Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-22 / 353. szám

Tegnap déli egy órakor Pécsett a Széchenyi téren is meg­szólaltak a harangok, az outódudák yertyaláng az áldozatokért Az autóbuszokon fekete szalag, a házakon gyászlobogó, a forgalom délután egy percre megszűnt. — Ez és ha­sonló jelzések mutatták, tegnap Pécs városa a romániai megmozdulások áldozataira emlékezett. Délutánra nagy­gyűlést szerveztek az ellenzéki körök képviselői, gyertyás, fáklyás felvonulással egybekötve. A Kossuth tértől haladt a mintegy 3—4000 emberből álló menet a Széchenyi térre. „Szüless meg új Romániai, Meglakoltok gyilkosok!, Dönt- sétek meg a diktatúrát!” — hirdették a táblák, valamint a felszólalók. Este négyezren vonultak gyertyákkal a pécsi Széchenyi térre Läufer László felvételei A tartalomból: Megkezdődött a téli szünet (5. oldal) Elnapolták a tárgyalást (8. oldal) POLITIKAI NAPILAP Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Határozat az Országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal történő feloszlatásáról Törvény a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésről Befejeződött a decemberi ülésszak Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően Románia nagy nemzetgyűléséhez, a román kormányhoz és a világ va­lamennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdő­dött a parlament decemberi ülésszakának utolsó munkanapja csütörtökön reggel. Az Országgyűlés külügyi bizottsága még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a dokumentumot, amelyhez a csütörtöki plénumon több képviselő fűzött meg­jegyzést. Márk György (országos lis­ta), o Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára tiltakozását fe­jezte ki mindenfajta brutalitás ellen. Mint egy nemzeti ki­sebbség tagja - mondotta -, egész nemzetben gondolkodik, s ezt kéri a parlamenttől is. Kérte továbbá, hogy fejezze ki az Országgyűlés szolidari­tását a demokráciáért küzdő romániai népekkel, és fejezze ki mélységes megdöbbenését azzal, a hatalmi gépezettel szemben, amely nem válogat az eszközökben, vérbefojt min­den olyan törekvést, amelynek célja a demokrácia, s veszé­lyezteti a diktatúra létét. Ezt követően Berecz János a külügyi bizottság elnökeként elmondta, hogy a szerdai ülé­sükön megvizsgálták a romá­niai eseményekről szóló híre­ket, információkat. Ogy vélték — bár a hírek ellentmondanak egymásnak - a tárgyilagos diplomáciának mégis lépnie kell, hiszen a tények azt bizo­nyítják. hogy súlyos helyzet alakult ki Romániában, s az elnyomó román hatóságok fegyverrel rontottak a békés tüntetőkre. Az tény, hogy vér folyik Romániában, s megtorlás zajlik, és a feszült­ség fokozódik. Mindez szintén felháborodott tiltakozásra biz­tat mindnyájunkat. Berecz Já­nos kérte, hogy az Országgyű­lés fogadja el a felhívás- tervezetet. A képviselők döntő többsége egyetértett a javas lattal. Ezután oz Országgyűlés visszatért az ország ' jövő évi költségvetési tervezetének tár­gyalására. A vitában elhang­zottakra a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Elöjóróban utalt arra, hogy a lakás-vita és az azt követő kompromisszumos parlamenti döntés azt bizonyította: nincs igazuk a kétkedőknek. Bebi­zonyosodott, hogy ez a parla­ment felnőtt a feladat nagy­ságához, és képes átlépni o napi gondok által determinált korlátáit. Az is bebizonyoso­dott, hogy az ellenérző köz­hangulatot csak őszinteséggel, a realitások tisztességes feltá­rásával, és nem pedig homis ígérgetésekkel lehet megfordí­tani. Az előkészítő munka során és a parlamenti hozzászólá­sokban többször is elhangzott, hogy a kormány ijesztgeti, zsaroljo az Országgyűlést, (Folytatás a 2. oldalon) A parlament felhívása Az Országgyűlés felhí­vásának címzettje Romá­nia nagy nemzetgyűlése, a román kormány és a világ valamennyi parla­mentje. A dokumentum rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország közvéleményével együtt mélységes megdöbbenés­sel és aggodalommal ér­tesült Románia lakosságá­val szemben folytatandó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temes­várod és más helységek­ben megy végbe. Nem maradhatunk kö­zömbösek akkor, amikor Európa szivében ilyen bru­tálisan lábbal tiporják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét ontják és éle­tét oltják ki. Tőkés László és családja élete is köz­vetlen veszélyben van. Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját népük és a világ közvéleménye előtt. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács Január 1-jével differenciált nyugdíjemelés, nő a családi pótlék és a gyes összege A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta o külkeres­kedelmi áruforgalommal és a különleges természeti ténye­zőkkel kapcsolatos árkülönbö­zetek befizetési és igénylési rendjére vonatkozó előterjesz­tést. A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően ha­tározott o nyugellátások, o nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről. A Minisztertanács végül személyi kérdésekben döntött. (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezett a Regionális Egyeztető Fórum Meghatározták azurándolgozók végkielégítésének mértékét Pulai Gyula: „Legyen gazdaságélénkítő hatása a támogatásoknak” Első érdemi ülését tartotta meg tegnap a Baranya Me­gyei Tanács nagytermében a Regionális Egyeztető Fórum. A még tisztázatlan szervezeti kérdések megvitatását köve­tően röviden az eddig beér­kezett munkahelyteremtő be­ruházásokat eredményező pá­lyázatokat ismertették a fó­rum tagjainak. Mint kiderült, a vállalkozók napjainkig mindössze négy, valamennyi tartalmi és formai követel­ménynek megfelelő pályázatot nyújtottak be, viszont több pályázatot is módosításra uta­sítottak ilyen jellegű hiányos­ságok miatt. A tegnap ka­pott tájékoztató szerint a vállalkozók a Baranya Megyei Tanács ipari és kereskedel­mi osztályán, a magán je­lentkezők pedig az ágazati érdekképviseleti szerveknél is­merhetik meg pontosan a (Folytatás a 3. oldalon) Bukarestben is lőttek a tüntetőkre Csütörtök délutón a román hadsereg automata fegyverek­kel tüzet nyitott a bukaresti utcákon tüntetőkre. A TASZSZ szovjet hírügynköség helyszíni beszámolója szerint a katonák harckocsik támogatásával igye­keznek szétszórni a tömeget. A román fővárosban előző­leg balulsikerült hivatalos tömeggyűlést szerveztek, ame­lyen Nicolae Ceausescu be­szédet mondott. Szavait azon­ban az elégedetlen tömeg morojlása többször megszakí­totta. A nagygyűlés után oz emberek nem oszlottak szét, hanem rendszerellenes jelsza­vakat kiáltoztak. Nyugati dip­lomaták több robbanást hal­lottak, majd mentőautókat lát­tak. A szovjet hírügynökség je­lentése arról számolt be, hogy a hadsereg tüzet nyitott a íömegre. Áz emberek pánik­szerűen keresnek menedéket o kapualjakban. A Tanjug jugoszláv hírügy­nökség jelentése szerint a rendőrség harokocsik támoga­tásával többezer embert, több­ségében diákot és tanulót, be­kerített. A rendőrség a bekerí­tett emberek tömegére tüzelni kezdett. Szemtanúk szerint so­kakat megsebesítettek, és va- lószínűleq megöltek. A tömeg egy részét a Piazza Romano környékéről vízágyúval s páncélozott jár­művekkel meghátrálásra kész­tették. Délután 60—65 ezer főnyi tömeg volt a főútvona­lon, de az esti órákra a tünte­tők száma alaposan megcsap­pant. * Az ország más városaiból is érkeztek hírek tömegtünteté­sekről. Kolozsváron, Aradon, lasiban és másutt is voltak felvonulások, mindenütt Temes­várt éltették és Ceausescu leváltását követelték. Temes­várról hazatért Constantin Das- calescu kormányfő. Hírek sze­rint a városba nem ment be, csak a repülőtéren tartózko­dott, ott folytatta megbeszélé­seit a megye és a város ve­zetőivel. A csütörtöki nap zovartsá- gára jellemző, hogy a buka­resti rádió a kiadott műsortól (Folytatás a 3. oldalon) Lélegzetvételnyi szünet a parlament tegnapi, idei utolsó ülésén Fotó: Läufer László Bush-nyilatkozat a panamai intervencióról Bush amerikai elnöknek a panamai katonai beavatko­zást magyarázgató nyilatko­zatát továbbította a szovjet vezetésnek Jack Matlock moszkvai amerikai nagykövet. Az amerikai nagykövetet szer­dán fogadta Alekszandr Besszmertnih, a szovjet kül­ügyminiszter első helyettese, s átvette a nyilatkozat szö­vegét — jelentette csütör­tökön a TASZSZ hírügynök­ség. A két diplomata találko­zóján szovjet részről hatá­rozottan követelték azt, hogy az Egyesült Állomok azon­nal szüntesse be az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jog normáit sértő interven­ciót, s az amerikai csapoto­kat halogatás nélkül vonják ki a szuverén panamai ál­lam területéről. A Pravda csütörtöki kom­mentárjában azt emelte ki, hogy Noriega tábornok sze­mélye csak az agresszió ürügye, nem pedig valós in­dítéka volt. A piciny ország le rohanásának célja: meg­őrizni a stratégiai fontossá­gú csatorna feletti ellenőr­zést. A panamai-amerikai szerződések értelmében ugyanis az ezredfordulóra Panama hatáskörébe kerülne a csatorna, s erre az időre az országban lévő amerikai katonai támaszpontokat is fel kellene számolni.

Next

/
Thumbnails
Contents