéseknek megfe­lelően 1921-ig üresen álltak az intézmény falai, majd helyreállítás után ismét ere­deti rendeltetése szerint, a nemes hagyományoktól meg­szentelt falai között meg­kezdte működését a sziget­vári hős, Zrinyi Miklósról el­nevezett honvéd főreálisko­la. Mindkét intézmény a maga korában beváltotta a hozzá fűzött reményeket, je­lentős tekintéllyel bírt a megyében, és annak szék­helyén, Pécs városában. Tanulmányi, 'kiképzési ered­ményei, a falai közül tókerült katonafiatalok beválása, több híres katona, politikus, diplo­mata gyors karrierje, visszaté­rése az indulást biztosító is­kolába fémjelzi az eredmé­nyességet. Pécs város nem érdemtelenül élvezte a kor honvédelmi miniszterének, bá­ró Fejérvári Gézának kivéte­les figyelmét. Mint püspöki és vármegyei székhely, ősi kultúr- javak: a vallásosság és a nemzeti szellem őrzője és fellegvára volt. Mint iskolavá­ros, két főiskolájával, a hit- tudományival és jogakadé- miájáva'l, fiú- és leányközépis­koláival Magyarország első vi­déki városai között tartották számon. 1897. június 3-án Pécs vá­ros tanácsa közgyűlésén meg­fogalmazott feliratban kérel­mezte az egyik honvéd had­apródiskola Pécsre helyezését. A király június 6-án döntött, és Nagyvárad, Szeged ellené­ben Pécs került jóváhagyásra. Az Alpór Ignác tervezte épü­letkomplexumban, mint is­mert, ma az Orvostudományi Egyetem folytatja nem kevés­bé elismert, sőt kiemelkedően jelentős munkásságát. A bonvédtisztképzés a má­sodik világháború után sem kerülte el a várost. A Dózsa gyalogos tisztképző intézmény néhány éves tevékenysége so­rán sok száz tisztet adott az új demokratikus hadseregnek, még ma tis találkozhatunk ak­tív tagjaival a hadsereg legfel­sőbb vezetésében is. A kora­beli nevelési eszmék ima is időtállóak. Népét, nemzetét az önfeláldozásig . szerető, tiszte­lő, engedelmeskedni ímeggyő- ződéssel tudó, aktív kezdemé­nyező, a tiszta, nemes célokért tettre kész, kötelességteljesítő, testben és lélekben egészsé­ges egyéniségek nevelése a nemzet számára. Emellett, ahogyan a főreál­iskola a szigetvári hőst, Zrínyi Miklóst, mi a mai pécsi kollé­giumban a költő, hadtudomá­nyi író, hadvezér dédunokát, ifjú Zrinyi Miklósnak eszményi alakját állítottuk nevelésünk középpontjába, aki magában egyesítette mindazon katonai erényeket, amelyekre a tiszti­karnak szüksége van. Nap­jainkban a mérhetetlen sebes­ségű társadalmi változások sodrában, az újjáformálódó köztársaság keretei között a haderőreform fontos részeként újrafogalmazódnak a hadse­reggel kapcsolatos kérdések, Így a tisztikar kialakításának kérdései is. Az a törekvésünk, hogy létszámában lényegesen kisebb, de a kor színvonalá­nak megfelelően felszerelt, és jól kiképzett nemzeti haderőt alakítsunk ki. Olyan haderőre van szüksége a nemzetnek, amely nemzeti függetlenségünk záloga, a katonai becsület, a minden korban elismert kato­nai erények letéteményese, folytatója. Olyan haderőre, amelyet korszerűen gondolko­dó, alkotóképes tudással, szakmai felkészültséggel, peda­gógiai képességekkel felvérte­zett, a politikát értő, figyelő, de magát a pártharcoktól tá­vol tartó tisztikar vezet. Olyan tisztikar kell, amely fogékony az újra, azt képes feloldozni, mindennapi oktató­nevelő, alkotómunkájába be­építeni. Olyan tisztikar kell, amelynek tagjai egyéniségük­kel, személyiségükkel, ráter­mettségükkel és a közösség erejével kéjesek a leginkább emberpróbáló feladatokra is mozgósítani a katónafiatalo- kat. Ezek a célkitűzések első­rangú feladatok voltak és kel1 hogy legyenek a mai kor­ban is. A békés időszak hadseregei­nek Európáiban sajátos arcu­latot kell ölteniök. Aktív rész­vétel a tudományos életben, a gazdasági élet olyan terüle­tein, mint a közgazdaságtudo­mány, az orvostudomány, űr­kutatás, földrajzi tudományok, de a társadalomtudományokban is, úgy mint jog- és a történelem- tudomány, a filozófia, a peda­gógia. Ez ma a katonák harc- mezeje, az ellenség pedig az elmaradottság, á betegségek és tökéletlenség a mindenna­pi életben. A tisztikar tehát nagy feladatok és nagy lehe­tőségek előtt áll. Feladata a fenti nemes célok programjá­rok kialakítása, lehetőségei pedig kipróbálni annak meg­valósítását. Lehetőség az is, hogy szakmai alapon, az euró­paiság talaján baráti jobbot nyújtani valamennyi európai ország hasonlóképpen gondol­kodó tisztikarának, és együtt munkálkodni számos területen, mindig szem előtt tartva a legfontosabb rendeltetését, a ha­za védelmére való felkészülést. A honvéd kollégiumokra fon­tos feladat vár a jövőben is. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a fenti feladatokra csak a már az ifjúkor szakaszán tudato­san felkészülő fiatalok képe­sek. Kell tehát egy olyan in­tézménytípus, amely alkalmas erre a nem csekély feladatra. Ez az intézmény pedig a jól szervezett honvéd kollégium. Az eltelt egy évtized alatt, a legújabb kor, napjaink válto­zásai hatására egyre több azok száma, akik a jelenlegi megosztott - gimnáziumiban oktatás - kollégiumban neve­lés - gyakorlat helyett az egységes Oktató-nevelő tevé­kenységet minőségi szinten folytatni képes, Európában és korábbi példák alapján itthon is jól bevált intézménytípus felállítását javasolják. Mi itt Pécsett, figyelmesen tanulmá­nyozva a korabeli irodalmat, lelkiismeretesen értékelve a jelen időszak erényeit és hi­báit, kutatva más országok hasonló intézményeinek műkö­dését, támogatjuk az egy ilyen intézmény gondolatát. Olyan oktató, nevelő testü­let lehet csak képes a honvéd kollégiumban eredményt elér­ni, mely maga is aktív és min­den területen elkötelezett tag­ja a haderőnek. Amelyik egy emberként képes integrálni a korszerű középiskolai tan­anyag és a hazafias-honvédel­mi nevelés kérdéseit. Amely­nek tagjai személyes tevékeny­ségükkel példát mutatva ma­gával tudja ragadni a rábí­zott fiatalokat. Olyan katona- pedagógusOkra van szükség, akik olyan új eszményeket, ideákat, példaértékű tettek út­ján képesek kialakítani a mai tizenéves fiúk számára, amely kimozdítja őket a mai minden­napok sokszor lehetetlen álla­potából. A szándék, az elkötelezettség és az elszántság adott a ma: pécsi honvéd kollégium neve­lőtestülete számára. Várjuk azon fiatalok és szüleik érdek­lődését, akik bizalommal fo­gadják felhívásunkat, akik kellő érdeklődést, érzelmi töl­tést éreznek a katonai pálya iránt. A honvédelmi kollégium rendelkezik mindazon tárgyi és személyi feltételekkel, ame­lyek jó színvonalon szüksége­sek a középiskolai tanulmá­nyok sikeres elvégzéséhez és katonai pályára való eredmé­nyes orientálásához, felkészí­téséhez. Csordás László őrnagy, a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Kollégium igazgatója Tavaly novemberben vette fel a Zrinyi Miklós nevet Pécsett a katonai kollégium. §§■ »)reírities#©fefei áymivfmmárekati Tervek az orosz szakosok átképzésére Soha még egy gyors­talpalót - szögezték le a JPTE Tanárképző Kar nyel­vi tanszékeinek oktatói, amikor hozzáfogtak tan­széki elképzeléseik ősz- szegzéséhez: szerintük mi­ként, milyen formában le­hetséges az orosz szakos tanárok más nyelvszakos tanárrá való átképzése. A francia és a német tan­szék úgy látja, 'hat féléves, egyetemi szintű képzést érde­mes indítani, az olasz és az angol tanszékek az egyetemi képzés mellett elképzelhető­nek tartják a főiskolai szintű, kétéves oktatást is. A felvétel­hez az olasz tansrék a közép­fokú nyelvvizsgát, az angol tanszék az elbeszélgetéssel' ki­egészített középfokú nyelvvizs­gát tartja kötelezőnek, a má­sik két tanszék felsőfokú nyelvvizsgát vagy felvételi be­szélgetéssel „erősített" közép­fokú nyelvvizsgát ir elő, illetve a nyelvet már 'beszélő, de nyelvvizsgával nem rendelke­zők a nappali tagozatosokéval megegyező felvételi vizsgán vehetnek részt. Nyelvet tanulni ilevelező ok­tatással nem, illetve csőik rész­ben lehet. Az elképzelések szerint a civilizáció-nyelvtörté­neti Ismeretéket el lehet sajá­títani a levelező típusú okta­tás keretében, míg a nyelvé­szeti, nyelvgyalkorlati és egyéb személyes részvételt igénylő óráikat többféle változatban lehetne megszervezni. Kijelöl­nének minden hónapban egy hetet vagy hetente egy napot, amit tanszéki órákon kellene tölteniük a hallgatóknak. Mivel az orosztanárok többsége németet vagy angolt szeretne tanulni, az angol tanszék a dél-dunántúli me­gyékben regionális centrumo­kat is kialakítana. A cél mindegyik képzési formában, hogy az átképzet- tek nyelvikészsége, tudása s Így diplomájuk értéke azonos le­hessen o nappalin végzetteké­vel. A követelmények is ter­mészetesen ehhez az elvárás­hoz igazodnak. A tanszékek többsége szeptembertől, az angol tanszék februártól indí­taná az átképző csoportokat. (Mint ismeretes, ősz óta Pé­csen is folynak az egyetemi átképzést elősegítő, nyelvvizs­gára felkészítő tanfolyamok.) S hogy miért fogalmazód­nak meg egyelőre csak felté­teles módban az elképzelé­sek? A tanszékek a többlet­feladatok elvégzéséhez kérnek egy-két új oktatót, s gondolni kell egyéb, tárgyi feltételeknek a beszerzésére is, melyek hiá­nyában nem tudják indítani a képzést. S az ország többi egyetemén, főiskoláján is arra várnak, hogy mielőbb meg­kapják a választ, biztosítják-e számukra központilag az ok­tatás anyagi hátterét vagy sem, hiszen az egyetemek költségvetése saját fenntartá­sukra, fejlesztésükre is alig elegendő. Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Konzervnyitó Melyik ország lesz a követ­kező? Az ábécé sorrend sze­rint ugye: . . . No, de ne akarjuk külpolitikai botrányba keverni se a lapot, se a Ma­gyar Köztársaságot. Főként hogy az illető ország egye­düli pártja KB Politikai Bizott­ságának egyik tagja máris rá­galomnak nevezte a témáról író jugoszláv, olasz és görög sajtójefentéseket. Higgyünk ne­ki. Higgyük el, hogy a szem­tanúk hazudnak. Higgyük el, hogy a földrész egyetlen olyan országában, melyben az ille­tő párt még mindig szilár­dan (?) őrzi hatalmát, nem volt egyetlen városban sem felkelés, s a megmozduláso­kat a vezetés nem is torolta meg. Főleg nem volt szó vé­res leszámolásról. Az illető országról keveset tudunk. Régebben lehetett kapni egy ott gyártott konyak­fajtát a hazai üzletekben is, manapság viszont nemigen. Van viszont helyette kagyló. Konzervben. Ha jól belegondolunk, ér­dekes párhuzam, hogy róluk hallva sokan azonnal a kagy- lókonzervre gondolunk. Mert a kagyló ugye bezárkózik. Ma­gától. Aztán vannak, akik tar­tósítják és dobozba csukják. De örökké dobozban sem le­het. Mielőtt megromlik, előkerül a konzervnyitó. Ha a szavatossági idő le­jár? .. . Nos, okkor előbb- utóbb erjedni kezd. Gázokat fejleszt és később - felrob­ban .. . összefröcskölve azt, aki nem vette időben elő - a konzervnyitót. Jog a beleszólásra Újra egyre többet hallani a Mecseki Ércbányászati Válla­lat jövőjéről, további sorsáról, örömteli, hogy az utóbbi he­tekben inkább már a túlélés reális esélyeiről szólnak a hír­adások, a legutóbbi tájékoz­tatás szerint mára tíz körülivé nőtt a külföldi érdeklődők szá­ma. A MÉV-nél dolgozók ér­deke természetesen az, hogy a bánya működése továbbra is zavartalan legyen. 'Nem kis kérdés viszont az sem, hogy jogot kapnak-e a további sor­sukat meghatározó döntéseikbe való beleszólásra? Gyulai Sán­dort, a vállalat szakszervezeti vezetőjét kérdeztük ez ügy­ben : — A gazdasági koncepciók kidolgozásába nem kívánunk beleszólni, hiszen ez nem a mi területünk — hallottuk tőle.- A döntésbe viszont feltétle­nül. Úgy vélem, jogunk 'is von erre, mert bizonyos szempont­ból a — régi szóhasználattól élve — jóléti és kulturális va­gyonban például a dolgozók — ismét csők régi értelemben vett — nyereségből képződött pénze is benne van. Az „ön­ként" felajánlott összegek tehát a vállalati vagyon részét képezik - gondolok itt mond­juk a kulturális és sportkeretre — s az adás-vételnek ez is tár­gyát képezi. Erre az évre a vállalatnak konkrét feladatai vannak idén, tehát leépítésről szó sem lehet, ha viszont egyetlen tárgyalópartnerrel sem tud a vezetés megálla­podni, úgy 2000—2500 dolgo­zótól is meg 'kellene válnunk. Természetesen azon vagyunk mindannyian, hogy erre ne ke­rülhessen sor. Az eddig je­lentkező potenciális vevők egyébként meglepően kedve­zően viszonyulnak a szakszer­vezethez. Valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy ismerni sze­retnék a jogosítványainkat, s nem új megállapodásokon tö­rik a fejüket, hanem ahhoz akarnak alkalmazkodni, ami már működik szakszervezeti szinten. Eddig négy külföldi partner keresett meg engem, személy szerint. Meg kell mon­danom, mind a négyen na­gyon 'korrektek voltak. Hogy milyen nemzetiségűek? Ezt nem mondhatom el. Minden­képpen inkognitóban akarnak maradni. (K)áremelés „Az SZDP alapvetően elhi- bázottnak és társadalomelle- nésnek minősiti a kormány ál­tal kezdeményezett élelmiszer áremeléseket. Elismerjük, hogy a termelői áraknak végre összhangban kell lenni a termelési költsé­gekkel az élelmiszertermelés területén is. Nem lehet az élelmiszer árakba szociális tá­mogatást beépíteni és ennek terheivel a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelőket súj­tani. A jelenlegi áremelések azonban egyoldalúak. Nem kí­sérik őket olyan intézkedések, amelyekkel a szociális támo­gatást más módon juttatnák el a ráutaltaknak. Ugyanak­kor semmiféle intézkedés nem történt, ami megelőzné az ár­emelések továbbgyűrűzését és egy inflációs lavina megindu­lását. Az élelmiszerárak emelése mindenkit sújt. Akik tudják, saját veszteségeiket további áremelésekkel védik ki. Az egyedüli vesztesek végül a dolgozók, a bérből és fizetés­ből élők. Ök teljesen kiszol­gáltatottak a magyar kormány gazdasági kísérletezgetésének. Elvárjuk, hogy a kormány a szociális- és bérreform-intéz­kedésekkel mérsékelje azokat a terheket, amelyekkel egyol­dalúan éppen a rászorultakat és a bérből élőket sújtja. Az SZDP támogatja a szak- szervezeteknek azokat a tö­rekvéseit, amelyekkel a mun­kavállalók általános elnyomo- rodása ellen próbálnak fellép­ni. Amennyiben a magyar kor­mány a fenti tényeket nem hajlandó elismerni és prog­ramján változtatni, akkor ve­szélyezteti az átmenet békés megvalósítását. A Szociálde­mokrata Párt Országos Veze­tősége." (Rovatunkban hírt adtunk arról az aláírási kampányról is, amit a Szociáldemokrata Párt megyénkben is folytatott. Az SZDP megyei vezetőinek kimutatása szerint eddig több mint négyezer, az áremelések ellen tiltakozó aláírást gyűj­töttek össze. A kampányt foly­tatják. Szmog Pécs (és más) települések utcáin egyre több autó látha­tó, amelynek nincs garázsa. Érdemes megnézni mostanság ezeket... Mint egy rosszul sikerült smink, úgy lepi be őket vala­mi fekete maszat. Kár lenne tagadni, szmog takarja Bara­nyát. Most, hogy napok óta nem jön a jótékony szellő. Az Értelmező szótár új ki­adásából tudjuk meg ponto­sam, mi is a szmog. (A régi kiadóiban még nem szerepel a szó, akkoriban még nem szivárgott át hozzánk ez a je­lenség az imperialistáktól . . .) A szmog füstködöt jelent. Az angol smoke (füst) és fog (köd) szó eredményeként jött létre a szóösszetétel. A jelen­ség pedig? Nos, nem feltétlen csak a szélhiánytól.

Next

/
Thumbnails
Contents