Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-06 / 337. szám

* DTlP&té* 1989. december 8., szerda Otthonunk és környéke Horgászat Plusz egy szakácskönyv Olvasóink receptjei TÖRTBAB. BABGÁNICA. Hoz­závalók: 50—60 deka száraz fehér bab, liszt, zsír, 1 fej vö­röshagyma, 1—2 deci tejföl. A babot este beáztatjuk, másnap só nélkül puhára főzzük. Csak kevés levet hagyunk rajta, majd a főtt .babot krumplizú- zóval összetörjük. Folytonos ke­verés mellett annyi lisztet szó­runk rá, hogy középkeménysé­gű’ gánicatésztát kapjunk. Ál­landóan keverve, csak annyi ideig főzzük tovább, hogy a liszt átfőjön. Vigyázzunk, mert könnyen leég. Közben zsírban hagymát dinsztelünk, piros törtpaprikát szórunk bele. Olajba, vagy zsírba mártott kanállal galuskákat szaggatunk a 'babgónicából a hagymás zsírba. Tálaláskor tejföllel meg­locsoljuk. Felmelegítve, le­pirítva is kitűnő. Készíthetjük ágy is, hogy a babot krumpli- nyomón áttörjük, s héja nél­kül, a fent leírt módon főzzük a gánicót. KRUMPLIS P RÓSZ A. Hozzá­valók: 2 tojás sárgája, fél li­ter aludttej vagy kefir, liszt, olaj, só, bors, egy közepes tepsihez 3-4 nagy hámozott, gyalult nyers krumpli. A 2 tojás sárgáját egy ká­véskanál sóval, kevés borssal, fél liter aludttejjel összekever­jük és annyi lisztet teszünk hozzá, hogy palacsintatésztá­nál kicsit sűrűbb legyen. Két közepes tepsit kiolajozunk. A szokottnál kicsit többet te­szünk, mivel a masszában nincs zsiradék. A kiolajozott tepsikbe uborkagyalun bele- gyal-uljuk a krumplit, egy ki­csit sózzuk, borsozzuk, majd az aludttejes masszát két részre osztva a két tepsiben lévő re­szelt krumplira öntjük. Forró sütőbe tolva szép pirosra süt­jük. Akkor jó, ha elválik a tep­sitől. Azért ne süssünk na­gyobb mennyiséget egy tepsi­ben, hogy a massza vékony legyen, ropogósra átsüljön. A tepsiből kivéve aljával lefelé tegyük a tálra, akkor nem pu­fiul vissza, ropogós marad. Frissen jó. Savanyúsággal, teával kitűnő vacsora. BE­KÜLDTE: Fülöp Lászlóné, Ka­posvár, Gábor Andor tér 2. Olvasónk a Dunántúli Napló szerkesztőségének ajándékát, R. Szepessy Ilona: Könnyebben, olcsóbban, gyorsabban című háztartási tanácsadó könyvét nyerte, amit postán küldünk el. PEHELYKÖNNYŰ TÚRÓSPI­TE. Hozzávalók: 4 egész to­jás, 15 deka vaj vagy 18 de­ka margarin, 30 deka sima liszt, kevés tej, 3 deka élesz­tő, 25 deka porcukor, 75 de­ka tehéntúró, 10 deka mazso­la. Négy tojás sárgáját habosra keverjük a vajjal vagy marga­rinnal, adunk hozzá 3 deka1 - cukros tejben fölfuttatott élesztőt, 30 deka lisztet. Mind­ezt alaposan összedolgozzuk. A jól kidolgozott, rétestészta ke­ménységű tésztát két .részre osztjuk. Egyik felével kibéle­lünk egy közepes tepsit, a má­sikat félretesszük. Áttörünk, vagy villával simá­ra nyomkodunk 75 deka túrót, simára keverjük a porcukorral, majd közé vegyítünk 10 deka mazsolát, amit előzőleg forró vízben megduzzasztottunk. A túróba ‘jön még egy citrom re­szelt héja, négy tojás kemény habbá vert fehérje, amihez egy evőkanálnyi lisztet is ke­verünk. Az ízesített túrót a tésztával kibélelt tepsibe önt­jük, elegyengetjük. A másik tésztacipót kinyújtjuk és be­fedjük vele a túrókrémet. Az egészet 2—3 órát pihentetjük, majd forró sütőbe toljuk, de a tüzet sütés közben mérsékeljük. Ha megsült, még melegen meghintjük vaníliáscukorral. Melegen és hidegen egyaránt nagyon finom és mutatós sü­temény. Szeletekre vágva tesz- szük asztalra. BEKÜLDTE: Tasnádiné Róna­ki Edit, 7623 Pécs, Hargita u. 8/A. Olvasónk a Dunántúli Napló szerkesztőségének aján­dékát, Komarovszkaja Ljudmil- lo: Főzzünk ma oroszul című receptkönyvét nyerte, amit postán küldünk el. KÁPOSZTÁS, ÍZES HÚSSZE­LET. Hozzávalók: személyenként 1 szelet sertéskaraj, só, olaj, 4 személyre 2 szál sárgarépa, 2 nyers krumpli, 2 fej hagy­ma. ételízesítő, piros arany, sör, a hús tetejére egy-egy szelet nyers káposzta. A kivert hússzeleteket kicsit állni hagyjuk, hogy ai só át­járja. Ezután olajban mindkét oldalát hirtelen átsütjük. A pecsenye olaját tepsibe önt­jük. A hagymát, burgonyát és sárgarépát lereszeljük, s a tepsi alján elegyengetjük, ki­csit sózzuk. A reszelék tetejé­re fektetjük a hússzeleteket, majd mindegyik tetejére egy- egy karika nyers káposztát te­szünk. Egy csészében összeke­verünk egy kávéskanálnyi étel­ízesítőt, piros aranyat, vagy házi darált paprikát és fel­öntjük sörrel. Ezzel az öntet­tel öntjük le a húst. A tepsit alufóliával borítjuk és lassú tűzön pároljuk, míg az öntet be nem sűrűsödik. Ekkor le­vesszük a fóliát és pirosra sütjük. Zsemlyegombóc vagy burgonyapüré illik hozzá, ün­nepi étefnek való finomság. BEKÜLDTE: Romhónyi Lász­lóné, 7700 Mohács, Bajcsy- Zsilinszky u. 9. Olvasónk a szerkesztőség ajándékát: Ko­marovszkaja Ljudmilla: Főzzünk ma oroszul című szakácsköny­vét nyerte. LAJCSI SZELET. Hozzávalók: 50 deka liszt, 1 liter tej, 40 deka porcukor, 5 deka vaj, 25 deka margarin, 2 egész tojás, 2 kanál kakaó, 2 kanál méz, 1 csomag vanília és 1 cso­mag puncs ízű pudinqpor, va­lamint egy kásvéskanál szóda­bika rbóna. A 2 evőkanál kakaóport 2 evőkanál mézzel, 2 egész to­jással, 20 deka porcukorral, 5 deka vajjal és 1 kávéskanál szódabikarbónával simára ke­verjük egy jénai tálban. Lá­bosban vizet forralunk, bele­helyezzük a tűzálló tálat és a masszát gőz fölött 5 percig főzzük, folytonos kevergetés mellett. Ezt követően hozzáke­verünk 50 deka lisztet és egy kevés tejet. Lisztezett gyúró­deszkán a tésztából 5 cipót formálunk és kinyújtjuk. Tepsi hátán 5 lapot sütünk belőle. Ezután elkészítjük a krémet. Fél-fél liter tejjel elkészítjük a vanília és a puncs pudingot. 25 deka margarint kikeverünk 20 deka porcukorral. Két rész­re osztjuk és a már kihűlt pu­dingot — külön-külön — ha­bosra keverjük a cukros mar­garinnal. Ezt követően meg­töltjük a lapokat, egy réteg vaníliás, egy réteg puncs krém­mel, váltogatva. Emeletes süte­ményt kapunk. A tetejét meg­szórhatjuk vaníliás cukorral.de még finomabb, ha csokimázat teszünk rá. Ehhez 15 deka por­cukor, 4 kanál tej és 2 púpo­zottevőkanál kakaó szükséges. Az anyagokat folytonos keve.- réi mellett összefőzzük, még langyosan 5—8 deka vajjal el­keverjük és a sütemény tete­jén vizes késsel elsimítjuk. BEKÜLDTE: Szegedi Bélóné, 7756 Nagybudmér, Rákóczi út 5. Olvasónk R. Szepessy Ilona: Könnyebben, olcsóbbon gyor­sabban című szakácskönyvét nyerte. Meleg tunikák, blézerek A megdrágult méteráruk kö­zött még mindig a legolcsób­bak közé sorolhatók a most divatos flanell, düftin, pamut- dzsörzé és kordbársony anya­gok. Az ilyen kelmékből, spor­tos stílusban varrott blúzok, tunikák, blézerek jól kihasznál­hatók szoknyákhoz, nadrágok­hoz egyaránt. Vagy pótolják, vagy feleslegessé teszik a kar­digánt. Rajzaink ezekhez szol­gálnak ötletadóként. © Csinos, virágmintás ka­bátka, alja elöl lekerekített, megkötős övvel karcsúsítható. © Állógalléros, vóll-lapos