Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-20 / 351. szám
2 Dunántúli napló 1989. december 20., szerda Az Országgyűlés második munkanapja (Folytatás az 1. oldalról) egy lehetséges megállapodás körvonalai. A gazdaság működtetése, az átalakulás feltételeinek megteremtése az ország alapvető érdeke, és ezért nem kerülhetők meg az ezzel kapcsolatos népszerűtlen intézkedések sem. A kormány — mint azt a beterjesztett program mutatja — felelősséget kíván vállalni az átmenet biztosítására. A fizetésképtelenség miatti közvetlen veszély elhárítható, ám, ahhoz fontos gazdaságracionalizálási feladatokat kell elvégezni. Szociális oldalón nagy erőfeszítések szükségesek egyes rétegek leszakadásának, további pozícióromlásának megakadályozására, és az infláció hatásainak legalább részleges kivédésére. E nehéz feladatok felvállalását az igazolja, hogy mai ismereteink szerint nem látszik más, könnyebb, reálisan bejárható út. E feszültségekkel terhes program nem vállalása súlyos helyzetet eredményez. Gazdaságunk néhány hónap alatt finanszírozhatatlanná válik, működése ellehetetlenül, ebben az esetben súlyos termelés- és fogyasztáscsökkenéssel kellene szembenéznünk, és ami még tragikusabb, gazdaságunk mély válságba süllyedve hosszú időre elvesztené esélyét a kibontakozásra — mondotta. Kemenes Ernő kiemelte: úgy látjuk, ma még mindez elkerülhető, s e programhoz mai ismereteink szerint biztosítható az elengedhetetlen külföldi segítség és egyidejűleg minden, az ország sorsa, jövője iránt elkötelezett, felelős politikai erő támogatása is. Ezt követően a javasolt gazdaságpolitikai program négy meghatározó elemére külön is kitért az előadó. A KGST- együttműködés várható alakulásáról és hatásairól szólva elmondta: az egyes országok közismert gazdasági és politikai nehézségei hátráltatják gazdasági kibontakozásunkat, s ráadásul nem kalkuláltunk a rubelelszámolású kereskedelmi forgalom ilyen mértékű visszaesésével. Mindennek hatása alapvetően rázza meg jelentős részben e piacókra épülő gazdaságunkat. Nagy 'jelentőségű számunkra, hogy a legutóbbi magyar-szovjet kormányfői találkozó nyomón biztosíthatónak tűnik az energiaellátásunkhoz szükséges szovjet import. Egyidejűleg nagy szükség van a hazai energiatermelés hatékonyságának fokozására, az energiafelhasználásnak a javasolt áremelésekkel is kikényszerí- tett racionalizálására. Ennek ellenére várhatóan az .import mérséklődése több területen termelési zavarokat okoz, és a kieső rubelimport pótlása terheli konvertibilis devizamérlegünket. — Élelmiszertermelésünk és iparunk szocialista piacokra szakosodott termelőinél ugyancsak gondot jelent a rubelei- számőlású export jelzett csökkenése. Számításaink szerint az iparban ez körülbelül 2 százalékot is meghaladó termeléscsökkenéshez vezethet; ennyivel kevesebb lesz a megtermelt és a felhasználható jövedelem, és jelentősen megnő a munkanélküliek száma is. A piacváltási kényszer éppen a legnehezebb időszakban rak ránik újabb terheket. A termelésben az átállást a gazdálkodó szervezeteknek elsősorban saját vagyoni, jövedelmi és szellemi alapjaiban kell megoldaniuk. Az állam azonban nem hagyhatja magára súlyos, helyenként megoldhatatlan problémákkal a vállalatokat, hanem megfelelő feltételeket teremtve segítenie szükséges a szerkezeti átalakulást. Ezután Kemenes Ernő adóssághelyzetünkről és a gazdaság külső finanszírozásának kérdéseiről szólt, 1990-ben kamatfizetési kötelezettségünk közelíti az 1,5 milliárd dollárt, aktuális törlesztési kötelezettségünk további, körülbelül 1,9 milliárd dollárt jelent, összesen tehát körülbelül 3,4 milliárd dollárt kell fizetnünk, ez forintra átszámolva durván 200 milliárdot jelent, ami nemzeti termelésünk mintegy 10 százaléka. Továbbra is nélkülözhetetlenek tehát a külső erőforrások és a refinanszírozási hitelek. A szükséges külső erőforrások, a külső finanszírozás kérdéseiben meghatározó a Nemzetközi Valutaalap segítsége a gazdaságpolitikai program finanszírozásában, résrben közvetlen hitelfolyósításai révén, részben garanciaértékű részvétele miatt. A parlamenti vitákban, a bizottsági fórumokon ezzel kapcsolatban többen felvetették, hogy a kormányzati javaslatokban a valutaalap diktátuma érvényesül, és háttérbe kerül a gazdaság autonómiája, a kormány önállósága. E problémakörhöz kapcsolódva a Tervhivatal elnöke kiemelte: a kormányzati javaslatok az ország érdekeit tekintik elsődlegesnek, a gazdaság működőképességének megőrzését tartják a legfontosabbnak. A Valutaalap és a hitelezők érdekei hasonló irányiba mutatnak. Tehát ezt a gazdaságpolitikát nem a Valutaalap, hanem az elmúlt évek során felhalmozódott problémák kényszerítik ránk. Belső kockázataink egyik legveszélyesebbje az infláció elszabadulása. Ezért a kormányzat alaptörekvése, hogy a gazdaság folyamatos irányításában minden területen biztosítékokat építsen ki az árak elszabadulásával szemben. Szeretném bejelenteni: kemény árellenőrzést kívánunk érvényesíteni, s ehhez kérjük a társadalmi érdekképviseleti szervezetek és a társadalmi nyilvánosság támogatását is. A kormány javasolt életszínvonal- és szociálpolitikai törekvéseiről Kemenes Ernő elmondta :' kedvező esetben - a fogyasztás szinten maradása esetén - is egészen biztosan az eddigiektől eltérően alakulnak az összes jövedelem körülbelül 60 százalékát jelentő munkajövedelmek. A termelésben végbemenő kemény differenciálódás a kereseteknek a megszokottnál sokkal nagyobb szóródását fogja előidézni. A szociálpollitikai program a védtelen rétegek, a nyugdíjasok, a fiatalok, a munkanélküliek, a legrászorultabb egyénék, csoportok, hátrányos helyzetűek, elmaradott térségben élők biztonságának megteremtésére, megőrzésére irányul. E célokat részben az átfogó szociális, szociálpolitikai intézményi ellátások - nyugdíj, gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások stb. - differenciált emelésével kívánja biztosítani. A kormányzat külön figyelmet fordít Budapest és a nagy ipari városok alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű családjainak támogatására.- Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy mindennek ellenére a családok széles körében nehezednek az életfeltételek, nőnek a terhek. Ennek elkerülésére 1990-ben azonban nincsenek reális esélyeink és lehetőségeink - mondotta végezetül a napirend előadója, majd kérte a képviselőket, támogassák a programjavaslatot, és hatalmazzák fel a kormányt a program megvalósítására. Az OT elnökének beszámolóját követően Gágyor Pál, a reformbizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját. A vita során nyilvánvalóvá vált - folytatta Gágyor Pál -, hogy két lehetőség közül kell választani: kemény intézkedésekkel megteremteni az ország talpon maradásának feltételeit, vagy pedig - kisebb terheket vállalva — veszélyeztetni a válságból való kilábalás utolsó lehetőségét. A kormány programja egyértelműen azt a következtetést vonja le, hogy nincs más út, mint vállalni a drákói Intézkedéseket. Ezek nélkül ugyanis az ország mély válságba sodródik. Szót kapott a vitában Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), aki kifejtette: az állampolgárok ma még nem látnak garanciát arra, hogy megtakarító sárikkal elkerülhetik az inflációt. Bódi János (Baranya, m., 11. vk.) hangoztatta, hogy az állami szerepvállalás szűkülése egyelőre csak a lakásépítések csökkentésében, a köz-biztonság, az egészségügy és az oktatás helyzetének romlásában mérhető — mondotta. Egy korábbi javaslatának -igazolását látta abban, hogy a program a társadalmi szervezetek állami támogatásának csökkentését szorgalmazza. Az új kormányban — a képviselő szevol-na sor a forint árfolyamának leértékelésére, nem -lenne szükség energiaár-emelésre, a költségvetési támogatások gyors lefaragására. Ezután határozathozatal következett. A képviselők elfogadták a kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programjáról szójó tájékoztatót, s ezzel kapcsolatban határozatot is hoztak. A határozat leszögezi: az Országgyűlés az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót, továbbá a Minisztertanácsnak a gazdasági átalakulás érdekében esedékes teendőit tudomásul veszi. Egyetért azzal, hogy a Nyers Rezső: Lakáskoncepció? Jól hallom? Ez nem lehet igaz! fiat — a jelenlegi tervhivatal és a Pénzügyminisztérium ösz- szevoná-sákral egy -új gazdasági minisztériumot volna célszerű felállítani. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a gyermeket nevelő családok nehéz helyzetére hívta fel képviselőtársai figyelmét. Kócza Imre (Heves m„ 3. vk.) véleménye szerint -nem elegendőek azok az intézkedések, amelyek a kisvállalkozások élénkítését szolgálják. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az agrárágazat termelésében már jövőre visz- szalépéste -lehet számítani. Vö- rösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) javasolta, -hogy a kormány rövid időn belül dolgozza ki széles -körű foglalkoztatáspolitikai -programját, ami biztosítja cn tervszerű átképzést, a munkanélküliekké válók átcsoportosítását, kisváHal- kozásokba történő bekapcsolását. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), az IMDF képviselője és Szentátfothai János (országos lista) szenvedélyes hangú felszólalásában összességében elkerülhetetlennek tartotta, hogy az Országgyűlés támogatásáról biztosítsa a kormányt, amely az ország jelenlegi nehéz helyzetében vállalja a felelős döntéseket. Minisztertanács széles körű nemzetközi gazdaságdiplomáciai tevékenységet folytasson. Szükségesnek tartja a Nemzetközi Valutaalappal való hitelmegállapodást, a Világbankkal új szerkezetátalakitó kölcsönszerződés előkészítését, az Európai Gazdasági Közösséggel és a OECD-országokkal a gazdasági együttműködés javításáról, valamint ehhez kapcsolódóan konkrét megállapodások és hitelszerződések előkészítéséről folyó tárgyalásokat. Fontosnak tartja a KGST tagországaival kötendő 1990. évi államközi megállapodások létrehozását, az együttműködés piaci feltételeinek kiszélesítését. A lakásgazdálkodási rendszer reformja Ezután az Országgyűlés áttért a lakásgazdálkodási rendszer reformjára és a jövő évi -intézkedésekre tett javaslatok megtárgyalására, valamint a lakás célú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófizetési törvényről szóló előterjesztés megvitatására. vényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. E napirend előadója a kormány részéről ismét Kemenes Ernő volt. Az OT elnöke bevezetőjében -hangsúlyozta: a nyolcvanas évek végére a lakásrendszer csakúgy, mint a gazdasági rendszerünk több más területe, olyan válságba került, hogy átalakítása elkerülhetetlenné vált. A továbbiakban hangsúlyozta: a jelenlegi lakásrendszer szociálisan elfogadhatatlanul igazságtalan, s gazdaságilag sem tartható fenn. A kormány sokoldalúan és rendkívül sokféle reformjavaslatot mérlegelt. Javaslatának véglegesítésekor olyan kompromisszumokra törekedett, amely a lehetőségek figyelembevételével a legközelebb visz egy valóban működő piaci alapú lakásrendszer kialakításához. Kemenes Ernő szerint, ha fennmaradna a mai rendszer, azzal az elfogadhatatlan helyzettel kerülnénk szembe, hogy a fiatalabb generációknak a jövőben se lenne esélyük az önálló lakás megszerzésére, annál is inkább, mert a költségvetés képtelen lenne finanszírozni a jelenleg működő rendszert. A kormányzati javaslatok lényege, hogy a lakásrendszerben is elkerülhetetlen a piaci viszonyok kialakítása, a valóságos keresleti és kínálati viszonyok megteremtése. Ezzel egyenrangú követelmény, hogy az állam aktív és kiterjedt szerepet vállaljon a jövedelmi és szociális viszonyokhoz igazodó támogatások kidolgozásában. Mindezek alapján a jövőre nézve a kormány két stratégiát lát lehetségesnek: az egyikben a hangsúly inkább a klasszikus bérlakáspiac kialakításán, a másikban pedig a klasszikus tulajdon dominanciáján van. A kormány a bérlakásszektor átalakításának alapvető megoldását az önkormányzati tu- jadon mielőbbi létrehozásában látja r- folytatta Kemenes Ernő. A (kormány olyan lakbéremelési megoldásokat szorgalmaz, amelyek igazodnak a lakás minőségéhez és a lakók szociális helyzetéhez. Nem kívánják emelni a komfort nélküli és a félkomfortos lakások bérét, ám a kiemelt övezetekben lévő összkomfortos, jó minőségű lakások bére azonban az átlagot jóval meghaladva növekedne. Ugyanakkor a bérlők a család jövedelme, az eltartottak száma alapján differenciált támogatáshoz is juthatnak. A bérlakásszőktor átalakításának alapvető eleme - mondotta az OT elnöke -, hogy a központi lakbéremeléssel egyidejűleg a bérlőknek valóságos választási lehetőséget kínálnak. Dönthetnek abban, hogy a magasabb lakbért fizetik, vagy megvásárolok lak-ísuk tulajdonjogát, illetve bérlőközösségeket, szövetkezeteket alakítanak. A tulajdonviszonyok változásával párhuzamosan indokolt elkezdeni az ingatlankezelés mai szervezetének alapvető radio- aalizálását is. A vita befejeztével Kemenes Ernő válaszolt az elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta: egyetértett azokkal a képviselőkkel, akik azt állítatták, minden a termelésben fog eldőlni. Kemenes Ernő utalt arra: 1990-ben várhatóan lényegesen erősödnek a .piaci hatások. A piaci feltételek javításához járul hozzá a tőkepiac fokozatos kiépítése, valamiint a gyorsuló reprivatizáló s. Mindez várhatóan hozzájárul a gazdálkodós hatékonyságának javításához, kikényszeríti az eredményesség növelését. A tervhivatal elnöke egyetértett azzal, hogy az infláció növekedése a gazdaság tekintetében az együk legnagyobb veszélyforrás. Valószínűleg kisebb lett volna a jövő évre tervezett fogyasztói árszintemelkedés, ha nem került Az elnöklő Jakab Róbertné javasolta, hogy a lakáskoncepciót, valamint a törvényjavaslatot a képviselők együttesen tárgyalják, ám külön-külön határozzanak majd róluk. Ezzel a Tisztelt Ház is egyetértett. Elfogadták azt is, hogy a törA kormányzat javaslata szerint a lakáshasználati díjak 1990. január 1-jétől átlagosan 50 százalékkal emelkednek. A kedvezményes kamatozású hitelek differenciált átrendezéséről az OT elnöke indoklásként kifejtette, hogy az állami költségvetés az idén 42 milliard forintot fordít kamat- támogatásra. Ha nem változik meg a lakásgazdálkodási rendszer, ez az összeg több mint tízmilliárd forinttal nő jövőre, ami évi 5-6 ezer új lakás értékének felel meg. A kormány teherátrendezési javaslata nem a kamattámogatás teljes összegének azonnali megszüntetését célozza - húzta alá Kemenes Ernő hanem csak azt, hogy 1990- ben a kamattámogatás összege ne haladja meg az idei 42 milliárd forintot. Jelzésként megemlítette, hogy a kormány elfogadhatónak tartja az országgyűlési bizottságok vitáin felmerült javaslatot, miszerint ne egységes, hanem a törlesztés összegéhez kötött, és ezáltal megfelelően differenciált kamatadót állapítsanak meg. Az állami kompenzáció kialakításánál figyelembe veszik, hogy a 70 évesnél idősebbek, a többgyerekesek, illetve az alacsony jövedelműek terhei ne növekedjenek. Mindez a társadalom legrászorultabb rétegeinek - ez a teljes lakosság egyharmadát jelenti — nem okoz többletterheket, ám az átlagjövedelmet meghaladók esetében - azaz a társadalom kétharmadánál — kétségtelenül növekednek a terhek mind a bérlakásban élők, mind a lakástulajdonosok körében. Kedvező eleme a rendszernek, hogy a lakás nélküli fiatal családok 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak. A kormány nevében kérte a képviselők megértő támogatását. Nagyiványi András az építési és közlekedési bizottság nevében véleményezte a lakásgazdálkodási koncepciót. Elmondta: a bizottsági viták során a testület tagjai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormánykoncepció tartalmaz ugyan elfogadható elemeket, de a jövő évi intézkedési javaslatok, elsősorban a lakossági terhek nagymérvű növekedése miatt elfogadhatatlanok. 1 Az állami lakásfenntartás mai rendszere korszerűtlen, az érdekeltségi viszonyok ellentmondásosak, a lakosság általában elégedetlen. A gazda szerepét a jelenlegi ingatlan- kezelő vállalatok nem tudják betölteni. A kialakult helyzet azt bizonyítja, hogy az állami tulajdon monopóliuma a lakásfenntartásban sem vált be. A lakásfenntartás és -gazdálkodás területén is átfogó, más területek 'reformintézkedéseivel összehangolt lépésekre van szükség, amelyek lényege a valóságos tulajdonosi érdekeltség helyreállítása. Ami a lakbéremelést illeti, a bizottság elfogadhatatlannak tartja a kormány javaslatát, s azt ajánlja az Ország- gyűlésnek, hogy a lakbéremelés mértéke 1990. február elsejétől átlagosan 35 százalék legyen. A lakbéremelést differenciáltan célszerű végrehajtani, hogy a komfort nélküli és félkomfortos lakások bére ne változzon, a jobb minőségű lakásoké azonban az átlagosnál nagyobb mértékben nőjön. A lakbéremeléssel egyidőben indokolt a kiemelt övezetekbe tartozó lakások lakbértöbbletének felső hotárát kétszeresére növelni. A bizottság indokoltnak tartja a kedvezményes kamatozású hitelek .tóimogafásának fokozatos csökkentését, azonban egy olyan megoldást javasol, amely kisebb terheket (Folytatás a 3. oldalon) w KözületeUy figyelem! A Pécsváradi Áfész vas-műszaki boltjába ismét érkezett 5—10 literes és hordós fagyálló. Tel.: Pécsvárad, 66. A/2-es, két szint nyomó DOMINANT OFSZETGÉP eladó Telefon: 52/18-864. Nyugatnémet és holland importból származó használt vegyes ruhaneműk különféle eredeti csomagolásban kis- és nagytételben eladók, viszonteladóknak is. Érdeklődni lehet: Bárdos Sándor hálózatszervezőnél a 185-0232, 185-0298, 185-0406 telefonszámon.
