Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-08 / 339. szám
1M9. december.8., péntek Dunontüii napló 3 Javaslat a miniszterelnöknek a nyugdíjkorrekcióra Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Pécsi Nyugdíjasok Egyesületének nevében fordulunk önhöz, és kérjük, hogy az 1990. évi nyugdíjak megállapításánál — emelésénél - a következő szempontokat figyelembe venni szíveskedjék: • A mindenkori létminimum alatt ne legyen nyug- d íjösszeg. O A középösszegű nyugdíjak olyan emelése, hogy azok értékvesztésük miatt ne süllyedjenek a létminimum határára. • Nem értünk egyet a túl magas nyugdíjjal (30-50 000 forint), kérjük, hogy a 25 000 forint feletti összegeket az alacsony nyugdíjak felemelésére szíveskedjenek fordítani. • Mivel az árak és bérek arányát igyekszik a kormány többé-kevésbé összhangban tartani, így az átlagos bér- fejlesztés mérvének százalékával korrigálni kellene a nyugdíjakat is. Úgy érezzük, hogy o nyugdíjak legmagasabb összegének megállapításával nem sértenénk a magasabb funkcióból nyugdíjba ment vezetők érdekeit sem, hisz valamennyiünknek a nyugdíjból (lényegesen alacsonyabból) kell megélnünk. A nyugdíjak ilyen formában történő megállapítását tartjuk igazságosnak, mivel a mi generációnk értékálló forintban fizette be a nyugdíjjáruíékot. Nem tehetünk arról, hogy az elmúlt évtizedek helytelen gazdaságpolitikája miatt a forint értékállósága jelentősen csökkent. Számunkra a nyugdíj nem szociális juttatás, a befizetett járulékért becsületesen és keményen megdolgoztunk. A megfeszített munka és oz utolsó évtizedek fizikai és idegi megterhelése miatt igen sok dolgozó csak nagyon rövid ideig, vagy egyáltalában nem élvezhette nyugdíját a korai halálozások miatt. Ezt o statisztikai adatok is igazolják. Ennek a korosztálynak nyugdíjából tetemes összeget kell áldoznia a számára feltétlenül szükséges gyógyszerek fedezésére is. * A magyar társadalomban az utolsó öt év alatt a legnagyobb jövedelemveszteség a nyugdíjasokat érte, hisz a középréteghez tartozó nyugdíjak reálértéke 40-50 százalékkal csökkent. Mi, nyugdíjasok nem kérünk semmiféle kivételes elbánást, de azt joggal elvárjuk, hogy a kormány ugyanolyan állampolgárnak tekintsen bennünket, mint az aktív dolgozókat. Kérjük Miniszterelnök Urat, hogy javaslatainkat az 1990. évi nyugdíjkorrekciónál mérlegelni és figyelembe venni szíveskedjék. Pécsi Nyugdíjasok Egyesülete Moravetz Levente és Váry Éva jelenete Fotó: Läufer László Bolha a fülbe Fergeteges bohózat a Kamaraszínházban Georges Feydeau egyike a legnépszerűbb francia bulvárszerzőknek. Darcbjaita század- forduló óta mindig nagy siker- fel játszották az európai színpadokon. Magyarországon a Vígszínház tűzte műsorára elősze- i'etettel Feydeau helyzetkomikumra épülő, pergő bohózatait. Nálunk talán a legna- Syobb kasszasikert az Osztri- Sás Mici aratta. A Balek ci- »nű szerelmi kavarodást néhány éve játszotta a Pécsi 'Nemzeti Színház. (Ezt az elő- adást pár napja közvetítette a tévé 2-es csatornája.) Ma este Feydeau-naka Bolha a fülbe című bohózata kerül színre a Kamaraszínház- tan Málnay Levente vendég- rendezésében. A téma most is, mint mindig a szerelem, pontosabban a féltékenység és az ebből származó 'bonyodalmak. A kikapós feleség felbontja a férje nevére érkezett csomagot, melyben a férje nadrágtartóját találja. Hogy hol s hogyan veszthette el ura az ominózus ruhadarabot, szántára nem kétséges... S innen azután már nincs megállás, a leleplezés terve készen áll, s a cselekmény félreértések sorozatán át halad a mindent tisztázó végkifejlet felé. A fergeteges komédia főbb szerepeit Vári Éva, Újváry Zoltán, Sebők Klára, Karczog Ferenc, ifj. Fillér István és Moravetz Levente játssza. Új típusú önkormányzati kezdeményezés Harkányban Régóta ismerem Fóris Sándort. És akik ismerik — márpedig sokan — tudják róla, hogy öröknyüzsgő. Mindig kitalál valamit, mindig vannak ötletei, egyet nem tud elviselni, a langyos állóvizet. Nemrég egy hir jutott el hozzám: Harkányban kis csoport úgynevezett önkormányzati társaságot szervez és egyik fő szervezője ennek Fóris Sándor, a Fürdővállalat műszaki vezetője. Amikor erről az önkormányzati társaság szervezéséről faggattam. Fóris Sándor először tiltalkozott. — Nem akarom, hogy esetleg félreértsék — szabadkozott ■— hiszen itt Harkányban rövidesen több vezető poszt vár betöltésre, nem szeretném, ha félremagyaráznók ezt az én Nyüzsgésemet. Mert az igazság az, hogy tényleg ott aka- fotk lenni a „kipálycsinálók" között, mégpedig azért, hogy beleszólhassak a döntésekbe, Nrórmint a személyeket kijelölő döntésekbe. A szabodkozás után azonban a lelkes lokálpatriótából dől a szó, az újságírónak Nincs más dolga, csak lejegyezni. Csak a község érdeke lantos — Harkányban teljesen leült a tanácsi vezetés, semmi nem mozdul, állóvízzé vált. Ismertek az előzmények, az elnököt ért támadások — amelyek között volt sok jogos, de állítom, sok igazságtalan is—, emiatt a régi vezetés már nem lép, várják az újat. De nekünk nem mindegy, hogy az ki lesz. Harkányban egészen speciális a helyzet, ezért dinamikus ember kell, olyan, aki némi helyismerettel is rendelkezik, különben lépéshátrányba kerülünk. Mert bár itt a tanácsi vezetésben nem mozdul semmi, kívülről nagy, sőt egyre nagyobb az érdeklődés. Szállodák, panziók épülnek az eddigi vállalati üdülök idegen- forgalmi kft-tket szerveznek. A tanácsnak pedig alig van számottevő vagyona. Az üdülők, vendéglők, fizető vendéglátó szolgáltatások haszna pedig nem itt csapódik le Harkányban. — Arra kell törekedni, hogy ebből a tanács, és így a község profitáljon. Ez az önkormányzati csoport, vagy társaság (még a neve sem biztos) például egyik feladatáhak tekintené azért harcolni, hogy ezek a pénzek, vagyis a jövedelemodókból befolyt összegek itt maradjanak. Jelenleg az a helyzet, hogy az éttermek és üdülök tulajdonosai nagy része nem harkányi lakos, így a személyi jövedelemadó a lakóhely szerinti tanácsot illeti. Harkánynak nem marad .miből fejleszteni. Ez az önkormányzati társaság azt is célul tűzte, hogy ezért harcolni fog, ha kell beszáll a választásokba, parlamenti képviselőt küld, hogy ott szólhassunk oz érdekeinkért. — Vigyázni kell arra is. hogy most megindultak a va- gyonátmentések különböző formái. Valamikor a régi tanácsi gazdálkodási szisztémában gyakorlat volt, hogy különböző szerződésekkel, különböző intézmények — éttermek, üdülőépületek stb. — ót lettek írva egy-egy vállalatnak a kezelésébe. Most ezeket az egykori tanácsi tulajdonú Jngatla- nokat különböző formában magóntulajdonosítják. Ezt valahogy meg kellene állítani, ehhez azonban a kormány segítsége kellene. _— Azt is el tudnánk képzelni, hogy ne legyen külön ta- nács — fürdővállalat — üdülők — éttermek, hanem az egész község együtt egy közös idegenforgalmi kft, vagy részvénytársaság, közös célokkal és érdekeltséggel. Az önkormányzati csoportunk pórton'kí- vüliekből fog állni, nem képviselhet semmilyen pórtérdeke- 'tel- Ha olyan lesz a tanácsi vezetés, hogy o község javára munkálkodik, segíteni fogjuk. nem, akkor ellenzék leszünk, mert csak az számít, hogy mi az érdéke a község- íj^' » az ‘ff totó és az itt üdülő, pihenő embereknek. S. Zs. Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Még egyszer a sajtószabadságról A megyei pártközi sajtóbizottság hétfői üléséről írt cikkünkkel kapcsolatban Kocsi László, az MSZP munkatársa, a bizottság egyik tagja a következőket tartotta szükségesnek elmondani: — Az országban a népszavazás eredményeként a politikai menetrend alapvetően megváltozott, ezért véleményűnk szerint a sajtóbizottsággal kapcsolatban kötött megállapodást több szempontból is módosítani kell. A hétfői ülésen alopproblémaként jelentkezett, hogy létezik-e a bizottság vagy sem — működési szabályzat szerint? Mi úgy gondoljuk, hogy a szabályzat szerint akkor kezdte volna meg működését, ha valóban kiírták volna az elnökválasztást, de mivel a népszavazás nem Így döntött, január 7-én nem is lehet ezt megrendezni. Mi tehát a Magyar Közlönyben megjelenteket csupán egy feltételes kiírásnak tekintjük, ami a népszavazás eredményének kihirdetésekor érvényét vesztette, ilyenformán .pedig o bizottság sem működhetett. Ennek ellenére nagyon is kívánatosnak tartjuk, hogy o sajtóbizottság működjön —, de majd a kampány idején, hiszen a megállapodás a választások és az elnökválasztás idejére szól. Módosítani 'kell a megállapodást már csak azért is, mert az csupán orról rendelkezik, hogy a magát sértettnek érző fél a bizottság összehívását kérheti, de arról már nem, hogy az ülés megtartását kérő szervezet is meg kell hogy nevezze jó előre sérelmeit, hogy a „bevádolt” sajtószerv felkészülhessen a védekezésre. Ez jelen pillanatban nem így van, s a lehetőséggel a kisgazdáik és az SZDSZ sajnos éltek is . . . Még egyszer tehát: kívánatosnak tartjuk a sajtóbizottság működését, de csak a választások kiírásának idejétől kezdve. Azt szeretnénk, ha a megyei kon- rultációs tanács így változtatná meg a működési szabályzat első pontját. A sátrasokat lökdösik egyik helyről a másikra« mindenféle idétlen indoklással. Nagyon sok esetben súrolja a hatalommal való visszaélés határait ez a magatartás. Miért nem viszik le a vásártérre a „KGST-piacot", az összes sátras vásározót és a nagybani piacot? (A lakosság egy-két nap alatt megtalálná a vásárteret, az biztos.) Szeretném olvasni a Dunántúli Naplóban a tanács erről szóló véleményét, és ió lenne, ha hozzászólna a vásárcsarnok igazgatósága is. Nem ártana esetleg Szegeden és Szolnokon körülnézni. Nem szégyen tanulni. Üdvözlettel: Oppe Péter, 7614 Pécs, Pf.: 74.'* Kié legyen a lapkiadó? Az MSZP szerdai elnökségi ülésén az a határozat született, hogy a megyei lapkiadó vállalatok továbbra is a párt- vagyon részei maradnak, viszont a szerkesztőségek a jövőben nagyobb mozgásteret kapnak. Az MSZP szorgalmazza azt is, hogy ennek során a szerkesztőségek alkalmazottai, újságírók vagyoni részesedést kapjanak a kialakuló gazdasági társaságokban. * Az MSZMP utódpártja tehát nem mond le a megyei lapok tulajdonlásáról a jövőben sem. — Az elnökségi állásponttal egyetértünk — hallottuk tegnap Kocsi Lászlótól, az MSZP munkatársától. — Azzal is egyetértünk, hogy a szerkesztőségek sokkal nagyobb mozgásteret kapjanak, sőt azzal is, hogy az ott dolgozók cr vagyonból is részesedhessenek. Magánvéleményem szerint a legkézenfekvőbb erre egy részvénytársasági forma lenne, ahol a szerkesztőségi dolgozók részvénytulajdonosok lehetnének. Jónak tartanám viszont, ha a részvények 51 százaléka az MSZP-é maradna, sőt csak így tartom elképzelhetőnek — hiszen ellenkező esetben már nem a párté, hanem a szerkesztőségi kollektíváé lenne a lap. UMF és a „strandkormány” A parlamenti választásokra jelölteket állítani szándékozó politikai pártokat, szervezeteket arra hívta fel az Új Márciusi Front választmánya, hogy egyezzenek meg az alapvető stratégia lehetőségű gazdasági intézkedésekben, amelyeket a Magyarországon hatalomra kerülő kormányzatnak a közeljövőben meg kell hoznia. Különben fennáll annak a veszélye, hogy a kikerülhetetlen intézkedések választási harcok tárgyává válnak, s a felelőtlen ígérgetések tovább súlyosbítják politikai és gazdasági válságunkat. A demokratikus jogállam alkotmányos kereteinek megteremtése után a parlamenti választások előtt Magyarországon ma minden körülmény a társadalmi és politikai helyzetek kiéleződésével fenyeget. Magyarország súlyos gazdasági helyzete egyelőre folyamatosan romlik. A szükséges intézkedések akkora politikai kockázattal járnak, hogy úgy tűnik, a választások után kormányzásra készülő pártok egyike sem meri vagy akarja őket teljes szívvel vállalni. Az Új Márciusi Front ezért támogatja a Magyar Néppárt javaslatát a nemzeti megmentés tanácsának felállítására, a kormány által elkészített gazdasági programot, valamint a Szabaddemokraták Szövetségének ajánlatát a gazdaságpolitikában való szakértői közreműködésre. Ezek a javaslatok ugyanazt a szellemet tükrözik, amelyet az Új Márciusi Front ez év januári felhívása képviselt, országos nemzeti bizottság megalapítására szólítva fel a szerveződő politikai erőket. Az UMF javaslata akkor nem valósult meg, elveszett a magyar politikai harcok zajában. * Az UMF december 18-án Budapesten vitaülést tart A civil társadalom és a demokrácia esélyei címmel. Andorka Rudolf, Kolos Tamás, Papp Zsolt és mások mellett a rendezvény egyetlen vidéki előadója dr. Tóth Tibor, a JPTE egyetemi tanára, őt kérdeztük:- Sok mindenről beszélünk majd. Elmondjuk azt a 100 településre szóló kutatási tervünket, amelyben fel kívánjuk kutatni, hogy a jelenlegi politikai helyzetet miképpen értékelik az emberek. Ezen az előadássorozaton én arról szólok majd, hogy megítélésem szerint nincs ,.harmadik út" Európában, hanem az egységen belül létezik néhány variáns, amely kölcsönösen kiegészíti egymást, és rá van szorulva arra, hogy támogassa a másikat. Pártsemleges, értelmiségi fórum lesz ez, az Új Márciusi Front kezdeményezésére. Az UMF közleményéhez annyit tennék hozzá, hogy jóslatom alapján a választások után egy hihetetlenül széles koalíció keletkezik majd, semmilyen párt nem kap abszolút többséget, ennek alapján pedig először szükségszerűen egy „strand-kormány" kap hatalmat, omely, mint az elnevezése is mutatja, nem sokáig lesz együtt. Egy levél „Mint volt vásározó írom ezt a levelet. Olvastam a Dunántúli Naplóban az összes cikket, melyek a vásározókról szólnak. Van Pécsett egy jól felszerelt vásártér. Van büfésor, WC, telefon és főleg terület. Egész héten nincs kihasználva tudomásom szerint. Szegeden és Szolnokon az ún, „KGST-piacot" a város szélére helyezték, 50—60 sátras és büfés működik mindkét helyen. Asztalok vannak bőven, így a rendezők részére a bevétel meglehetősen nagy. Itt Pécsett pedig nevetséges a helyzet. A Felsőmalom utcai piac területe kicsi és rendezetlen. Hajnalban ott kell lenni, hogy helyet kapjon az ember, és sokan emiatt kivonulnak, illetve nem tudnak odaérni.