tunika, elütő színű rajta a gallér, az öv, a kézelő és a zseb. © Gallér nélküli, kazaksze- rű felsőrész, elöl végig gom­bolva, háromnegyedes ujját széles kézelő díszíti. Blúzzal, blúz nélkül is viselhető, ilyen­kor keskeny sálat köthetünk a nyakba. © Raglánüjjas, lefelé kissé bővülő kabátka, ujja hétnyol- cados felhajtott kézélővel, ér­dekes szabású zsebbel és el­ütő paszpólozással díszítve. így kell felvágni Hz ananászról A téli hónapok beálltával megjelennek a zöldséges stan. dokon a déligyümölcsök is, köztük például az ananász. Nem olcsó mulatság, de van, aki vásárol belőle, viszont nem tudja, hogyan is célszerű fel­vágni, anélkül, hogy a fele lé elfolyna, vagy gusztustalanul összeszabdalná a drága, leg­inkább ünnepi asztalra való gyümölcsöt. íme: © Az ananászt vágjuk 1 — 1,5 centi széles karikákra. © Az ananászkorongoknak így mgr könnyű a héját körbe levágni. © Másik megoldás, ha hosz- szában négyfelé vágjuk a gyü­mölcsöt (ha nagyobb, több részre), s a cikkelyek felső, he­gyes tetejét levágjuk, majd feldaraboljuk. © Ezután a megmaradt részt kikanyarítjuk a héjából (minta sárgadinnyét), s keresztben most már könnyű kockákra vágni. Már a plusz 4-5 fok is veszélyes leket Ahhoz, hogy fagyási sérülés bekövetkezzék, egyáltalán nem szükséges a hőmérsékletnek a fagypont aló süllyednie. Ele­gendő ehhez a plusz 4-5 fok is. Ilyenkor természetesen a fagyás enyhébb formájával ta­lálkozunk, de ez is sok 'kelle­metlenséggel, fájdalommal járhat. Főleg azok a testrészek hajlamosak a fogyásra, ame­lyeknek gyenge a vérellátása, vagy amelyeken o szoros ru­hanemű akadályozza a meg­felelő vérellátást. Ilyenek pél­dául a sarkak, a bokák és a lábujjak, a fülek. A legveszélyesebb, ha hosz- szabb ideig tartózkodunk ned­ves, vizes helyen. Például egy helyben állunk átázott cipő­ben vagy nedves ruhában. Hidegben vagy erős talaj menti fagyban főleg az érszű­kületben vagy visszérbánta- lornbon szenvedőket érheti 'könnyen fagyási sérülés. Ilyen­kor a kitágult vénákban lelas­sul a vérkeringés. Az alkoho­listák szintén veszélyeztetetteb­bek, mert hamarabb csökken hőmérsékletük, aluszékonyak, és ellenállóképességük is cse­kély. A fagyártalmakról Ne melegedjünk fel hirtelen A kisfokú fagyási sérülés kezdetben alig okoz panaszt. Ez azért veszélyes, mert sem­mi nem figyelmeztet a fagy­ártalomra. Azt viszont észre lehet venni, hogy a bőr felü­lete erősen lehűlt, elhalvá­nyult, és szinte érzéketlenné vált. A tünetek tulajdonképpen csak a bőrfelület felmelegedé­sekor jelentkeznek: viszketés, szúró fájdalom, tartós érzés­kiesés, néha felmaródás is le­het. Ez az úgynevezett első­fokú fagyás, amely könnyen kiújulhat. A másod- és har­madfokú fagyás esetén már savós, véres hólyagok is ke­letkeznek a bőrön, súlyosabb esetekben pedig elhalnak a szövetek. Mit tegyünk? Nagy hidegben lazán a láb­ra simuló lábbelit viseljünk: bundacipőt vagy bélelt csiz­mát. Rendszerint a szorító, szűk cipő, kesztyű nyomása helyén, vagy a nejlonharis- nyás, védtelen lábszáron kez­dődik el a fagyás. Felsőruhá­zatunk több rétegből álljon, mert a rétegek közötti levegő is melegít, szigetel. Ha már megdermedtünk vagy nedvesek lettünk, ne me­legedjünk fel hirtelen kályha vagy egyéb hőforrás mellett. Ez ugyanis az erek nagymérvű tágulását, sőt petyhüdtségét Okozhatja. A legjobb, ha a hi­deg végtagot alaposan meg­dörzsöljük, vagy úgy rázogat- ju'k, mintha arról a vizet akar­nánk lefröcskölni. Lábainkat legegyszerűbben úgy melegít­hetjük fel, ha többször, erő­teljesen lábujjhegyre ágasko­dunk. Az átázott cipőt, és egyéb ruhaneműt lehetőleg azonnal cseréljük át szárazra. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor ne álldogáljunk egy helyben, hanem járkáljunk, mozogjunk. r Ev végi gondolatok a horgászatról A vizek 'befagytak, ismét le­zárult egy halfogási sikerek­ben, kudarcokban vegyes é*, hogy milyen eredménnyel, at csak 'jövő év elején, a fogások összesítésekor tudjuk megmon­dani. Van azonban néhány tény, amely jellemző volt * horgószmozga'lomra. Előszói az, hogy a 'horgászok létszá­ma a megyében nem csök­kent, hanem 1021 fővel nőtt Ez azt is jelenti, hogy az itt dolgozó egyesületek jól gaz­dálkodtak, a vezetőik a tagsós bizalmát élvezték. A társadalomban végbeme nő változások ezért a hor­gászegyesületeket is érintették hiszen a -pénzgazdálkodás, * vagyonkezelés, a balga zdál-ko- dás mindig nyíltan, egyesó leti tagok nyilvánossága elől történt. Jövő évben jár le a közép távú, tíz évre készült megy* horgószatfejlesztési terv. Utol só évben átnézve a tervei megállapítható, hogy jól tér veztürvk. Új horgószegyesül*' tek, új horgászvizek és hon gásztanyá'k jöttek létre, hittünk a horgászok összefogásából1 erejében és az eredmény net1 maradt el, a halfogás nei* csökkent. Ez nem jelenti azt, hogí nincs szükség változásra. Vál­tozás nélkül nincs fejlődés * -horgász-mozgalom pedig neP állhat meg. Ezért került of országos küldöttközgyűlés az alapszabályt korszerűsít® javaslat, sajnos nem fogadtól el, ami -megyénk küldöttei sze­rint nagy hiba volt. Így most kénytelenek leszűri' az alapszabálytól eltérően te­vékenységünket a gyakorlathoz igazítani. Mi tehát a legfőb® teendőnk? A horgászat feltéte­leinek és egy viszonylag ki­egyensúlyozott haffogásun* biztosítása. Ez nem lesz könV' nyű feladat, mert az egyesü­letek működési költségei az el­múlt rövid időszakban szín1® megduplázódtok. Meg kell k*' resni azt a középutat, hogy ( horgászok kiadásai szerén! mértékben igazodjanak a költ­ségekhez, úgy, hogy a halfo­gási átlag se nagyon csökken­jen. A döntési jog az egyes0 leti tagoké. Az intézőbizottság legutób­bi ülésén úgy döntött, hoS1 a kezelésében lévő vizekre e' vényes területi jegyárakon ne1® változtat, de ez előreveti a^‘ nak árnyékát, hogy jövő * őszén esetleg kevesebb h°' jut a tavakba, ha a halasit0* mértékét vissza akarjuk állít0 ni, a jegyárakhoz az a'kkoj értékviszonyoknak alapján -k*' igazodni. Ősszel a horgászvizeinket s[ került behalasitani, a Pécsi-11! megkapta a korábbi évekk*' azonos mennyiségű pisztrá*' got és balatoni dévérkeszf get. Tervezzük, hogy jövő ny* ron több alkalommal felfrissí1 jük az őszi pontytelepítést. A gazdaságban végbemei'í változások egyre nagyobb t*f heket jelentened a jhorgás* mozgalomra, pedig most tfi*1 mi is megérdemelnénk néi*1 kedvezményt, mert úgy tűn'^1 egyedül a horgászmozgalo’’1 ban tudta megőrizni telj6* tagságát és az ország egy1 legnagyobb társadalmi szerv* zetévé vált. Az elkövetkező évben m*0 nagyobb szükség lesz a hOr gászok összefogására, egyse gére, a közös munkára, ha ű> eddigi szervezeti és gazdid kodási egységünket meg ak<3( juk őrizni. Reméljük, ez sik*’ rül is. mert mindannyian vég11 is egy cél, a halfogás érd* •kében dolgozunk. Dr. Kovács Zolt*(

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents