Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-10 / 341. szám
„Evlia Cselebi talált ott először zsidókat" Izraeli múzeum „agya" Pécsről Pécs nem világváros — hittem egészen addig, amíg nem jutottam el Izraelbe. A furcsa megállapítás magyarázata tényszerűen igazolható. Vendéglátóim elsőként a Tel-Aviv-i „Diaszpóra Múzeum" meglátogctását szervezték meg, ahol a világ zsidóságával kapcsolatos történelmi emlékeket gyűjtötték össze, illetve ügyes maketteken, használati tárgyakon ismerhetik meg a látogatók a .múltat, egészen a Zsidó Állam jelenéig. A mellém adott idegenvezető imponáló tömörséggel fűzött megjegyzéseket az érzékletesen megelevenített kor- történeti emlékeikhez és — noha bizonyára sokadszor mondta el a szöveget — legkevésbé sem betanult hadarással. Egyetlen terem mellett akart elmenni, mondván, bogy ott a múzeum „agya" van, azaz egy számítógép-terem. Feltételezte, hogy egy újságírót nem túlzottan érdekel a modern technika, illetve a száraz tényszerűség. Magam sem tudom mi adott impulzust, de arra kértem, hadd próbáljuk ki: igaz-e, hogy a múzeum „agya" sokat tud a zsidósággal kapcsolatos távoli országok tényeiről is? Az idegenvezető leült az egyik gép elé és kérdezte: „Mivel tegye próbára a számítógépes dokumentációt?" Lévén pécsi születésű (eredeti nevem Lusztig Miklós), gondoltam, nézzük meg, mit tároltak a gépbe Pécsről? Az idegenvezető leütötte a négy betűt: „PÉCS", és néhány másodperc imúh/a megjelent az angolul kiadott szöveg. A következtetés: Izrael egy ilyen történeti múzeumában Pécs ilyen vonatkozású történelmét is nyilvántartják. Pálos Miklós Zsidók Pécsett Pécs (németül Fünfkir- ohen) város Magyarország déli részén. Evlia Cselebi, az ünnepelt török utazó talált ott először zsidókat (1663.) A 17. század végén, a katolikus egyház átalakításának idején, .a török megszállás vége után a zsidókat kiűzték a városból. Akkor (1692) a városi tanács ünnepélyes ígéretet tett, hogy Pécs városában többé nem vetheti meg lábát zsidó. Egészen 1788-ig nem is engedték meg, hogy zsidók telepedjenek le. Pécsett a megszervezett zsidó közösség 1840-ben jött létre, bár már 1827 óta volt temetőjük. Az első zsi- naqógát 1843-ban, a má-' sodikat 1869-ben építették, az utóbbi, amelyet építészeti műemlékké nyilvánítottak, még ma is áll. Pécsi rabbik voltak Israel Löw (1842—57), Alexander Kohut (1872-80), az „Anetzh ha-Shalem” mű szerzője. A. Ports (1889- 1916) az egyik legjelentősebb zsidó szónok Magyarországon, és Wallenstein Zoltán (1923—44). 1840-ben a zsidó lakosság 72. 1850-ben 385, 1910-ben 4126, 1930-ban 4030 és 1940-ben 3486 lélekszámát jegyezték fel. Az I. világháborúig a pécsi zsidóság jómódú volt, ft I ^ «ft II l ft I • lirrtuotnioMihu *>•9*1 rtrroa arm* nnowo orv rn "rto The Nahum GoMmaon Museum of the Jewish Diaspora incl the Abrahem & t el l- Spegr. Family fkdg köztük számos gyáros, kereskedő, vállalkozó, alkalmazott, kézműves. Az 1938 -39-es magyarországi zsidótörvények bevezetése után sokan, akiket megfosztottak megélhetésüktől, kétkezi munkások lettek. A pécsi zsidók részben saját anyagi erejükből, részben a „Wanderfuersor- ge" (segélyszervezet) segítségével németországi menekülteket segítettek. Lengyel- ország német megszállása után számos lengyel zsidó orvos érkezett Pécsre, akik a len- gyei hadseregben szolgáltak, őket is a közösség támogatta. Ugyanez év májusában a pécsi zsidókat gettókba zsúfolták és június végén szörnyű kegyetlen körülmények között Auschwitzba deportálták. A háború után 411 túlélő tért vissza. 1945-ben újjászervezték a hitközséget, amelynek 1971-ben kb. 500 tagja volt. Akadémiai dijat kapott egy pécsi hangszerész A szakma régi eszközeit gyűjti A szétszedhető lélekkulcstól a rizsszemégőig Parányi kis műhely egy pécsi panelház pincéjében. Itt dolgozik Gál György hangszerész, akinek egyszer az az ötlete támadt, hogy összegyűjti és megőrzi a hangszerjavítók régi, többnyire már elfeledett eszközeit. Később a gondolatot egy újabb tett követte: így született meg egy kihalófélben lévő szakma fényképes dokumentuma. A több mint félszáz oldalas tanulmány első díjat nyert az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának 1989. évi pályázatán. Az elismerést és a velejáró pénzjutalmat Gál György szombaton vehette át az akadémiai bizottság évadzáró ülésén. A pályadij odaítélésekor a szakemberek azt értékelték, hogy végre akadt valaki, aki nem a hegedűk titkát akarta megfejteni, e helyett egy olyan összeállítás készült, ami eddig még nem volt magyar nyelven. A dolgozatban szereplő tárgyak nagy része ma is megtalálható Gál György műhelyében. Az egykori zenetanárból lett hangszerjavító asz-, talán és polcán a mai szerszámok mellett jól megférnek a régi eszközök, pedig nem egy közülük már több mint egy évszázada használatban van. Ilyen például az a hangszerész lámpa, melyet már 150 évvel ezelőtt is használtak, és amely a Baján elhunyt Wetzl Nándor hagyatékából került a pécsi hangszerész birtokába. A műhely valóságos kis múzeum. A régi kétpofás fúró meglehet vagy 150-170 éves. a parányi, két centiméteres hangszerész ívgyalü első világháborús sárgaréz töltényhüvelyből készült. De a máig is használatban lévő menet vágó, a lombfűrész, a véső, vagy az ugyancsak sárgaréz tolómérő is megért már jó néhány emberöltőt. A szétszedhető lélekkulcstól a hibás hegedűk belsejének megviláqitására használt rizsszemégőig számos apróbb- nagyobb szerszám és eszköz sorakozik a műhelyben, ám mint Gál György elmondotta, a gyűjtemény még koránt sem teljes. Igaz, a dolgozat elkészülése óta két újabb darabbal gyarapodott a kollekció. F- °F&ílkeszobrok kálváriája Megszépült két fülkeszobor Pécsett. Ismét helyén van a kis Szent Teréz a Sarokház Cukrászda oldalfalában, a Majorossy utcában. Több rács, sűrűbb védőháló fedi, hogy az avatatlanok ne rongálhassanak újból. Még nagyobb kálváriát járt be az Elefárrtos-ház Szent Erzsébet szobrocskája, pár év alatt jó párszor összetörték, elvitték. Legutoljára egy 77 éves pécsi asszony segített, aki 42 évet szolgált gyógyszerészként egy katolikus orvosi misszióban Indiában, és kitette dédnagymamája szent szobrát az Elefántos-báz utcai falifülkéjébe. Mondani se kell, de összetördelték valakik. A porcelánszilá bkokkal, egy régi misekönyvvel, valamint fotókkal felkereste Szép Lehelt az Iparosház udvarában lévő műhelyében és megkérte, hogy varázsolja újjá a több mint százéves alkotást. A gyakorlati, modern tárgyakat készítő iparos keramikus nem ódzkodott és rövid időn belül társadalmi munkában mesterit, remeket alkotott és munkája idézi a régi mű formáit, színeit. Az Elefántos étterem dolgozóinak a segítségével az Er- zsébet-alak a fülkéjébe került. Vastagabb lett előtte a rács, üvegbetét óvja a romboló kezektől. Csokrok, időnként gyertyák sorakoznak a fülkék szegélyén. Eredeti pompájukban a parányi figurák. Cs. J. Radio mellett... Lapunk egyik cikkében — többek között — megjelent mintegy utalásként, hogy (nevétől eltekintek) X. Y. kőművesmester belépett az MSZMP-be. Mindenkinek szí- ve-joga belépnie abba a pártba, vagy szervezetbe, amelyikbe csak akar. Sokféle pártállású, hangú, jellegű lap jelenik meg manapság hazáinkban, de még soha egy sort sem írtak arról, hogy ki, miért lép be manapság egy pártba. Ez így van rendjén. De ez a demokratikus szemlélet sokaknak nem tetszik és a szólásszabadság örve alatt mocskolódáshoz fognak. Az említett cikkre azonnal érkezett hozzánk egy levél. Ebből idézek: „ ... a történelem szemétdombján a görények és patkányok között talán végre megtalálja méltó helyét...” Mármint az MSZMP-tagok között a kőművesmester. Az utóbbi években elég sok embernek sikerült megutáltatnia magát részemről, talán e levél szerzőjét is közéjük sarolEnnyi fáradtsággal inkább karácsonyi üdvözletét küldhetné szeretteinek -, ha egyáltalán ilyen embernek vannak „szerettei”. De nem hiszem. A gyűlölködő már eleve nem kerül közelebb senkihez, nem szerethet senkit. Csak ömleszti környezetére a szennyet: ehhez — s csakis ehhez - van rendkívül kifejlett képessége. BolMajd meglátjuk... hatnám, de nem teszem. Az alávaló jelzőket inkább magára a leváliróra testálnám, aki ráadásul még gyáva is, hiszen a levél névtelenül érkezett, gondolom azért, mert a patkány vagy éppen a görény nem tudja leírni a nevét. Nem is hoznám szóba az ügyet, ha nem tartanám elgondolikoz- tatónak: pszichológusok, vagy szociológusok egyszer tanulmányozhatnák, ml késztet egy embert arra, hogy hirtelen fog egy papírt, kóal- kaImatosságot, leül és megcímez valakinek egy piszkolódó levelet - név nélkül. dogtalan, szerencsétlen ember. Kedden a rádió riportere több járókelőt szólít meg az utcán, várva a választ kérdésére: „Tudja-e, milyen nap lesz holnap?" (Mikulás napja.) Von, aki tudja, van, aki nem, mindenesetre a hallgató jól szórakozik a hálás riporteri ötleten még ha nem is új találmány. Nos: „Tud- ja-e, hogy milyen nap lesz holnap?" - hangzik el ismételten a kérdés, mire egy férfi csöppnyi tűnődés után így válaszol: „Talán vasárnap. Nem vasárnap?” Boldog ember. Irigylem. Irigylésre méltó az a békés, nyugodt hangulat is, amely szinte áradt a Napközben műsor színhelyéről, Ausztria egyik egészen kis városkájából és lakóinak hétköznapjaiból. A városka lélekszáma mindössze 3500 fő. A polgármester - mondjuk úgy, hogy - „társadalmi munkában” végzi tisztségével járó feladatait, főállásán kívül. Hogy mire büszke? Többek között arra, hogy létesítettek egy gimnáziumot is, tornateremmel, egyebekkel. Megszólal egy beszálló-vendéglő ifjú szakácsa is. Harmincágyas a szálló: a vendéglőben felszolgáló pincérnő egyben a száló portása is, ám a szobák ágyneműit ő cseréli ki alkalmasint. A szakács: beszerző, előkészítő és természetesen főzi az étkeket. Az egész „vendéglátó egységben" összesen öt fő dolgozik. És megélnek. A mi állami és szövetkezeti vendéglátósaink — akik jártasak az ilyesmikben - kiszámíthatják: hasonló „üzemben" nálunk mekkora a személyzet? Igaz, a mieink is megélnek .., Szeretném, ha elhinnék nekem: néhány hónapja az jutott eszembe, hogyhogy még nem kezdték ki Horváth Edét, a Győri Rába Gépgyár vezérigazgatóját? Kikezdték. A gyár mosoni részlege (hajdani Kühne Mezőgazdasági Gépgyár) el akar szakadni Győrtől. A rádió híradásaiból csak néhány foszlány: „Sztrájkot indítunk, ha ekkor meg ekkor nem ... Horváth miért nem megy nyugdíjba? Horváth Edét le kell váltani... ! Diktátor...!” stb. Horváth Ede egy nyugati mintájú munkaszervezést és ügyvitelt honosított meg annak idején az üzemben. Munkafegyelem szigorú mértékei, jobb kereset, jobb munkakörülmények, fölfele ívelő termelési grafikon, kemény valutát szülő jó külföldi piac. A hazai nehézipar kiemelkedő istene volt Horváth Ede. A szakmában soha nem tudták megfogni. Most mégis kikezdték. Csak úgy. Ez a divat. Elsöpörni mindenkit, és akik nyomukba lépnek? Majd meglátjuk. Önálló informatikai szakszervezet alakult Szombaton a Közalkalmazottak Szakszervezete székházában az ország több mint 6 ezer számítástechnikai és informatikai dolgozójának megbízásából 40 küldött önálló informatikai szakszervezetet alakított. Az új önálló érdekvédelmi szervezet elsődleges célkitűzése, hogy a reálértelmiség e rétegének teljesítménye aktív gazdasági erővé, a társadalom által megfelelően elismert értékké váljon. Az alakuló ülésen a küldöttek elfogadták az informatikai szakszervezet programját és a laps za bá I yá t, Irinyii vání to ttok azon szándékukat, hogy részt vesznek a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetségének januári alakuló kongresszusán. Az informatikai szakszervezet ügyvezető elnökévé Pinczés Dezsőt, alel nőkévé Ughy Tivadart választották. Mi kell még? Ez a hölgy belga! Neve: Francoise Segal. Foglalkozása: színésznő. Legújabb főszerepe: Helga, a végzet asszonya című új tévédrámában. Találó! Az építész Freud December 1-jén Bécsben az Albertinában megnyílt Adolf Loos (1870—1933) építész terveinek kiállítása. Az 1990. január 25-ig nyitva tartó tárlatot ajánljuk a modern építészet híveinek. A Die Presse szerint Loos olyan meghatározó egyéniség az építészetben, mint Freud volt a lélektanban. Hosszú, boldog szombat Gabriel Garzia Marquez: Nehéz szerelmek című regényéből készült Hosszú, boldog szombat című spanyol tévéfilmet a közvéleménykutatók sze rint mintegy nyolcvanötször annyian látták, mint ahányon a világhírű szerző legismertebb regényét, a Száz év magányt eddig olvasták. Hja kérem, a műélvezetben a kényelem és a látványosság is meghatározó .elem. Dalmát lemez Kivételes közönségsikert ért el Jugoton egyik újabb korongja ,a legszebb, legvérbő- vebb dalmát népzenei válogatós hanglemeze. 4 vasárnapi Panoráma
