Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-23 / 324. szám

Dunemtffli napló 1989. november 23. csütörtök Á pénzügyminiszter rosszul alszik mostanában At Otsiághói folyosóján Békési László pénzügyminiszter ember- gyűrűben áll oz egyik szünetben. - Támadják?- Ellenkezőleg - mondják kó­rusban o Zala, Bács-Kiskun, Ko­márom megyei képviselők - védel­münkbe vesszük I Erőt adunk ne­ki, hogy védje meg álláspontját, az elődök hibájába ne essen I- On szerint mennyire népsze­rű ma Magyarországon a pénz­ügyminiszter? - fordulok Békési Lászlóhoz.- Mint az oz apa, akinek a fia pénzt kér mozira és o szülő­nek nincs miből adnia, mert ki­ürült o családi kassza. A gyerek ezért nagyon fogja utálni az ap­ját, de ettől még a családnak nem lesz több pénze, és az apa egy filmnézés kedvéért nem fog kölcsönkérni a szomszédtól. El­fogyott a pénzünk, ilyen prózai a helyzet.- A valutakorlátozási rendelke­zés milyen távon marad életben?- Ezen a parlamenten még er­re kitérek. Ha a devizatartaléko­kat fel tudjuk tölteni, akkor le­het enyhíteni. A jövő év első fe­lében erre nagy valószínűséggel még nem kerülhet sor. A csődöt csők igy kerülhetjük el.- Mit ért csődön, konkrétan, mit érez oz állampolgár, ha be­következik a csőd?- Elvesztett hitelképesség, nem kapunk több kölcsönt, nem tud­juk behozni oz alapanyagokat, energiahordozókat, amelyek a ma­gyar gazdaság működtetéséhez szükségesek, lesz 300 ezer mun­kanélküli . ..- Mennyire fenyeget a csőd?- Mindennap fenyeget. A kor­mány nem jókedvében lép ilyen iszonyatosakat!- Hogyan alszik mostanában?- Nagyon rosszul, egyre rosz- szabbul.- Legyenek jobb éjszakái, csak ezt kívánhatjuk több millióan. (Folytatás az 1. oldalról) a mezőgazdaság külföldön el. • adott termékei. Nagy Sándor (országos lis­ta), a SZOT főtitkára arra fi­gyelmeztetett. hogy bár hely- lyel-közzel kialakultak a több- pártredszeren alapuló képvise­leti demokráciába történő bé­kés átmenet politikai és jogi feltételei, ám hiányoznak gaz­dasági és szociális alapjai. A SZOT-hoz tartozó szervezetek megfogalmazták azokat a gazdasági, szociális feltétele­ket. amelyek véleményük szé­riát feltétlenül szükségesek a békés átmenethez. Mindenkép­pen szeretnék megőrizni a társadalmi békét, s ehhez ja­vaslataikat is kialakították. Ja­vasolják például, hogy a parlament, a kormány, a pár­tok, a gazdasági kamara, a szövetkezetek és a szakszerve­zetek 'képviselőiből mihama­rabb jöjjön létre egy válság- megelőző, válságelhárító bi­zottság, amely egyúttal konzul­tációs fórumként működik, s segítséget nyújt a. kormányza­ti, a parlamenti munkához. Olyan program kialakítását tartják szükségesnek, amely egyszerre törekszik a gazda­ság működőképességének meg­őrzésére és a minimális társa­dalmi közmegegyezés fenntar­tására. A SZOT határozott állás- ipontja — folytatta a főtitkár —, hogy gyorsítani kell a tu­lajdonreform végrehajtását, ami azonban nem jelentheti a nemzeti vagyon érték alatti •esztelen kiárusítását. A szak- szervezetek kezdeményezik, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az átalakulási törvény és a földtörvény azon rendelkezéseit, amelyek lehe­tővé teszik a nemzeti vagyon személyes érdekeket szolgáló, a társadalmi kontrollt nélkü­löző kiárusítását. A kormány 1990-re szóló programjával kapcsolatban Nagy Sándor leszögezte: ez összességében nem előremu­tató, az évek óta követett rest­rikciós szemlélet jellemzi, s ■nem ad választ a mára kiala­kult súlyos problémák megol­dására. Ez a proqram egyide­jűleg irányoz elő stagnálást, magas inflációt, csökkenő re­álbért, növekvő munkanélküli­séget; mindezek együttes ér­vényesülése elfoqadhatatlan, s nemcsak szakszervezeti né­zőpontból. hanem a aazdasá- gi válságból való kitörés szem. pontjából is. Ez a program nem ösztönöz a belföldi piac bővítésére, a vállalkozásra, je­lentősen növeli a munkaválla­lók terheit, nem ad elfogad­ható választ a fizetési mér­leg egyensúlyának javítására, s nem elemzi a program megvalósításának várható tár­sadalmi hatását sem. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), o Dorogi Szén­állami feladatként kezelnék a szennyvíztisztító főművek és főgerincvezetékek építését; sa lakosságot csupán a belső hálózat megépítéséhez való hozzájárulás terhelje. Király Zoltán (Csöng rád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesz­tő-riportere üdvözölte Németh Miklós keddi parlamenti be­szédét, amelyben’a miniszter- elnök vállalta a múlttal való szembesülést, és végérvénye­sen leszámolt az elmúlt év­tizedek politikai gyakorlatával. Bevallotta ugyanis a valós, a teljes deviza- és államház­tartás-adósságunkat, amelyet kormányaink mindeddig eltit­koltak az ország és a Nem­zetközi Valutaalap elől, s ez utóbbinak teljesíthetetlen Ígére­teket tettek. Ez volt, ez, le­hetett az oka annak — vé­lekedett -, hogy a Nyugat tanácstalan volt mindeddig Magyarország megsegítését, ha úgy tetszik, adósságunk finanszírozását illetően. Ebben oz új helyzetben viszont, bár kétségtelenül nehezebb körül­a Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomag­tervet terjesszen be a parla­ment decemberi ülésszakára. A pénzügyi helyzet helyes átte­kintése érdekében szükséges­nek tartotta, hogy a Magyar Nemzeti Bankot helyezzék már most közvetlenül az Ország­gyűlés felügyelete alá. Kérte továbbá: az Országgyűlés mondja ki, hogy lakosság fo­rint. és devizabetétjei érint­hetetlenek a kormány által. Dobos Józselné (Heves m., 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munka- védelmi vezetője a lakásgaz­dálkodás reformterveiről mon­dott véleményt. Elmondta: az késztette hozzászólásra, hogy választói számos tiltakozó le­velet juttattak el hozzá a ter­vezett intézkedések miatt. A képviselőnő ezt a tiltakozást közvetítve visszautasította a kormánynak azt a szándékát, hogy már jövőre módosítani akarja a korábbi lakásépítési és -vásárlási hitelek kama­tait. Hangsúlyozta, hogy a lakbéremeléssel bér- és szo­ciálpolitikai reform nélkül nem lehet egyetérteni. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), ö MÁV Dunakeszi Jár­műjavító özemének igazgató­ja a gazdaság mai helyzeté­ben feltétlenül támogatandó­nak, fejlesztendőnek tartotta azokat az ágazatokat - így az idegenforgalmat, áruszállí­tást, tranzitfuvarozást és a mezőgazdaság jelentős részét -, amelyek kis konvertibilis importhányaddal jelentős ke- ményvaluta-bevételhez juttat­ják az országot. Példaként említette, hogy a folyamato­san romló feltételekkel dol­gozó vasút évente 100 millió ■ dollárt termel ki az ország­nak. Egyfajta megoldásnak tar­taná, ha hazánkban, ahol szinte a világon legtöbbet dolgoznak az emberek, nem olyan adórendszer működne, mint a jelenlegi. Szerinte ugyanis a mai adózás arra kényszeríti pz emberek egy nagy részét, hogy illegálisan vállaljanak munkát, s az eb­ből szerzett jövedelmüket el­titkolják a pénzügyi kormány­zat elől. A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kri­tikákra Udvardi László közle­kedési, hírközlési és építés­ügyi minisztériumi államtitkár reagált. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom és gazdaság mind jobban kiéle­ződő feszültségei, a leszűkült mozgástér mögött egy sajátos növekedési modell általános válsága rejlik. Ez az immár négy .évtizede érvényesülő nö­vekedési modell mestersége­sen megbontotta a fejlődés szerves folyamatát, a piaci kategóriák eltorzításával, ki­iktatásával. Az infrastrukturá­lis hálózatok és szolgáltatá­sok ezért csak olyan mérték­ben és olyan szerkezetben fejlődhettek, amilyen mérték­ben a szűkén értelmezett ter­melő kapacitások azt -feltétle­nül megkövetelték, illetve amennyire az időről időre ki­éleződő szolgáltatási válság- helyzetek nyomása azt ki­kényszerítette. A költségvetési egyeztetés során kiviláglott, hogy a mű­ködés fenntartására 5 milliárd forintra lenne szükség. Ez vi­szont a közlekedési, hírközlé­si fejlesztéseknél 25 százalé­kos mérséklést jelentene, ami elviselhetetlen lenne a követ­kező évben. Sziráki András (Szolnok m., 2. vk.), a Szolnoki Mezőgaz­dasági Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója Vona Ferenc képviselő azon korábbi kije­lentésére reagált, hogy az iparvállalatoknál pazarló gaz­dálkodás folyik. A sommás minősítést visszautasítva el­mondta, hogy a vállalati kör jelentős része már korábban felismerte: léte és jövője a piaci alkalmazkodáson múlik. Egyes vállalatok termékeik egyharmadát, mások már 70- 80 százalékát képesek a fej­lett tőkés országok piacán ér­tékesíteni, noha ez még nem általános. Ezért olyan szelek­tív kormányzati politikát sür­getett, amely a restrikció és az ösztönzés eszközeit egy­aránt alkalmazva kikényszerí­ti a teljesítményt. Mivel a kormányprogram vi­tájához több felszólaló nem je­lentkezett, így a hosszúra nyúlt szünet után Kemenes Er­nő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetések­re. Elmondotta, hogy a szü­netben ülést tartott a kor­mány, és állást foglalt á képviselők által megfogalma­zott javaslatokkal kapcsolat­ban. Ezeknek a javaslatoknak a többségét beépítik a kor­mányprogramba. Elismerte, hogy a programban fellelhető számos bizonytalanság, kér­dőjel, kockázat. A legnagyobb bizonytalanság a szocialista együttműködési lehetőségek alakulásában van elsősorban azért, mert a szovjet gazda­ság alapvető gondokkal küsz­ködik. A válságjelenségek sú­lyosbodása igen hátrányosan érintené Magyarországot is. Hasonló kockázatok rejlenek az ország külső finanszírozá­sának biztosításában is. Az OT-elnök rámutatott: a kormány hároméves program­ja lényegében egy egyéves gazdasági tervnek tekinthető, amely kétéves kitekintéssel rendelkezik. Egyetértve a képviselők javaslatával, a kor­mány decemberben az egy­éves terv részeként egy fél­éves részletes, mindenre kiter­jedő akcióprogramot is • be­terjeszt, amely a választásokig ’határozza meg a kormány legfontosabb feladatait. Ezután ha tá roza thoz óta I ra került sor. Horváth Lajos el­mondotta, hogy a 'kormány tá­jékoztatót terjesztett elő há­roméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér eh­hez az Országgyűléstől irány­mutató, feladatmegjelölő ha­tározatot. A vitában viszont a kormány számára hasznos ész­revételek, ajánlások hangzot­tak el. Ezeket az Országgyűlés a kormány figyelmébe ajánlja. Ezékután kérdezte az elnök, elfogadja-e az Országgyűlés a gazdaságpolitikai programról szóló tájékoztatót. A képvise­lők közül 119-en nemmel sza­vaztak, 94-en igennel és 104- en pedig tartózkodtak. Horváth Lajos megállapítot­ta: az Országgyűlés a kor­mány beterjesztett programját nem fogadta el. Ezután vita kerekedett a határozathozatal értelmezését illetően. Kemenes Ernő úgy vélekedett, pontosítani kelle­ne a Horváth Lajos által meg­fogalmazottakat. A Miniszter- tanács nem kíván állásfogla­lást a parlamenttől, a kor­mány egy tájékoztatót ter­jesztett be. A parlament nem tett mást, meghallgatta ezt o (Folytatás a 3. oldalon) Sajtótájékoztató a történelmi pártok és a független képviselő csoport indítványáról A parlamenti képviselők függet­len csoportja a magfar történel­mi pártok álláspontjával azono­sulva támogatja a hivatalban lé­vő parlamentet és kormányt, el­leni!, hogy az Országgyűlés man­dátumának lejárta előtt feloszlas­sa önmagát — jelentette ki Eke Károly, a független képviselőcso­port nevében az ebédszünetben tartott sajtótájékoztatón. Eke Károly szerint a jelenlegi parlament bizonyságot tett ar­ról, hogy az átalakulás a rend­szerváltást igenli és mindent el­követett azért, hogy olyan törvé­nyeket alkosson, amelyek alapján előrehaladhat az ország a fejlett demokrácia, a szabad választá­sok megteremtéséhez. A parla­ment független képviselői cso­portja a kormánynak bizalmat szavaz, igaz, bírálja is, minden­kinek megadva a lehetőséget, hogy saját lelkiismerete szerint szavazzon a törvényjavaslatokról és határosatokról. Amennyiben a képviselők megszavaznák az MDF és Bánffy György indítványát a parlament önfeloszlatásáról, az Országgyűlés jogilag ugyan mű­ködőképes maradna, erkölcsileg azonban lehetetlenné tenné ma- 0*ft. ai átmeneti periódusban nem tudná a kósmepepyeiést uolgól- nl. Erre pedig most nagy iiük- ség van a ténylegesen szabod választások elókészitósét szolgáló tSrvónyek megalkotásával Issse- függósben. Kővár Gyula, a Függotlon Ma­gyar Demokrata Párt képviseleté­ben a magyar polgári demokrá­cia tSrtónelmi pillanatának ne­vesle, hogy hat tSrtónelmi párt elóször Irt alá kBsSs közleményt. Hozzátette: amiben egyetértenek, a JSvóben is egységesen fognak ■ fellépni. A Magyar Néppárt kép­viselője, Koblencz József szüksé­gesnek tartotta hozzátenni, hogy szó sincs valamiféle koalícióról, hiszen más platformokon állnak a szervezetek. Az ország végve­szélyben van, s a néppárt csu­pán a figyelmeztetés szándékával írta alá a nyilatkozatot. Hornyák Tibor, a Magyar Füg­getlenségi Párt képviseletében a kormány pragramja mállóit érvel­ve annak a véleményének adott hangot, hogy Németh Miklós ke­ze tiszta, vér nem tapad hozzá. Eddigi munkájával igazolta: ha időt kap, tud bizonyítani, s nem lehetetlen, hogy kormánya ki tud­ja húzni az országot a gazdasá­gi kátyúból. Takács Imre, a Szociáldemok­rata Párt képviseletében kifejtet­te, hogy a tömegkommunikáció nem szolgálja ki a tSrtónelmi pártokat, egyenlő esélyeket kért, tiszta választásokat szorgalmazott, fontosnak tartva, hogy a pártok eljustonak o legtávolabbi telepü­lések választóihoz is, ezt azonban hiányos infrastruktúrájuk akadá­lyozza. bányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője a kormány hároméves gazdaságpolitikai programjának terület, és tele­pülésfejlesztési, valamint kör­nyezetvédelmi kérdéseivel fog­lalkozott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncepció még nem tekinti a gazdaság- fejlesztés aktív tényezőjének a terület- és településfejlesztést. Mind nagyobb gondot okoz a közműolló nyílása. Az egész­séges ivóvízhálózat kiépítése jelenleg 30-60 ezer forintba kerül a lakosságnak. Ebből az összegből - bár kétségtelenül nagy terhet je­lent — nem lehet megoldani a csatornázási és ivóvízháló­zat-kiépítési feladatokat. Ép­pen ezért célszerű lenne, ha mények között, ám őszintén és tisztán nézhetünk mind tárgya­lópartnereink szemébe, mind saját jövőnkbe. A képviselő a továbbiakban azt javasolta, hogy a parla­ment ne késztesse és ne kö* telezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem ő fog­ja vállalni a felelősséget. A •mai kormány ugyanis — mon­dotta — az MSZMP széthullá­sával, az alkotmányos rend­szerváltozással elveszítette po­litikai alapját, és az ügyveze­tő kormány helyzetébe jutott. Nem vállalhat felelősséget hosszabb távú programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb egy éves időtartamra kell tervez­nie. Király Zoltán kérte, hogy Képünkön; dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára beszél Az első kérdésre ALLÄftlPotva, NÉPSZAVAZÁS 1989. november 26. SZAVAZÓLAP 1. CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERÜLJÖN-E SOR A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA? (Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hog két ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés^ mel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a közvetlenül a lakosság válassza meg.) 2. KIV törV ...hogy On választhasson köztársasági elnököt MSZP (Fizetett politikai hirdetó*)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents