Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-13 / 12. szám
e Dunántúli napló 1990. január 13., szombat Romboló gonoszság Az egykori szobornak már csak a romjai maradtak meg a pécsi Honvéd téren 1989. szilveszter éjszakájától megcsonkított köztéri köfeszü- let áll Pécs Megyeri Kertváros Honvéd téri játszó- és pihenőparkjában. A kökeresztröl ezen az éjszakán letörték és darabokra törték a megfeszített igazság és szeretet jelképét, Jézus Krisztus korpuszát. A kár anyagi értéke kb. 70 000 forint. Nyilvánosságot, ellenőrizhető döntéseket Királyegyházi csatározások Megható, de talán jelképes látvány, hogy a megcsonkított korpusz épén maradt 'bal kézfeje a szögön elbillent, a mutatóujj figyelmeztetően az ég felé mutat. — A kőkeresztek mindig hagyományőrzőén irányt jeleznék. . . A járókelők megílletődve megállnak a megcsonkított fakereszt előtt. Valáki virágcsokrot helyezett el táibazatóra és gondosan mellé tette a korpusz maradványait. 1990 január 5-én délután a kertvárosi Szent Erzsébetről elnevezett templomban barbár módon letörték a kb. 250 éves barokk fa faragásé Szűz Mária szobor bal kézfejét, elvitték a húsvéti gyertyát, kilocsolták a szenteltvizet és összepiszkították a templomot. A szobrot egy özvegyasszony adományozta. Ennyit a sajnálatos tényről. A kőkereszt lábazatán a következő felirat olvasható. ISTEN DICSŐSÉGÉRE SZENT ISTVÁN ÉV EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA A MEGYERI KERTVÁROS KÖZÖNSÉGE 1938 A feszületet tehát 52 évvel ezelőtt Kertváros közönsége — ma már szüléink, nagyszüleink, dédszüleinik — állítatta Isten dicsőségére a maguk és az utódaik védelmére. Mert szükségét érezték. Azóta végigsöpört egy világháború, forradalom, de Kertvárosban áldozat nem volt. Nem esett kára az elmúlt időszak intézményesített istentagadó rombolásaitól, a játszótéri gyerekék csínytevéséitől, mert jelenléte tekintélyt, szépséget, szeretetet sugallt, Sok ember találta meg a nyugalmát alatta. 1940-ben Megyeri Kertváros közönsége elhatározta, hogy felépíti a maga templomát Szent Erzsébet tiszteletére. Kézről kézre adták a téglát, gyűj"- íötték a pénzt. A háború végéig elkészült a nyers téglafal, a betonpadló és a cserépfedés-torony, karzat és villany nélkül. A háború után a Iközönséq villanyt szerelt, használt bútorral berendezte a templomot, megszólalt a harmonium. A csonka toronyra bőrgyóri mesterek haranglábat ácsoltak, az első harangot is bőrgyőri falkatosmester készítette háborús bomba kúpjából. Ráírta: ,,A béke hangia”. Ezután kitartó belföldi és külföldi gyűjtés, adakozás kezdődött, míg templomunk apránként, 50 év alatt a mai állapotra elkészült, Pécs egyik szép temploma lett. Hiányzott azonban a templomból Szűz Máriát iéllképező szobor. Először plébánosunk adományozta szép Mária-lkonját, de azt ellopták. A jelenlegi szobrot hívő üzvcgyasszony adományozta. összegyűjtött pénzen vásárdíj egy régi barokk Mária- -szöbrot, omit restauráltak, és így került a templomunkba mindannyiunk köszönetére és örömére. De ki volt 52 évvel ezelőtt a város szélén kialakult kb. 1500 lelket számláló Megyeri Kertváros. közönsége? Ipari, elsősorban bőrgyári munkások, iparosok, vasutasok, postások, városi, közlekedési alkalmazottak, tisztviselők, tanárok, rendőrök, katonák, Caritas- házdkban sokgyermekes családók, a Szövetség utcai majorság, bolgár kertészek stb. Szervezett, egymásra figyelő, békés életet éltek. Szellemi és kulturális központjuk a társaskör volt. Fontosnak tartották, hogy Kertvárosban az Isten dicsőségére és maguk és az utókor védelmére kőkeresztet, templomot állítsanak. Kertvárosnak 1937-től volt papja — első alkalommal dr. Jurányi György nagytekintélyű plébánossal —, akik szervezték, tanítottak, dolgozták Isten dicsőségére, az emberek javára. A templom soha nem volt üres, mindig megtelt tartalommal. Kertváros közönsége ma is szeretettel övezi. A feszület és Szűz Mária szobor csonkításának ténye fájdalmasan érintette P. Móthé Péter plébánosunkat is, aki a szeretetek a megbocsátást hirdeti és mindent meqtesz Kertváros szégyennyomainak eltüntetésére, az új korpuszért és a Mória-szabor helyreállításáért. Visszamaradt a kérdés, kinek van joga elvenni Kertváros közönségétől azt, ami az övé, amit közadakozásból és közakaratból épített. Csínytevés, vaqányság, szilveszteri részegség? — Nincs magyarázat. Minden hitet, erkölcsi alapot nélkülöző rombolás gonoszsága. cinizmus és düh az igazsógqal, a szeretettel, az emberekkel szemben? — Ki tudja mi az indítéka az effajta, társadalomba nem illő 'barbár cselekedetnék! Mindenesetre a cselekedet mérhetetlen felháborodást okozott — a vallási meggyőződéstől független — minden emberben, hiszen intő |ele egy kisiklott, tartás nélküli emberi magatartásnak. Csírája a félelemnek és a bizalmatlanságnak, rákfenéje a társadalomnak. Úgy gondolom, bennünket nem az elkövetővel szembeni gyűlölet, nem rendőrségi ügy vezérel, hanem az, hogy az elkövető gondolia végig a tettének súlyát, kövesse meg Kertváros közönséqét és tegye iává az általa okozott anyagi ’kár1:. Ugyanakkor örömmel tapasztalható egyre nagyobb számú kertvárosi fiatal útkeresése a szeretetben, a hitben. Ez biztos reménységgel tölt el a jelent és a jövőt illetően: a szeretet megcsonkítása nem ql- talánps, hánem elszigetelt jelenség, csak kisiklás. A fűben talált korpuszszilón- kot megőrzőm. Merzay László 1989. október 14-én Király- egyházán megalakult a Magyar Néppárt helyi szervezete: munkások, magángazdálkodók, vállalkozók, értelmiségiek — akkor harmincon, ma o pártoló tagokkal együtt nyolcvanon. Programjuk szerint - egyebek között — „radikális társadalmi reformokat" szorgalmaznak, „a népet szolgájának tartó közigazgatási apparátus gyökeres megváltoztatását", „az iskolaszék visszaállítását", önkormányzatot. Az új párt november 4-én közleményt juttatott el a helyi tanácshoz, amelyben követeli: „ne hozzon semmilyen határozatot a községek közvetlen nyilvánossága (falugyűlés). . . jóváhagyása nélkül". Kifejti, hogy eddig „a községet érintő határozatok túlnyomó többsége a közvélemény teljes kizárásával és érdekeik ügyeimen kívül hagyásával történt". A párt megfelelő, telefonnal ellátott állandó helyiséget ige-' nyel. Politikai harc kezdődik tehát az eddigi közigazgatás és oz új párt között. Magának a Néppártnak is vannak kérdései a helyi vezetőkhöz, de — mint Pusztai Tamás, a párt helyi vezetője mondja —, „az emberek bíztak bennünk, és mi vállaltuk a postás szerepét; összegyűitöttük a kérdéseket és továbbítottuk a falu vezetőinek". Nem kevesebb, mint 27 pontot sorol fel a levél, amely november 15-én érkezett a tanácshoz. A párt szóvá tesri, hogy a tanácstagok nem tartottak beszámolókat, hogy a tanácsülések rém voltak nvílúónosak, hoqv a falu lakóit nem tájékoztatták. Vízügyek, segély-, ingatlan- és teleküqyek. Több ingerült kérdés szerepel az iskola oktatómunkáiéval és gazdálkodásával kapcsolatban. Ezen a napon kelteződik Moharos Géza tanácselnök válaszlevele, akiről ugyan az a hír, hogy nemigen tűrte az ellenvéleményeket, mégis bé- külékeny hangon . írja, hogy „egyetért a párt igényével", ám a közigazgatás átalakító-' sóval vófjanak az önkormányzati törvényig, s végül: esetenként tud helyet adni o pártnak, de állandóan nem, „nehogy a helyiség újra kizárólagos pártérdeket szolgáljon". Másnap falugyűlés, amely a jegyzőkönyv tanúsága szerint általános zűrzavarba fullad. A tanácselnök elveszti a türelmét és kijelenti: „nem a Néppártnak, hanem a falu lakos-, ságónak köteles számot adni". (A mondatot többféle formában idézik a faluban.) Szó esik a 27 kérdésről, többek között a fogorvosi rendelőről, valamint az egészségház és a községi könyvtár helyiségének cseréjéről, amely az utóbbi hónapokban - legalábbis a leveleket és a nyilvános felszólalásokat tekintve - a legfontosabb téma a faluban. A Néppárt levele azt írja erről a cseréről, hogy „a falu számára előnytelen". 1988 elején Gajdus Istvánná, az iskola, pontosabban az Általános Művelődési Központ igazgatója javasolta, hogy oz iskola mellett lévő orvosi ren-. de'ő, ahol a szentlőrinci gyermekorvos havonta egyszer, a védőnő pedig hetente egyszer ■rendel, illetve tanácsot ad, cseréljen helyet az Iskolától mintegy 200 méterre lévő iskolai könyvtárral. Március 31-én a vb „ésszerűnek és szükségesnek" tartva a cserét, egyhangúan elfogadta. 1989 nyarán az iskola kétségére az átalakítás megtörtént (az igazgató tájékoztatása szerint kb. százezer forintért), a tanév elején pedig át is költözött a könyvtár. A nyolcezer kötet és a 145 gyermekolvasó (az iskolában 170 tanuló van) kedvezőbb körülWények közé került: lehetővé vált a helyben olvasás, órákat is lehet itt tartani, a felnőtt részleg pedig külön, az utca-felől is megközelíthető. A volt könyvtárban a rendelő számára bevezették a vizet és a villanyfűtést, az előtérben két WC-t alakítottak ki. Az igazgatónő elmondja: a szigevári Köjál először csak fertőtlenítést kért, mivel a helyiség nincs nagy igénybevételnek kitéve, s maradhatott a parkettái is. Ennek az engedélynek nincs írásbeli nyoma, de miután a cserét a Néppárt szóvá tette („a támadás után", mondják a tanácson) szakvéleményt kértek. Noverrtber 13-t dátummal a Köjál ragaszkodik a mosható burkolathoz (padlózat, fal), az udvarban fel kell számolni az állattartást, és a rendelő, váró között meg kell oldani a hangszigetelést. Jelenleg ugyanis har- mónikafal választja ketté a helyiséget, ami nem megfelelő, mert nem hangszigetelő. Az iskola igazgatója felajánlotta a további átalakítást, de dr. Pass Éva körzeti orvos ezt nem fogadja el. Ragaszkodik az eredeti állapot viszaáflító- sóhoz, mint ahogy szenvedélyesen követéli ezt a Néppárt gyűlésének 40 résztvevője is december 20-án. Dr. Bertha Pálné, a megyei könyvtár munkatársa ezen a gyűlésen a könyvtár mellett érvel. Szakmai érveit megköszönik, de kijelentik: a könyvtár visszamegy a helyére, és kész. Idézetek a hozzászólásokból: „Nincs szükség a könyvtárra, me/t itt minden szülő megveszi azt, amit a gyerek el akar olvasni". „A gyerek itt nem alkalmazza a könyvtárat. Falun vagyunk, inkább játszik." Közben tart a vita arról is, hol legyen a fogorvosi rendelő. A tanács a bírálat után társadalmi bizottságot hív ösz- sze. A Néppárt vezetője „ön- lelmentési akciónak" minősíti ezt, és levélben közli: „tör- vénytelennek tekint minden határozatot, amit a jelenlegi apparátus hoz". November 27-én hangzavarba fulladó ülés, a szavazás eredménye döntetlen. A tanácselnök számol, a Néppárt csalást emleget. Nem lehet nem felfigyelni arra, hogy a bírálatok nagy része az iskola, a pedagógusok és főleg Gajdus Istvánná ellen irányul. Van köztük néhány nyilvánvalóan igazságtalan és bántó („Hogy mernek dönteni az ide kijáró pedagógusok a falu életében?"), s van olyan is, amely tájékozatlanságáról árulkodik. Iqy például. felesleges befektetésnek minősítette egy felszólaló az iskolai Videót és a számítógépet, míg mások azt követelték, hoqy „minden tárgyat szaktanár tanítson". Ideális állapot lenne, de ielenleq az is nagy eredmény, hoqy — ellentétben a környező iskolák 20—30 százalékos képesítés nélküli arányával. — Királyegyházán mindenki képesített, még ho kijáró is: a 18-ból 10 pedagógus naponta ingázik Pécsről. A néppártiak összeszámolták, milyen sok gyerek nem állta meg helyét középiskolában. Ez valóban minősíti az iskola munkaiját, de o minősítéshez alapos szakmai elemzésre és összehasonlításra lenne szükség, amely persze, tartalmazná a helybéliek vélt vagy valódi sérelmeit, — Meg kell fékezni az igazgatót, minden rajta múlik, mondta egy hozzászóló a december 20-i gyűlésen. Mi áll e goromba megfogalmazás mögött? — kérdezem Gajdus István nét. — Személyes érdekek, elfogultságok, sértődések. És bizonyára oz én hibáim, tévedéseim is. Én az iskolának mindent kihajtottam: Vb-tag vagyok, támogatott az elnök is. A falunok, a gyerekeknek szereztem. Ha ez bűn, vállalom. Azt vetik a szememre, benne voltam a . hatalomban. Ez Igaz, de enéíkül nem lenne olyan jól felszerelt és berendezett az iskola, mint amilyen. — Érzékelem, hogy néhány embert személyes bosszú hajt - mondja Pusztai Tamás. — Ezt mindig szerettem volna tompítani, kaptam is a szeli- debb fogalmazás miatt sok szemrehányást a pártomban. De bosszúhadjáratra nem vagyok hajlandó. Viszont tiltakozunk a tanács akciói .miatt: gyűléseket tartanak titokban, vagy csak az utolsó pillanatban tájékoztatják a lakosságot. Nyilvánosságot akarunk, ellenőrizhető döntéseket. — Igaz, hogy már kiszemelték a falusi vezetők és a tanácsi tisztviselők utódjait? — Nem igaz. Visszautasítom azt a vádat is, hogy a hatalomra török. Az övék a hatalom és a pénz, a miénk az ötlet. Együtt kellene dolgoznunk, de Gajdusnéval nem lehet tárgyalni. A tanácstitkár sokkal jobb partner ebben. Dr. Királyné Szabó Rozália tanácstitkár nincs irigylésre méltó helyzetben. Moharos Géza nyugdíjba ment, Királyné viszi dz ügyeket. Tárgyal, vitatkozik, levelez, próbálja összehangolni a különböző véleményeket hol több, hol kevesebb sikerrel. Most, január első (elében a tanácselnök, választás előkészítése folyik. Pusztai Tamást uqyan a Néppárt saját jelöltjeként indítani kívánta, de a törvény értelmében az elnök csak a tanácstagok közül választható. Királyegyházán feszült a hangulat. Az emberek tíz-húsz éves sérelmeket emlegetnek föl, nem szégyenlősek a magánéleti pletykák idézgetésé- ben, s nem kímélik egymás érzékenységét a nyilvánosság előtt sem. A csatározásban könnyen megfeledkeznek a jó- ízlésről vagy a taktikai óvatosságról. Hiszen például okos dolog-e a Néppártnak felvetni, hogy a tanácselnök nyugdíjba vonulása után szolgálati lakásának jogcím nélküli használójává válik, ha erre a tanács azzal válászolhat, hogy a Néppárt vezetője ellen, — aki egy szentlőrinci kft. gépésztechnikusa, most -folyik bírósági eljárás, mert egy kiről yeg yh á z i p e da g ág u s la ká s rosszhiszemű jogcím nélküli lakója. Egyesek nehezményezik, hogy a napközi konyhai hul- ladékján a tanácselnök hizlol disznót, másoknak az tűnik fel, hogy az orvosi rendelő ellen az tiltakozik a leghangosabban, aki emiatt nem hizlalhat tovább állatot. Az ember csodálkozik, ha azt hallja, hogy a tanácsi vezető kocsmai nyilvánosság előtt MSZP- és néppárti vezetők akasztását javasolja, és csodálkozik, hogy egy jövőért felelősséget érző párt gyűlésén „a könyvvel nem lakik jól a gyerek" véleménnyel senki sem vitatkozik a jelenlévő pedagógusok közül. A régj és az új hatolom harca más falvakban is megkezdődött, és még sokáig tart. Vajon hány könyvtár, iskola, egészségház, kultúrház, netán vízmű fog ebben elvérezni? Gárdonyi Tamás Az elmúlt Héten szükségmegoldásként, (a fűtőrendszer meghibásodása miatt) a könyvtár szobái is megteltek iskolás gyerekekkel
