Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-10 / 311. szám

1989. november 10., péntek Dunántúli napló 3 Mohácson két eu alatt lehet lakast kapni Ülésezett a tanács végrehajtó bizottsága Bizonyára kevés településen mondhatják el azt, amit Mo­hácson: az 'igényjogosult la­kásra várók a kérelem beadá­sától számított két éven be­lül új otthonba költözhetnek. Ez a kedvező állapot már evek óta jellemzi a város lakásgaz­dálkodását. Mint a tanács végrehajtó bizottságának teg- tap tartott ülésén elhangzott, Q VII. ötéves tervidőszakban Qz előzetesen számítottnál 84- 9yel több lakás épül. A szá­mok tényszerűségét nézve tű­nődhetünk azon, hogy netán Óvatosságból aláterveztek-e, Va9y a kínálkozó lehetőséget kihasználva az eredetileg üte­mezettnél többet építettek . . . Az előirányzat készítésekor 420 lakással számoltak öt óv­ta. Ebből 60-at tanácsi bérla­kásnak szántak, 220 OTP-be- taházásban készülőt és 140 családi házat terveztek. Ám a tanács a pénzügyi lehetőségét '«merve már csak 30 új bér­lakás megépítésére vállalko­zott, de ez a csökkentett ütem nem vált akadályává a lakás­hoz juttatásnak: a kedvezőre fordult lakásviisszavásárlási le­hetőséget kihasználva nem 100, hanem 197 lakást adtak le a bérlők az eltelt négy év alatt, s ezzel az újra eloszt­ható ingatlanok száma lénye­gesen nőtt. A tanács egy év­vel a tervidőszak lejárta előtt 38 millió forintot fizetett a ki­költözőknek a megemelt lakás- használatbavételi díjért. A megépült 30 szociális bérlakás 30 millióba került. Az OTP beruházásában az eredetileg tervezett 220-szal szemben várhatóan 254 lakás készül. Az átmenetet a Duna- parton idén szanált területre kerülő 70 lakás építése fogja jelenteni, amelyet ugyan el­kezdenek jövőre, de csak 1991- ben költözhetnek a lakók. Je­lenleg a belvárosban a II. ütemben kivitelezett munkák befejezésénél tartanak, „ itt megkezdte az OTP az értéke­A mohácsi Szabadság úti lakótömb homlokzata Fotó: Proksza László sítést, míg a III., IV. ütem át­adása jövő év első felére vár­ható. Családi házba az év végéig 162-be költöznek, jövőre to­vábbi 40 építésére lehet szá­mítani. Ezekhez a közművesí­tett telkek rendelkezésre áll­nak. Berta Mária Baranyában kevésnek tartják a központi segítséget r Újabb levél a kereskedelmi miniszternek Baranyában a jugoszláv bevásárlók újabb és újabb rohamai miatt továbbra is tarthatatlan a helyzet. A Hegye boltjai képtelenek a hazai fogyasztók és déli szomszédaink igényeit ki­elégíteni. Már nemcsak a Hagyar vevők panaszkod­nak a méltatlan körülmé­nyek miatt, de a megfá­radt kereskedők is, akik közül egyre többen kény­telenek felkeresni az or­vost és a kimerültség, a fáradtság miatt táppénz­re menni. Az áruelosztás kövesse a forgalom alakulását! Mint arról tegnapi lapszá­munkban beszámoltunk, a Ke­reskedelmi Minisztérium két munkatársa látogatást tett lesett, o helyi vélemények s*erint ezt azonban nem épp ® legjobb napra időzítették. November elsején ugyanis nem kaphattak megfelelő képet a hónapok óta tartó gondokról. Dr. Kautmanné Szirmai Kata­lin, a Kereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi főcsoportfő­nök-helyettese és Lukács le­nőné, a minisztérium árufor­galmi főcsoportjának főosztály­vezető-helyettese rövid itt tar­tózkodása aligha volt elegen- |dő ahhoz, hogy gyors intéz­kedések alapja legyen. A megyei tanács illetékesei­vel történt megbeszéléseik alapján született ugyan egy emlékeztető, sőt Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke egy újabb levelet is küldött Beck Tamás kereskedelmi miniszter­nek, ezek a dokumentumok azonban csak kölcsönös javas­latokat tartalmaznak. Baranyában kevésnek tartják a központi segitséget. A leg­főbb gond továbbra is az áru­hiány! Lapunk kérdésére ezzel kapcsolatosan Piti Zoltán elmondotta: véleménye sze­rint az óraelosztásnak követ­nie kellene a forgalmi viszo­nyok változásait. Ezt megerő­síti az a más forrásból szár- imozó információnk is, amely szerint, ha nem történik vál­tozás az étolaj, a margarin hiánya mellett, valószínűleg számolni kell rizs. és paprika­hiánnyal is. A megyei tanács segítséget kért a minisztériumtól a FelI- bach és a Centrum áruház építésének gyorsításához és az ellátási nehézséget csökkentő vállalkozások ösztönzéséhez. Amint azt tegnap az ipari és kereskedelmi osztályon meg­tudjuk, a jugoszláv—magyar ha­tár közelében egy megfelelő terület ideiglenes bolt nyitásá­ra rendelkezésre áll. Valószí­nűleg lesz vállalkozó is, aki működteti a boltot, félő azon­ban, hogy a szükséges árufe­dezetet itt sem tudják biztosí­tani. A határt átlépő jugo­szláv vásárlók többsége ezért továbbra Is 'Pécsre fog jönni. A minisztérium és a megyei tanács között folyó tárgyalá­son felmerült az a kérdés is, hogy az ellátási gondok meg­oldásában a baranyai nagy- és kiskereskedelmi vállalatok­nak is jelentősebb szerepet kellene vállalniuk. Ha ez rövid időn belül nem történik meg, várhatóan olyan intézkedés születik, hogy néhány buda­pesti nagyvállalatot irányíta­nak a megyébe. Meg nem erősített hírek sze­rint kidolgoztak egy másik el­képzelést is: ennek értelmé­ben a határt nem zárják le, nem korlátozzák a kivitt áru­cikkek mennyiségét, a kereske­delmi mennyiségű áruimportot viszont magasabb vámokkal sújtják. A terv jónak tűnik, hiszen a devizabevételek nö­velése mellett a felvásárlást is csökkenthetné. Most már csak az a kérdés, hogy a pénzügyi kormányzat mit szól a javaslathoz? F. D. A kémiaügyről... A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­tónak hallgatói érdekképvi­selete, a Diákönkormányzat sajnálatosnak tartja, hogy a 'Ear kémia tanszékén zajló ese­ményeknek a széles nyilvá­nosság elé kellett kerülniük. Á nyilvánosság nagyon jó se­gítség lehet a problémák megoldásához, ám avval yissza lehet élni, mint az a Jelen esetben is történt. A dunántúli Napló november ü-'i számában megjelent cikk ugyanis olyan informá­ciókat is tartalmaz, amelyek !r>em felelnek meg a való­ságnak. A Diókönkormány- tat a rá vonatkozó ilyen ki­tételek miatt a cikk szerzőjé­től, dr. Iváncsics Imre rektor­helyettestől hivatalosan nyil­vános helyreigazítást kért. Véleményünket az ügyben mi A Helyzet hasábjain (a november 9-i szó rrtban) fejtettük ki, azért ott, mert jaz első cikk e témáról ott jelent meg november 3-án, és evvel a nyilvánosság előt­ti vitát a magunk részéről lezártnak tekintjük. Az egye­tem falain belül természete­sen továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzet alakulását, és biztosítjuk a hallgatók vé­delmét. Kérjük, írásunkat vál­toztatás nélkül közöljék. (Megtettük. A szerk.) A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának Diákönkormányzata Grazi szobrász Pécsett Grazban élő Heinrich Bli- ^gger szobrászművész egy j®1et tölt Pécsett, a Szőlész- élőben található Cseke-féíe ,'dgángalériában, ahová Bán- *üti Gertrud pécsi festőmű­vész hívta meg. Az osztrák alkotóval találkozhatnak az érdeklődők, aki egyébként egy kultúrcentrumot vezet és 'keresi a kapcsolatot baranyai alkotókkal. Col l* íiiafi dl Bl HM31 Részvétel a munkahelyteremtő beruházás-támogatási programban Minden épkézláb vállalkozás pályázhat A Baranya Megyei Tanács által létrehozott Regionális Egyeztető Fórum a megye gaz­dasági szerkereténék átalakí­tása, munkahelyek teremtése céljából felhívással' fordul min­den működő gazdálkodó szer­vezethez és szerveződő társas- és magánvállalkozáshoz, hogy a kormány által a megyének 1990-iben rendelkezésére bo­csátandó ‘munkahelyteremtési támogatási összeg mind haté­konyabb felhasználása és el-' sősorban az uránbányászat megszüntetése következtében munka nélkül maradó bányá­szók foglalkoztatása érdekében a beruházás-támogatási prog­ramban vegyen részt. A beruházás-támogatási ke­ret felhasználására az érvé­nyes állami munkahelyterem­tés-támogatási rend szerint ke­rülhet sor, a keret terhére pá­lyázatok már 1989-ben befo­gadhatok. (Az érvényes álla­mi munkahelyteremtés-támoga­tási rend szerinti pályázatok egyszerűsített formában készít­hetők el. Részletes informá­ciókkal szolgál a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osz­tálya, Pécs, Rákóczi ú't 34. 7623. Telefon: 72/11-146.) Befogadható: Bármely ágazatban, bármi­lyen jogi és nem jogi szemé­lyiségű formában működő vál­lalkozás területi megkötés nél­kül, a nem magyarországi székhelyű vállalkozások által a megyében történő beruházáso­kat is beleértve. Bármilyen progresszív tevékeny­ségre vonatkozó fejlesztési elképze­lés, mely munkahelyteremtéssel jár, műszaki és pénzügyi szempontból szilárd, valamint elfogadható Ide­jű megtérülést biztosít. Az egyszerűsített formában elké­szített előzetes pályázatokat 1989. november 30-tól folyamatosan a Ba­ranya Megyei Tanács munkaügyi osztályáro lehet benyújtani 3 pél­dányban. A pályázatokról a Regio­nális Egyeztető Fórum dönt. — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt A nagy kapkodás Megtartotta alakuló ülését o Fiatalok és Munkavállalók Szakszer­vezeti Szövetsége (FMSZSZ). Az új szakszervezet tagjai sorába várja — pártállástól függetlenül — azo­kat a diákokat, dolgozókat, akik a holnap munkavállalói szövetsé­gét kívánják megalkotni. Mára bebizonyosodott, hogy a múlt örökségének számláját a fia­talok fizetik meg, mert a jelen­legi társadalmi berendezkedésben érdekérvényesítési lehetőség nélkül maradtak. El kell érnünk, hogy az elkövetkező évek fő teherviselő ré­tege a döntések meghozatalában is részt vegyen. A szövetség cél­ja, hogy szervezett munkavállalói erőként szolidaritást vállalva, szö­vetségi együttműködést mozgósítva tevékenykedjen a kitűzött célok ér­dekében. Ma még von rá esélyünk. A Fiatalok és Munkavállalók Szakszervezeti Szövetségéről bővebb információkat és részletes tájékoz­tatást kaphatnak az érdeklődők: Brandt Tibor, 7629 Pécs, Romját annak a véleményének adott hangot, hogy nem helyezkedő, hanem gondolkodó kormányra van szükség ... Megjegyzésünk: a jelenlegi kormány jó néhány lépésével •mi sem értünk egyet, sőt időn­ként számunkra is úgy tűnik, hogy Németh Miklóséknak kapkodniuk kell. Kérdésünk az (MSZMP-hez: vajon a kor­mánynak kik miatt kell kap­kodnia? Aladár u. 5. Telefon: 72-12-333/ 2115. Brandt Tibort, az FMSZSZ orszá­gos elnökét a részletekről kérdez­tük: — Ebben a szakszervezeti formában jóval kevesebb tagdíjat szedünk, és a tagdíj 90 százalé­kával az alapsejtek gazdálkodhat­nak. Kiépítünk egy új gazdasági modellt. Ennek lényege, hogy a tulajdonlás kérdését hosszú távon csak a tulajdon társadalmasításá­val tudjuk elképzelni. Így viszont munkás-részvényességgel, munkás- önkormányzattal és gazdasági de­mokráciával, belső vállalkozási for­mákkal a munkások beleszólását a gazdasági életbe az eddigieknél jóval nagyobb arányban biztosít­hatjuk. Jó néhány tagcsoportunk van már, várjuk az érdeklődéseket, belépéseket. Programunk, alapsza­bályunk elfogadott. Két héten be­lül a cégbíróság is bejegyzi * a Fiatalok és Munkavállalók Szak- szervezeti Szövetségét. Kevesebb kínai áru? Mit kezd egy munkáspárt ön­magával? 'Különösen akikor, ha már egyszer 'kitörölték a névsor­ból? És egyáltalán, lez a ,,magyar munkásosztály” tudatában van-e helyzetével, hovatartozásával: hogy mit jelöl a mag ászt es ,,MUNKA*S” szó? ,,Az egyének be van nőik sorol­va a társadalmi termelés alá, amely mint végzet, rajtuk kívül létezik". . (Marx) Kedves békéscsabai ,,Magyar Munkáspárt” szervezői! Az elgon­dolásuk dicséretes, a programjuk is reményt keltő. Oe önök nem kísérték 'kellő ügyeltemmel az idő kerekét. Ugyanis, a reform szelle­me száműzte hazánkból az osztály- pártokat. A most alakuló, illetve a már megalakult pártok, össznépi pártok, amelyek nem jelölnek osztályokat, rétegeket. Tehát — elvileg — egy- egy párt, 'bárkit befogad sorai­ba, aki az adott párt programjá­nak megfelelően él, és gondolko­dik. Ami az önök pártját illeti: önök munkáspártot jelölnek, ugyan­akkor a ,, szellemi, illetve fizikai tudását, erejét adja el, és annak béréből él” — folytatják az osz­tály, illetve réteg meghatározást. Bevallom, ebben kissé tanácstalan vagyok. Ez a -kommunizmusra épü­lő szocializmus, már Jjó «néhányszor igazolta, hogy más o munkásosz­tály, és más o fizikai dolgozók miatt kevesebb kínai áru kerül-e a hazai boltokba, mint szerettük vol­na, nem tudni. Egyelőre hivatalos tájékoztatást erről a kínai féltől nem kaptunk, az viszont érezhető, hogy a restrikciós kínai gazdaság- politika érezteti nálunk is a ha­tását. A pekingi pénzvisszafogás, a beruházások szűkítése persze el­sősorban a magyar exportot ve­szélyezteti. Visszatérve az import- ro, ha a kínaiak a vártnál keve­sebb árucikket küldenek hazánkba, más piacról kell biztosítani a szük­ségletet. Hogy drágább, vagy ol­csóbb lesz-e ez a fogyasztó számá­ra, ma még nem tudom . . . Tudja, mi hozunk valutát. Sokan azért beváltának, ak­kor a határon minden rend­iben, ha látják a papírt. Vihe­tünk tíz kiló, tíz liter, mi ho­gyan. Igen, nekünk is jó lenne' sok kis külön bolt, meg otthoni ol­csóbb árak. Mi se szeretünk lökdösődni. Sok kis külön bolt, sajttal, cukorral, ijó kis kol­básszal. A magyarok meg jöjje­nek hozzánk ruhákért, cipő­kért, Ni ve a krémért. Az meg nékik téri meg. Na jó, sietek, mert még a sógoromnak is ígértem némi élelmiszert, ami itt éppen nincs. (Egy jugoszláviai turista monológtöredéke, tegnap, Pécs belvárosában.) rétege, amelybe beletartoznak az adminisztratív dolgozók is. Az emberi tevékenységet két fő csoportra osztjuk: szellemi és fizi­kai tevékenység. Lenin .a proletáriátust jelölte meg uralkodó osztályként. (,,A termelési eszközöktől megfosztott bérmunká­sok osztálya, és a munkanélkü­liek”) Magyarországon 1948-ban, az MKP — és az S2DP egyesülésé­vel megalakult o Magyar Dolgozók Pártja, amely uralkodó osztályként a fizikai dolgozókat jelölte meg. Azonbon néhány év leforgása alatt a tények bizonyították: a fizikai dolgozók nem hatalmaskodhatnak a 'tervezésirányítás fölött. Ha már o reformkorban élünk, tegyük helyére a dolgokat. Tisztáz­zuk végre az oly sokat vitatott fogalmakat. Hisz a munkásőrök lé­te 'is az általam említett formá­ban igazolta az értelmezést. Mert, aki, illetve, akik 1957-ben eldön­tötték a munkásőrség szükségessé­gét. jól tudták, hogy nem a fizi­kai 'dolgozók fölött kell őrködni. Mert o fizikai dolgozók sohasem szerveztek államellenes akciókat, csupán ^ eszközként szokták felhasz­nálni őket a munkások . . . Tehát, az újraértékelés jegyében rakjuk o helyére ezt a két fogói­mat 'is: a munkások irányítanak, a dolgozók termelnek. Csimo György, Pécs Jeftino Hírl'iik, Kínában bezárnak egymil­lió üzemet . . . Méghozzá kisüze­met. Peking szigorú gazdaságpoli­tikája következtében. Tamás Tibgr, a Kereskedelmi Mi­nisztérium Kína-referervse: — Magyarország Kínával úgyne­vezett kliring-elszámolásban keres­kedik, az ez évi jegyzőkönyv sze­rint a magyar import 235 millió (kliring) svájci frank összértékű. November elején a Kínából szár­mazó behozatalunk körülbelül 120 millió svájci frank. Az import je­lentős része egyébként fogyasztási cikkekből áll: textilipari termékek­ből, és élelmiszerekből. Hogy az egymillió említett üzem bezárása FMSZSZ A noszf 72. évfordulója al­kalmából politikai nagygyűlést rendezett kedden az MSZMP ideiglenes országos vezető tes­tületé az Építők Rózsa Ferenc szákházában. A nagygyűlésről kiadott MTI tudósításból egy részle­tet idézünk, melyhez egy kér­dést is kapcsolunk: „Novák Béla (...) végeze­tül a politikai, gazdasági hely­zetről szólva — a kormány ’kapkodó munkáját bírálva — „Olcsó, tudják, szefbhor- vátul jeftino. Ezért jövünk ma­gukhoz. Tej, sajt, hurka, kol­bász, szalonna. Minden. Le­het, mire hczamegyünlt otthon még drágább lesz. Persze, van nálunk minden az üzletekben, de drága, szku- po. Drága. Énkezünk, sokan- sokan. Egyre inkább látjuk, nem szívesen fogadnak min­ket a magyarok . . . Értem én, van közöttünk is néhány hü­lye, aki lökdösődik, meg visz- szaszól, meg verekedni kezd, ide ez így lehet minden or­szágban lakókkal. A magyarok is turkálnak nálunk, odaférkőznek: cipő, zokni, banán, ilyenek. Mi se Imindig szerettük őket. Ott is volt ezért tolongás, sokszor. A Békéscsaba Munkáspárt szervezőinek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents