Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-06 / 307. szám

punomon napló 1989. november 6., hétfő Für Lajos bemutatkozó látogatása Baranyában (Folytatás ai 1. oldalról) lékművet. Für Ldjos szentmisén vett részt a Székesegyházbon, ellátogatott Bissére, Harkány­ba, Szigetvárra és baranyai programja utolsó állomásaiként az MDF pécsi közgyűlésére is. — Elég zsúfolt programot szerveztek önnek. Tulajdonkép­pen ez már korteshadjárat a választások előtt? — kérdez- teirrf Für Lajost. — Ez nem körte shad járat, mert amíg nincs kiírva a vá­lasztás, addig nem is lehet készülni rá. Ez bemutatkozó látogatás, 'melynek programját az MDF helyi szervezetei és csoportjai alakítják és ők hív­tak meg. A jelenlévők többsé­ge az MDF tagságból, illetve állítja az igazi emberi érték­rendet, amely a szellemre, a lélekre, az erkölcsre, a becsü­letre fog épülni elsősorban. Beszéde további részében Für Lajos a helyi önkormány­zati demokratikus hagyomá­nyok felélesztéséről szólt és arról, hogy ehhez az is szüksé­ges, hogy megmaradjon szá­mukra a működésükhöz szük­séges anyagi bázis, akár sa­ját vagyon, akár az onnan el nem „központosított” adók formájában, fel kell számolni a képtelen körzetesítéseket a települések, iskolák és minden más terén, hiszen nincsenek, nem lehetnek szerep nélküli települések, csak települések vannak. Vázolta gazdasági, politikai elképzeléseit, a mind­Für Lajos Pécsett, a Lenau-házban Fotó: Proksza László azokból a velünk szimpatizáló emberekből áll, akik a tagsá­gunkhoz közel állnak. Itt nem csak rólam van szó, mint köz- társasági elnökjelöltről, ha­nem az MDF-nek arról a nagy programjáról is, amit a leg­utóbbi országos gyűlésünk fo­gadott el, tehát egyúttal en­nek a bemutatása -is folyik. Ezért van velem gazdasági szakértő és jogász, okik rész­leteiben is tájékoztatást tud­nak adni a hallgatóknak. A több mint száz pécsvá- rodi előtt Bőd Péter Ákos is­mertette az MDF gazdasági programját, mely az előadó szerint: igyekszik megtalálni azt az erőt, megmozgatni azt az energiát, amelyik az orszá­got kihúzhatja a válságból. Csak az a párt vagy mozga­lom nyerhet a választáson, amelyik új energiákat tud fel­szabadítani és meg tudja moz­gatni az országot, omelyik szá­mít a belső erőkre, a pénzügyj önállóságukat is visszanyerő helyi önkormányzati közössé­gekre, amelyik le tud számol­ni az inflációval. Az előttünk álló átalakulásra csakis pro­fesszionális -kormányzat képes a mostaninál lényegesen ki­sebb apparátussal — és eset­leg jobban megfizetett szak­emberekkel, de csak akkor, ha az ellenzék nyomása alatt, a szabad sajtó látókörében és a köztársasági elnök figyelmének kereszttűzében tevékenyke­dik . .. annyiunkra váró -feladatokat a nemzet boldogulása érdeké­ben. Befejezésül a következő­ket mondotta: — Temérdek tennivaló áll még előttünk, és ezekben személyesen is felelősek va­gyunk mindannyian a jövőnk­kel szemben. Soha ekkora esé­lye nem volt ennek az ország­nak, ennek a' népnek, hogy a saját Magyarországát teremtse meg, mint amilyen lehetőséget kínált nekünk az idő, most, itt a XX. század végén, a XXI. század küszöbén. Mindenkit kérek, éljünk ezzel a lehető­séggel. M. L. Az MSZDP kongresszusának állásfoglalásai (Folytatás az 1. oldalról) két tartózkodás mellett — ha­tározatot fogadott el, misze­rint a párt a szociáldemokra­ta értékek egyetlen magyaror­szági képviselőjeként -kíván a Szocialista Internacionálé tag­ja lenni. Ezért tiltakozik az el­len, hogy a szociáldemokrata értékeket szavakban kisajátító bármely más magyarországi párt a Szocialista Internacio- náléba felvételt nyerjen. A küldöttek a kongresszus végéhez közeledve a kora dél­utáni órákban a -párt és a szakszervezeték kapcsolatát vi­tatták meg. Alpár történeti át­tekintésében hangoztatta: az 1948-as erőszakos pártegyesi- tés után a szakszervezetek képviselték a szociáldemokra­ta párt utódvéd állásait,amely a dolgozók politikai érdekvé­delmében is megnyilvánult. Leszögezte: az MSZDP a jövő­ben is a szoros szövetségre, az együttműködésre kívánja alapozni a szakszervezetekkel való kapcsolatát, mert enélkül nincs és nem is lehet erős a párt. Hozzátette azt is, hogy az MSZDP csak akkor lesz igazán baloldali párt, ha a szakszervezetbe tömörült tag­ság a szociáldemokratákat is érdekképviseleti szervként is­meri el. Az e témakörhöz hozzászóló küldöttek egyebek között an­nak a véleményüknek adtak hangot: sarskérdés, miként alakul a kapcsolat a jövőben a munkássággal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP elsődlegesen a mun­kások pártja legyen. A kongresszus nagy szó­többséggel határozatot foga­dott el a november 26-i nép­szavazással kapcsolatban. Mi­ként Baranyai E. Tibor mon­dotta, az MSZDP aktívan részt vesz népszavazási kampány­ban. Tagjait és az egész ma­gyar népet arra kéri, menje­nek el szavazni, és szavazza­nak igennel mind a négy kérdésre. A Munkásőrség és a a -munkahelyi pártszervezetek ügyében erősítsék meg, te­gyék visszavonhatatlanná az Országgyűlés döntését. Gondolatok az MSZDP-kongresszusról A politika nem hazárdjáték! Ezen a háromnapos rendez­vényen sorban léptek a szó­noki emelvényre mindazok, aki­ket megbíztak: pártjuk, moz­galmuk nevében üdvözöljék a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt kongresszusát. Azt a kongresszust, amely kö­zel 40 évi szünet után ismét összeülhetett, részben, hogy jelezze a párt létét részben, hogy tisztázza eszmeiségét, részben, hogy meghatározza: miijén célokért milyen jelsza­vakkal kíván a választási kam­pányba beszállni. Nos, ezt a kongresszust töb­bek között a Magyar Demok­rata Fórum nevében Csengey Dénes üdvözölte, s egyebek között azt mondta: — Magyarország népét 1989- ben kell megszólítani, de 1990- ben, 1991-ben, 1992-ben is ér­vényes gondolatokkal. így hát különösen vastag­gá, szembetűnővé görbül a kérdőjel: miként szólította meg az MSZDP az elmúlt hét vé­gén Magyarország népét? Az az MSZDP, amelynek nevét 'nemesdk a hajdani, s ma már idős emberré korosodott szoc­demek ismerik, de a náluk jóval fiatalabb generációk tagjai is, pedig ők még nem is éltek, amikor a pártot be­olvasztották, majd felszá­molták. Ma már - vasárnap délután 3 óraikor - tudjuk: az MSZDP elhatárolta magát a Ruttner- féle csoporttól, s nem beszél­nék pártszakadásról, sőt: in­kább megtisztulásról és egy­ségessé válásról. A magunk részéről őszintén kívánjuk, hogy ez 1992-ben is igaz le­gyen. Kell egy erős, közép­baloldali párt a pluralista ál­lamberendezkedésben, s erre a szoederrrek jó eséllyel pá­lyázhatnak. Hallgattam a párt válasz­tási programjáról egyik teo­retikusukat, a fiatalember Fi­scher Györgyöt, aki okosan és politikusán gondolkodva fej­tette ki: miiként lehet a kam­pányban sikeres az MSZDP. Ez valóságos felüdülés volt. Ekkorra ugyanis — már túl számos más párt és mozga­lom kongresszusán és