Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-14 / 13. szám

1989 legjobb labdarugói Pécsett: Bérczy Balázs Talán még soha nem harcolt senki olyan kitartó szorgalom­mal az év labdarúgója címért Pécsett, rmrrt tette azt az el­múlt években Bérczy Balázs, o PMSC 24. életévében jóró lab­darúgója. Mindezek után nem is lehet véletlen, hogy „Ba- zsi" éppen azon éviben lett csapata legjobbja, amikor az általo kifejtett, „játékba ölt" felmérhetetlen energia a leg­hatékonyabban érvényesült az együttes teljesítményében is. Nem lehet véletlen, mert Bér­czy Balázsnak az előző baj­nokságokban éppen azon úszott el a- legjobb cím, ami az erőssége. Mégpedig az, hogy évek óta ő jelenti a PMSC íabdarúgócs'apatában az ügyeletes Jolly Jokert. Ö az, aki alkalmas a hátvédsar mindkét oldalán, a tengelyben éppúgy, mint söprögetőként, ugyanolyan hasznos a közép­pálya valamennyi posztján, mint a kapu előtti gólügye- letben. Vagyis elmondhatjuk: az elmúlt négy évben csak a kapába nem kényszerült a keménykötésű labdarúgó. Mindezek ellenére emelt ő mór főszereppé egy-egy epi­zódszerepre kapott megbíza­tást. Lett ő, a mindig jókor éhért találataival — ugye so­kon emlékszünk még a keleti kapába küldött fejes góljaira — mérkőzések sorsát eldöntő személyiség. Minthogy, ormikor a pályán volt, legtöbbször ö kapta a leggyorsabban „át­programozható" játékosként az ój feladatot, ha valahol hiány vagy lyák keletkezett az együt­tes szerkezetében, vagy ép­penséggel emberfogásra ren­delték, vagy csupán gyengébb teljesítményt kellett feledtet­nie. Bérczy Balázs — fizikai adottságait tekintve — szám­talan más sportágban is megállná helyét. Akkor mégis miért választotta és miért ma­radt meg a labdarúgásnál? — k fedeztük az országos listán 'posztján (bál oldali középső közéopólyás) 6 egész ponttal oz élen, míg az összesített ranglistán a 6. helyen végzett labdarúgótól. — Már az első felmérések során „kiszűrtek" az általános •iskolában rendezett tesztelé­seknél, mégis — mivel lábsé­rülésem miatt elmaradtam oz edzésekről — csak később ke­rültem Nyilasi László testneve­lőtanárom kezdő csoportiába, amely egyben a PMSC felké­szítő csoportja is volt. Történt ez mind 4. vagy 5. osztályos koromban, azóta csak egyszer, egy évre, a katonaság alatt nem volt rajtam a piros-feke­te mez. — Fizikai adottságaid, a legjobbakra jellemző verseny- szellemed számtalan más, fő­leg egyéni sportban jobban kamatoztatható pályára is alkalmassá tett. Soha nem gondoltad, hogy például te­niszben sokkal többre vihet­ted volna? — A teniszre legfeljebb azért gondolhattam volna, mert az is labdajáték. Ugyanis valami elementáris erő vonz a qömb- ihöz. Csakhogy mivel kedvelem a társasjátékot, megmaradtam a labdarúgásnál. — Sokszor találkozunk más sporteseményen, Így kézi- és kosárlabdamérkőzésen is. So­ha nem gondoltad, hogy „át­nyergelj" valami más sportág­ra ha meguntad a labdarú­gást? — Mitagadás, voltok és vannak olyan időszakok, ami­kor gyötrelem labdarúgónak lenni, tehát ezen nehéz idő­szakok óhatatlanul velejárói a 'Versenysportnak. Jobb azokon miinél gyorsabban túl lenni. Az azt követő időszak - no per­sze ha némi sikerélménnyel is Ijár — már könnyen elviselhe­tő. — Közismert, hogy nemcsak a PMSC edzőhelyeit, labdarú- gástadiónját látogatod szorgal­masan, de rendszeresen forga­tod egyetemi jegyzeteidet is. — Otthon a játéklehetőség feltétele a tanulás volt. Sze­rencsére a Komorovban mind­kettőt sikerrel