Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)
1989-11-24 / 325. szám
Dunántúli napló 1989. november 24., péntek Ülést tartott az MSZP Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) sorban a szocialista parlamenti frakcióra támaszkodó, de egyúttal nemzeti felelősséget is viselő kormánynak tekinti. A Magyar Szocialista Párt szerint indokolt, hogy a kormány a megváltozott parlamenti erőviszonyok között olyan politikai vonalvezetésre törekedjen, amely számíthat a képviselők többségének támogatására. A demokratikus jogállamba való békés átmenet megköveteli, hogy a kormányzati szervek működőképességét, ezen keresztül a politikai stabilitást sikerüljön megőrizni. Az MSZP támogatja a kormánynak a fizetőképesség fenntartására, a piacgazdaság kiépítésére, a szerkezetváltás felgyorsítására irányuló erőfeszítéseit. Ugyanakkor baloldali, szofcialista elkötelezettsége, a pártprogram, valamint a saját munkájukból élők alapvető érdekei alapján konstruktív kritikával viszonyul minden olyan kormányzati, parlömenti döntéshez, amely a — szükséges - pénzügyi egyensúlyteremtés érdekében felad egyes alapvető gazdaságpolitikai célokat, mint a reálbérek védelme, vagy a munkanélküliség megfelelő társadalompolitikai kezelése. A testület a továbbiakban megtárgyalta és elfogadta agrárpolitikájának téziseit. Megállapította, hogy annak kedvező hátteret kell teremtenie hazánk kincset érő természeti adottságainak hasznosításához, lakosságunk jó színvonalú és kiegyensúlyozott élelmiszerellátásához. Akik ebben tevékenyen részt vesznek — a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem dolgozói — kapják meg áldozatos munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését. A párt vezető testületé állást foglalt a párt kezelésében lévő egyes ingatlanokkal kapcsolatban. Ezek szerint az Országos Iroda az illetékes állami szerveknek további hasznosításra átadja a kezelésében lévő balatonaligai, balatonföldvári, balatonarácsi, dobogókői, római-parti pártüdülőket, továbbá a megyei pártszervek által üzemeltetett vendégházakat. Az üdülök és a vendégházak állaguknál, felszereltségüknél fogva alkalmasak a rendeltetésszerű működésre, a színvonalas, kulturált üdültetésre, vendéglátásra. - A párt o tagdíjbevételekből folyamatosan jelentős összegeket fordított e létesítmények állagának szinten tartására. Mint ismeretes, a kongresz- szus úgy döntött, hogy az MSZP a pártvagyonból csak annyit tart meg, amennyi a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a többinek a kezelőjogát pedig átadja az önkormányzatoknak, illetve kormányzati célokra. E döntés értelmében foglalt korábbi ülésén állást abban, hogy a Politikai Főiskolát, a Társadalomtudományi Intézetet, valamint három kerületi pártszék- házat soron kívül átad. Ugyancsak döntött abban, hogy az elődpárt azon vállalkozásainak működését, amelyek jogilag és erkölcsileg is kifogásolhatók, megszünteti, így például a NEXT 2000 működését már megszüntette. Az Elnökség foglalkozott az ez évi tagdíjfizetés egyes kérdéseivel is.- A tagdíjbefizetés a teljes önkéntesség alapján, a kongresszus áltol elfogadott keretek között, kölcsönös megállapodás alapján történik. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége van saját elhatározása alapján a párt kiadásaihoz a tagdíjon felüli további összeggel is hozzájárulni. Genscher Budapestre érkezett (Folytatás az 1. oldalról) egy 10 százalékkal részesedik az NSZK. A forgalom értéke 1988-ban 5 milliárd nyugatnémet márka körül alakult, lényegében az előző évhez hasonló értéket ért el. A ta3obb áruellátást, kulturált vásárlást I Baranya megye él Pécs város lokosságának megfelelő áruellátását, a közhangulatot be- lolyásoló kérdésnek tekintjük. Emiatt — az MSZP munkásta- gozotának korábbi felhívásával egyetértésben — ismételten szál emelünk az alapvető élelmiszereket érintő már-már kereskedelmi méreteket őltő jugoszláv magánfelvásárlások zavaró hatásai és változatlanul megoldatlan következményei ellen. A hazai romló életviszonyokat ugyanis súlyosbítja és felerősíti az egyes cikkekből tartásodé hiány és az a 14- fekölő kultúrálatlan tág, amivel naponta ezrek kényszerülnek együttélni. A közelgő ünnepekre tekintettel — az eddigi reagálásokot és intézkedéseket elégtelennek ítélve —, újbél felszántjuk az Illetékes minisztériumok ét főhatóságok, továbbá t> helyi szervezetek vezetőit, hogy tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek a be- vásárláturlzmust az árualapok biztosításával, rugalmasabb óruteritéssel ét az ellenőrzés jovitásávol normális mederbe terelik. Javaslunk emellett olyan helyi kezdeményezéseket (ideiglenes árusítóhelyek létesítését, a magánszféra belépését ttb.j, amelyek enyhítik a kereslet területi egyenlőtlenségeit és hozzájárulnak a feszítő gondok megoldásához. Magyar Szocialista Párt Baranya megyei szervezőbizottsága valyi forgalmat Magyarország 496 millió márkás passzívummal zárta. Az idén dinamikusan növekedett a két ország keresikedelmi forgalma. Az előrejelzések szerint az év végére a forgalom értéke rekordnagyságú lesz, eléri a 6 milliárd márkát. Magyarország számára azonban kedvezőtlen tendencia, hogy a rekordokat döntögető forgalomban erőteljesen növekszik a magyar import. Kedvezőtlen a forgalom struktúrája is. A magyar kivitelben főként energiahordozók, anyagjellegű termékek, mezőgazdasági termények dominálnak. Ezzel szemben kedvező fejlemény, hogy felgyorsult a vegyesvállalatok alapítása. Eddig 150 magyar-nyugatnémet vegyesvállalat kezdte meg működését hazánkban. Jobbára viszont kisvállalatok jöttek létre, így termelési értékük csak szerény részét képezi a két ország gazdasági kapcsolatainak. A tervek szerint Hans- Dietrich Genscher látogatása alatt a Parlamentben a Magyar Nemzeti Bank és a Deutsche Bank képviselői 500 millió nyugatnémet márkás hitelmegállapodást Írnak aló. Ennek felhasználási feltételei várhatóan kevesebb kötöttséget tartalmaznak majd, mint az októberben aláírt ugyancsak 500 millió márkás tartományi hitel feltételei. Hans-Dietrich Genscher közvetlenül megérkezése után vendéglátójával, Horn Gyulával tárgyalt a Külügyminisztériumban. Az estf órákban a nyuci tnémet diplomácia vezetőjét Németh Miklós kormányfő fogadta a Parlamentben. A megbeszélések eredményeiről a külügyminiszterek pénteken nemzetközi sajtó- konferencián számolnak be. Hz Országgyűlés folytatja munkáját Békési László pénzügyminiszter expozéja V Finomítások a személyi jövedelemadó-rendszeren Családipótlék-emelés - áfa a magánimport után is píta ni az általános forgalmi adót - mondotta a miniszter, majd a kormány nevében azt javasolta a Parlamentnek, hogy a magángépkocsi-im- port általános forgalmi adóját ne január 1-jével, hanem azonnali hatállyal léptesse életbe. Ez természetesen nem vonatkozik a már megrendelt és később leszállítandó személygépkocsikra. Ezután arról szólt, hogy 0 kormány szándéka: a decemberi ülésszakra előterjeszteni a fogyasztási adókról és fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslatot. Békési László befejezésül hangsúlyozta: ebben a kiélezett politikai és gazdasági helyzetben elemi érdekünk, hogy ot adótörvények módosítására vonatkozó döntések ezen az ülésszakon megszülessenek, lezáruljanak az áldatlan viták, megalapozottan folytatódhasson a jövő év előkészítése. A második témakör szorosan összefügg az adatszolgáltatás, az adóellenőrzés feltételeinek javításával és így a láthatatlan jövedelmek feltárásának és adóztatásának szándékával. Ez az általános számlaadási kötelezettség bevezetése, az áruk és szolgáltatások értékesítésekor, illetve jövedelmet biztosító tevékenységek végzésekor. Véqül a harmadik problémakör a magánimport általános forgalmiadó kötelezettsége. Nélkülözhetetlen a magánimport után is megállaDr. Ádám Antal lett az egyik alkotmánybíró Alkotmánybíróvá választót ta tegnap a Parlament dr Ádám Antal egyetemi ta nárt, a Pécsi Janus Panno nius Tudományegyetem Jog Kara Államtudományi Tan székének vezetőjét. Dr Ádám Antal a Jogtu'domá nyi Egyetemet Pécsett végez te. 1958-ban védte meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsáról írt kandidátusi értekezését. 1960-ig adjunktusként, 1967-ig docensként, 1967-től egyetemi tanárként dolgozott, illetve dolgozik Pécsett a Jogi Kar Államjogi Tanszékén. Tudományos kutatómunkája: több mint 300 tanulmánya jelent meg a központi állami szervek, az alkotmányosság és alkotmányvédelem, a társadalmi szervezetek, az állami koordináció, valamint az emberi jogok és a jogi felsőoktatás témaköreiből. Több monográfiával, illetve tanulmány megírásával közreműködött az alkotmány reform elméleti előkészítésében. ti a kisjövedelműelóet, a nO- gyobb keresetűek viszont veil0' mivel többet fizetnének. Ezután az egyik legnagyobb vitát kiváltott témáról, a be ruházások utáni áfa visszatéri téséről szólt Fekete János. ' bizottságnak az a javaslata ‘ mondotta -, hogy 1990-ben, 1 kormány indítványával egye zően 20 százalékkal csőkkée jen a beruházási áfa, de 1991 töl teljesen szűnjék meg ez 1 fajta adóteher. Elfogadta ‘ bizottság a kormánynak azt 1 javaslatát, hogy 300 forinttá emeljék minden gyermek uW a családi pótlékot, ám ne11 értenek egyet azzal az egyéb ként már visszavont pénzügy miniszteri indítvánnyal, hogy ; többgyermekes családok adó kedvezményét eltöröljék. Nem osztja azonban a b1 zottság azoknak a képviselők nek a véleményét, akik s te rint a különböző pótlékoké ügyeleti díjakat másféle eN® szerint adóztassák. Ez ugyo*11 teljesen szétzilálja a meglév' adórendszert. Azzal azon'b0 (Folytatás a 3. oldalon) Ezután az adótörvények módosításával kapcsolatos bizottsági állásfoglalásról Fekete János, az Országgyűlés reformügyi ad hoc bizottságának elnöke adott tájékoztatást. A bizottság a vállalkozási nyereségadóval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ennek mértéke 40 százalék legyen, de a hárommillió forint alatti nyereség után csak 35 százalékos nyereségadót fizessenek a vállalkozók. Mivel ezt így a költségvetés nem tudná elviselni, érért elvileg helyes, ha új adóformát vezetnek be, azaz az állami vagyon utáni részesedést. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban Fekete János a bizottságnak azt a véleményét tolmácsolta, hogy az átlagos adóteher - az expozéban javasolt 15 százalékkal szemben — nem haladhatja meg a 14,5 százalékot. Sőt, a bizottság néhány tagja egy olyar^ tervezetet dolgozott ki, amely szerint az adóterhelés átlagos mértéke mindössze 13,75 százalékos lenne. Ennek előnye, hogy kedvezményben részesí(Folytatás az 1. oldalról) Békési László beszámolt arról, hogy a törvényjavaslatok előkészítése során, a szakmai és bizottsági vitákon - miként az várható volt — jelentős érdek- és véleménykülönbségek kerültek felszínre, amelyek szenvedélyes vitákhoz, néha szélsőséges megnyilatkozásokhoz is vezettek. A kiélezett viták első nagy témakörének lényege: vajon dinamizálható-e a gazdaság rövid távon és gyors ütemben, s az adók radikális csökkentése képes-e kiváltani és megalapozni egy nagymérvű gazdasági növekedést. A második nagy kérdéskör: maradjon-e minden változatlanul 1990-re, s csak akkor kerüljön sor az adótörvényeit módosítására, ha a javasoltnál nagyobb lépések tehetők meg. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyenesen azt javasolta, bogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket. A harmadik r\agy kérdéscsoport: most döntsön a Parlament az adótörvények elfogadásáról, vagy csak decemberben, az 1990-es költséqvetési törvényjavaslattal együtt? Azt javasolta, hogy a Parlament ezen az ülésszakon döntsön az adótörvényekről, azért, mert ez at egyik fontos módja, biztosítéka annak, hogy az adóbevételekre építsük a költségvetés kiadásait, és ne a kiadásokhoz igazítsuk az ódák mértékét. Az előkészítő viták során talán a legtöbb támadás a vállalkozási nyereségadó tervezett mértékét érte. A kormány kompromisszumként azt ajánlja, hogy az eredetileg javasolt 45 százalék helyett a nyereségadó mértéke 40 százalék, illetve 3 tnillió forint nyereségig 35 százalék, az állami tulajdon utáni részesedés mértéke 18 százalék helyett 20 százalék legyen. Ez a módosítás 10 milliárd forintos bevételcsökkenést eredményezne a költség- vetésben. Ennek részbeni fedezetét a nyereségadó-kedvezmények olyan mértékű csökkentésével javasolja pótolni a kormány, amely az érintett vállalati kör adóterheit nem növeli, kedvezményeit az adócsökkentés mértékének megfelelő nagyságrenddel csökkenti. Nagy ösztönzőerőt jelenthet a kis- és a társasvállalkozósok számára, hogy gépeik, berendezéseik, technológiai beruházásaik költségeit két esztendő alatt leírhatják az adójukból, s így adómentesen bővíthetik vállalkozásaikat. « Hasonlóan fontos új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az ország foglalkoztatási gondok- kgl küzdő településein a munkahelyteremtő beruházások és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztések adókedvezménye és lejárati ideje egyaránt lényegesen emelkedik. Kiélezett vita kíséri a személyi jövedelemadó korszerűsítési javaslatát is — mondotta á továbbiakban Békési László. A kormány a személyi jövedelemadó alapelveinek feladásával nem érthet egyet. Ugyanakkor kész a rendszer hiányosságainak korrigálására, torzító hatásainak megszüntetésére. A kormány 15 százalékos adószintet javasol, ami az 1989-ben megvalósuló és az 1990-re tervezett jövedelemnövekedés alapján 2 százalékos adószintcsökRentést, tehát 2 százalékos reáljövedelem-növekedést jelent. A kormány egyetért ugyanakkor a progresszió csökkentésének szükségességével. Ezért az eddigi kilenc adókulcs helyett négy-, Illetve ötkulcsos változatot javasol. Ezek mindegyike valamennyi jövedelemsávban csökkenti a fizetendő adót. I:mét széles körben felmerült a túlóradíjak és különböző bérpótlékok adómentességének vagy elkülönített adóztatásának követelése. A kormány az egyes jövedelemelemek elkülönített adóztatását nem javasolja. Ugyanakkor itt kell megemlítenem, hogy a kormány hiánytalanul teljesíti a bányászoknak, az eqészséqügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak tett ígéreteit — hangsúlyozta Békési László. - A föld alatti pótlék emeléséhez külön állami támogatóst nyújt, az egészségügyben dolqozók és a pedagógusok bérét 1990-ben minimum 25 százalékkal emeli, amely fedezetet nyújt az ügyeleti és túlóradíjak növelésére is. Nem javasolja a kormány az adókedvezmények csökkentését az 55 ezer forintos adómentes jövedelemhatárnál, a mezőgazdasági kistermelés adóköteles értékhatárainál, illetve a szellemi tevékenységből származó jövedelmek költségátalányainak mértékénél. Az egyik leginkább .vitatott eleme a személyi jövedelem- adónak a gyermeknevelés költségeinek preferálása az adórendszeren belül. Miután a jelenlegi rendszerben a három- és többgyermekes család által igénybe vehető adóalap-csökkentés kiterjesztése az egy- és kétgyermekes családokra 5-6 milliárd forintba kerülne, s ezért megvalósíthatatlan, a kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlók gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. Az előkészítő viták alapján a nagycsaládosok kiemelt támogatása érdekében a kormány módosítja a beterjesztett javaslatát, és azt ajánlja a Parlamentnek, hogy a három- és többgyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye - a 300 forintos családipót- lék-növelés mellett — továbbra is maradjon meg. E másfél milliárd forint hatású támogatás fedezete a személyi jövedelemadón belül a növekvő bérekből megteremthető. A kormány a szakszervezeti tagdíj adómentességével kapcsolatban azt javasolja, hogy maradjon meg a szakszervezeti tagdíj adómentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdekképviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már csak adózott eredményükből fizessék. A továbbiakban a miniszter az általános forgaimiadó-tör- vény módosítás» javaslataiból három témakörre hivta fel a figyelmet: Az első a beruházások for- galmiadó-terhéhez kapcsolódik. Jogos az igény - mondotta -, hogy a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót minél hamarabb szüntessük meg. Azonban ez 12 milliárd forint összegű adó- bevételJkiesést jelentene, így a kormány javaslata, hogy a beruházási áfa az> eredeti programnak megfelelően 20 százalékkal csökkenjen 1990- ben. A gazdaság korszerűsítését szolgáló beruházások terheinek további csökkentésére a világszínvonalú hatékonysági követelményeket kielégítő, világbanki hitelekből finanszírozott beruházások áfaterhét megszüntetni javasoljuk. Ugyanígy megszüntetni javasoljuk a környezetvédelmi beruházások forgalmi adóját, valamint a munkahelyteremtő beruházások és az országos közúthálózat építését szolgáló Beruházások forgalmi adóját. Igen! Igen! Igen! Igen! A négy igen negyven évet zár le 1989. XI. 26. • Aki otthon marad, a múltra szavaz! Szabad Demokraták Szövetsége, FIDESZ, Kisgazdapárt, Szoc. Dem. Párt. Áz ad hoc bizottság állásfoglalása
