Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-07 / 338. szám

1989. december 7., csütörtök Punomon napló 5 Ülésezett az országgyűlési képviselők baranyai csoportja Petíció az orvosfizetésekről, az ügyeleti díjak adózásáról Az MDF kérése a képviselőktől Nívódíjak az emberi értékek ápolásáért, a nemzetközi kapcsolatok szorgalmazásáért Hogy egészen más lett az utóbbi időben a parlamenti képviselői munka azt az or- szággyűlési képviselők Bara­nya megyei csoportjának teg­napi ülésén is tapasztalhattuk. Tegnap ugyanis egy petíciót és egy felhívást címeztek ' ré­szükre s ez már szinte meg­szokottá vált számukra. Dr. Ütő Tamás, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete Baranya megyei szerveze­tének képviseletében 2345 hi­teles aláírást tartalmazó köte- get nyújtott át a képviselőcso­port vezetőjének, kérve, adják át ezt a Parlamentben az ille­tékesnek és kérte, terjesszék efö szóban is az Országgyűlés következő ülésszakán a petí­cióban leírtakat. Ebben pedig azt kérik a kormánytól, hogy foglalkozzon az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók keresetének kérdésével. Ugyan, is ennek a rétegnek fizetési átlaga rendkívül alacsony, ezen belül Baranya megyében külö­nösen az, messze elmarad az országos átlagtól. Például egy 25 éves gya­korlattal, belgyógyász szakvizs­gával rendelkező körzeti orvos 9—10 000 forintot keres havon­ta. A falusi körzeti orvosok W—12 000-et. Szakrendelésen (például sebészeti, belgyógyá­szati stb.) dolgozó orvos 25 év után maximum 10—10 800 fo­rintot tud megkeresni. Kórház­ban dolgozó szakorvos 25 évi gyakorlat után 8800-11 100-ig terjedő fizetést vehet fel. El­gondolkodtató, ho összehason­lítjuk e fenti összegeket a fő­iskolai diplomával rendelkező védőnők fizetésével — ami 7850—8550 forint körüli — s a kórházi ápolónők fizetésével, omi 8500-tól 10-11000 Ft-ig terjedő is lehet. Világosan ki­derül, teljesen mindegy, hogy általános iskolát, szakasszisz­tensi tanfályamot, főiskolát vagy egyetemet végzett-e va­laki. az egészségügyben a bérbesorolást illetően nincs semmi különbség. A petícióban azt“s kérik, hogy a kormány gondolja meg, hogy a kötele­ző ügyeletek vagy legyenek adómentesek, vagy legfeljebb 20 százalékos lineáris adózás alá essék. A jelenlegi adó­rendszer mellett is ugyanis ha­vi nyolc ügyeletből csak öt ügyelet díját kapják kézhez, a többit elviszi az adó. Arról nem is beszélve, hogy az ügyeleti díjak méltatlanul ala­csonyaik. Szakvizsgával rendel­kező fiatal orvos egy éjszakai ügyeletért 380 forintot kap. A kórházban ügyelő orvosnak az egész napi munka után kell sokszor az éjszakát is végig­dolgoznia, pihenés, alvás nél­kül és másnap ugyanúgy helyt­állnia, mintha pihent volna. Ha hétvégére esik az ügyelet, akkor szombat reggeltől hétfő délutánig kell a felelősségtel­jes munkáját végeznie. A benyújtott petícióhoz kü­lön csatlakozott o szigetvári kórház kollektívája 700 alá­írással. Az országgyűlési kép­viselők meghallgatták az elő­terjesztést és Brezniczky Józsel vállalta. hogy a következő ülésszakon hozzászólásában ezt is előterjeszti. Az MDF Baranya megyei szervezetének képviselői is je­len voltak a tegnapi ülésen. Nevükben Andrástalvi Bertalan kérte a képviselőket, tegyék lehetővé, hogy az ország sta­bilitásának megteremtésé, a békés átmenet megvédése ér­dekében minél előbb sor ke­rülhessen a választásokra. Ezért kérik, hogv a Parlament oszlassa fel magát, természe­tesen úgy, hogy az új Parla­ment megalakulásáig továbbra is vállalja felelősségteljes dön­téshozó munkáját. Kasó József, a képviselőcso­port vezetője válaszában el­mondta. hogy teljes mértékben elfogadja az MDF érvelését, hiszen a csooortnak is érdeke az, ami az ország érdeke. De nem tartaná helyesnek, hogy ő bármilyen javaslatot tegyen akár mellette, akár ellene. Ezt követően több képviselő hoz­zászólásából arra lehetett kö­vetkeztetni. hogy a baranyaiak támogatják a feloszlatásra tett indítványt. A képviselők ezután az 1990. évi költségvetési tervezetet vi­tatták meg a Pénzügyminiszté­rium és az Országos Tervhiva­tal jelen lévő képviselőivel kö­zösen. (Szünetben elhangzott magánvélemény: a költségve­tésről szóló anyagokat csak ina kaptuk kézhez, nem volt időnk tanulmányozni. A Pénz­ügyminisztérium és az Orszá­gos Tervhivatal a kormány ál­láspontját képviseli. Nekünk egy független szakértőre lenne szükségünk, aki a költségvetés kényes pontjaira, buktatóira hívná fel a figyelmünket.) S. Zs. Bér dó Láulóné átveszi kitüntetését Békés Sándor stúdióvezetőtől Veszélyes hulladékok felhasználása A Környezetvédelmi labort avattak Pécsett Átadás előtt két ijrakasznisitó őzem Az alig egyéves pécsi Reko Környezetvédelmi Vegyesválla- tet mind több újdonsággal rukkol ki a veszélyes hulladé­kait hasznosításában. Két vál­lalkozást hamarosan siker ko­ronáz. A pécsi ÁFOR-telepen próbaüzemei az olajos tároló edényeket mosó, aprító, vegy­ipari alapanyaggá átalakító Kisüzem. A Pécsi Kesztyűgyár bdison úti telepén krómcser- *ett bőrhulladékot aprítanak, amihez kisegítő anyagokat ad­nak és így Részül a hő- és a. hangszigetelő paplan. A két ^lyen teljes kapacitással a Jövő évtől dolgoznak. Két újabb terv is megvalósulóban, vagyis társakat keresnek a Kórházi fertőző hulladékok, va­lamint a száraz elemek újra­hasznosításához. Ä fenti fel­adatok teljesítését segíti a tegnap avatott környezetvédel­mi laboratórium a Refro köz­pontjában, a Budai Nagy An­tel utcában. Létesítésére és főként a műszerezettségére főbb mint tízmillió forintot köl­tettek. Most már könnyebben 'tegezhetek a különféle kémiai es analitikai teendők, a tech- nológiai kísérletek. A Reko egvébként olajos iszapéit, cio- nidos edzősók értékes alap­anyaggá átalakításával is fog­lalkozik. A központja Nyugat- TJemetországban működik, aho- vá egy ausztriai cég közbeik­tatásával csatlakozik. Az új lé­tesítmény az Agrober szélt ház második szintjén található. A labor alkalmazottai. Kádas Miklós és Halasi Melinda ve­gyészmérnökök elérhetők a 14-767-es telefonon. Cs. J. Morber János (balról) átadja a „Komló városért" emlékplaket- tet Páll Lajosnak, a Művelődési Ház igazgatójának Népművelőket tüntettek ki Bensőséges eseménnyel ér­kezett félidejéhez a művelődé­si központ jubileumi ünnepség- sorozata délután Komlón. Fél évszázada. 1939. december 4- én. Borbálának, a bányászok védőszentjének napján avat­ták fel a jelenlegi Május 1- Művelődési Ház elődjét, a Bá­nyász Kaszinót, hogy ezután a ház tevékenysége a várossá növő Komló életében megha­tározó legyen, bővülő intéz- mányhálózatával számtalan közművelődési formának adjon otthont, s amelyet ma már színházi élete, kórusfesztiváljai, a régióra is kiterjedő klub- és amatőrmozgalmai miatt is em­legetnek. E sokrétű kulturális tevékeny­séget eddig is messzemenően támogató város köszönetét dr. Rócz Sándor, a komlói városi tanács művelődési osztályának vezetője tolmácsolta, méltotta az elmúlt évtizedeket, meg­köszönve az intézményben dol­gozók munkáját is. A város legmagasabb kitün­tetésében, Pro űrbe díjban ré­szesült a közművelődési köz­pont kollektívája, és ezt a di­jat nyújthatta át Morber Já­nos tanácselnök Páll Lajosnak, a központ igazgatójának, aki több évtizede végez áldozat­kész népművelői munkát a vá­rosban. Ez alkalommal része­sült a Művelődési Miniszté­rium „Szocialista Kultúráért" kitüntetésben Nagy Mihály igazgatóhelyettes, Cserdi And­rás múzeumvezető, Horváth Lászlóné népművelő, Varga Ilona, az Úttörő- és Ifjúsági Ház intézményvezető helyette­se, valamint Ráki Istvánná szervező-propagandista. Vége­zetül a Magyar Úttörők Szö­vetsége „Gyermekekért" Ér­deméremben részesítette Tza- nrk Istvánnét. az Úttörő- és If­júsági Ház vezetőjét és töb­ben kaptak elismerést, dicsé­retet kiemelkedő munkájukért. B. R­A nemzetiségi oktatás gondjai A hazai nemzetiségi oktatás a kialakult kedvező kép elle­nére még mindig nem kielégí­tő. Az anyagi gondok mellett az iskolák épületének leromlott állapota, kollégiumok hiánya, elavult tankönyvek, nyelvtani- tási módszerek és szakképzet- len pedagógusok jelentenek problémát. Egyebek között er­ről tárgyaltak a héten a Bu­dapesten tartott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium ülésén. Baranyában — az itt lakó délszláv és német nemzetisé­gűek nagy száma miatt — kü­lönösen érintettek a nemzeti­ségi iskolák. A Horvát-Szerb Gimnáziumban például égető probléma a diákotthon megte­remtése, amit most úgy pró­bálnak megoldani, hogy az Ércbányász Szálló épületének egy részét hasznosítják, így az iskolában felszabaduló helyisé­geket tantermekként tudják használni. A tankönyvekre itt is ugyanaz vonatkozik, mint a magyar nyelvű iskolákban: el­avultak. Mint Ruzsin Milan igazgató elmondta, az 5-8 osztályos nyelvtant fejből kell tanítaniuk, mert nincsenek ilyen tankönyvek. Szerencsére a Horvát-Szerb Gimnáziumbon nem okoz gondot a szakos ta­nárokkal való ellátottság, ké­pesítés nélkül nem tanít sen­ki az iskolában. Dr. Wild Katalin, a JPTE né­met tanszékének vezetője sze­rint a német nemzetiségek sok viszonylatban még hátrányo­sabb helyzetben vannak. A tárgyi és személyi feltételek hiánya mellett nem rendelkez­nek német tannyelvű iskolá­val sem. A nemzetiségi okta­tásban részt vevő tanároknak csak 60 százaléka képesített. Egyfajta segítségként a jövőre beinduló egyetemi oktatásban különválasztják az idegen nyelvként és nemzetiségi nyelv­ként oktatók képzését, de a minőségen ez sem fog segí­teni. A német nemzetiség kultúrá­ját talán Mecseknádasdon ápolják a legszebben, így nem véletlen, hogy az ottan: tanácselnök, dr. Wekler Fe­renc vetette fel a budapesti ülésen a rádió- és tv-a dósok vételi lehetőségeinek bővítését A nyelvápolás és információ- szerzés érdekében a német nyelvű lakosságnak jogos igé­nye, hogy foghassák a külföldi adásokat. A posta nem zárkó­zott el. így talán ez is segít­het a problémák megoldásá­ban. Pataki V. A magyar sajtó napja a Magyar Televízió Pécsi Karzati Stúdiójában Az évente hagyományosan év végén megrendezett sajtónapot tartották tegnap a Magyar Te­levízió Pécsi Körzeti Stúdiójá­ban is. Valószínűleg utoljára ilyenkor, hiszen a hírek sze­rint ezentúl március 15-én lesz e nap ünneplése. A pécsi te­levízió sajtónapja nemcsak emiatt volt ehérő az eddigiek­től. Mint Békés Sándor, a pé­csi körzeti stúdió vezetője el­mondta: — A tömegtájékoztatás je­lentősége nemcsak lehetővé teszi, de meg is követeli, hogy évente egyszer különös hang­súllyal szóljunk a nyilvánosság, a tájékoztatás kérdéseiről. A magyar sajtó napja legyen te­hát a nyilvánosság napja, mely évről évre alkalmat ad majd arra, hogy a tájékozta­tók és tójékoztatottak találkoz­zanak egymással és kicseréljék véleményeiket A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója a vidéki saj­tó szakmai fejlesztésében is tevékenyen részt kíván venni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége keretein belül ezért a helyi csoportok önkormány­zatának kialakulását szeretné elősegíteni. Javasolják, hogy a MUOSZ pécsi csoportja össze­foglaló jelentést hozzon nyil­vánosságra évente a nyilvá­nosság helyzetével kapcsolat­ban. Alapítson újságírói díjat „Az év újságírója" címmel, és hozza nyilvánosságra minden évben a pécs-baranyai sajtó­szervek újságíróinak névsorát ezzel is segítve a közvélemény eligazodását Felajánlják, hogy 1990 első felében ún. beavató előadásokat szerveznek a pár­tok. egyesületek és tömegszer­vezetek szóvivői részére, igény esetén megszervezik a „Nyi­latkozók iskoláját", valamint a pártlapok munkatársainak új­ságírói stúdióját Az ünnepségen nivódijakat osztottak ki. Elnöki nivódijat kapott: Hársógyi Margit szer­kesztő-riporter a városfejlesz­tési és műemlékvédelmi műso­raiért Stangl Márta szerkesz­tő-riporter a magyarországi németek által lakott falvak szociografikus bemutatásáért dr. Jósfay György rendező, a magyar—szlovén televíziós kap­csolatok keretében végzett munkájáért Stúdióvezetői di­cséretet kapott: Altorjai Anita szerkesztő-riporter, Bükkösdi László rendező, Kókány Zoltán operatőr és Belényessy Csaba. a Magyar Rádió pécsi tudósí­tója. P. V. Pályadíj a DN munkatársának A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium 1989. évi sajtópályázatán má­sodik dijat nyert dr. Mészáros Attila, lapunk főmunkatársa, aki elsősorban a Szársomlyó védelmében irt cikkeiért kap­ta az elismerést. Komlón, 1989 decemberben belépő egy műszakos cipöfelsörész-készitö üzemébe — szakképzett vezetőt — cipöfelsörész-készitö szakmunkásokat keres felvételre Kiemelt bérezés biztosítva. Jelentkezés: Pécsi Cipőipari Szövetkezet, Pécs, Madách Imre u. 10. Telefon: 25-877 munkaügyi osztályvezetőnél. JtH killildi rádií- és tv-vétdt iinyelitk

Next

/
Thumbnails
Contents