tudtam egyeztet­ni. Érettségi után azonnal fel­vettek a JPTE Közgazdasági Karára, ahol most ötödéves vagyok az ipari szakon. Mit mondjak a két „elfoglaltság" párhuzamossága tovább tart, csakhogy most mór más szin­ten. Ugyanis a vizsgaidöszokok télen is és nyáron is szinte napra egyernek a pályán rendszeresen váltakozó legne­Hiányát nagyon megérzi a csapat, s valahogy olajozot- tabban működik a gépezet, ha játszik a Siófoki Bányász csapatkapitánya, a 32 éves Olajos Sándor. Pedig telje­sítménye egyáltalán nem ne­vezhető szemet gyönyörködtető látványosságnak. Ö inkább a „szürke eminenciás" szerep­körét vállalja magára, aki nem ismer lehetetlent, elve­szett labdát, nem tiszteli el­lenfeleit, s nem hiszi róluk, hogy azok legyőzhetetlenek. Ez a hallatlan lelkesedés, küz­deni tudás ad olykor szinte szárnyakat az egész csapat­nak, s a kapitány lendülete, harcossága átragad a többi­ekre is. Olgjos Sándor csak a pá­lyán nem tisztel senkit, ma­gánéletében már annál in­kább. Tiszteli csapattársait, tiszteli vezetőit, és a csapat­ért szurkoló közönséget is. S nem csupán „kötelező jel­leggel", nem csupán azért, mert néki kell a legszorosab­ban tartania a kapcsolatot a vezetőkkel, szurkolókkal. He­tedik emeleti, kétszobás. OTP-s öröklakásának hangu­latosan berendezett nappa­lijában — miközben felesége, Zsuzsanna üdítővel megrakot- tan étkezik -, a hétközna- pőkról beszélgetünk. — Ilyenkor, az alapozás időszakában különösen kevés a szabadidőm — mondja a játékos. - Délelőtt-délutón edzés, közben még az ebéd is közös, így haza csak a sötétedés beállta után érke­zem. Hétéves kislányom, Bo­járra a következő napi „prog­ramom". Ugyanis rendszeresen együtt tanulunk, én foglal­kozom vele naponta, (Zsu­zsanna asszony családja szláv eredetű, nagymamáját hívták 8ojánának, innen ered a kislány neve, meséli közben az asszony). Ezek után, ha még marad némi kis szabadidőm, szívesen nézem a tévét, a videót, vagy kikapcsolódásként hallgatok egy kis könnyűze­nét. A labdarúgáson kívül igazából nincs is más hob­bim. Ha viszont befejezem az aktív játékot, van néhány szakmám, amelyek közül vá­laszthatok. Autó-motor szere­lői, hivatásos gépkocsivezetői, valamint hideg-, melegkonyhás üzletvezetői papírom is van. Üínm nk hezebb időszakokkal, az ala­pozásokkal. Mindezt persze nem panaszképpen mon­dom . . .- Mint „készülő" közgaz­dász: látsz-e jövőt a labda­rúgásban? — A jelenlegi formában ne­---------------- » --------------­Itt, a Balaton partján talán ez utóbbit lehetne a leg­jobban hasznosítani . . .- A labdarúgás befejezé­séről azért talán még nem kell gondolkodni. . .- Valóban, néhány évet még szeretnék eltölteni a zöld gyepen. Most, júniusban le­jár Siófokon a szerződésem, s nagy álmom, hogy néhány évet én is focizhassak vala­hol külföldön. Ez egyelőre csak álom, de talán nem megvalósíthatatlan!- Addig itt, a Balaton partján is akad még tenni­valója, mint csapatkapitány­nak. Melyek a legfontosab­bak?- Először is szeretnénk a bajnokságban jó helyezést elérni, A fiúkkal együtt úgy gondoljuk, hogy a 8. helye­zés már nagyon jó lenne. Jó­magam nem vagyok teljesen elégedett a csapatszellemmel. Úgy érzem, a játékosok a ci­vil életben nem törődnek egymással eleget, nem váltak igazán barátokká. Igaz, hogy a pályán szerencsére ez nem látszik, hisz mindenki becsü­lettel küzd a másikért, de szerintem családiasabb kö­zösséggé kellene válnunk ahhoz, bogy még jobb ered­ményeket érhessünk el. Mind­ezeken túl van még egy nagy problémánk: ha én fölmegyek vitatkozni a vezetéssel, min­dig a csapat érdekében te­szem ezt. Most is egy kérdést kellene sürgősen tisztáznunk, s ez pedig a fizetésünk. A mezőny egyik legrosszabban fizetett játékosai vagyunk, va­hezen. Feltételezetten - és nemcsak a labdarúgásban — az egyszakosztályt szponzoráló klubok tudnak majd megélni. Akkor megéri mojd labdarú­gónak is lenni.- Vagyis jelen pillanatban a gazdaságunk gyengesége jellemzi a labdarúgást is? — A gazdaságról szólnak és szóljanak mások. Ami pedig a labdarúgást illeti: kiegyen­súlyozottabbá vált a mezőny, és remélem ez hozza majd meg a felemelkedését. Szá­munkra márcsak azért is ked­vező volna, mert a mi csapa­tunk éppen most van a ,;be- érés" időszakában. Rengeteg munkát tudnánk most hasz­nosítani, pontosabbon hasz­nossá tenni.- Őszi teljesítményed alap­ján posztodon ott vagy az év csapatában. Meglepne ha be­hívót kapnál a válogatottba? — Tudom, hogy mióta ál­landó posztomon játszhatok, jobban oda figyelnek teljesít­ményemre. Mégis azt mon­dom: még sokat kell fejlőd­nöm. Persze ha meghívnának a keretbe, azt nagy megtisz­teltetésnek venném, és min­den tehetségemet, szorgalma­mat az alá rendelném, hogy megfeleljek a velem szemben támasztott kötelezettségeknek. Talán az idén ez is sikerül... Kapu László lamennyiünk alapfizetése egy­ségesen 7000 forint. Termé­szetesen bruttóban! Nekem, és az állandó csapattagok­nak erre még jön rá prémi­um, ha győzünk, ha jól ját­szunk, ha megfelelő helyen végzünk a tabellán. Csakhogy ennyiből kell megélnie an­nak is, aki csupán olykor a kispadra ül le, vagy még oda sem fér! Az ebből ere­dő feszültségekkel a vezeté­sünk is tisztában van, sze­retnék is megoldani a gon­dot, de az egyesület anyagi lehetőségeitől függ az, hogy képes lesz-e rá, vagy sem. Mi kiscsapat vagyunk, s a Gáz- és Olajszállító Vállala­ton kívül igazán komoly szponzorunk nem is igen van. .- Kanyarodjunk vissza egy kicsit újra a labdarúgásra: nem unja még olykor? — Ezt nem lehet megunni! Nyolcadik osztályos koromban kezdtem intenzíven focizni a Videoton színeiben, ahol bal-, majd jobbszélsőt játszottam. Megsérült a beállásunk, én kerültem a helyére. Utána megsérült a söprögető, akkor oda tettek. Sőt, már Siófokon játszottam, amikor az NB II- ben a Baja ellen egy ide­genbeli mérkőzésért tíz perc­cel a mérkőzés vége előtt kiállította a bíró kapusunkat, Horváth II. Lászlót. Akkor tíz percig még kapus is voltam! Siófokon 1981-től játszom. Hogy meddig? Az egyelőre bizonytalan. De, hogy teljes erőbedobással minden mér­kőzésen, az bizonyos! Gyarmati László Siófokon: Olajos Sándor Profi ökölvívó-mérkőzés Pécsett Az elmúlt év végén már volt orról szó, hogy újjá­alakul Magyarországon a profi ökölvívó-szövetség. En­nek kezdeményezője az IBF, amely szeretné, ha a kelet­európai országok hivatásos ökölvívói az ő szervezetének keretében versenyeznének. A kelet-európai szekció igazgatója az Amerikában élő magyar származású Me­zei Tamás, és ő a helyet­tesi teendők ellátására Bos- kovics Jenő újságírót kérte fel, aki egyben a hazai szö­vetség egyik szervezője. Boskovics Jenő a napok­ban már részletesen beszélt a tervekről. Az elnökség március végére áll össze, és olyan személyeket keres­nek, akik anyagi, erkölcsi támaszt is jelentenek a sportág számára. Függetle­nek lesznek az amatőr szö­vetségtől. de szeretnének szorosan együttműködni. El­sődleges feladatuk a hiva­tásosok táborába lépettma- gyar bokszolok versenyezte­tési feltételeinek segítése. Nem egy példa bizonyítot­ta, hogy azok a versenyzők, akik mögött nem áll szer­vezet, a menedzserek ál­dozataivá válnak. Ez időn­ként még Papp Lászlóval is előfordult, pedig neki iga­zán jól csengő neve volt a szorító világában. Tervezik a programok szervezését is, az a cél, hogy Magyarországon Is legyenek izgalmas profi ösz- szecsapások. Ennek első lé­pése az, hogy felveszik a kapcsolatot a szomszédos országokkal, elsősorban Ausztriával és Jugoszláviá­val. ahol már hagyománya van a hivatásos ökölvívás­nak. Nemcsak Budapesten, hanem az ország más vá­rosaiban is szerveznek mér­kőzéseket. Pécsre is gon­dolnak, ahol bizonyára nagy érdeklődés kísérné például egy magyar és egy jugo­szláv ökölvívó 15 menetes összecsapását. Részletekről ugyan még nem tárgyaltak a pécsi sportcsarnok veze­tőivel, de bíznak abban. hogy az a létesítmény, ahol számos rangos eseményt rendeztek nemzetközi szín­vonalon, partner lenne eb­ben az elképzelésben. Egyelőre külföldi tőke függvénye egy nemzetközi edzőtábor megszerverése. Ha megkopjak az Ígért anyagi segítséget, akkor szovjet, lengyel; román és bolgár versenyzőket hívná­nak meg a táborba, és ez természetesen jól szolgálná a hazai bokszolák felkészü­lését is. Az sem elképzelhetetlen, hogy még ebben az évben az IBF félnehézsúlyú világ- bajnoki döntője is. nálunk legyen. Erre a legalkalma­sabb színhely a Budapest Sportcsarnok. A cím védő­je az amerikai Sprince C. Williams hajlik az ajánlat­ra, és szívesen lépne szőri- tóba a magyar fővárosban. A mérkőzés feltétele, hogy 350 ezer dollárt kell a ren­dezőknek fizetniük. Ez az összeg előteremthető, hiszen a televíziós közvetítések jog­dija a szoritóbon elhelye­zett reklámokért fizetett pénz, valamint a teljes be­vétel a rendező magyar szö­vetségé lenne. Tekintettel ar­ra, hogy egy ilyen világ- bajnoki döntőt az óceánon túl is közvetítenek, a jog­dijat és a hirdetést valutá­ban fizetik. Lehetőség van arra is, hogy az egyes me­netek között külön reklá­mot közvetítsen o televízió, és ez külön bevételt- jelent. Nem tartozik a verseny­zők profi szerződésének megkötése a honi szövetség jogkörébe. Ennek ellenére hozzásegítheti a legjobb amatőröket a szerződéshez, hiszen szoros kapcsolatban lesz majd a 'külföldi me­nedzserekkel. De, hogy ezt a segítséget bárki is kiér­demelje, annak előbb ama­tőrként kell a legrangosabb nemzetközi versenyeken bi­zonyítania. S PÁLYÁZATI Termelőszövetkezeti-------- elnöki *­m unkakör betöltésére a Bogódmindszenti „Űj Kalász" Mgtsz jelölőbizottsága PÁLYÁZATOT HIRDET. FELTÉTELEK: 1. Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség. 2. 10 év vezetői gyakorlat. A PALYAZATNAK TARTALMAZNIA KELL: 1. A végzett vezetői tevékenységet és az ebben elért eredményeket. 2. Részletes szakmai önéletrajzot. i 3. Egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. 4. Hogyan képzeli el a termelőszövetkezet fejlesztését: — közös tevékenységeket, (szerkezeti átalakítás), — érdekeltségi rendszerek alkalmazása, — háztáji gazdálkodás, — tsz-tagok érdekvédelme. Benyújtási határidő: 1990. január 25. A pályázatokat a Bogódmindszenti „Új Kalász" Mgtsz jelölőbizottsága címére, (Bogádmindszent, Kossuth u. 18.) kérjük benyújtani. A pályázat nyilvános,------------------1 a benyújtott pályázatokat ' .....I bizalmasan kezeljük. v asárnapi 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents