Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-13 / 344. szám

2 Dunántúli napló 1989. december 13., szerda Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa Új szövetség alakéit A mezőgazdasági szövetke­zetek VI. kongresszusa ked­den a Budapest Kongresszusi Központban az érdekvédelem­ről és az írásban kiadott alap­szabály-tervezetről nyitott vi­tával folytatta munkáját. Hetyei János, az érdekvé­delmi munkabizottság vezető­je, az adonyi Március 21. Tsz elnöke tájékoztatta a kong­resszust a bizottság munkájá­ról. Hangsúlyozta: a mező- gazdasági termelés jövedel­mezőségének romlása, a szö­vetkezeti modellváltás szüksé­gessége külön-külön is ele­gendő ahhoz, hogy a koráb­bi érdekképviseleti szervezetet új váltsa fel. Ezért a koráb­bi egypárti agrár- és szövet­kezetpolitika támogatása he­lyett jelenleg a többpárti ag­rár- és szövetkezeti reformki­hívások ellen vagy azok mel­lett kell állást foglalni. Ilyen viszonyok mellett szükség van egy olyan erős érdekképvise­leti szervezetre, amely közve. títeni tudja a mezőgazdaság­ban dolgozók véleményét, adott esetben követeléseiket. A vita sarkalatos kérdésé­vé vált. hogy az érdekvédel­mi szervezet egyáltalán mi. lyen termelői köröket képvisel­jen. Jó néhányon amellett kar­doskodtak, hogy a TOT utóda pusztán a termelőszövetkeze­teket fogadja be, míg mások — a többség - azon az ál­lásponton volt: ne zárják ki körükből a kistermelőket és az állami gazdaságot sem. Ezt az is indokolja, hogy közülük már jó néhányon tagjai let­tek a mostani kongresszus elő. készítő szakaszában újjáala­kult területi érdekvédelmi szö­vetségnek. Az alapszabály tárgyalása­kor a kártalanításról és a re. habilitációról folyt éles vita. A küldöttek főképpen azt mér­legelték, hogy kit és milyen mértékben volna jó az el­szenvedett sérelmekért kárta­lanítani. Néhányon szinte kö- vetelésszerűen álltak ki amel­lett, hogy legyen mindenre kiterjedő anyagi kártérítés, mások részleges megoldásra gondoltak, míg többen az anyagi térítés minden formá­ját elvetették, belátva, hogy erre sem a szövetkezeteknek, sem a társadalomnak nincs elég pénze. Az erkölcsi meg­követéssel viszont mindenki maximálisan egyetértett. A vita végeztével a kong­resszus elfogadta a TOT utó­daként létrejött Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének alap­szabályát, létrehozva ezzel a szövetséget. Ezt követően ha­tározatot hozott, amelyben - egyebek között - leszögezik, hogy a mezőgazdasági alap- tevékenység vagyonarányos nyeresége érje el az iparét, méghozzá ne a kormányzat ál­tal ígért három év alatt, ha­nem előbb. A dokumentum ..megállapítja: a szövetkezeti tulajdonban lévő földeket a tsz-ek az államilag előirt mó­don és áron váltották meg, ezért nincs sem törvényes, sem erkölcsi alap arra, hogy ezek értékét a szövetkezetektől utó­lag bárki is követelje. A kong­resszus leszögezi, hogy a szö­vetkezeti vagyon a tagok tu­lajdona, éppen ezért egyet­ért azzal, hogy a közgyűlés a teljes vagyont a tagok között akár száz százalékig is neve- sítheti. Az állami vagyon valós tartalmát és fogalmát tisztáz­ni kell, ugyanis ezt a szövet­kezetek állami támogatásként és nem tőkejuttatásként kap­ták, így nem terhelhetők já­radékfizetési kötelezettséggel. Állást foglaltak a küldöttek abban is, hogy a korábbi hi­bás gazdaságpolitika miatt a felszámolás küszöbéig jutó tsz-ek 1990. január 1-jétől ré­szesüljenek hitelvisszafizetési moratóriumban, és töröljék ka- matterheiket. A közvélemény eddiginél jobb tájékoztatása érdekében - javasolják agrártelevízió és agrárrádió létrehozását, to­vábbá azt is indokoltnak tart­ják, hogy a nemzeti televízió és rádió felügyelő bizottságá­ban az agrárágazat képvise­lője is helyet kapjon. A kongresszus úgy döntött, hogy határozatát eljuttatja az Országgyűlésnek, a Miniszter, tanácsnak és a Nemzeti Ag­rár Kerékasztalnak, azért, hogy e dokumentumot tekintsék tár­gyalási alapnak a mezőgaz­daságot érintő intézkedések meghozatalakor. A kongresszus megválasz­totta az érdekképviselet tiszt­ségviselőit. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének elnöke Nagy Tamás, a gyáli Szabad­ság Tsz elnöke, főtitkára Ele- ki János lett. Az ellenőrző bi­zottság elnökévé Hetyei Já­nost, az adonyi Március 21. Tsz elnökét választották. Margittal Miklós felszólalása T»gnop délelőtt az érdekvédelem lövőjéről, szerepéről fejtették ki vé­leményüket a kongresszuson felszó- lelök. Harmadikként Margittal Miklós, a Baranya megyei TESZOV titkára lépett a szónoki emelvény­re. Tervezett beszédén rögtönözve módosított, ugyanis Pallér Endre (Somogy megye küldötte, a har­céi tsz elnöke) az együttgondol­kodás szép példájaként pár perc­cel előbb elmondta azokat a meg­állapításokat, amelyeket a bara­nyai küldött papíron már megfo­galmazott. (Külön kell választani a politikai, a gazdasági és a ha­gyományos szövetségi érdekképvi­seletet. Az ográrszövetség vigye a politikai, az agrárkamara a gaz­dasági vonalat, a szövetség pedig a föltárt gazdasági és politikai ér­dekeket képviselje a kormánnyal szemben. Ez a hármas rendszer működik a piacgazdaságú országok­ba*** egy társadalmi-politikai-gazda­sági fejlődés eredményeként.) Mar­gittal Miklós, miután megerősítet­te a somogyiak álláspontját, a baranyai küldöttek nevében tett több javaslatot: a kongresszus be­fejezése után 'alakuljon egy-egy munkabizottság az új szövetkezeti érdekképviseleti törvény kidolgozá­sára, a kamarai törvény előkészí­tésére (ez a munkabizottság egy­ben tegyen javaslatot a kamarai intézményrendszer működésére is), volomint jöjjön létre egy deregu­lációs bizottság, omelyik gyakor­lati oldalról tárja fel a jogi sza­bályozás negatívumait I Végezetül az újonnan létrejövő szövetség ne­vére tett javaslatot a baranyai kül­dött, támogatva az alapszabály­tervezet C-változatát: hívják Mező- gazdasági Termelők Szövetségének az új érdekképviseletet, már a névben is kifejezve, hogy nemcsak az üzemgazdálkodók, hanem a magántermelők szövetségről, a két szféra egybetartozásáról van szó. Ki kit képvisel? Óriási felháborodást keltett a TOT-kongresszus küldöttel köriben a Falurádió hitfii adóra, ami­kor ii arról belliitek, hogy a kongresizus nem mái, mint el­nökök fclubfoglolkoiása. Ugyani! a< irdekkipviselet megúiitáiára hivatott tanácskozás riiitvavünek kith orma da tii-elnök. Ugyoneiirt a Mogyor Hírlap elnöki oaferen- ciánok minöiitette ai öliiejö.- telt. Valóban: a mandátumviii- gáló biiottióg odatol li ezt mu­tatták. ín li megjegyeztem a •zámakat, de a véleményem az, hagy menza túl rogyunk már azon a „hói kantákon", amikor az zzámftott, hány fejónó, hány traktorai «an a küldöttek között. Molt már remélhetőleg az a fontai, hegy ki mihez irt, mi ran a lejében I Mert az érdek- kipviieleti iterepre ki lenne al­kalmazóbb, mint a vólaiztái út­ján elnöki beoiztáiba került em­ber, hiizen nálánál jobban len­ki lem iimeri a izöretkezet gond­ját, baját a mezőgazdáiig! üzem működét! körzetiben élők, a vi­dék lakanágának helyzetit? Az egypárti nogypolitika kiizolgálá- lára alkalmai volt a itatiiztikai izempontok alapján vólaiztott küldött, a mai rendizer viizont máit követel I A tanácskozásról tudósított L Csépányi Katalin NAGYVILÁGBAN Új pártok Szerbiában? A Tanjug hírügynökség ked­den rövid hintsen közölte, hogy belgrádi értelmiségiek egy cső. portfa elhatározta a Szerb De­mokrata Párt megalakítását. Felhívásukban hangoztatják, hogy a pártnak tagja lehet mindenki, aki magáénak vall­ja a „régi szerb demokratikus hagyományokat". A Tanjug nem tett említést arról, hogy a szerbiai hatósá­gok bejegyezték vagy bejegy- zik-e az új pártot. Az AP értesülése szerint