Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-31 / 360. szám

Az igazi Ceausescut végezték ki? Napóleon-epigon és Napóleon-hasonmások Az alferegó a történelemben Sokfél« vélekedés, visszhang követte azt a hírt, hogy a Ceausescu-házaspárt kivégezték. Ezek között felbukkant a gya­nakvás is: hátha csak színjáték az egész, trükkös felvétel ez a kép, amely a halott diktátort áb­rázolva bejárta a világot, s a kivégzés nem történt meg. Vagy nem is az igazi Ceausescu volt, okit elfogtak, hanem a hason­mása Játszotta el a szerepet, ne­tán olyon elképesztő honorári­umért, utódéinak, hogy még a ki­végzést is átvállalta a diktátor helyett. .A perről készült videofelvé­tel éléggé meggyőzően bizo­nyította : aligha akadhatott olyan tökéletes hasonmás, káprázatos utánzó képességű, az átlényegülés ilyen szintjére jutó színészi tehetség, aki ezt a szerepet hitelesen alakít­hatta volna. Egy-egy ember azonosításá­hoz persze egzaktabb, mi több, tökéletesen biztos mód­szerekkel is rendelkezik a tu­domány. Ezeknek a módsze­reknek jó része még akkor is biztos, ha a kérdéses személy már régebb óta halott. Hogy csók egyet, a fogazat elem­zését említsük: az azonosítás szempontjából minden ember minden egyes fogánák ötféle jellegzetessége von. Teljesen ép fogsor esetében tehát az összes lehetséges változat száma 5 a 32. hatványon, vagyis kerekítve 25 milliárd. Ennyi ember a homo sapiens kialakulása óta máig eltelt időben összesen sem élt a Földön. A gyanakvásnak persze van azért alapja: elég sok hír­forrás támasztja alá, hogy Ceausescunak volt hasonmása és fel is hasrnálta olykor-oly­kor, amikor különösképpen ve­szélyeztetve érezte személyes biztonságát. Vannak olyan hírforrások, amelyek szerint viszont Elenának nem volt ha­sonmása. Ilyen hírek persze a törté­nelem során majdnem minden diktátorról elterjedtek, hiszen majdnem mindegyikük betege­sen fél a merénylettől. A pletykák szerint Sztálinnak is, Hitlernek is volt 'hasonmása. Minden dokumentum ellenére például, évtizedekig tartotta magát a gyanú, hogy nem is az igazi Hitler összeégetett tetemét találták meg berlini bunkerja közelében. Megtévesztésig hasonló em­berek mindig akadták, az al- teregó, a „másik én" kife­jezést azonban korban nem elsősorban a hasonmásokra használták, hanem a legben­sőségesebb, legbizalmasabb barát jelölésére. A spanyol és portugál diplomácia nyelv- használatban pedig évszáza­dokon át az alteregó a ki­rályt helyettesítő személy el­nevezése volt. S alighanem in­kább ilyen értelemben volt macedóniai Nagy Sándor al- teregója barátja, Hephaisz- tion is, aki alakra. de élet­korban 'is a világhódító mása volt. A Dareiosz, perzsa ki­rály fogságba esett anyja össze is tévesztette Nagy Sán­dorral. Maga a nagy hódító nyugtatta meg a foglyot: „Nem tévedtél, mert ó is Nagy Sándor.” A keleti népeknél egyébként szin­te a sakkjáték szabályait követve csatáztak: mindenekfölötti cél volt az ellenfél királyának fogságba ej­tése, vagy megölése. A muhi csa­tából például IV. Béla királyunk azért tudott csak megmenekedni a mongolok elől, mert az ország ná­dora, Tomaj Dénes ismerve a ke­leti harcmodort, a király ruháit fel­véve feláldozta magát. Hunyadi János is 1441-ben, a szentimrei csatából úgy menekedett meg a török elől, hogy egyik tisztje vet­te magára az erdélyi vajda kö­penyét, sisakját. Sokkol igazibb hasonmásai voltak Napóleonnak. A legen­dás Schulmeister vezette francia kémelhárításnak több hasonmás is rendelkezésére állt a császár elleni merény­letek elhárításához, például az Achilles de Touches nevű százados. Megjegyzendő: Ceausescu egyik példaképé­nek éppen Napóleont válasz­totta egykori hírszerzőfőnöke, Pacepa szerint. A hasonmásoknak azonban ritkán jutott hosszú és bonyo­lult szerep, hiszen a helyet­tesíthetőségnek komoly korlá­tái vannak. Ismert, híres eset viszont, hogy a második vi­lágháború során, az angol hírszerzés dezioformációs rész­lege a németék megtéveszté­sére a legendássá vált Mont­gomery hadseregtábornok ha­sonmását küldte el szemleútra Észa'k-Afríkába, miközben az igaz1! a normandiai partra­szállás előkészítésén dolgo­zott. Dunai Imre Szilveszteri csodaruhák Itáliából Ünnepi alkalomra is divat a nadrág, a szoknya, főleg a szexis, áttetsző és az „arany zakó”. Di­vat a fekete romantika, ha lehet, csipkével fel- habositva! Vagyis: divat minden, ami feltűnő és drága. Béke van Legalábbis Magyarországon Mégis, pécsi, uránvárosi la­kosként sokszor puskalövés­szerű pukkanásokra ébredek, késő éjjel. Petárdák durran­nak szanaszét a környéken, normálisnak mondható hét­köznapokon. „A mieink”, nyug­tatgatom magam, és sokáig nem tudok elaludni. Most pedig különösen félek. Állítólag jobb félni, mint meg­ijedni, de mit tegyen az em­ber, ha nem ijedős. Fél. Az új év éjszakájától félek. A békés belvárosi botorkálások békétlen bajaitól. Petárdákat árusítanak, áru­sítottak és fognak árusítani szerte Dunántúlon. A petár­da robban. Es sérüléseket okoz. A petárda veszélyes és olcsó. A petárdával, ahogy az illetékesek mondják, „testi sérüléseket" lehet előidézni. A petárda gondolkodásra - késztet-' be lehet tenni sö­rösüvegbe, és akkor szilán­kok érnek, akiket érnek. Azt is, aki beletette oda. Pécsett több mint három­ezer petárdát koboztok el az árusoktól. Pécsett (és a Du- inántúl más olyan részem, ahol szokás az éjfél utáni belvárosozás) megerősített ügyelet védi azokat, akik bé­késen kívánják eltölteni sétá­jukat. Nem azért lesznek rend­őrök, hogy feltétlen beavat­kozzanak, nem azért lesz bár­milyen beavatkozás, hogy lás­suk, ők is ott vannak: egy­másért, a legszükségesebb esetekben. Végigolvastam, amit eddig leírtam: rájöttem, semmi ér­telme annak, hogy az újság­ban is óva intsünk minden­kit, mások (és saját) önfeledt sétájának elrontásától. Rájöt­tem, írhatok én itt ezer meg ezer sorokat, akkor sem lesz rend, mert mindig lesz vala­ki, aki nem bír magával. Remélem, tévedtem. A té­vedésemről szóló észrevétele­ket is várjuk a szerkesztő­ségbe. (bozsik) „Engem beállítottak egy sarokba, hogy figyeljek...” Brutális támadás Reménypusztán Megszólal az egyik gyanúsított A torta háromemeletes Üj „valutás" kisáruház Kaposváron Hangulatos 'kávéházak, valu­táért árusító boltok - Kapos­váron, Barcson, Marcaliban — mutatják, a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat nem maradt meg a „kaptafá­nál", vagyis a sütőlapátnál. A SOTÉV úgy látta, termelési lehetőségei a megyében szá­mottevően már nem növeked­nek, s ezért fogott más típu­sú vállalkozásokba is. Geszto­rai voltak a Balatoni COOP GT-nek, s januártól a gazda­sági társulás Balaton Keres­kedelmi Iroda néven a vállalat önelszámoló egységévé alakul. A SOTÉV nem csalódott vál­lalkozásaiban, sőt további el­képzeléseket is szeretnének megvalósitonl. Kaposvári, va­lutáért árusító üzletüket nem­régiben költöztették a korábbi szűk boltból az Ady Endre ut­cába^ ahol 150 négyzetméter alapterületű, mutatós küllemű kisárubázat alakítottak ki a Képcsarnok régi helyiségéből. Szórakoztató elektronikái cik­keket, kozmetikumokat, játéko­kat, sportruhákat, ajándéktár­gyakat árusítanak. Tervezik, hogy több céggel, esetleg kül­földiekkel, hasznosítják a ba- latonfenyvesi volt üzemüket és a Marcaliban lévő régi kenyér­gyárat. Az elmúlt évben ugyanis felújították, bővítették a bogiári és a szárszói sütő­üzemeiket, míg Marcaliban már korábban új kenyérgyárat építettek, s így most kihaszná­latlanul áll a két létesítmény. Fenyvesre kis szállodát vagy panziót álmodtak, Marcaliban nyugati tésztagyártó gépsort állítanak üzembe, ha tárgyalá­saik partnereikkel eredményre vezetnek. Kaposváron egy bőr­ipari szövetkezettel s egy olasz céggel társulva c;pőt szeretnének készíteni. S hogy messzire kalandozó terveik mellett alaptevékenysé­gükről sem feledkeznek meg, jelzi, hogy a közelmúltban cse­rélték ki központi gyárukban az elhasználódott zsemleqyár- tó gépsort, s így több és fino­mabb vizes zsemlét kínálnak a vásárlóknak. Siker koronáz­ta a nagyatádi és a barcsi kenyérgyárban létrehozott cuk­rászüzemeik édes tevékenysé­gét. Eleget tudnak tenni az egyéni rendeléseknek, kívánsá­goknak is; lakodalmakra akár hóromemeletes menyosszonyi tortát is sütnek. 8. A. vasárnapi 5 Sokszor von úgy az ember, 'hogy belevág valamibe, az­tán. .. Szóval, aztán majd ki. derül. Sajnos, az elkövetett bűnügyek zöménél is ez a helyzet Abban az esetben, amiről mostani történetünk szál, egészen biztos, hogy ilyesmiről is szó van. Rövid iddogóJással kezdő­dött az egész. Erőszakos beha­tolás után, a feltételezett tet­tesek a reménypusztai tsz klub­jában szórakoztak egy .picit. Aztán útra keltek. Mint a nyomozás vezetésé­vel közvetlenül megbízott fő­hadnagy (Lépőid Endre, volt neves atléta) elmondta, a fel­tételezett tettesek megtámad- tak a portán ügyeletet teljesí­tő ozv. B. 'Pólóét. Gondosan 'járták el. Összekötözték az 59 eves hölgyet. Papírragasztót tettek valamennyi olyan testré. /»mely mozogni tudott. Lehúzták a kezéről a több 'mint ötezret érő gyűrűt, elvit­tek rádiót, CB-t, számológépet Mindent, amit találtak. Aztán vagy közben, csak úgy, mellé­kesen, alaposan helyben hagy­ták az idős hölgyet. Le kell írnunk, erőszakoskodtak is vele. Majd természetesen távoz­tak, sietős volt az útjuk, el akarták érni a vonatot, lévén Egyikük sem baranyai állandó a kos. A rendőrség bűnüldözési osztálya elfogta a 'bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek közül 3yőrfi Bélát (43 éves), Hor­váth Istvánt (34), Molnár Sán­dort (49) és Varga Istvánt (21), utóbbi a katonaságtól szökött, a megadott időre nem tért vissza szolgálati helyére ko­rábban. A korábban említettek pedig valamennyien visszaeső, ként várják ítéletüket. Pillanatnyilag szökésben van Vincze István (33) és K. János fiatalkorú. A számomra mindenképp érthetetlen bűncselekmény elkövetőjével, Horváth István­nal is 'beszélgettem.- Volt már büntetve?- Persze, négyszer is. Komo­lyabb dolgokért több mint tíz évet töltöttem eddig börtön­ben.- Reménypusztán mi tör­tént?- Szerintem fegyveres rab­lás volt A Vinciénél volt pisztoly is, azt nem tudom, 'hogy igdzi-e, de láttom. (Hor- vóth a rendőrség szakemberei­nek ezt a változatot eddig nem mondta el...)- És ön mindezt nézte?- Nem láttam semmit kia­bálásokat hallottam. Engem beállítottak egy sarokba, hogy figyeljem, jön-e valaki.- ön szerint bántották a hölgyet?- Bántották. Nekem mond­ták, hogy verték, meg később láttam, hogy csupa vér a ru­hája, meg mit tudom én .. .- Miért csinálták ezt. meg­beszélték előre?- Nem. Csak úgy jött, spon­tán. Ezek szerint maga nem volt bent. A többiek miért...- Pénzért. Persze el akartak mást is vinni, de nem volt rá idő.- Említette, hogy ön végül is „falazott", mi volt a fel- adata?- Hát, hogy fütyüljek, jelez­zek vagy intsek, ilyenek. Ak­kor, 'ha jön valaki.- És végül is miket vittek el?- Magnó volt, rádiók, pia, nemi pénz...- Mennyi?- A vonatjegyre alig volt , ®g. • • Én mondtam, hoqy eb­ből baj tehet...- Mennyi volt a legnagyobb pénz, amit eddig lopott?- Harmincezer, akkor is két csöves miatt buktam le, miat­tuk igazoltattak...- Most mennyire számit?- Ismerem a béiékát, visz- szaesőként két és fél év. ~ És, ha kijön?- Nézze, nekem most is jó tett volna. Kőműves szakmám r3"’ ('ocs'' lokás. Ez most hü­lyén jött össze, ez a társosóq nekem ...- Tudja, azt szokták monda­ni, az ember a barátait meg­válogathatja ...- Igen, hát ez van, így jött össze. (Valóban ez így jött össze. Szaporodó betörések, erősza­kos bűncselekmények egyike­ként. Mar-már tipikus az eset: öbbszörösen visszaeső bűnel­követők. Újra és újra. Újra és újra.) (bozsik)

Next

/
Thumbnails
Contents