Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-06 / 337. szám
1989. december 6., szerda Dundntait napló SH(11§|Í1■l|||||Sl||||||^|p|||»^|i Azucena: nem kor kérdése A pécsi Trubadúr előadásán «gyik legnagyobb sikert Benői Katali'n aratta. Első pillanatban szinte felhördül a né- ző: nem ilyen fiatal cigányasszonyt képzelt el Manrico anyjának. A művésznő erre csak mosolyog: pontosan tíz évvel ezelőtt már eljátszotta ezt a szerepet. Akkor nagy maszkkal, kellő öregítéssel, most azonban a rendező, Eck Imre azt mondta: „nem tűröm el, hogy térképet fessél az arcodra”. így aztán belülről hitette el, ahogy az, aki. Még °kkor is, ha fiát alakító Ka- rizs Béla jóval idősebb nála. És bizony, ahogy a cselekmény halad előre, a néző is elhiszi, amit lát. — Tíz évvel ezelőtt is nagyon örültem ennek a szerepnek - mondja Benei Kati-. — Akkor azonban talán inkább csak elénekeltem mindazt, amiről szól. Azóta, hogy úgy mondjam, az élet engem is meggyűrt, sokkal többet láttam, tapasztaltam, nekem is gyerekem van. És bár ez a cselekmény túlbonyolított, miként az operák története általában, mégis úgy érzem, van igazságtartalma. Bonyolult mese a cigányasszonyról, aki — jóllehet egész életében bosz- szúért liheg — felnevelt egy gyereket. . . — Hogy énekesként mit jelent Azucena nekem? Nagyon sokat. Ez ugyan altszerep, az én hangom pedig inkább mézzoszoprán. Ez azonban nem okozott különösebb gondot - elfogadott az operairodalomban, de általában nálam nagyobb termetű, öblösebb hangú Azucenák játsz- szák. Nem kényezteti el a pécsi szinház az operistá.kat sok jó szereppel. Benei Kati sem tudja még, hogy mi vár rá a következő évadban. Most éppen a Denevér németországi előadására gyakorol. Karácsony reggelén indul a társulat. . . S. M. Benei Katalin mv. a Truba dúrbán Fiatalok az Egységes Európáért Változatok a Kóró és a kismadár meséjére Volt egyszer egy balett-terem, avagy kiűzetés a paradicsomból? Kell-e részleteznem a Kóró és a kismadár meséjét, vagy elég, ha rátérek a mese evilági arcáfa, amelyben a józan, értékeken őrködő belátást csak a jóisten tudja elválasztani a kölcsönös zsarolás finom eszközeitől? A szándékok kölcsönösen üszták és makulátlanok. Ami- ^or Csorba Tivadar, Pécs vá- r°s volt művelődési osztályve- 'etője levelet ír, indokolandó, ^°9y miért kell a DOZSO ba- ettiskolájának a Liszt-terem- Tlel szomszédos helyiségből az Alkotmány utcai óvoda torna- ermebe költözni átmenetileg — 3 balettet kedvelő pécsi kö- !°nség jövőjéért is aggódik, alán még áldják is a dön- -shczók, a hatalmi szóval élők <eayeit. A kényelmes fészkéből ''ebrudalt amatőr balett-iskola évelhet ugyan profikat — er- e Bédiné Bártlay Márta több ívtizedes munkássága alatt példa —, azonban a színlQzrekonstrukcióra való hivat- !°zással - tehát kényszerhely- atben - a helyiséget a szín- V3z balettkarának kell 1984- 3e,n átengedni. A jogász férj, dr. Bédi Gyu- 0 tiltakozó leveleinek soróra ^Éező, 1984. április 6-i kelte- esü válasz világosan fogal- n°Z: „. . . Próbálják egyéni érékeiket a nagyközösség - a 0fos - érdekei alá helyezni. úgy tudjuk, anyagi érdé- e^ség eiken nem esett csor- >a’ 0 tanfolyamokból eredő sztessé ges jövedelmük nem s°kkent. Azt elfogadjuk, hogy -lenleg kicsit összébb kell hú- °dni a gyerekeknek, hogy *ükösebb a hely. De higgyék • ennyit ök is szívesen vál- ljPQk ■ . . 1986. év elején kez- '* el a nagyszínházban a ^ikálatokat, amit 1991-ben -lezriek be. Az átadás után rpmmel fogjuk a (. . .) termet lr° az önök rendelkezésére °csátani. Pécs, 1984. április 'Csorba Tivadar oszt. vez." [’agy három—hatéves gyere- . ezt milyen nemes erköl- gesztusból vállalták, s azt '■hogy oz udvaron tornázza- *■ nem szólva a szülők és óvónők véleményéről — ^Velőre az olvasók fantózió- ra bízom. De vdjon miért Szdtek el szaporodni a le- Molnár Zoltánnak, a Pé- ,' Városi Tanács elnökének italán? Kapott egyet lapunk szerkesztősége is. Szerzője, dr. Bédi Gyula szóban is összegezte sérelmüket.- Az óvoda most terembérletet követel a tanfolyam fejében erre az" évre, amit a bérlő, a Doktor Sándor-Zsol- nav Művelődési Központ nem tud meqfizetni. Mezei lózsel művelődési osztálvvezető javaslatára úqy határoztak, hogy iá havi 250 forintos tandíjat 350-re emelik, Kert László, a művelődési központ igazgatóia már az értesítéseket is szét- küldte a szülőknek ... Ez ellen a szülők nevében is tiltakozunk, és ezért írtak levelet a tanácselnöknek! Tudni kell azt is, hogy 1958-ban. a tanács igazgatási osztályától a .helyiséget még a Széchenyi tériért kaptuk, azóta is a városi művelődési otthonnak, illetve jogutódjának, a DOZSO- nak a kezelői tulajdonában van. És mi itt terembárt sem fizettünk! Akkor pedig, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláé lett az épület, és megfelelő helyiséget másutt nem tudtak biztosítani, olyan megállapodás született 1969- ben, hogy csak állagmegőrzés, ről kell gondoskodnunk! A költségátháritás. jogtalan, az igénybe vevő színházat terheli! A tanfolyam áttelepítését egyébként egy telefonon intézték el . . . — Először én is arra gondoltam, hogy azonmód benyújtom a számlát a színháznak — '■mondja Kert László. — Az az igazság, hogy a balettiskola státusa 1988-ig munkajogilag is tisztázatlan volt, pénzügyileg is csak most épült be hozzánk, korábban önállóan, önköltségesen szervezett tanfolyamként működött. Mi irányítói joggal rendelkezünk, s mint bérlők, a terem működési-fenntartási költségeivel tartozunk... De ezt a még 1969- ben rögzített kitételt nem tudjuk teljesíteni, mióta a színháznak ott díszletféstő műhelye van . . . Most ő az albérlő, a bérleti díj a színházra is kivethető. Másfelől a tanfolyami díj emelhető. Ezt két rendelet is megerősíti.- Különös, hogy a vito során senkinek nem jut eszebe, hogy az óvodások szülei is tiltakoznának. A mi gyerekeink azt a tornatermet nem használhatják, amit társadalmi munkában építettünk — mondja Gelesz Imréné, az Alko.t-t mány utcai óvoda vezetője. — Joggal érhet a vád, hogy Csorba Tivadarral olyan köny- nyen megegyeztünk — és csak ■szóban! De- hát amikor kijött a felettesem, és orra kért, hogy átmenetileg segítsük a pécsi balett ügyét, nem mondhattam nemet. Szeretem a városomat, pécsi vagyok, ha most már látom is, mennyi a gond. Háromkor vége a csendes pihenőnek, ekkor kezdődik a tanfolyam naponta(J); az óvónők ecfyik szeme állandóan az óvoda utcára nyiló- csukódó kapuján, nehogy az érkező balettesek közt egy- egy kisgyerek kiszaladjon. — Félreértés ne essék — mondja Mezei József, a városi tanács művelődési osztályának vezetője, nem dr. Bédi Gyula leveleinek hatására, hanem az óvoda unszolására keressük a megoldást már jó ideje. A színháznak is nagy belmagasságú teremre van szüksége, olyanra, amel.y a tűzrendészeti előírásoknak is megfelel, és ezt most meg is találtuk, ahová rövidesen el is költözhet a festőműhely.K Nekünk a, DOZSO igazgatójával volt vitánk: az óvodának fizetett bérleti díj és a bérlemény üqye nem keverhető ösz- sze. Másfelől az óvoda jogszerűen iárt el: a számlát nem lehet a színháznak benyújtani, ahogyan az is sántít jogilag, hogy a balettiskola a Mecsek cukrászda fölötti, valamikor teremért kapta volna cserébe a Kossuth Lajos utcait, a zeneművészetit. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez egy önfenntartó vállalkozás volt, és ma is igen nagy haszonnal működik! * Utóhang nincs. Legfeljebb annyi, hogy a Doktor Sándor —Zsolnay Művelődési Központ első befizetési számlái a napokban egyszer csak megérkeztek az óvodához, mint azt dr. Vidaházy Erikától, az Óvodák Igazgatósága gazdasági vezetőjétől megtudtuk. Víz szalad tüzet oltani . . .? Bóka R. Bemutatjuk a pécsi szervezetet A gazdaság után a politikai közéletbe is behatolnak az úgynevezett vegyesvállalatok, de itt az anyagi támogatás talán kevésbé fontos, mint az ideológiai. Ennek egyik élő példája a JEF (Junge Europäische Föderalisten - Fiatalok az Egységes Európáért) Pécsett megalakult dunántúli csoportja. A JEF pécsi aktivistája, Tóth Krisztina egyetemi hallgató segítségével próbáljuk meg bemutatni a szervezetet. — Hogyan illeszkedik be a JEF az európai politikai mozgalmak körébe?- .Ennek a szervezetnek már hagyományai vannak Nyugat-Európában. Négy 'évtizede alapították a szövetséges nagyhatalmak Szovjetunió kivételével - és napjainkban mintegy 20 európai országban megtalálhatók a tagcsoportjai. 'Közvetlen célunk egy békés, demokratikus, szabad és szociális Európa megteremtése, ennek érdekében próbálunk meg minél ' több kelet-európai országból fiatal tagokat toborozni szervezetünkbe. Milyen a munkamódszere a JEF-nek?- Rendszeres nemzetközi diáktalálkozók keretében szemináriumokat (vitafórumokat, eszmecseréket — természetesen aktív részvétellel) és kulturális, valamint szórakoztató rendezvényeket szerveznek, amelyek segítségével a különböző országokból érkezett fiatalok jobban megismerhetik egymást. Ahogy az a júliusban megtartott neumarkti európai diáktalálkozó vezetősége szájából elhangzott: - A békére való nevelés legjobb eszköze a rendszeres nemzetközi ifjúsági összejövetelek szervezése, egymás megismerése, hogy ne gyűlöletet, hanem szeretetet érezzenek egymás iránt a különböző nemzetiségű fiatalok. — A dunántúli csoportnak vannak-e konkrét elképzelései sírról, hogyan kapcsolódik a szervezet munkájához?- Aktívan részt szeretnénk venni a szervezet által meghirdetett programokban: például Ausztriában, Strasbourg- ban. A magyar fiatalok körében is népszerűsíteni igyekszünk a JEF-ét, valamint az európai egyesítés gondolatát. Azt is hozzáfűzném, hogy tevékenységünket a politikától mentesen szeretnénk folytatni. Kik lehetnek tagjai a JEF-nek? ~- Hormincöt év alatt minden olyan fiatal, aki egyetért a célkitűzéseinkkel, és jó, ha valamilyen idegen nyelvet beszél. Ai érdeklődők kitől szerezhetnek információkat itt, Pécsett?- Talán a legjobb, ha engem, Tóth Krisztinát keresnek a JPTE Tanárképző Kar német tanszékén. Schulteisz Csaba — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Sajtóbizottság: patthelyzet... A háromoldalú egyeztető fó- írum által létrehozott megyei pártközi sajtóbizottság hétfői ülésén történtekről kérdeztük Németh Zsoltot (FIDESZ megyei választmánya), a bizottság egyik tagját: — Október 4-én született megállapodás arról, hogy a sajtóbizottság megkezdi működését. Az esélyegyenlőség és a kontroll biztosítása volt a cél, ennek érdekében létrehoztunk egy működési és ügyrendi szabályzatot. Ennek legfontosabb alapelve, hogy bármelyik érintett fél összehívhatja a bizottságot, ha olyasmit észlel, ami szerinte kifogásolandó. Ebben oz esetben is ez történt: a kisqazdák és az SZDSZ úgy vélték, sem a DN sem a rádió körzeti stúdiója nem biztosította a népszavazás előtt a pártok számára az esélyegyenlőséget, sőt súlyosan vétett ezen elv ellen. Problémát jelentett viszont, hogy a hétfői ülésen az MSZP képviselője kijelentette: nem tekintik már létezőnek a sajtóbizottságot. (Mint megtudtuk, az MSZP o működési szabályzat első pontjára hivatkozik, melyben ez all: „A sajtóbizottság a köz- társasági elnökválasztás kiírásától az országgyűlési választások végső eredményének kihirdetéséig működik”, s mivel a népszavazás eredménye miatt a köztársasági . elnököt nagy valószínűséggel az új parlament fogja megválasztani, a működési szabályzat betűje szerint • a sajtóbizottságot nem lehet létezőnek tekinteni.) Németh Zsolt: — Ugyanaz a véleményem, mint az SZDSZ-é és a kisgazdáké. A Magyar Közlönyben már megjelent az elnökválasztás időpontja (január 7.), így a sajtóbizottság a megjelenés napja óta működőnek tekinthető. Elismerem, fura helyzet, hogy a népszavazás miatt mégsem (esz elnökválasztás, de ezt nem tartom indoknak arra, hogy a bizottságot megszüntessük. Részletkérdés, amire az MSZP hivatkozik ... A hétfői ülésen, miután az MSZP kifejtette álláspontját, az EKA különmegbeszélésre vonult visz- sza, s mivel a működési szabályzat szerint elvi jelentőségű kérdésekben csak konszenzussal lehet dönteni, a vita eldöntését visszautaltuk a bizottságot létrehozó háromoldalú egyeztető fórum elé. Persze, ez is egy komikus helyzet, mert ott jórészt ugyanazok ülnek, akik a sajtóbizottságban hétfőn nem tudtak egyezségre jutni.. . * Megkérdeztük Lombosi Jenőt, lapunk főszerkesztőjét is, miként vélekedik az ülésen történtekről? — Szomorú vagyok, hiszen dokumentumokkal tudom bizonyítani, hegy esélyegyenlőséget adtunk mindenkinek, sőt a DN a sajtóbizottság létét és ho- ■táskörét is elismeri. A bizonyításra végül sajnos, nem kerülhetett sor, utóbbira viszont a továbbiakban is figyelni fogunk, annak szellemében, ahogyan a népszavazás során az esélyegyenlőséget mindenki számára biztosítottuk. Vásározók kontra tanács Kedden délelőtt került sor a „területfoglaló" vásározó kereskedők és a pécsi városi tanács képviselőinek „területszemléjére", annak kapcsán, hogy a tanács hétfőn két helyet is felajánlott a kereskedőknek a volt Sopiana Gépgyár melletti parkoló helyett. A szemle utón kerestük meg Radoné Németh Bernadettet, a KISOSZ titkárhelyettesét: — Sem a felüljáró alatti rész, sem a Búza téri piac nem alkalmas a célra, a kollégáim, a kereskedők szerint legalábbis nem. A tanácsnak persze más a véleménye, de végül is nem tudtunk kompromisszumra jutni. Hosszú távú javaslatként ugyan felvetődött, hogy a Park mozi mögötti részen egy szanálás előtt lévő ház udvarán megfelelő területet lehetne kialakítani, de még utána kell járnunk, hogyan lehet megvalósítani az ötletet. Addig is: szeretnénk, ha a Koller utcát lezárná'k a közlekedés elől, hogy legalább ott lehessen órusitani, hiszen minimum 60 kereskedőt érint a dolog, s most. karácsony előtt a vásárlók számára is megfelelő megoldást kellene találnunk . . . Virgácsot kapnak Mikulás alkalmából virgácsokat osztunk. A virgács ilyentájt valamiféle figyelmeztető eszköz, számunkra is figyelmeztető lehet tehát, ha valakiket ..érdemeik” ellenére kihagytunk, vagy ,,érdemeiken” túl — a szokottnál szigorúbban — mérlegeltünk. Tehát virgácsot kapnak (részletek):- Valamennyi olyan párt, amely nem tudja, hány tagja van.- Valamennyi olyan párt képviselői, akik tudják, hány tagjuk van, de nem mondják meg,- valamennyi olyan vállalat képviselői, akik azzal foglalkoznak, hogy hány forintos összeg felett kell bejelenteni a ,,lakosságnak” az áremelést, ahelyett, hogy . . .- a megyei illetékesek, mert nem készültek fel időben a jugoszláv turisták özönére, t a magyar kormány, mert mire a megyei illetékesek felkészültek, kiviteli stopot vezetett be,- Nagy Bandó András, mert hiánycikk lett a seprűnyél,- a Kacsa című lap, mert nem testsúly szerint választott főszerkesztőt,- a műholdas adások pécsi szervezői, mert oly gyakran kínálnak más-más programot, hogy ufókat látnák az emberek, — az ufók, mert nem jelentkeznek le rendesen, — Comaneci, mert nem hozta magával Ceausescut, — a pécsi alagút, mert hagyta, hogy közlekedési lámpákat tegyenek köré, igy a buszok telenként felfelé elindulni, lefelé pedig megállni ne tudjanak, Honecker, mert nem beszélt időben Zsivkovval, — ... és utoljára, de nem utolsó sorban mi magunk, hiszen a rovatunkban leközölt Rust-ügy kapcsán a nyomdára kentünk olyan dolgot — amit mi magunk hibáztunk el. (Mi több, a lénia-vitában is a nyomdának van igaza, hiszen a DN-töl senki sehová nem rajzolta be a Választási Bizottság közleményét és a fizetett hirdetést elválasztó vonalat.)