Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-14 / 345. szám

1969. december 14., csütörtök Dunántúlt napló 5 Körzetszáma 70-es — Péntekéi« mar hívható Elkészült a szigetvári telefonközpont Péntektől ismét gyarapodik a távhívásba bekapcsolt bara­nyai települések száma. Reg­gel 8 és déli 12 óra között a posta elvégzi a szükséges átkötéseket, ezt követően a 70-es körzetszámon jelentkezik Szigetvár és körzete, ahol több éves munkával közel öt­szörösére bővül a telefonellá­tottság. Az új szigetvári telefonköz­pont része annak a mintegy 300 millió forintos nagyberu­házásnak, amelynek célja lesz távközlésének fejlesztése. A mikrolánc és a telefonközpont elkészülte után kerül sor a hálózat további bővítésére. Erre a tervek szerint mintegy 30-32 millió forintot költenek, és ez teszi lehetővé, hogy a körzetben a jelenleg alig több mint ezer telefonnal szemben, 4800 készülék működhessen. A hálózatépítést követően elsőként a kötvénytulajdono­soknál szerelnek fel új tele­font. Amint azt a Pécsi Pos­taigazgatóságon megtuduk, a beruházás többe kerül a ter­vezettnél, ennek ellenére a határidőket tartani tudják. A két és fél éves munkában szá­mos fő. és alvállalkozó vett részt. Köztük például a BHG, a Híradástechnikai Vállalat, a Telefongyár, a Magyar Ká­belművek, a Pécsi Postaigaz­gatóság hálózatépítő üzeme, a Baranya Megyei Távközlési üzem, valamint a Kaposvári KÉV és a Drávamenti Vízgaz­dálkodási Társulás. Az új telefonközpont üzem­be helyezésével megváltozik Szentlőrinc, Bükkösd és Sza­badszentkirály körzetszáma. Péntektől telefonálás szem­pontjából ezek a települések is Szigetvárhoz tartoznak. Az átcsoportosítással a postai szakemberek szerint a pécsi körzet túlterheltsége miatt van szükség. A változásért cseré­be azt ígérik, hogy például Szentlőrincre a korábbinál jóval könnyebben lehet majd telefonálni. Elképzelések szerint a szak­emberek péntek délig végez­nek az átkapcsolással. A 70- es körzetszámon hívható Szi­getvár és környéke, valamint a pécsi központból ide áttett három település. A távhívás­ba bekapcsolt állomások hívó­számairól a pécsi vagy a szi­getvári tudakozó ad felvilágo­sítást a 09-es telefonszámon. F. D. A felvásárlási láz nem segít Hiányzik a fűszerpaprika a boltokból Pirospaprika-árus a pécsi vásárcsarnokban Fotó: Proksza László Tsz-kongresszus Elégedetten tért haza a baranyai küldöttség Kedden, háromnapos munka után véget ért a termelőszö­vetkezetek kongresszusa. A végeredményről, a határozatok­ról természetesen eltérő érté­keléseket hallani. Margittá! Miklóst, a Baranya Megyei TESZÖV nemrégiben ímegvá- 'asztott titkárát arról kérdez­tük, hogy csalódottan, vagy elégedetten tért-e haza a 77 tagú megyei küldöttség. — Három fő kérdést tárgyal­tunk meg. Egyik, hogy milyen agrárpolitikát támogatunk, a másik a szövetkezés jövője, a harmadik pedig az új érdek­képviselet létrehozása volt. Gozdasági szempontból igen kritikus kérdés, miként alakul az ágazat jövedelmezősége a 'jövőben. Ha megvalósulhat az, amire Hütter Csaba miniszter ígéretet tett - hogy az elkö­vetkező három évben az ága­zat jövedelmezőségét a kor­mány a nyolcvanas évék ele­jének szintjére alkarja emelni — akkor, reményeinknek meg­felelőnek tekinthetjük a hozott állásfoglalást. Ebben egyéb­ként nemcsak a megyei kül­döttség, hanem a kongresszus többsége is egyetértett. — A szövetkezés jövője kér­désében? — Ebben mór meg'ehetősen eltérő vélemények fogalmazód­tak meg, főképp a tulajdonre­form, a földkérdés vonatkozá­sában. 'Mindez persze nem cso­da, hiszen tolón ez volt a leg­fontosabb téma, amely megvi­tatásra került. Akik most úgy értékelik, hogy o kongresszus nem a reformerők győzelmével zárult, azok éppen emiatt a pont miatt, az ebben hozott döntés miatt vélekednék így A szélsőséges vélemények szé- ■rint o teljes szövetkezeti föld­tulajdon nevesítésére sort kel­lene keríteni, a másik véle­mény, amelyet a megye is képviselt — valamint a kong­resszusi 'határozat alapján már mondhatjuk, a többség —, hogy mindenképpen el kell in­dulni a valódi szövetkezet, a valódi tulajdonlás felé, de ezt fokozatosan kell megvalósítani. — Miiként értékelték az új érdekképviseletről szóló hatá­rozatot? — Az új érdekképviselettel kapcsolatban a megyei kon­cepció egyértelműen az volt, hogy az a szövetségek szövet­ségeként működjön, hogy nyi­tott tegyen. Ezt hozta- a ható^ rozot, így elmondhatjuk, hogy o megyei küldöttség mindhá­rom kérdés vonatkozásában elégedetten térhetett haza o kongresszusról. Balog W. Gondot okoz idén a közel­gő disznóvágásokhoz is nél­külözhetetlen fűszerpaprika be­szerzése. Nincs kellő mennyi­ség a boltokban, így virágoz­hat a maszek spekuláció. En­nek viszont egyenes következ­ménye, hogy a termelők nem adják le a teljes megtermelt mennyiséget, ami a vállalatok gondjait nehezíti. A legfőbb beszerző Bara­nyában a Mecsek Füszért, ahol különösen a harmadik és ne­gyedik negyedévben okoz problémát a fűszerpaprika be­szerzése. Az áru ugyan Sze­gedről és Kalocsáról is folya­matosan érkezik, de ez jóval kevesebb, mint a vásárlói igény. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szokásos 180 tonna helyett eddig leszállí­tott 200 tonna még mindig nem elég. Markó Józsefné, a Mecsek Füszért főosztályveze­tője szerint idén 25—30%-kal még nőtt is az igény a fű- szerpaprikára, amit csak az erőteljesebb importtal lehet ellensúlyozni. Baranyába az első fél év­ben 165 tonna fűszerpaprika érkezett Szegedről, a paprika­feldolgozó vállalattól, ami sokkal több volt, mint az igé­nyelt mennyiség. A második félévben viszont valóban nem tudták teljesíteni a Mecsek Füszért igényeit a szegediek, ami Nohóczky Endre kereske­delmi igazgató véleménye szerint nem az ő hibájuk.-A nagykereskedelem'egy­re kevésbé foglalkozik a kész­letezés problémájával, vagyis nem adják le időben az igé­nyeiket. A Mecsek Füszért például az első negyedévre nem kért egyáltalán fűszer­paprikát, mi pedig nem tud­juk nekik visszamenőleg biz­tosítani ezt a mennyiséget. Mivel a paprika romló áru, a készlettől szabadulnunk kell, jobb megoldás nem lévén: ex­porttal. A maszek őrlésű pap­rika ugyan jelen van a bel­földi piacon, de ezt nem ve­hetjük figyelembe o nem azo­nos minőség miatt. A vásárlói igény megnöve­kedését a kereskedelmi igaz­gató a hisztériával és az en­nek köszönhető túlbiztosítással „Ez a dadából, klasszikus jazzból építkező világ valami­féle kortárszene, amely annyi­ban érthető és élvezhető, amennyiben a kor — omélyben létrejött - olvasható" - mind­ez Jaap Bionk, valamint a Baba OEMF együttes tegnapi előadására invitáló szórólapon. A holland zenészek a- pécsi magyarázta, ami nem hogy nem segít, még rontja is a belföldi ellátás gondjait, és a jövő évre vállalt mennyiség terveit. Művészetek Házában adtak ízelítőt az avant garde műfajá­ból. Bár Budapesten hét fellépést vállaltak, a fővároson kívül csak a pécsi közönség előtt mutatkoztak be a világhírű vendégek. Jaap Bionk, a 'hangművész leghíresebb produkciója az Ursonate (ősszonáta), amelyet Kurt Schwitters nyomán do'go- zott fel. — Az „Ursonate”-án kisebb kihagyásokkal évekig dolgoz­tam, Nem csupán a szöveg el­sajátításán; minden sornak, „mondatnak” meg kellett ta­lálnom a „jelentését”, külön­ben az előadás felületes és üres, mondandó nélküli ma­radt volna. A 36 éves művész világszer­te igen változatos helyeken lép fel, az utcától az iskolá­kon át, különböző zenekarok­ban iSi |gy tagja például a Baba OEMF együttesnek is, akikkel tegnap Hugo Ball hat hangversét adták elő. A hang­szeres játékhoz, énekbeszéd­hez természetesen kapcsolódó mimika és gesztusrendszer az ősművészetet idézte fel darab­jaikban. —_ Érdekes - mondta Beöthy Balázs festőművész, a turné egyik szervezője —, hogy bár e versek 1916-ban keletkeztek, csak most e trión -keresztül ju­tottak el Magyarországra elő­ször ... Gyura B. SVÉD PADLÓSZŐNYEGEK NAGY MÉRET- ÉS SZÍN­VÁLASZTÉKBAN, KEDVEZŐ ÁRON KAPHATÓK AZ AGROKER ÁRUHÁZBAN. PÉCS, KÖZRAKTÁR U. 7/A. A Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése nyugdíjas-találkozót tart az Olimpia étteremben 1989. dec. 19-én 15.00 órai kezdettel, melyre minden nyugdíjasát szeretettel várja. Jaap Blink és a Baba OEMF együttes Pécsett Avantgarde est a Művészetek Házában Olyan, mint a kor... A vá rosszépítők közgyűlése elé A Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület 1989. de­cember 14-én, mo, csütörtö­kön 17 órai kezdettel tartja évi rendes közgyűlését a pécsi Művészetek Háza (Széchenyi tér 8.) nagytermében. Az 1983-bon alakult Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület viszonylag nem hosz- szú múltra tekinthet vissza, mégis tagadhatatlan, hogy a hat esztendő alatt tevékenysé­ge mind ismertebbé vált, és tanácsaikkal, javaslataikkal mind többen siettek segítségé­re, hogy egyesületünk fő célki­tűzését: városunk szépítését, történelmi és kultúrértékeinek védelmét megvalósíthassa. Ter­veink végrehajtásában a leg­nagyobb gondot jelentette szá­munkra a mindinkább elnehe­zülő gazdasági élet, amely né­ha megoldhatatlan probléma­ként megnehezítette, avagy el­odázta egyik-másik feladctter- vünk végrehajtását. Mindezek ellenére úgy érezzük, szükség- szerű az ez évi számadás még akkor is, ha egyik-másik rész­eredményünkről éppen ezen újság hasábjain időközönként beszámoltunk. Ebben az esztendőben egye­sületünk több olyan emléktáb­lával gyarapította városunkat, melyekkel azon pécsi neves 'honpolgárok nevét és emlékét kívántuk megörökíteni az utó­kor számára, akik maradandó alkotásaikkal hazánkban, né­ha külföldön is városunk jó hírnevét gyarapították. Ezen emléktáblák közül külön ki kell emelni az Angster Orgonagyár helyét megörökítő táblát. Régi tervünk vált ezzel valóra, hisz országunk nagy városaiban számos helyen föllel betők az Angster Gyár orgonái. Emlékét őrzi a pécsi Székesegyház éppúgy, mint a szegedi Foga­dalmi Templom, a budapesti Zsinagóga avagy a budapesti Zeneművészeti Főiskola. A nyá­ron avattuk fel Csekey István professzornak emléktábláját. Pécsett letelepült és meghono­sodott tudós jogi kari egyete­mi tanár nemcsak a közjog tanításával szerzett magának országos hírnevet, de 1964-ben megjelent: „Baranya és Pécs bibliográfiája" c. gyűjtemé­nye (amelyet már Vargha Ká­roly rendezett sajtó a'lá) a rendkívül értékes helytörténeti kutatás számára is kaput nyi­tott. Még ez év decemberében kívánjuk felavatni az ugyan­csak országos hírnevű jogász- professzor, Faluhelyi Ferenc emléktábláját, aki az állam­közi jog tanításával belföldön éppúgy, mint külföldön jelen­tősen gyarapította városunk hírnevét. A Kisebbségi Intézet felállításával lehetővé tette a belföldi és a hazánkon kívül élő nemzetiségek közötti elmé­lyült kulturális kapcsolatok megteremtését. Egyedülálló vállalkozásunk volt a pécsi köztemetőben nyugvó neves halottak névjegy­zékének elkészítése. Ennek ré­vén számba vehetővé vált a kiváló, a tudományokban, a sportban vagy más területen életükben élen járt pécsi polgá­rok emlékének megörökítése. A megvalósítás küszöbén áll a Zrínyi Miklós-szobor felállí­tása. Ezt a volt Hadapród Is­kola (ma az Orvostudományi Egyetem főépülete) előtt álló mellszobrot az 50-es évek ele­jén eltávolították. A pécsi ha­tárőrök a sérült szobrot, ahogy lehetett helyrehozták és lakta- nyájük udvarán elhelyezték. En­nek a szobornak a másolatát egyesületünk részben az ada­kozásból befolyt, részben a sa­ját költségére elkészíttette és a felállítására a jó idő beáll­tával sor kerül. A régi pécsiek több ízben hiányolták a régebben a Szé­chenyi téren elhelyezett me­teorológiai állomást, amely év­tizedeikkel ezelőtt valamilyen úton-módan a Dömörkapu előt­ti térre került. Többek kíván­ságát teljesítve a meteoroló­giai állomás a teljes felújtás befejezése előtt áll és a jó idő ibeálltával, a tavaszra vissza­kerül a Széchenyi térre, a Hild-udvar elé és az időjárási viszontagságokra kíváncsiak ott nézhetik meg, vajon esőre vagy szép időre számítha­tunk-e? Szólnunk kell orról az orszá­gos tapasztalatcseréről, ame­lyet augusztus 24—26 közötti időben tartottunk, s melyen több mint 100 város és falu küldötte jelent meg, hogy ki­cserélje és gyarapítsa a köz­ség- és városszépítés gondjoi- val-bajaival kapcsolatos ész­revételeit, munkalehetőségeit. Az elhangzott véleménynyilvá­nításokból kitűnően a belföldi és külföldi vendégek nemcsak jobban megismerték kincses Baranya és az évezredes poti- nájú .Pécs értékeit, műemlé­keit, hanem a közvetlen han­gulatú tapasztalatcserék útján lehetőség nyílott egymás mun­kaeredményeinek, sikereinek, kudarcainak őszinte feltárásá­ra is. Nem csak az egyesületbe tömörültek feladata óvni, fél­teni városunk tisztaságát, szel­lemi és anyagi értékét. Aki csak egy kicsit is pécsinek ér­zi magát, törekedjék gyarapí­tani városunk jó hírnevét, fi­gyeljen tisztaságára, kialakí­tott rendjére, s ne féljen fi­gyelmeztetni azokat, akik fe­gyelmezetlenül viselkednek, akik akár szándékosan, akár jóhiszeműen megfeledkeznek magukról, s szeméttel áraszt­ják el szép tereinket, utcáin­kat. A városi hatóságok hiába emelnek vétót, tilalomoszlopo­kat, ha a lakosság egy része mindezeket nem veszi figye­lembe, fittyet hány a rendelke­zéseknek, s nem veri vissza öntevékenyen a városunk szennyezettségét gyarapítókat. Akinek nem szépek a sétatér, a Széchenyi tér virágai, aki­nek nem tetszik a szép muzsi­ka, a kisgyermekek gügyögő beszéde, akinek nem tetszik a természet szivórványos játéka, az sohasem lesz lelkében ne­mes, célratörő pécsi patrióta. Dr. Marton István, a pécsi Városszépítő és , Városvédő Egyesület elnöke Matematikaverseny A novemberben meg­rendezett Fejér Lipőt me­gyei matematika csapat­versenyében a Nagy La­jos Gimnázium és a Ziper- novszky Károly Ipari Szakkö­zépiskola 'nyertek. Az egyéni verseny harmadik évfolyamán Egyedi Péter, a Leöwey Klára Gimnáziumból és Csökli Gab­riella a Pollack M. Építőipari Szakközépiskolából; a negye­dik évfolyamon Fekete András, a Kun Béla Gimnáziumból, Gerecs László, a Nagy Lajos Gimnáziumból, Zimmer Zoltán, a Kisfaludy Károly Gimnázi­umból és Szűcs Tamás, a Pol­lack Mihály Szakközépiskolá­ból értek el első helyezést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents