Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-06 / 337. szám

1989. december 6., szerda Dundntait napló SH(11§|Í1■l|||||Sl||||||^|p|||»^|i Azucena: nem kor kérdése A pécsi Trubadúr előadásán «gyik legnagyobb sikert Be­női Katali'n aratta. Első pilla­natban szinte felhördül a né- ző: nem ilyen fiatal cigány­asszonyt képzelt el Manrico anyjának. A művésznő erre csak mosolyog: pontosan tíz évvel ezelőtt már eljátszotta ezt a szerepet. Akkor nagy maszkkal, kellő öregítéssel, most azonban a rendező, Eck Imre azt mondta: „nem tűröm el, hogy térképet fessél az ar­codra”. így aztán belülről hi­tette el, ahogy az, aki. Még °kkor is, ha fiát alakító Ka- rizs Béla jóval idősebb nála. És bizony, ahogy a cselekmény halad előre, a néző is elhiszi, amit lát. — Tíz évvel ezelőtt is na­gyon örültem ennek a szerep­nek - mondja Benei Kati-. — Akkor azonban talán inkább csak elénekeltem mindazt, ami­ről szól. Azóta, hogy úgy mondjam, az élet engem is meggyűrt, sokkal többet lát­tam, tapasztaltam, nekem is gyerekem van. És bár ez a cselekmény túlbonyolított, mi­ként az operák története ál­talában, mégis úgy érzem, van igazságtartalma. Bonyolult me­se a cigányasszonyról, aki — jóllehet egész életében bosz- szúért liheg — felnevelt egy gyereket. . . — Hogy énekesként mit je­lent Azucena nekem? Nagyon sokat. Ez ugyan altszerep, az én hangom pedig inkább mézzoszoprán. Ez azonban nem okozott különösebb gon­dot - elfogadott az operairo­dalomban, de általában ná­lam nagyobb termetű, öblö­sebb hangú Azucenák játsz- szák. Nem kényezteti el a pécsi szinház az operistá.kat sok jó szereppel. Benei Kati sem tud­ja még, hogy mi vár rá a kö­vetkező évadban. Most éppen a Denevér németországi elő­adására gyakorol. Karácsony reggelén indul a társulat. . . S. M. Benei Katalin mv. a Truba dúrbán Fiatalok az Egységes Európáért Változatok a Kóró és a kismadár meséjére Volt egyszer egy balett-terem, avagy kiűzetés a paradicsomból? Kell-e részleteznem a Kóró és a kismadár me­séjét, vagy elég, ha rátérek a mese evilági arcá­fa, amelyben a józan, értékeken őrködő belátást csak a jóisten tudja elválasztani a kölcsönös zsa­rolás finom eszközeitől? A szándékok kölcsönösen üszták és makulátlanok. Ami- ^or Csorba Tivadar, Pécs vá- r°s volt művelődési osztályve- 'etője levelet ír, indokolandó, ^°9y miért kell a DOZSO ba- ettiskolájának a Liszt-terem- Tlel szomszédos helyiségből az Alkotmány utcai óvoda torna- ermebe költözni átmenetileg — 3 balettet kedvelő pécsi kö- !°nség jövőjéért is aggódik, alán még áldják is a dön- -shczók, a hatalmi szóval élők <eayeit. A kényelmes fészkéből ''ebrudalt amatőr balett-iskola évelhet ugyan profikat — er- e Bédiné Bártlay Márta több ívtizedes munkássága alatt példa —, azonban a szín­lQzrekonstrukcióra való hivat- !°zással - tehát kényszerhely- atben - a helyiséget a szín- V3z balettkarának kell 1984- 3e,n átengedni. A jogász férj, dr. Bédi Gyu- 0 tiltakozó leveleinek soróra ^Éező, 1984. április 6-i kelte- esü válasz világosan fogal- n°Z: „. . . Próbálják egyéni ér­ékeiket a nagyközösség - a 0fos - érdekei alá helyezni. úgy tudjuk, anyagi érdé- e^ség eiken nem esett csor- >a’ 0 tanfolyamokból eredő sztessé ges jövedelmük nem s°kkent. Azt elfogadjuk, hogy -lenleg kicsit összébb kell hú- °dni a gyerekeknek, hogy *ükösebb a hely. De higgyék • ennyit ök is szívesen vál- ljPQk ■ . . 1986. év elején kez- '* el a nagyszínházban a ^ikálatokat, amit 1991-ben -lezriek be. Az átadás után rpmmel fogjuk a (. . .) termet lr° az önök rendelkezésére °csátani. Pécs, 1984. április 'Csorba Tivadar oszt. vez." [’agy három—hatéves gyere- . ezt milyen nemes erköl- gesztusból vállalták, s azt '■hogy oz udvaron tornázza- *■ nem szólva a szülők és óvónők véleményéről — ^Velőre az olvasók fantózió- ra bízom. De vdjon miért Szdtek el szaporodni a le- Molnár Zoltánnak, a Pé- ,' Városi Tanács elnökének italán? Kapott egyet lapunk szer­kesztősége is. Szerzője, dr. Bédi Gyula szóban is össze­gezte sérelmüket.- Az óvoda most terembér­letet követel a tanfolyam fe­jében erre az" évre, amit a bérlő, a Doktor Sándor-Zsol- nav Művelődési Központ nem tud meqfizetni. Mezei lózsel művelődési osztálvvezető ja­vaslatára úqy határoztak, hogy iá havi 250 forintos tandíjat 350-re emelik, Kert László, a művelődési központ igazgatóia már az értesítéseket is szét- küldte a szülőknek ... Ez el­len a szülők nevében is til­takozunk, és ezért írtak leve­let a tanácselnöknek! Tudni kell azt is, hogy 1958-ban. a tanács igazgatási osztályától a .helyiséget még a Széchenyi tériért kaptuk, azóta is a vá­rosi művelődési otthonnak, il­letve jogutódjának, a DOZSO- nak a kezelői tulajdonában van. És mi itt terembárt sem fizettünk! Akkor pedig, amikor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláé lett az épület, és megfelelő helyiséget másutt nem tudtak biztosítani, olyan megállapodás született 1969- ben, hogy csak állagmegőrzés, ről kell gondoskodnunk! A költségátháritás. jogtalan, az igénybe vevő színházat terhe­li! A tanfolyam áttelepítését egyébként egy telefonon in­tézték el . . . — Először én is arra gondol­tam, hogy azonmód benyújtom a számlát a színháznak — '■mondja Kert László. — Az az igazság, hogy a balettiskola státusa 1988-ig munkajogilag is tisztázatlan volt, pénzügyi­leg is csak most épült be hozzánk, korábban önállóan, önköltségesen szervezett tan­folyamként működött. Mi irá­nyítói joggal rendelkezünk, s mint bérlők, a terem működé­si-fenntartási költségeivel tar­tozunk... De ezt a még 1969- ben rögzített kitételt nem tud­juk teljesíteni, mióta a szín­háznak ott díszletféstő műhe­lye van . . . Most ő az albér­lő, a bérleti díj a színházra is kivethető. Másfelől a tan­folyami díj emelhető. Ezt két rendelet is megerősíti.- Különös, hogy a vito so­rán senkinek nem jut eszebe, hogy az óvodások szülei is tiltakoznának. A mi gyerekeink azt a tornatermet nem hasz­nálhatják, amit társadalmi munkában építettünk — mond­ja Gelesz Imréné, az Alko.t-t mány utcai óvoda vezetője. — Joggal érhet a vád, hogy Csorba Tivadarral olyan köny- nyen megegyeztünk — és csak ■szóban! De- hát amikor ki­jött a felettesem, és orra kért, hogy átmenetileg segítsük a pécsi balett ügyét, nem mond­hattam nemet. Szeretem a vá­rosomat, pécsi vagyok, ha most már látom is, mennyi a gond. Háromkor vége a csen­des pihenőnek, ekkor kezdő­dik a tanfolyam naponta(J); az óvónők ecfyik szeme állan­dóan az óvoda utcára nyiló- csukódó kapuján, nehogy az érkező balettesek közt egy- egy kisgyerek kiszaladjon. — Félreértés ne essék — mondja Mezei József, a váro­si tanács művelődési osztályá­nak vezetője, nem dr. Bédi Gyula leveleinek hatására, ha­nem az óvoda unszolására ke­ressük a megoldást már jó ideje. A színháznak is nagy belmagasságú teremre van szüksége, olyanra, amel.y a tűzrendészeti előírásoknak is megfelel, és ezt most meg is találtuk, ahová rövidesen el is költözhet a festőműhely.K Ne­künk a, DOZSO igazgatójával volt vitánk: az óvodának fi­zetett bérleti díj és a bérle­mény üqye nem keverhető ösz- sze. Másfelől az óvoda jog­szerűen iárt el: a számlát nem lehet a színháznak benyújta­ni, ahogyan az is sántít jo­gilag, hogy a balettiskola a Mecsek cukrászda fölötti, va­lamikor teremért kapta volna cserébe a Kossuth Lajos ut­cait, a zeneművészetit. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez egy önfenntartó vállalkozás volt, és ma is igen nagy ha­szonnal működik! * Utóhang nincs. Legfeljebb annyi, hogy a Doktor Sándor —Zsolnay Művelődési Központ első befizetési számlái a na­pokban egyszer csak megér­keztek az óvodához, mint azt dr. Vidaházy Erikától, az Óvo­dák Igazgatósága gazdasági vezetőjétől megtudtuk. Víz sza­lad tüzet oltani . . .? Bóka R. Bemutatjuk a pécsi szervezetet A gazdaság után a politi­kai közéletbe is behatolnak az úgynevezett vegyesvállala­tok, de itt az anyagi támo­gatás talán kevésbé fontos, mint az ideológiai. Ennek egyik élő példája a JEF (Junge Europäische Föderalis­ten - Fiatalok az Egységes Európáért) Pécsett megalakult dunántúli csoportja. A JEF pécsi aktivistája, Tóth Krisztina egyetemi hall­gató segítségével próbáljuk meg bemutatni a szervezetet. — Hogyan illeszkedik be a JEF az európai politikai moz­galmak körébe?- .Ennek a szervezetnek már hagyományai vannak Nyugat-Európában. Négy 'év­tizede alapították a szövet­séges nagyhatalmak Szovjet­unió kivételével - és napja­inkban mintegy 20 európai or­szágban megtalálhatók a tag­csoportjai. 'Közvetlen célunk egy békés, demokratikus, sza­bad és szociális Európa meg­teremtése, ennek érdekében próbálunk meg minél ' több kelet-európai országból fiatal tagokat toborozni szerveze­tünkbe. Milyen a munkamódszere a JEF-nek?- Rendszeres nemzetközi diáktalálkozók keretében sze­mináriumokat (vitafórumokat, eszmecseréket — természete­sen aktív részvétellel) és kul­turális, valamint szórakoztató rendezvényeket szerveznek, amelyek segítségével a kü­lönböző országokból érkezett fiatalok jobban megismerhe­tik egymást. Ahogy az a jú­liusban megtartott neumarkti európai diáktalálkozó vezető­sége szájából elhangzott: - A békére való nevelés leg­jobb eszköze a rendszeres nemzetközi ifjúsági összejöve­telek szervezése, egymás meg­ismerése, hogy ne gyűlöletet, hanem szeretetet érezzenek egymás iránt a különböző nemzetiségű fiatalok. — A dunántúli csoportnak vannak-e konkrét elképzelései sírról, hogyan kapcsolódik a szervezet munkájához?- Aktívan részt szeretnénk venni a szervezet által meg­hirdetett programokban: pél­dául Ausztriában, Strasbourg- ban. A magyar fiatalok kö­rében is népszerűsíteni igyek­szünk a JEF-ét, valamint az európai egyesítés gondolatát. Azt is hozzáfűzném, hogy te­vékenységünket a politikától mentesen szeretnénk folytatni. Kik lehetnek tagjai a JEF-nek? ~- Hormincöt év alatt min­den olyan fiatal, aki egyetért a célkitűzéseinkkel, és jó, ha valamilyen idegen nyelvet be­szél. Ai érdeklődők kitől szerez­hetnek információkat itt, Pé­csett?- Talán a legjobb, ha en­gem, Tóth Krisztinát keresnek a JPTE Tanárképző Kar német tanszékén. Schulteisz Csaba — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Sajtóbizottság: patthelyzet... A háromoldalú egyeztető fó- írum által létrehozott megyei pártközi sajtóbizottság hétfői ülésén történtekről kérdeztük Németh Zsoltot (FIDESZ me­gyei választmánya), a bizott­ság egyik tagját: — Október 4-én született megállapodás arról, hogy a sajtóbizottság megkezdi mű­ködését. Az esélyegyenlőség és a kontroll biztosítása volt a cél, ennek érdekében létrehoz­tunk egy működési és ügyren­di szabályzatot. Ennek legfon­tosabb alapelve, hogy bárme­lyik érintett fél összehívhatja a bizottságot, ha olyasmit ész­lel, ami szerinte kifogásolan­dó. Ebben oz esetben is ez történt: a kisqazdák és az SZDSZ úgy vélték, sem a DN sem a rádió körzeti stúdiója nem biztosította a népszava­zás előtt a pártok számára az esélyegyenlőséget, sőt súlyosan vétett ezen elv ellen. Problé­mát jelentett viszont, hogy a hétfői ülésen az MSZP képvi­selője kijelentette: nem tekin­tik már létezőnek a sajtóbi­zottságot. (Mint megtudtuk, az MSZP o működési szabályzat első pontjára hivatkozik, melyben ez all: „A sajtóbizottság a köz- társasági elnökválasztás kiírá­sától az országgyűlési válasz­tások végső eredményének ki­hirdetéséig működik”, s mivel a népszavazás eredménye miatt a köztársasági . elnököt nagy valószínűséggel az új parla­ment fogja megválasztani, a működési szabályzat betűje szerint • a sajtóbizottságot nem lehet létezőnek tekinteni.) Németh Zsolt: — Ugyanaz a véleményem, mint az SZDSZ-é és a kisgaz­dáké. A Magyar Közlönyben már megjelent az elnökválasz­tás időpontja (január 7.), így a sajtóbizottság a megjelenés napja óta működőnek tekint­hető. Elismerem, fura helyzet, hogy a népszavazás miatt még­sem (esz elnökválasztás, de ezt nem tartom indoknak ar­ra, hogy a bizottságot meg­szüntessük. Részletkérdés, ami­re az MSZP hivatkozik ... A hétfői ülésen, miután az MSZP kifejtette álláspontját, az EKA különmegbeszélésre vonult visz- sza, s mivel a működési sza­bályzat szerint elvi jelentőségű kérdésekben csak konszenzus­sal lehet dönteni, a vita el­döntését visszautaltuk a bizott­ságot létrehozó háromoldalú egyeztető fórum elé. Persze, ez is egy komikus helyzet, mert ott jórészt ugyanazok ülnek, akik a sajtóbizottságban hét­főn nem tudtak egyezségre jutni.. . * Megkérdeztük Lombosi Je­nőt, lapunk főszerkesztőjét is, miként vélekedik az ülésen tör­téntekről? — Szomorú vagyok, hiszen dokumentumokkal tudom bizo­nyítani, hegy esélyegyenlőséget adtunk mindenkinek, sőt a DN a sajtóbizottság létét és ho- ■táskörét is elismeri. A bizo­nyításra végül sajnos, nem ke­rülhetett sor, utóbbira viszont a továbbiakban is figyelni fo­gunk, annak szellemében, aho­gyan a népszavazás során az esélyegyenlőséget mindenki számára biztosítottuk. Vásározók kontra tanács Kedden délelőtt került sor a „területfoglaló" vásározó ke­reskedők és a pécsi városi ta­nács képviselőinek „terület­szemléjére", annak kapcsán, hogy a tanács hétfőn két he­lyet is felajánlott a kereske­dőknek a volt Sopiana Gép­gyár melletti parkoló helyett. A szemle utón kerestük meg Radoné Németh Bernadettet, a KISOSZ titkárhelyettesét: — Sem a felüljáró alatti rész, sem a Búza téri piac nem alkalmas a célra, a kol­légáim, a kereskedők szerint legalábbis nem. A tanácsnak persze más a véleménye, de végül is nem tudtunk kompro­misszumra jutni. Hosszú távú javaslatként ugyan felvetődött, hogy a Park mozi mögötti ré­szen egy szanálás előtt lévő ház udvarán megfelelő terüle­tet lehetne kialakítani, de még utána kell járnunk, hogyan le­het megvalósítani az ötletet. Addig is: szeretnénk, ha a Koller utcát lezárná'k a közle­kedés elől, hogy legalább ott lehessen órusitani, hiszen mi­nimum 60 kereskedőt érint a dolog, s most. karácsony előtt a vásárlók számára is megfe­lelő megoldást kellene talál­nunk . . . Virgácsot kapnak Mikulás alkalmából virgácsokat osztunk. A virgács ilyentájt vala­miféle figyelmeztető eszköz, szá­munkra is figyelmeztető lehet te­hát, ha valakiket ..érdemeik” elle­nére kihagytunk, vagy ,,érdemeiken” túl — a szokottnál szigorúbban — mérlegeltünk. Tehát virgácsot kap­nak (részletek):- Valamennyi olyan párt, amely nem tudja, hány tagja van.- Valamennyi olyan párt képvise­lői, akik tudják, hány tagjuk van, de nem mondják meg,- valamennyi olyan vállalat kép­viselői, akik azzal foglalkoznak, hogy hány forintos összeg felett kell bejelenteni a ,,lakosságnak” az áremelést, ahelyett, hogy . . .- a megyei illetékesek, mert nem készültek fel időben a jugoszláv turisták özönére, t a magyar kormány, mert mire a megyei illetékesek felkészültek, kiviteli stopot vezetett be,- Nagy Bandó András, mert hiánycikk lett a seprűnyél,- a Kacsa című lap, mert nem testsúly szerint választott főszer­kesztőt,- a műholdas adások pécsi szer­vezői, mert oly gyakran kínálnak más-más programot, hogy ufókat látnák az emberek, — az ufók, mert nem jelentkeznek le rendesen, — Comaneci, mert nem hozta ma­gával Ceausescut, — a pécsi alagút, mert hagyta, hogy közlekedési lámpákat tegye­nek köré, igy a buszok telenként felfelé elindulni, lefelé pedig meg­állni ne tudjanak, Honecker, mert nem beszélt időben Zsivkovval, — ... és utoljára, de nem utol­só sorban mi magunk, hiszen a rovatunkban leközölt Rust-ügy kap­csán a nyomdára kentünk olyan dolgot — amit mi magunk hibáztunk el. (Mi több, a lénia-vitában is a nyomdának van igaza, hiszen a DN-töl senki sehová nem rajzolta be a Választási Bizottság közle­ményét és a fizetett hirdetést el­választó vonalat.)

Next

/
Thumbnails
Contents