Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-08 / 309. szám
Df\'Ptu4* 1989. november 8., sie« A keresztény felfogás szerint az emberiség egészének szempontjából mind az egyén, mind a közösség önálló jelentőségű tényező. Az ember egyéni kiteljesedése nem mehet végbe az emberiség szolidáris fejlődése nélkül. Ezért csupán egyéni kezdeményezés és az ebből kibontakoztatható szabad verseny nem képes biztosítani a fejlődés sikerét Programok és szervezetek kellenek, amelyek (bátorítják, serkentik, összehangolják, pártolják és kiegészítik az egyedek és a közbülső testületek tevékenységét. Újrarendeződés Anyagi kártalanítás A Kereszténydemokrata Néppárt mezőgazdasági programja Önkormányzati gazdálkodás Rövidített változat Pártunk mezőgazdasági politikája azon az elven alapszik, hogy a termőföld, á mező- és erdőgadasági területek képezik egyben az ország területét, a inemzeti élet terét. (Ennek szuverenitását nemcsak politikailag, de minden lehetséges eszközzel gazdaságilag is védeni kell. A falvakban él az ország lakosságának mintegy fele. Az ott folyó társadalmi-közösségi élet meghatározó a nemzet életére. A falvak lakosai részére ezért olyan politikai-gazdasági, művelődési és környezeti feltételeket kell teremteni, amely megszünteti hátrányos helyzetüket, saját gazdájukká teszi őket, amelyek mind anyagilag, mind szellemileg biztosítják boldogulásukat, gyarapodásuk lehetőségét. Azt tanácsoljuk, hogy a falu a maga gazdasági sokrétűségében is — egyéni, szövetkezeti, állami mezőgazda- sági üzemek mellett — önálló gazdasági egység legyen, amelyben az áj gazdálkodási rend a demokratikusan megnyilatkozó nép akaratán és munkaszolidaritásán épül fel. gazdaságok vagyonának egy részére is, amelyből az állami gazdaság használatába került földek tulajdonosainak a kártalanítását- kell megoldani. Az előző esetben ez szövetkezeti üzletrészek formájában, az utóbbi esetben pedig részvények formájában történne meg. A 'jogi lehetőségek, keretek kitöltését a falu, az önkormányzat, a szövetkezet, illetve a gazdaság dolgozóinak közös döntésére kell bízni. A közösségi kártalanításnak egy sajátos formáját az jelentené, hogy amennyiben a szövetkezet, az állami gazdaság, erdőgazdaság tönkremegy, a fölszámolás után fennmaradó vagyon a falu közösségének az alapítványára száll. Tulajdoni formák A legfontosabb: a jelenlegi löldügyi jogszabályok jövőképbe nem illő lehetőségeit mielőbb meg kell szüntetni! Ezek közé tartozik a löld külföldiek részére történő eladásának megtiltása, illetve a löldtulaj- don bevitele vagyonrészként gazdasági társaságba és a tsz-tagok tulajdonában lévő földek megváltási kötelezettségének az eltörlése. A falu, a mezőgazdasági termelés új arculatának kialakítását meg keli előznie a parasztság jogos sérelmei orvoslásának. Tudomásul kell azonban venni, hogy itt egy nagyon összetett kérdésről van szó. Az eltelt negyven évben a falusi paraszti társadalom csaknem akkora hányada azonosult a nagyüzemi mezőgazdasági formával és vált az egyedüli jövedelemszerzési életformájává, mint ahánynak kisebb-nogyobb kötődése a régi életformával és annak vagyoni feltételeivel maradt. £zért egy sablonos jogi állapot visszaállítása ugyanolyan, vagy nagyobb falusi réteg munkával szerzett jogainak megszüntetését vagy jelentős csorbítását okozná, illetve alapvetően felborítaná a magyar mezőgazdasági termelés európai mértékkel mérve is viszonylag eredményes rendszerét. Hosszabb idő után az egyéni gazdaságok feltételeinek folyamatos megsegítésével, megteremtésével azonban valós helyzet alakulhat ki. Ilyen például a hitel, biztosítás, műszaki, anyagi feltételek és a felvásárlási feltételek megteremtése stb. Pártunk a piacgazdasághoz alkalmazkodó alábbi tulajdonformák lehetséges, fokozatos feltételeinek a megteremtését tartja lehetségesnek és szükségesnek: Mértéktartó időbeni és tárgyi fokozatossággal kell tehát beépíteni bármely terveinkbe a rehabilitációt. Tudomásul kell vennünk, hogy a történelem nem egyformán sújtja a nemzeteket és az állampolgárokat tetteikért és nem egyformán ismeri el áldozatvállalásukat sem. O A falu, község határában lévő földterületnek az a része, amelyik jelenleg is magántulajdonban van, továbbra is magántulajdonban marad. Ugyancsak magántulajdonban marad a termelőszövetkezeti tagok tulajdonában, de a szövetkezet használatában lévő földterület is. (Ez együtt mintegy 2,6 millió hektár mezőgazdasági művelésű terület.) € földek esetleges kivitelének módját és idejét azonban a szövetkezeti törvényben külön kell szabályozni. A szövetkezetbe bevitt földek kötelező megváltását azonnal meg kell szüntetni. E földek használatáért a földjáradék helyett valós bérleti dijat 'kell a szövetkezetnek fizetnie. 0 Szükségesnek és indokoltnak tartjuk, hogy mindazoknak a lakosoknak, akik falun élnek, példaképpen legalább öt évre, módjuk és lehetőségük legyen arra, hogy mintegy 2—3 hektárnyi mező- gazdasági művelésű területet vásárlás útján birtokoljanak, illetve bérelhessenek a településen kialakult árakon. Az anyagi rehabilitációt és a mezőgazdasági termelés szükséges szerkezeti és tulajdoni átalakítását tehát úgy kell megoldani, hogy a termelés, ellátás egyensúlyát fenntartsuk. A szövetkezeti tulajdon 50 százalékának az oszthatósága arra Ikell, hogy fedezetet nyújtson azoknak, akiknek a földje felajánlás — ismerjük ennek kényszerűségét -, vagy nagyon alacsony áron történő megváltással került a szövetkezetbe, ebből az 50 százaléknyi vagyonból bizonyos anyagi kártalanítást nyújtsanak. AJgyanez vonatkozik az állami lehet a kitűzött célra, a falu anyagi és kulturális céljaira felhasználni. Ez az állapot több célt is megvalósítana: — lehetőséget adhatna törvényi úton az esetleges természetbeni kártalanítás különleges, később felmerülő jogos igények Ikielégítésére és a családi gazdaságok számának fokozatos növelésére, — az önkormányzati földtulajdon elismerése az államot és az önkormányzatot érdemleges tárgyalófelekké tenné, — a falu anyagi autonómiáját megteremtené, amely nél- ]kül a kiszolgáltatottság miatt ' szellemi autonómia nem teremthető meg, — egyes mező- és erdőgazdasági szektorok között a bérleti díj reális megállapításában, a földvagyon ésszerű használatában szoros és közvetlen érdekeltség lenne, — a földtulajdon mellett a vadászati jog gyakorlását is megtestesítené. 0 A mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonosa az előbbiektől eltekintve a falu és a város ön- kormányzata. A falu földje nem szükségszerűen a mai összevont községek határait jelenti, hanem az eredeti faluhatárok alapján is kialakítható. A falu tulajdona alapítványként működne. Az alapítvány önálló jogi személy, amelynek meghatározott képviselete, Intézőszerve, kuratóriuma von. Az alapítvány törzsvagyonát, adott esetben a mező- és erdőgazdasági ingatlant elidegeníteni nem lehet, hanem csupán jövedelmét donosi forma sokrétűsége. Ebben az esetben a földek különböző üzemi formában működtetett használóinak érdeke a földek leghatékonyabb hasznosítása, mert a bérbe adó falu szintén igyekezni fog, hogy a tulajdonát képező földterületből lehetőleg bérlet útján a legnagyobb jövedelemre tegyen szert. Ugyanakkor a falu, az önkormányzati alapítvány azon igyekszik, hogy a bérlő a földet mindig annak termőerejének megtartása mellett hasznosítsa, mert ellenkező esetben a következő bérletnél már ő ennek kárát vallhatná. Átruházás O A földhasználat következő formája az örökbérletű gazdaság. Az örökhaszonbérlet esetében a földbirtoknak a tulajdonát úgy osztják meg, hogy a haszonélvező tulajdonos, az örökhaszonbérlő a föld tulajdonosának: a községi önkormányzati alapítványnak mint örökhaszonbérbe- adónak az utódokra is átszálló évi bérletet fizet. Az örökbérlet területe, illetve az örökbérlettel kiegészített birtok földminőségtől függően 40-100 hektárig terjedhet, amelyet törvény határoz meg. Ez az új tulajdonforma több célt is szolgálhat: — ma, amikor még nem alakult ki a föld reális, jövőbeni értéket megközelítő ára, nem ad egyes rétegeknek erkölcsileg nem elfogadható spekulációs vagyon gyarapodására lehetőséget, — módot teremt a már bizonyos területnagyságú magántulajdonnal rendelkező gazdáknak üzemük optimális méretű kialakítására, — a most induló önálló farmer-, családi gazdálkodás kialakításának egyik legjárhatóbb útja lehet azok részére, akiknek nincs magántulajdonú földje, sem megfelelő összegű tőkéje a magántulajdon megszerzésére. Ezt a bérleti formát különösen ott lehet alkalmazni: — phol a sok és gyenge minőségű földet a változó piaci feltételekhez alkalmazkodó bérleti dijakkal nem vagy nem teljes egészében lehet bérbe adni, A föld tulajdonjogát az ön- kormányzati alapítványnak, a községnek átruháznia nincs lehetősége, kivéve az építési, lakó- és egyéb üdülőtelkek céljára szolgáló területeket, valamint az előzőekben már említett 2—3 hektárnyi kis, minden falusi polgárt megillető földterületeket. Mivel a föld nem az üzemeltető termelő- szövetkezeté, állami gazdaságé vagy más bérlőé, ezért a földtulajdont gazdasági társaságba apportként sem lehet bevinni. Legfőképpen pedig az előzőekből adódóan külföldi állampolgárnak, külföldi érdekeltségnek nem lehet tulajdonba adni. Ugyanakkor a ga zda sá g bál, ga zdá lkodé sból, a föld hasznosításából származó jövedelem éppúgy lehet mind a hazai, mind a külföldi hitelező fedezete, mind pedig a gazdasági társaságokhoz való hozzájárulás vagyoni forrása. Mezőgazdasági támogatás A magyar mezőgazdaságot érintő már tárgyalt problémákon túl feltétlenül és sürgősen meg kell oldani egynémely kapcsolódó intézményi rendszer formáját is. Anélkül, hogy a felsorolás sorrendisége a fontosságot jelentené, a következőre gondolunk: Az adórendszerben egyformán vannak aránytalanságok mind az egyéni gazdálkodóknál (földadó), mind a vállalkozói, valamint a nagyüzemi gazdálkodóknál (a vállalkozói, illetve személyi jövedelemadó). Meg kell keresni a népgazdaság és a termelők szempontjából is méltányos és azonos feltételeket teremtő megoldásokat.- a földek hasznosítása csőik nagyon magas és hosszasan megtérülő tőkebefektetéssel válhat csak gazdaságossá. 0 A gyakorlati gazdasági helyzet kialakíthat olyan körülményeket is, hogy egyrészt nem igényli sem nagyüzem, sem családi gazdaság bérletben a község, az alapítvány területét vagy annak egy bizonyos részét. Ilyenkor a terület rövidebb idejű piaci értékű bérleti dij fejében területnagyságtól függetlenül egyéni vagy társas vállalkozóknak bérbe adható. Ilyen megoldás különösen az állattenyésztésre szakosodó vállalkozók nagy területű rét, legelő bérletének elősegítésénél lehet célszerű, de ugyanez előfordulhat egységes területű vagy szétszórt nádgazdaságok hasznosítása esetében is. Megítélésünk szerint ilyen tagozódás mellett kialakulhat egy, a piacgazdasághoz valóban alkalmazkodni tudó, és a földék hatékony használatát leginkább lehetővé tevő tulajA mezőgazdasági termelés hitelrendszerében elsődleges szerepet kell, hogy kapjon az egyéni, családi vállalkozói, mezőgazdasági birtókak működtetéséhez szükséges, korszerű hitelezési formák mielőbbi kialakítása. A nagyüzemi mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok ésszerű szétválasztását, különböző gazdasági társaságokká való átalakulását hitelezéssel elő kell segíteni. Az értékesítést és a beszerzésre való szövetkezést új alapokra kell helyezni. Fontos szerepet kell ebben kapnia a falusi turizmus fejlesztésének is, és a falusi infrastruktúra mielőbbi európai színvonalra való emelésének. A mezőgazdasági termelés, mondhatni, legdöntőbb támogatási formájának a biztosításon keresztül 'nyújtott támogatást tartjuk. A magyar talaj- és éghajlati viszonyok között az ún. termésbiztosítás segítheti elő leginkább az egyéni. családi, vállalkozói, nagyüzemi, mezőgazdasági termelés kibontakoztatását, illetve biztonságát. Ennek alapján lehet aztán eldönteni, hogy mely minőségű és fekvésű földek azok, amelyeket már valóban nem érdemes mezőgazdasági termelésiben tartani. lEzzel a támogatási formával meg lehetne szüntetni a rha már 8 milliárd forintot is meghaladó, és kizárólag a mezőgazdasági nagyüzemeknek juttatott támogatást. A minden termelőt érintő termés'biztosítás állami támogatása viszont mintegy 3 milliárd forintba kerülne, amely az évenkénti jövedelemkülönbségeket kiküszöbölné. önkormányzati alapítvány A falu a maga gazdálkodási formáinak sokrétűségében nemcsak önálló önkormányzati - esetleg közigazgatási — egység, hanem önálló gazdasági egység is kell, (hogy legyen. Ahogy a társadalomban az egyén szuverenitásának ki- teljesedését a gazdasági önállóság, úgy a községek, városok minél szélesebb gazdasági önállósága az államon belüli függetlenségüket segíti elő és garantálja. E folyamat erősítése a programunk egyik legalapvetőbb célja. A földtulajdoni formák szempontjából a folualap' vány a programunk sarkak tos eleme. E megoldásnak j< gi problémája az állami go daságok és erdőgazdaság1 esetében nincs, mert a fa határálból kihasított állaimii k lajdon kerülne vissza a fa - az önigazgatás — tulajt nóiba. A közös szövetkezeti fői tulajdon önkormányzati tufa donba adása azonban (k bizonyos méltányos kártalo" tási igényt támaszthat a sí* vetkezetek részéről. A kárfa lanitás kielégítésére kedv« ményes kamatozású, hosszúi járatú hitelekkel kellene 1 önkormányzatot segíteni, ar* lyet ezek a földbérleti díj6 ból fizethetnének vissza. A falu önkormányzati dállkodási rendszerének őrsi gos, egységes megteremtés szükségessé teszi a föld P1 ci árának a bérleti díjon történő, valós kifejezésének! hetővé tétele, továbbá a P még alacsony áron, de a I vőben erősen növekvő fő! árakkal való spekulációs * gyongyarapodás megakad lyozása, a községi vagyon e herdálásának — amely P mindinkább előfordul — mi gátlása. A termőföld elherdálásán megakadályozásának leg1* gyobb 'biztosítékát látjuk 0 ban, ha a föld az önk( mányzati alapítvány tulajdo11 A kistelepülések útkeresése a reformfolyamat éli Rózsafai kezdeményezés Ma, amikor oly sokat 'beszélünk a politikai és gardasági reform szükségességéről, emlékek sokaságát idézi fel bennünk. Az elmúlt évtizedek hibái ma reformra várnak. Sohasem volt könnyű elrontott, elhibázott dóig oknak gyors re- habiütása. Nem könnyű ez napjainkban sem, amikor a gyorsan és szinte váratlanul kapott nyilvánossággal egyszerre akarjuk a felhalmozódott hibákat jóvátenni. Felsőbb intézkedések sokasága tette kétségessé a kistelepülések önállóságát. A gazdasági és közművelődési teendőket egyaránt. A helytelen intézkedések nyomán kivonult a kistelepülésekből az addig ott hasznos tevékenységet folytató értelmiség (a tanító, a pap). Megindult a fiatalok elvándorlása is. Akik nem csupán a szülőházat, de a szülőket, a rokonokat, a barátokat is elhagyták. Csendesebb lett a magyar falu. Sok ősi honnak bezáratott az ajtaja, udvarát felverte a gyom. Régi iskolák falai megroggyantak. Udvarát sok éve nem tölti ki gyermek- zsivaj. A kis művelődési házakban kialudt a fény, helyét árnyék és sötétség tölti ki. De áll, és annál fényesebb a korcsma, hangos benne a kacaj és a lárma. Hosszú időn át kellett ezeket községünkben is elviselni, míg eljött az idő, hogy a létünket fenyegető állapotokon változtatni lehessen. Sok töprengés után érlelődött meg a gondolat, megpróbálni, létrehozni olyan közösséget, mely vissza tudja fordítani a lejtő aljáig sodródott közművelődés szekerét. 400 lelkes kisközségünkben akadt 56 lelkes ember, kik vállalni merték a nehéz feladatot. 1986 tavaszán megalakítottuk Baranya megye első közművelődési egyesületét. Magunkra vállaltuk községünk közművelődési gondjait. Megpróbáltuk megkeresni és megtalálni a kivezető utat az évekig tartó sötétség homályából. Községünk egész társadalmával együtt vagyunk a többoldalú sporttevékenységi az ifjúsági és gyermekreni vényekben, az egészségvédő mi és egyéb társadalomiul mányi-politikai 'jellegű rentfa vényekben. A szórakoztak1 bon és a társadalmi tevéké ségben. Főképp az ifjúság tol kedvelt videoközösségi Háromévi tevékenység11 ideje alatt 100, kisebb-^ gyobb rendezvényeinket kő1 4500-an látogatták. Jelen,s* ritább időnkben meggond' tabban kell főképp szárad tató rendezvényeinket szerv* ni. Mert a korábban ste peltetett hivatásos művési honoráriumaikat ma nem ^ juk el. Van azonban ma is rx* található megoldás, hisz P gyénk területén sok színvo* las műsort adó amatőr egr tes található. Köztük olyaP| mint a Zengővárkonyi N1 Együttes Tőttős Sándor v«* tésével. Vagy a közeimül^ nálunk Szerepelt.Hosszúheté Népi Együttes Kaszás Jő*1 vezetésével. A szórakozásra szánt s* badidőnknek jelen időben ^ kitöltésének ez egyik mód Mely egyben arra is al*‘ mát biztosít, hogy egymás^ közelebb kerüljünk, és b**1 ti Kötődések jönnek, jöhefa létre. Kölcsönös látogatás Pl mán túlléphetünk község6 határán. Tanulhatunk egy1111 tói. És talán lehetségessé ’ lik kistelepüléseink fc®i olyan alulról kezdemény6* versenyszellem, amely ma P1 nem megítélhető eredni hozhat magával. Törekvéseink és szorgal'1’1* önmagában kevés lenne, nem kapnánk némi anyag1 főképp erkölcsi támogö | Amelyért ezúton is köszön6 mondunk a Baranya M6^ Tanács művelődési osztáj nak, a Baranya Megyei ** velődési 'Központnak, a o0. peterdi tanácsnak és tsz-P Ezenkívül mindazoknak, kik' csak látogatásukkal is, ser tették tevékenységünket. Köszönet tagságunknak, zetlen, szorgos munkájukén Varga Sánd6' egyesületi eln°
