Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-07 / 308. szám
1999. iwwmbtf #., szerda DTi%<« — Állampolgári jogainkat senki ne i korlátozhassa! Felhívás aláírásgyűjtésre Az államipolgári jogokat nem elég hirdetni, azt •mindenkinek, minden körülmény között tiszteletben kell tartani! Erre kíván biztosítékot az a népi kezdeményezés, mely az MSZP komlói nagygyűlésén született a közelmúltban. A résztvevők indítványozták: az Ország- gyűlés úgy módosítsa az alkotmányt, hogy népszavazással ne lehessen állampolgári jogokat korlátozni. Az elhatározásra az SZDSZ országos aláírás- gyűjtési kampánya indította a megjelenteket, mély szervezet a köztársasági elnök választásának jogát végső soron a nép közvetlen akaratnyilvánítása helyett, a választások utárfi parlamentnek kívánta biztosítani. Az SZDSZ a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdések előtérbe helyezésével gyűjtötte aláírásait, mely elfedte a köztársasági elnök választásával kapcsolatos felvetés lényegét: a közvetlen választási és választhatósági jog kiiktatását. Állampolgári jogaink tiszteletben tartása, maradéktalan érvényesíthetősége érdekében felhívunk mindenkit, aki a nagygyűlésen elhatározott kezdeményezéssel egyetért: csatlakozzon az aláírás- gyűjtéshez, lakó- és munkahelyén szervezze azt. Az íveket az MSZP komlói szervezet irodája (7300 Komló, Lenin tér 1.) címére kérjük folyamatosan eljuttatni. MSZP komlói szervezet Az idegenforgalmi vezetők Álláspontja Legyen-e világkiállítás? Közeledik december 14-e, a párizsi döntés időpontja, ám még mindig nem alakult ki közmegegyezés az 1995-ben rendezendő Budapest—Bécs Világkiállítás ügyében. Több fórumon 'is összecsaptak már az ellenvélemények, s ma még nehéz eldönteni: a támogatók vagy a tiltakozók vannak-e többen. Az MTI munkatársa Gettói Imre kereskedelmi miniszterhelyettest, az Országos 'Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjét kérdezte meg arról, hogy az idegenforgalmi szervezetek milyen álláspontra helyezkedtek a világkiállítás ügyében. (Tudnivaló egyébként, hogy a magyar kormány, már kinyilvánította: hasznosnak és szükségesnek ^ tartja, támogatja a világméretű eseménysorozat megrendezését. A Parlament várhatóan novemberi ülésszakán mondja ki az ügyben a végső szót.) Gellai Imre kifejtette: természetes, hogy a társadalmi, politikai élet sokszínűbbé válása magával vonja a változatosabb véleményeket ebben a kérdésben is. Határozott véleményünk — mondotta -, hogy a világkiállítás megrendezése az egész ország számára rendkivüli jelentőségű, olyan esemény, amely egy- egy generáció életében le g- leljebb egyszer adódik. Figyelembe léhet és kell venni, hogy imár az előkészítés szakasza munkaihelyek tízezreit teremti még az országban, s erre nemzetközi tapasztalatok is bizonyságul szolgálnak. Számot kell vetni azzal is - * fejtegette Gellai Imre —, hogy az ország teljesítőképessége elegendő-e egy ekkora horderejű vállalkozás lebonyolítására. Ezt a kérdést nem lehet egyoldalúan a költség- vetés felől közelíteni, amint azt többen is teszik. Az eddigi világkiállítások tapasztalatai szerint az idegenforgalommal kapcsolatos beruházások mind vállalkozói alapon jöttek létre, ezek nem terhelték a rendező ország költség- vetését. így a befektetések lényegesen gyorsabban térülnek meg és hoznak profitot. Egyébként több jel utal arra, hogy a külföldiek fokozottan érdeklődnek a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések iránt. Jelenleg 5 magyar- országi szálloda épül vegyesvállalati, 'illetve lízing formában, s további 4—5 hasonlóról előrehaladott tárgyalások folynak. Most ennek a folyamatnak a felgyorsulása váriható. Előnyös az is, hogy az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok sorra kötnek velünk 'beruházásvédelmi megállapodásokat. Mostanában alig telik el nap, hogy külföldi vállalkozó csoportok ne folytatnának nálunk tárgyalásokat. Ha megszületik a végleges döntés a világkiállítás ügyében, az további bizalmat gerjeszt külföldön az •itteni tőkebefektetések iránt. vető érdek, s nem hozható közvetlen összefüggésbe a világkiállítással. A légi közlekedés korszerűsítésében ugyancsak óriási lehetőségek rejlenek: az európai légtér mára már úgyszólván telítve van, s Budapest szinte kínálja magát, hogy tranzitközponttá, nemzetközi légi raktárbázissá •váljon. A sevillai Expo '92 látképét így mutatják be a prospektusok Egyúttal a magyar magánvállalkozók is bátrabban kapcsolódhatnak be az előkészítő beruházásokba. Természetesen nemcsak szállodák, vendéglátóhelyek kellenek, hanem szükség van a hírközlési és közlekedési infrastruktúra kiépítésére is. Téves azonban az a felfogás - mutatott ró Gellai Imre —, amely mindezt teljes egészében a világkiállítás úgymond „nyakába varrja”. Ha nem kerülne sor 1995-ben erre a nagyszabású rendezvényre, akkor is lépéseket kellene tenni az óriási lemaradás pótlására. Nyilvánvaló, hogy tovább kell építeni a magyarországi autópályákat, s tárgyalások kezdődtek külföldi cégek bevonásáról "e program megvalósításában. Az ország jövője szempontjából szükség van a sokat emlegetett gyorsvasát kiépítésére is, hiszen ezzel jobban kapcsolódhatunk Európa közlekedési vérkeringésébe, amelyből már lassan kezdünk kiszorulni. A dunai vízi út sincs kellőképpen hasznosítva a magyarországi szakaszon. A nemzetközi víziturizmus, mint az idegenforgalom egyik pezsgő, fejlődő ága Bécsnél megreked. Ennek fejlesztése alapA hírközlés korszerűsítése is egyértelmű szükségszerűség, hiszen köztudomású, hogy jelenlegi állapota súlyoson akadályozza a gazdaság fejlődését. Egyébként több külföldi cég ajánlkozott már, s minden remény megvan arra, hogy korszerű telefonhálózat épül ki hazánkban. Minderre a világ- kiállítástól függetlenül szüksége van az országnak, a fejlesztéseket nem szabad elodázni - mondotta nyomatékosan Gellai Imre. A világkiállítást ellenzők közül többen felvetik - folytatta a miniszterhelyettes —, hogy a beruházásra szánt mii- liárdokat a szociális gondok orvoslására kellene fordítani. Ez semmiképpen sem tekinthető jó megoldásnak, hiszen a szociális háló lyukainak betömködése nem Ígér tartós javulást. Sokkal inkább olyan folyamatokat kell elindítani a gazdaságban, amelyek törvényszerűen vezetnek a súlyos feszültségek feloldására, s a világkiállítás jó lehetőség arra, hogy meginduljon a gazdasági pezsgés. így a nemzeti jövedelem ugrásszerűen növekedhet, s ezáltal több juthat majd a szociális problémák megoldására - tette hozzá Gellai Imre. Á demokrácia szavazólapja Az Országgyűlés múlt heti ülésszakának talán legtöbbet vitatott, legnagyobb közérdeklődést kiváltó témája a népszavazás kiírása volt. önmagában az a tény, hogy a Szabod Demokraták Szövetsége által szervezett akció sikeresnek bizonyult, bonyolult közjogi helyzetet teremtett, noha a törvény kötelező érvénnyel írja elő ilyen esetben a népszavazást. A törvény 10. paragrafusának 1. bekezdése szerint ugyanis az Ország- gyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább százezer állampolgár kezdeményezi. Márpedig az Országgyűlés elnökének átnyújtott több mint kétszázezer aláírásból — m'rnt azt a választási elnökség megállapította - 114 470 minden vitán felülállóan hiteles, megfelel a törvény előírásainak. Mégis miről folyt akkor a hosszadalmas, szenvedélyes vita? A kérdések, amire választ kellene adni: Átfogalmazhatjáik-e a kérdéseket? Megváltoztathat- ják-e azok eredeti sorrendjét? Fűzhetnek-e hozzá kiegészítő magyarázatot a szavazólapon? Ha igen, nem befolyásolják-e ezzel akaratlanul is az állampolgárokat? Ki lehet-e tűzni a népszavazás eredményének 'ismerete nélkül az elnökválasztás időpontját? Fel kell, •fel lehet-e egyáltalán népszavazásra tenni a Munkásőrség megszüntetését szorgalmazó kérdést, ha már feloszlatták ezt a testületet? Kérhető-e a munkahelyi pártszervek kivonulásáról a lakosság állásfoglalása, ha ezt a kérdést a párttörvény már rendezte? Köve- telihető-e, hogy a pártva- gyonról adjon számot az MSZMP, különösen azután, hogy erről beszámolt a parlamentnek a pénzügyminiszter? A közjogi köntösben megjelenő, de politikai jelentőségét tekintve nagy horderejű kérdések meggyőzően bizonyították a honatyák számára az alkotmánybíróság felállításának szükségességét, ám ennek hiányában a törvényalkotónak saját jogértelmezésükre kellett hagyatkozniuk. Döntésük azonban jó kompromisszumnak látszik. Az Országgyűlés nem fogalmazta ót a négy kérdést, de annak ódiumát sem vállalta, hogy az állampolgárok tájékozatlanok maradjanak, hogy ne ismerjék meg a népszavazás eredményének léhetséges következményeit. Ügy Ítélték meg: a többség nincs tisztában azzal, hogy 'ha az országgyűlési választások után kerülne isor az elnökválasztásra, akkor az állampolgárok közvetlenül már nem is választhatnának elnököt. A törvény előírása szerint ugyanis erre az Országgyűlés a jogosult. Magyarán, a népszavazás sajátos csapdája az, hogy a köztársasági elnökválasztást épp a népszavazás teszi kockára. A kérdés alá ezért került a következő magyarázó szöveg: „Amennyiben ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg". A parlament tehát úgy döntött, november 26-ra kitűzte a népszavazást. Ezzel a nép először jutott olyan helyzetbe, hogy közvetlenül mondhat véleményt az őt érintő fontos politikai, közjogi kérdésekről. A lakosság azonban akár igennel, akár nemmel válaszol november utolsó vasárnapján a feltett négy kérdésre, úgy gondoljuk, mindenképpen a demokratikus magyar jogállamra szavaz. Annak új, sarkalatos törvényeinkben testet öltő játék- szabályoira, kialakulóban lévő alkotmányos garanciáira. Ennek feliismerésére emeli igazából magasan a pártpolitikai megfontolások fölé a novemberi referendumot. Megalakult a Magyar Munkáspárt Mecseki Ércbányászati Vállalat első alapszervezete önkormányzatot! A MÉV IH-as üzem MSZMP bányász alapszervezetei közös taggyűlést tartottak október 31-én, ahol M5ZMP- MSZP tagságregisztrálás mellett szoba került az MSZMP Munkástagozatának léte, nemléte. Mint ismeretes, október 4-én, Pécs városában megalakult az MSZMP Munkástagozata, alhova az üzem dolgozói közül több mint 50 fő csatlakozott. A tagozat MSZP égisze alá történő átmentésével többen nem értették egyet, ezért, mint a tagozat jogutódja, megalakították a Magyar Munkáspárt alap- szervezetét. Az alapszervezet csatlakozik Békéscsabán október 20-án megalakult Magyar Munkáspárthoz (MMP), részt vesz a párt programjának, alapszabályának kidolgozásában és az alábbi felihívást teszi közzé. Az MSZMP—MSZP kongresszusa a párt nevéből is törölte a 'munkás szót. Ezért politikai érdekeink képviseletére, védelmére új szövetségre lépünk a Magyar Munkáspártban. A Magyar Munkáspárt osztálypárt, a bérből és fizetésből élők pártja. Célul tűzi ki a munkás szolidaritást, követeli a biztos munkalehetőséget, elutasítja a munkanélküliséget. A párt mozgalmi örököse az MSZMP-nek. Sorai közé várja az uránbányászatban dolgozókat, vagy onnan elke- rülte'ket, a szénbányászat, az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatás, a kereskedelem területén dolgozó fizikai és. szellemi munkásokat, a fegyveres erők és testületek, a I munkásőrség volt tagjait. A pártban van helye mindazon becsületes, munkásvoltukra büszke elvtársaknak, akik tisztességgel végzett munkából és nem más országok adományaiból kívánják önmagukat s családjukat fenntartani. A Magyar Munkáspárt magáénak vallja az elmúlt 45 év minden eredményét, vívmányát, a kommunista és munkásmozgalom haladó eszméit, a nemzetköziség elvét. Elhatárolja magát minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági elvtől, melynek célja a kapitalista rend visszaállítása. A teljes egyenlőség elve alapján minden szélsőségtől mentes baloldali párttal, egyesüléssel együttműködik o párt, az MSZMP újraalakulása és politikai azonosság esetén annak integráns részeként tekinti magát. Politikai támogatásával biztosítja az Urán Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (UDSZ). Munkásfiatalok! Alakítsátok meg az MMP ifjúsági szervezetét! A párt az alapokról indul, alulról építkezik, tudatában van annak, hogy nagy tábora lesz. Munkások! Ne várjatok tovább! Alapvető érdekünk, hogy sorsunkat saját kezünkbe vegyük. Helyettünk más nem cselekedhet. Alakítsátok meg a munkáspárt alapszervezeteit! A Magyar Munkáspárt MÉV alapszervezete, 7663 Kővágószőlős Felállt-e? Több mint 40 esztendő alatt sokszor megfordult a kezemben ez a rajz, amit 1948-ba.n az „egyesülési kongresszus" táján vetettem papírra. Ma is világos számomra az akkori ötlet, ami a rajzot sugallta: a kalapácsos ember leült, mert leülni kényszeritették, s a három évtizeden át odacsa- pásra tartott kalapácsot megfáradton, beletörődőén maga elé tette, hiszen akkor már elég volt az ököl is (munkásököl vasököl, odasújt, ahová köll). Amidőn Biró Mihály híres-szép férfifigurájával imigyen eljátszottam, a leülés-leültetés végérvényesnek tűnt. Pedig ma ránézve nem is látszik olyan fáradtnak ez a leülés. Inkább olyannak, hogy ez az ember még fel fog állni. De vajon felállt-e? Most ismét létezik hazánkban Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely az elmúlt egy esztendőben leginkább marakodó vitáival, egymás szinte rágalmazásig elmenő ,,'minősítésével", széthúzással és még sok más negatív jelenséggel hallatott magáról. Az elmúlt hét vége sem volt mentes mindettől, amikor már nemesük úgy véletlenül került a kezembe az ülő kalapácsos ember, hanem szánt szándékkal kerestem elő régi rajzok közül azzal a bizo- dalammal, hogy véget ér a 41 év óta tartó üldögélés. Hallottam is a beszédekben — az azóta pártelnökké lett Petrasovits Anna szájából is igen hangsúlyosan -, hogy felállt a párt, amit feltehetően egyedül csak én értettem az én emberem felállására is, csakhogy hallottam a kalapácsos embertől (és az általa kifejezett hagyományoktól) elhatárolódni akaró hangokat is. Szóval, mondták, hogy felállt a párt, de én — látva, hallva és olvasva a tudósításokat — úgy érzem, hogy a kalapácsos ember igazából még csak meg-megmozgatta a tagjait, új fogást próbált a kalapács nyelén, kicsit meg is emelgette a súlyos szerszámot, de még ül. Lehet, nem sokáig. Hársfai István