a Szerb Szocialista Ifjúsági Szö­vetség egy csoportja létrehoz­ta a Mozgalom a Demokrati­kus Megújulásért nevű pártot. Az amerikai hírügynökség szin­tén nem számolt be róla, hogy a haltóságok engedélyezték-e a mozgalom működését. Horn Gyula Brüsszelben Brüsszelbe érkezett kedden Horn Gyula, hogy a Lengyel- ország és Magyarország re­formjait támogató 24 ország első miniszteri szintű értekezle­tén kifejtse a magyar állás­pontot. A magyar diplomácia veze­tője az MTI brüsszeli tudósító­jának orra a kérdésére vála­szolva, hogy miként értékeli a 24-ek által megkezdett akciót és mire számít Brüsszelben, ki­jelentette: — A 24-ek elviekben és bi­zonyos konkrét támogatóst is megfogalnfazva kifejezték, hogy nagy rokonszenvvel viseltetnek a magyarországi átalakulás iránt. A szerdái értekezleten várhatólag megerősítik, illetve kidolgozzák azokat a döntése­ket, amelyek meghatározzák, hogy együttesen és külön-kü­lön milyen támogatóst nyújta­nak ehhez az átalakuláshoz. Én a magam részéről igyek­szem szerdán hitelesen 'bemu­tatni a magyarországi helyze­tet, a demokratikus átalakulás eredményeit, illetve azokat a súlyos nehézségeket, amelyek főképpen gazdasági és szociá­lis téren jelentkeznek hazánk­ban. A szerdán délelőtt tíz óra­kor kezdődő tanácskozás előtt a magyar külügyminiszter nap­tárán két fontos megbeszélés szerepelt. Kedden késő estére tűzték ki a Nemzetközi Valuta­alap főigazgatójával, Michel Camdessus-vel való találkozót. Arra hivatalos volt dr. Bartha Ferenc is, a Nemzeti Bank el­nöke, aki már hétfőn a belga fővárosba érkezett és az Euró­pai Közösség illetékeseivel tár­gyalt a tizenkettek által kilá­tásba helyezett kölcsönről, és Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára is. Michel Camdessus szerdán - a támogatásban szerepet játszó más nemzetközi intéz­mények képviselőivel együtt - részt vesz a 24-ek értekezle­tén. Az Európai Közösség a lengyel stabilizációs alapra és a magyar kölcsönre szánt egy. egy milliárd dolláros nagyság- rendű összegeket attól teszi függővé, hogy előzőleg meg­egyezés jöjjön létre a Nemzet­közi Valutád lop és a két or­szág között a gazdasági egyen­súly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről. Az IMF-fel folytatott tárgyalások helyzeté­ről kiszivárogtatott borúlátó ér­tékeléseket mind a Valutaalap, mind a magyar kormány kép­viselői cáfolták. A 24-ek érte­kezletén Michel Camdessus beszámol majd a két ország­gal folytatott tárgyalások hely­zetéről: beszámolója általános­ságban is befolyásolhatja a továbbiakat. Az MSZP közleménye Az MSZP országos irodája a párt székházában a Magyar Rádió kérésére - nyitott ház­ként - helyiséget biztosított a szilveszteri műsor felvételéhez. Ehhez személyes részvételre meghívót kaptak a magyaror­szági pártok képviselői. A rendezvény végén a Magyar Október Párt képviselői nem voltak hajlandók elhagyni a termet. Azt a feltételt szabták, hogy csak abban az esetben távoznak, ha párthelyiséget biztosítanak számukra. Az MSZP gondnoksága több alka­lommal kérte távozásukat. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy a kérés teljesítésére csak a kormány jogosult. A Magyar Október Párt képviselői ennek ellenére nem hagytak fel jog­sértő fellépésükkel. Vasúti katasztrófa Bulgáriában Kedden reggel súlyos vasúti katasztrófa történt Bulgáriában. A Szófiából Várnába közleke­dő 201. számú expresszvonat mozdonya, postavagonja és három utasszállító kocsija Ro­man település közelében kisik. lőtt. A baleset kedd déli adat szerint — 15 ember halálát és mintegy 100 sebesülését okoz­ta. A sérülteket Mezdra, Vraca és Bjala Szlotina kórházaiba szállították. A szófiai Pirogov baleseti kórházból több cso­port utazott azonnal a helyi egészségügyi intézmények se­gítségére, amiből arra kell kö­vetkeztetni, hogy sok a súlyos sérülés. A közlekedés ezen a pályaszakaszon szünetel. 1 Pécsett, a Bokor utcában, ZÖLD . TERÜLETTEL, IQCNVES KIVITELŰN megvalósuló fitt. + tetélét-beépi- léiial 112 m' ALAPTERULETO LAKA- . SOKRA, a honájuk tortáié 12 m* alapterületű garóisokkal agyüti leq- alább 30% .141.g l*lli*téióv*l vé- . t.li jeget biitoiitunk. ELŐLEG UTÁN KAMATOT TERÍTÜNK I IRÁNYÁR: lakói 2 *10 000,- Ft, garázs áfával 140 000,— Ft. VARHATÓ BEKÖLTÖZÉS: I. ütem 19*0. jtilfui, II. Utam 1**0. oktábar. JELENTKEZÉSEKET 19*9. d.ember 13-ig fogadunk *1. . Részletes felvilá­gosítással, tervek bemutatásával . készséggel állunk ügyfeleink ren­delkezésére. (In- _ gatlanértékesitési csoport, Pécs, Rálsóczi út 44. Tel.: 11-280.) i i I Ki ölte meg Lakos József szentesi rendőrkapitányt? Befejeződött a Lakos József szen­tesi rendőrkapitány 1946-os meggyil­kolásának körülményeit tisztázó tényfeltáró vizsgálat, amelyet a leg­főbb ügyész rendelt el azt köve­tően, hogy a Független Kisgazda- párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete kérte az igazságügy-mi­nisztertől a máig rejtélyes ügy ki­vizsgálását. A megállapításokról dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész he­lyettes és dr. Kis Éva, a tényfeltá­ró vizsgálat vezetője kedden sajtó­tájékoztatón számolt be. Bevezető­ben leszögezték: az ügyészségi vizs­gálat már nem célozhatja a bünte­tőjogi felelősségrevonás megalapo­zását, erre ma már nincs lehető­ség, mivel a cselekmény büntethe­tősége elévült. A politikai és mo­rális tanulságokat azonban le lehet és le is kell vonni. A vizsgálat el­sődleges célja tehát az volt, hogy a korabeli iratok alapján rekonst­ruálja az eseményeket, valamint megállapítsa, annak idején milyen intézkedések követték a gyilkossá­got. A kutatások azonban csak részben jártak eredménnyel, ugyan­is meglehetősen hiányos iratanya­got sikerült beszerezni. Ezenkívül két Izemélyt meghallgatott a Leg­főbb Ügyészség. Mindenekelőtt arra igyekeztek választ kapni, hogy ki is volt Lakos József, s miért kellett meghalnia. Lakos Józsefet 1940-ben helyezték a szentesi kapitánysághoz, s 1944- ben bízták meg annak vezetésével. 1945 májusában internálták. Emiatt több országgyűlési interpelláció hangzott el, s ennek eredménye­ként 1946. február 16-án az inter­nálótáborból kiengedték. Néhány nappal később, március 7-én éjjel a szentesi kórház idegosztályán négy álarcos férfi több késszúrással, gép­pisztolylövéssel meggyilkolta. A rendőrkapitány megölésének in- ditóokait tekintve több, egymással összefüggő körülmény merült fel. Ma már azonban nem állapítható meg, hogy ezek közül melyek voltak túl­súlyban. Kiderült, hogy Lakos József több, későbbi MKP-tag ellen is intézke­dett, nagyrészt köztörvényes bűn- cselekmények elkövetése miatt. így Dodi Imre korábbi tyúklopásáról is tudomása volt. Dadi a felszabadu­lás után Csongrád megyei párttit­kár, majd nemzetgyűlési képviselő lett. Tehát neki is érdekében állt, hogy a rendőrkapitány ne hozza nyilvánosságra múltját. A rendelke­zésre állé iratok alapján megálla­pítható, hogy Dadi Imre, Wachs- mann István és Mikecz János, az MKP szentesi vezetőségének tagjai több társukkal különféle terveket dolgoztak ki Lakos József félreálli- tására. A cselekmény elkövetése után 10 nappal Péter Gábornál jelentkezett hat férfi, akik magukra vállalták a gyilkosságot. Előadásuk szerint nem tudták mit cselekszenek, maguk előtt látták Lakost, aki régen po­litikai detektív volt, aki kommunis­tákat és szocialistákat fogott le, ki- noztatott. Ezért elhatározták, hogy megölik. Ellenük a vizsgálat meg­indult, a nyomozást július 4-én ren­delték el. Gyanúsítottként ‘ kilenc sze­mélyt hallgattak ki, akik egybe­hangzóan vallották, hogy négyen mentek be a kórterembe, hármon pedig kint várakoztak. A 19 éves Dobronyai János előbb tőrrel meg­szúrta, majd az ugyancsak 19 esz­tendős Izsák András kétszer bele­lőtt. Az egyik vallomás szerint Dadi központi utasításra hivatkozva adott utasítást a bűncselekményre. Azt, hogy Lakos József valóban a kom­munisták ellensége, fasiszta volt-e, meg sem próbálták bizonyítani. A Dadi Imre és társai ellen in­dult eljárás a nyomozás megszün­tetésével zárult, a köztársasági el­nök közkegyelme alapján. Eszerint: ,.kegyelemben részesülnek azok, akik a demokratikus átalakulás előtt uralmon volt politikai rendszer há­borús vagy népellenes ténykedései miatt keletkezett felháborodás hatá­sa alatt, vagy abban a meggyőző­désben, hogy a demokratikus át­alakulás ügyét szolgálják, s 1946. augusztus 1-ig bűncselekményt kö­vettek el, s emiatt jogerősen el­ítélték őket, úgyszintén azok is, akik ellen ilyen bűncselekmény miatt kell eljárást inditani, vagy folytatni." A rendolkezésre álló népbirósági iratok szerint egyébként a nyomo­zás háborús bűncselekmény miatt indult, amit később minősítettek gyilkossággá. Kétségek merültek fel az iránt, hogy valóban ők követték-e el a gyilkosságot. Ezt azonban ma már 43 év távlatából kideríteni nem le­het. Nyomozást folytatni az ügyben nem lehet, a jogszabályok alapján. Az MKP legfelső vezetése - mi­vel az ügyben a Csongrád megyei párttitkár, illetve vezető kommunis­ták is érdekeltek voltak — nyomban vizsgálatot rendelt el, s kilenc személy - kivéve Dadi Imrét - ki­zárták a pártból. Dadi, valamint másik kilenc személy tagságát fel­függesztették. Mikecz János városi párttitkár szerepét — akinek tagsági viszonyát ugyancsak felfüggesztették - teljes egészében nem tárták fel. (Dadi Imre egyébként 1985-ben hunyt el, a XVI. kerületi pártbizott­ság saját halottjának tekintette. Mi- kecz János — több magas állami kitüntetés tulajdonosa - 1988-ban halt meg, a Szentesi Ki kicsoda 7 kiadványban a város büszkesége­ként említik. Dadi Imrét egyébként 1952-ben háborús bűntett miatt 8 évi börtönbüntetésre Ítélték, mert 1944-ben besúgása alapján két sze­mélyt internáltak. 1957-ben perújí­tás során felmentették.) A sajtótájékoztató résztvevőit - az újságírókat, egy akkori szemto* nút, egy történészt, s az áldozat testvérét — mindenekelőtt az foglal­koztatta, miért nem hallgatta meg az ügyészség a négy ma is élő gyanúsítottat, illetve olyan szemé­lyeket — például Gáspár Sándort, Péter Gábort akiknek tudomásuk volt az ügyről. Nyíri Sándor meg­ismételte: nem nyomozást folytat­tak, hanem tényfeltáró vizsgálatot, s ennek keretében erre nem volt lehetőség. Népi küldöttek kongresszusa kezdődött Moszkvában A népi küldöttek 2. kong­resszusa keddi ülésén úgy dön­tött, hogy most nem nyit vitát az alkotmánynak az SZKP ve­zető szerepét kimondó cikke­lyéről és csak a választó so kát érintő alkotmányos cikkelyek módosításával fog foglalkozni. Nem tűzi napirendre az egyes társadalmi szervezeteknek elő­jogot biztosító 7. cikkely mó­dosítását, mint ahogy nem kez­dik meg a gazdasági és poli­tikai reformokhoz szükséges törvények elfogadását akadá­lyozó cikkelyek fel ül vizsga látót sem. A döntés érteimében at az álláspont kerekedett felül, amely az átfogó alkotmányre­formot szorgalmazza ugyan, de azt csak a folyamatosan meg­valósuló változásokat követően, nagyobb előkészítéssel kívánja elvégezni. A kongresszus (kedden a 2245 küldöttből 2106-an voltak jelen) 1138 szavazattal 839 ellenében elutasította azt, hogV napirendre tűzzék a párt ve­zető szerepéről rendelkező ha­todik cikkely megvitatását. Karácsonyi kozmetikavásár LUX szappan 38,- Ft/db, IMPULS INCOGNITO 180,- Ft/db, IMPULS TUSFÜRDŐ 130,- Ft/db, ELIDA BOROTVAHAB 115,- Ft/db. KERESSE: az Élelmiszerkereskedelmi V. ABC Áruházaiban, a Konzum Áruházban, a TSZKER Sallai utcai csemegeboltjában, a Vadász utcai MINI ABC-ben. Olcsóbb, mint Bécsben!

Next

/
Thumbnails
Contents