Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-27 / 356. szám
1989. december 27., sierdo Dunántúli napló 3 If j. Fillár István Frissen végzett főiskolás, aki sóját bevallása szerint még a teljes elvarázsoltság állapotában él. Színész lett, s van egy igazi színház, ahol játszhat. Csodálatos! Kell több o boldogsághoz? Gondolom egy-két jó szerep azért nem árt. Fillár István - bár Lengyel György igazgató nem ígért konkrét szerepeket neki, mikor Pécsre hivto -, rögtön megkapta a maga oroszlánját. Jézust, a Godspell-ből. Majd egy ragyogó kis karakterfigurát a Bolha o fülbe cimű Feydeau bohózatban. S oz ifjú színész, a két teljesen különböző szerepben egyaránt sikerrel mutatkozott be a pécsi közönségnek. Camille-jáva! a közönség szeretetét is kivívta. Érződött a nézőtéren, hogy a vostaps nem a szerencsétlen beszédhibás figurának szól, hanem annak a színészi tel- jesitménynek, mellyel Fillár István ebből a szánalmasságában nevetséges alakból, igazi, szerethető fiatalembert faragott. A publikum jobban drukkolt neki — hogy sikerüljön végre már értelmesen beszélnie —, mint annak, hogy megoldódjon a darabbéli szerelmi bonyodalom. — A főiskolán is játszottam már ebben a bohózatban, az inast, úgyhogy nem volt ismeretlen Camille szerepe sem. Viszont nem tudtom megérteni, hogy a társam miért bajlódik annyit a beszéddel. Ez a legegyszerűbb, gondoltam. Hát nem volt az! Különben is elég .nehezen állt össze az előadás, a rendezőnek velem kapcsolatban például az volt a legnagyobb gondja, hogy mi lesz a hosszú hajammal meg a szakállam'mal. A Godspell miatt nem voltam hajlandó levágatni. Jézust nem ehet álszokólban játszani!- Prózai színészként egy musicalben debütált. Az éneit nem okozott gondot?- Annyiban, hogy ez tulajdonképpen tenor szerep, nekem pedig jó mély bariton hangom van. Jézus alakja egyébként bármilyen darabban nagy kihívás. Egy eszmét nem lehet eljátszani, úgyhogy ilyenkor az ember megpróbálja önmagát adni, azt, ami belőle Jézus. A legizgalmasabb volt, hogy a próbák alatt ismerkedtem meg a társulattal, egy nagyszerű munka közben fedezhettem fel őket. Moravetz Leventével sokat beszélgettünk a szerepeinkről.- Színészgyerek, édesapja a Madách Színház művésze volt. Színházban nőtt fel, tehát színésszé kellett lennie. Így volt?- Nem egészen. Édesapám nem nagyon vitt be a színházba. Az iskolában viszont, mint színészgyerek, tényleg mindig én szavaltam oz ünnepi verseket. A Madách Gimnázium drámatogozatos osztályába jártam, s minden amatőr színtársulatban benne voltam. De szerintem a tehetség öröklődik is.- A főiskoláról milyen élményei maradtok?- Szépek, mert ritka össze tartó közösséggé vált a mi osztályunk. Valószínű ebben közrejátszott az is, hogy harmadévben még senki nem érdeklődött irántunk, pedig igazán jó vizsgaelőadásokat csináltunk. így nem volt féltékenység, még ma is összejárunk.- Pár napja kezdte próbálni Havel Leirat cimű darab- ját.- Örülök neki, mert nagyon jó a darab, s nekem hiányzott már a stúdiómunka. Szeretem ha a közönség testközelben ül, ha láthatom a szemeket. Fillár István éppen beszélgetésünk napján, december 21-én ünnepelte huszonnegyedik születésnapját. Kívánunk neki még sok hasonló sikert, mint amilyenben eddig volt része a pécsi színházban. Müller Zsuzsanna Párizsi udvar a belvárosban? Kőbank Pécsett A múlt értékes darabjai a jövő épületeiben Azt mondják, ha Pécsen valaki valakivel találkozni akar. elég ha végigsétál a Kossuth utcán, rábukkan az ismerősére. Az utca az idegenforgalom egyik középpontja is, s Így rengeteg hazai vagy külföldi turista dicséri vagy szólja meg. Az utóbbi időben lehetett is megjegyzést tenni, az üresen álldogáló, kopár üzletek, a színház körüli kerítés szakadt plakátjai lehangolóak. Az épülettömb, melyben a Gólyabolt, a totózó, a Filharmónia és egy fodrászüzlet működött, most „megelevenedett". folynak a műemléki feltárások. s a tervek szerint jövőre látnak hozzá a lakások és az üzletek felújításához. Az utca díszburkolata a színház rekonstrukciójának befejezte- kor, 1991 nyarán készül el. A városi tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezetője, Solti Dezső arról is tájékoztatott, hogy a Baranyaién/ elkészítette a Széchenyi tér 16—17—18. sz. — Kossuth u. 1. sz. tömb tanulmány- tervét. Eszerint az emeleti 30 lakás megszűnne és egy kereskedelmi központot alakítanának itt ki irodákkal, színvonalas tárgyalóhelyiségekkel és egy kisebb hotellel. A Nick- udvarból Párizsi-udvar lenne, hozzá csatlakozna egy alagsori. 2000 négyzetméteres parkoló, melyet a Tanácsközböl alagúton át lehetne megközelíteni. A lakásokat a Déryné utcában pótolnák. A leírtak még csak merész elképzelések; a tanács első lépésben gazdasági megalapozó tanulmányt készített. Az osztályvezető-helyettes kérte, feltétlenül jegyezzem meg, ha az elképzelések meg is valósulnak, azok költségei semmiképpen sem érintik o lakóhózfelújítósi keretüket. Pécs annak idején úttörő volt a kezdeményezéssel, mert immár több mint egy évtizede annak, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztályán elhatározták, nem hagyják veszendőbe menni a belváros felújítása során felbukkant értékes anyagokat, hanem kőbankban helyezik el azt, amire az új építkezéseken nagy szükség lehet. Azóta számtalan helyen megtalálhatjuk a pécsi belvárosban az egykori mesterek kézzel faragott kődarabjait egy-egy felújított házon, vagy úttesten: a Szent István téri támfalakba az abaligeti viadukt tábláit használták fel, a Kossuth Lajos utca elején, a Dóm söröző udvarán a másutt felszedett kockaköveket rakták le. Milyen jó, hogy Kalla Gábor, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója annak idején megmentett egy kandelábert a régi sétatér közvilágításának felújításakor, mert most a tér újjáalakításánál ez volt a minta, az új világítótestek oszlopainak öntésekor. A Széchenyi téren, a Tünde Divatház előtti park kőkerítését is a régi megőrzött darabok mintájára újították fel. A pécsi történelmi belváros megújulásában egyre értékesebbek az ebben a rendhagyó bankban őrzött kövek, olyannyira, hogy a közelmúltban árjegyzéket is készíttettek a városi tanácson róluk, mert egyre több a vállalkozó, aki szívesen megveszi és beépíti. Takács Györgynél, a városi tanács építési és közlekedési osztályának főelőadójánál a napokban jelentkezett egy NSZK-beli úr, aki * megvette volna, úgy ahogy van az egész kőbankot. Szerencsére erről szó sem lehet. Ez a múltat idéző érték a városi tanács tulajdona, a felhasználásához az építési és közlekedési osztály engedélye szükséges. Természetesen vásárolhat belőle minden vállalkozó, aki a város értékeit gyarapító módon használja fel. Az elmúlt évtizedben többször áttelepült a kábánk, ma a Szigeti tanyán van, a Pécsi Kertészeti és Parképitő Vállalat telepén. Kalla Gábor, a vállalat igazgatója meggyőzött arról, hogy valószínűleg végleges helyére és jó gazdára talált ez az érték, amelynek szó szerint minden kődarabját ismeri, melyik utcáról, épületről, vagy melyik bányából való. Minden alkalommal tisztelettel említi a régi mesterek kézügyességét, akik egyszerű szerszámokkal tudtak ma is gyönyörködtetőt alkotni. Ami szintén lényegessé teszi ezeknek a köveknek a gyűjtését, hogy az egykori bányák többsége már bezárt, az új épületeket megálmodó tervező nehezen talál megfelelő anyagot, szerencsére többen eljönnek válogatni, Így azt ajánlhatják az építkezőnek, amihez hozzá is jut. A napokban látszólag körülményes. de mindenképpen szükséges szabályozást dolgozott ki a tanács építési osztálya az értékes építési anyagok gyűjtésére és tározósára. Sajnos hiába volt kábánk Pécsett, legtöbbször az építkezéseket irányító művezetők jóindulatán, vagy lelkiismeretességén múlt, hogy ide, vagy a szemétbe kerül a még hasznosítható kőanyag. Ezt a gazdátlanságot igyekszik megszüntetni az építkezésekhez szükséges engedélyekben is megjelenő szabályozás. Ilyen egyszerű módon épülhetnek a múlt értékes darabjai a jövő létesítményeibe a kezdeményező, felelősséget vállaló, gondoskodó emberek munkája nyomán. Gáldonyi M. Mohácsnak is volt vára Úgy tűnik, már sose lehet feltárni Mohács egykori várát, ami ott állt a Duno-por- ton, a mostani selyemgyár, is. kola, pártház, kikötő, új lakónegyed területén. Egyik nagy faláról még tudnak a hajósok. Olyan széles volt, hogy egy szekér elmehetett volna rajta. A negyvenes években még fenn is akadtak rajta az uszályok: 1945-ben búvárok kerestek egy leszakadt órióshor- gonyt. Ok még érintették o vizalatti falat. Szántási Árpád mostani hajóskapitány, a mohácsi kikötő vezetője pontosan tudja a helyét is, a parttól 50—60 méterre, a Temaforg északi sarkánál. Igaz, hogy 25—30 éve nem feneklett meg vízi jármű a romokon, mégis most is távolabb kötnek ki o hajók, kikerülik a falat. Sa- rosácz György mohácsi mú. zeumigazgató sajnálja, hogy A mohácsi vár lerképrojio 1663-ból senki sem vállalkozik, hogy vízi régész kedéssel feltárja a helyszínt. Hasonló véleményen van Kiss Béla nyugdíjas tanár, lelkes helytörlénetkutató, aki azért aggódik, hogy a városnak terjeszkedő Duna jócskác elmosta a hajdani vár egy részét. Térképekkel igazolja a pusztítást. A Temaforg terüle. tén sokszor közművesítettek, egy leletre sem bukkantak. Szinte biztos, hogy 2-3 méter, nél mélyebb rétegben bújnok meg a vár egykori létesítményei. Ezt a gyár igazgatja állítja, aki ugyancsak lelkes lokálpatrióto. Bölcskén évek óta folyik a víz alatti régész- kedés egy római kikötőerőd felderítéséért. Mohácson ki kezdi meg o Dunába süllyedt várrészek feltárását? Cs. J. N hl aböl állá korszerű képrögzítő és montírozó központot alakítottak ki o Magyar Televízió Pécsi Stúdiójában. A központ U-matic, Betacam és 2 zollos technikával készített mu- o'ok öazitésére illetve utómunkálatainak elvégzésére alkalmas. A stúdió másik újdonsága a Dubner—20 K jelű komputeres feliratozó. Ez az amerikai berendezés az év elején még CoeonvHstán szerepelt, ami önmagában is jelzi, hogy csúcstechnológiáról van szó. ggy kereskedelmi központ terhei Siker