orszá­gos értekezletén — szemet szúró volt: mennyire elfelej­tettünk politizálni. Ami nem­csak érettséget, ókosságot, eszmei-elvi szilárdságot tételez fel, de toleranciát is. Lehet mondani persze, joggal, volt okunk a politika gyakorlását elfelejteni. De legkevésbé ezt a szocdemek engedhetik meg maguknak. Az az újjáalakult, de közel 100 éves párt,amely­nek elsősorban a mai szer­veződések között egyedülálló múltja miatt (is) olyan politi­kai és erkölcsi tőkéje van, amit csak megőrizni-újjáélesz- teni szabad. Hazardírozni ve­le nem. Ott, a Benczúr utca 45-ös számú ház kapuján — ebben az épületbén ütöttek tanyát a kivonultak - hamar megje­lent egy cédula: a Független Szociáldemokrata Párt alaku­ló értekezlete. Jelzem: az a terem, ahol 30-40-en leültek, három napja erre „meg volt terítve”.., így hát nem egé­szen megalapozatlan előkészí­tett puccsrói, a kongresszus sikertelenségét célzó akcióról beszélni. Kora délután már azt olvastam a cédulára fir- kantva, a „ Független” szó felett: Kitől? Mitől? Jogos a kérdés. Beszélnek milliókról is, amit a párt kapott, de nem a párt Használt fel. Vagy csak a párt egy szűk rétege. Mint hallom, a kivonulóknak célzott a kérdés. Azt is hallom: a Ruttner-féle csoport elleni má­sik vád az MSZMP-barát po­litika. Egyik beszélgetőpartne­rem meg is fogalmazta: nem kellenek pozícióra törő kom­munisták a szocdemek közé: nem akarnak még egy „egye­sülést". Ha Marosán neve szóba került, felhördült a kongresszus: Áruló! S köszöntötték a kongresz- szust a nyugati szociáldemok­rácia képviselői is. Türelemre intették a küldötteket, a plat­formok vezetőit. Ugyanezt tet­te az emigráns magyar szo­ciáldemokrácia képviselője is. Nincs kitől (újra) tanulnunk? Tegnap véget ért az MSZDP XXXVI. kongresszusa. Némileg kevesebb küldöttel, mint kezd­ték, de észrevehető egységben. Ez talán elegendő lesz az említett politikai és erkölcsi tőkének a kamatoztatásához. Mert arra bizony — nem csak a pártnak — szükség van. Mészáros Attila Összegzés a szovjet fegyverzet­csökkentésről Az európai területen elhe­lyezett szovjet fegyverzet 7120 harckocsival, 2964 tüzérségi fegyverrel és 735 harci repülő­géppel csőikként. A nyugati és a déli hadseregcsoport köte­lékéből kivontak és feloszlat­tak három 'páncélos hadosz­tályt és egy légiezredet. Az adatok a szovjet fegy­veres erők vezérkarának ősz- szegző jelentéséből származ­nak. A jelentést vasárnap is­mertette a Pravda. Az SZKP KB lapja felhívja o figyelmet arra, hogy a csök­kentések elsősorban a mo'gé- kony hadműveleti eszközöket érintették. Kisebb lett általuk a szovjet haderők támadó­képessége. Jelentősen meg­nőttek viszont a védelem, kü­lönösen a póncéloselhárítós lehetőségei — fűzi hozzá a cikk írója a vezérkartól kapott információk alapján. A szovjet fegyverzetcsökken­tések kiterjedtek a távol-keleti térségre is. Egy páncélos hadosztályt, három légvédelmi dandárt, egy légihadosztályt egy légiezredet és három ön­álló helikopteralakulatot von­tak ki Mongóliából. A fegyverzet csökkentése csapatcsökkentést is jelent November 1-jéig mintegy 235 000 fővel lett kisebb 0 szovjet hadsereg személyi állo­mánya. Leszereltek 65 000 tisz­tet és több mint 20 000 tiszt- helyettest. A csökkentésekkel összefüg­gésben területi-szervezeti vál­tozás is történt a szovjet fegy­veres erőknél: megszűnte' tsk két katonai körzetet, a közép­ázsiait és az urálit. 13 díjat osztottak ki Végei- éri- a pécsi diaporáma feszfivá Für Lajos, köztársasági el­nökjelölt szenvedélyes hangén szólt a mai magyar valóságról és akár programbeszédnek is felfoghatók az alábbi monda­ni:-a- Fel kell számolni a telje­sen szétzüllött közerkölcsöket és közmorált, azt a szemléle­tet, amelyben a lopás, csalás és a hazudozás természetes emberi magatartásnak tűnt, amíg a tisztesség, a becsület, az adott sző ritkaságszámba ment. Le kell számolnunk ez- aet a világgal és azt kell megteremtenünk, amely vissza­Lehetőségek vannak a jobb együttműködésre (Folytatás az 1. oldalról) igazgatást, az egypártrend- szert, és az ország el nem kötelezett külpolitikáját. Délelőtt kezdődött meg a föderáció palotájában Ante Markovics és Németh Mik­lós tárgyalásainak második, befejező fordulója, amelyen a kétoldalú gazdasági együttműködés bővítése és időszerű nemzetközi kérdé­sek állottak a figyelem kö­zéppontjában. A plenáris ülésen elhang­zott a bejelentés, hogy a jövő hét végén aláírják a két ország közötti 1990-es áruforgalmi jegyzőkönyvet, amely “ az ideihez képest a szállítások további növelését irányozza majd elő. Megál­lapították, hogy még az Idén aláírható a 2000-ig szóló magyar--jugoszláv gaz­dasági és tudományos-mű­száki együttműködési prog­ram, és a Szovjetunióból Magyarországon át Jugo­szláviába Irányuló földgáz- tranzit bővítését rögzítő meg­állapodás, meg o hozni 'kapcsolódó korma nyprog- cio. (A Szovjetunióból jelen­leg Magyarországon keresz­tül évente 2,5 milliárd köb­méter földgáz jut el Jugo­szláviába. Az új szerződés alapján 1997-ig fokozatosan 'bővítik a szállításokat, és a teljes „felfutás” után évi .6,1 milliárd köbméter jut el Jugoszláviába.) Tárgyaltak az energetikai együttműködésről. Abban ál­lapodtak meg, hogy a kö­zeljövőben szakértői bizott­ság készít konkrét javasla­tokat a fejlesztés útjáról - imódjáról. Az energetikai együttműködés egyébként a két ország villamosenergia­rendszerének összekaposolá- sán túl a többi között ma­gába foglalja a határmenti szénhidrogénmezők közös kutatását és kiaknázását. Rögzítették, hogy rövidesen kétoldalú megbeszélések kezdődnek a kooperációs termékók teljes és kölcsö­nös vámmentesítéséről. Szó volt a közlekedés és az ide­genforgalom fejlesztésének időszerű problémáiról. A ma­gyár fél javasolta: tanulmá­nyozzák, hogyan • lehetne autóutat építeni Zágráb és a Balaton között. ^ A Bécs—Budapest világki­állítással összefüggésben foglalkoztak a Bécs-Buda- pest-Belgrád közötti autó­pálya építési tervével. Egyet­értettek abban: meg kell vizsgálni, hogyan lehet kül­földi tőkét bevonni e pálya Budapest és Belgrad közöt­ti szakaszának megépítésé­be. Közös álláspontra "jutottak abban, hogy a magyar— osztrák—olasz—jugoszláv re­gionális együttműködés ki­bontakoztatásának lehetősé­gét szakértőknek kell ele­mezniük. Szorgalmazták a kishatár- forgalom bővítését. Megál­lapodásuk szerint a kérdést miniszterhelyettesi szinten elemzik majd. Hangoztatták, hogy jobban /ki kell használ­ni a határmenti mezőgazda­sági-élelmiszeripari és me­zőgazda sági-kisg épgyártási kooperációs lehetőségeket. Időszerű nemzetközi témá­kat érintve, áttekintették a két ország viszonyát az egyes integrációs szerveze­tekhez, köztük az EK-ihoz és az EFTA-hoz. Némeh Mik­lós kifejtette, hogy az önál­ló, független magyar külpo­litika egyre markánsabb nemzeti jelleget ölt. Rámu­tatott a Varsói Szerződés re­formjának szükségességére, aminek keretében a szerve­zet politikai jellegének, kon­zultációs-fórum szerepének kell előtérbe kerülnie. Végül üdvözölte a négy ország (Ausztria, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Olaszofszóg) külügyminisztereinek a jövő hét végén sorra kerülő bu­dapesti találkozóját. Németh Miklós miniszter- elnök kétnapos munkaláto­gatásának befejeztével szom­baton délután hazautazott Belgrádból. A repülőtéren vendéglátója, Ante Marko­vics, a jugoszláv kormány elnöke búcsúztatta. Jelen volt Györke Sándor, Ma­gyarország belgrádi nagykö­vete is. Mind a külföldi, mind a ha*01 diaporáma műveket rendkívül vál­tozatos térnék, stílusok és többsé­güknél igen finom színbeli árnyO' ikatok jellemezték. Drámán hatású és lírai művek egyaránt szép szár"' bon voltok je'en, a versenyproQ" romokat igen magas szakmai - mű­vészeti színvonal jellemezte. Vasárnap délelőtt, zsúfolásig meg­telt az Ifjúsági Ház nagyterme. 1Ű 'órakor a vendéglátó intézmény, a* IH vonószenekara, két hangulatot művet szólálltotott meg Mihál»' István , vezénylés ével, majd a ver­senybizottság titkára bejelentette, hogy a héttagú nemzetközi zsűri késő éjszakáig tartó ülésezés utót1 meghozta döntését. Jacques Den'* (Belgium), a zsűri elnöke röviű értékelésében kifejtette: — Ebben az anyagias világ bot nagyon jo érzés olyan emberekkel találkozni, okik minden erejükk»1 azon fáradoznak, hogy képet alkos­sanak, és ezt át is adják mások­nak, anélkül, hogy bármit várnánál érte, Ez a,z igaz» kultúra — mon­dotta egyebek közt, kiemelve, hogV e mosta, ni fesztiválon egészébe!) rendkívül értékes, magas nívójú munkákat láthattunk. Akik itt nef kaptak dijat, azok is jelentékeny műveket alkottok, hangoztatta J- Denis úr, külön elismerően szólv" a magyar diaporámók kifejező ere­jéről, stílusbeli értékeiről. A továbbiakban 13 dijat osztok tak ki. Fesztivál plakettokat; 0 FIAP medájjiait, kék szalagját, * a különböző hazai és külföldi fotó­művészeti szervetetek tárgyait nyúj­tott átk át a díjazottaknak. A fesztiváldijat J Van de Weeril1 (Belgium) „Breendonk vég nélkül1' című alkotása érdemelte ki. A 2- dfjot Eifert János (Budapest) (Vol* egyszer egy falu; a harmadikot ugyancsak Eifert János Helyzetje­lentés című művének ítélték od 0- A 4 díjait Kovács Sándor (GyóO ailkotása, a Dalok a labda térről! az ötödiket Neuwels Michel (Bel­gium) Az utolsó legeltetés; a h«' tad'iikaf Mánfai György (Pécs) Hí*' toria 1526 című diaporáma mű­véért nyújtották ót. A további 7 díjat íranoia é* belga alkotók nyerték el. Közön­ségdíj, ot kapott (o 3 versenyprog- ram filmjei közül:) Eifert J ónO* Helyzetjelentés; Mánfai Györgf História 1526 és Márvfoi Györg» Halálra ítélve című alkotása. A díjtoiosrtás után levetített^ oa első 6 díjazott diaporáma mö' vet, ezzel a fesztivál véget ért. W. E. A háromnapos V. pécsi nemzet­közi diaporáma fesztivál tegnap, a vasárnap délelőtti eredményhirde­téssel és gálaműsorral fejeződött be. A fesztivált először rendezték meg a Nemzetközi Fotóművész Szö­vetség (FIAP) támogatásával, ami elsősorban a külföldiek érdeklődé­se szempontjából jelentős. A pécsi f esz,tii vá'ra 9 országból 35 szerző 53 alkotása körül 22 szerző 27 alkotását fogadták el. A legnépesebb mezőnyt Belgium 8 művel, illetve hazánk 11 a lkot ás­sa,I képviselte. A versenyműveket pénteken .este, valamint szombaton délután és este vetítették le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents