Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-20 / 321. szám

1989. november 20., hétfő Dunámon napló ft Minisztertanács Tanácsadó Testületének álláspontja Átalakulást és működőképességet! Rendkívül erős nyomás alatt a kormány Vissza kell ufasít-ani a fenyegefőzésH Tettekben is nyilvánuljon meg a felelősségvállalás! A Minisztertanács Tanácsadó Testületé Berend T. Iván el­nökletével a miniszterelnök felkérésére november 17-én ülést tartott. A miniszterelnök tájékoztatóját meghallgatva vitát foly­tatott a kormány elmúlt hónapokban végzett tevékenységéről és a következő hónapok legfontosabb kormányzati feladatairól. A testület szükségesnek tartotta, hogy álláspontját a közvé­leménnyel is megismertesse. Tildy-emlék­ünnepség Szeghalmon Szeghalmon, ahol Tildy Zol­tán 1946-os kö’társasági el­nökké választásáig tizenkét esztendőn át volt református lelkész, szombaton a kisgazda politikus századik születésnap­ján emlékünnepséget rendez­tek. Az ünnepély nyitányaként a helyi református egyház gyü­lekezeti termében Tildy-emlék- táblát lepleztek le, majd a templomkertben a Tildy-szobor fölavatása következett, ahol Straub F. Brúnó akadémikus, nyugalmazott államelnök mon­dott avatóbeszédet. Tildy Zoltánt — mondot‘a — a tények tisztelete, a valóság ismerete jellemezte, a kisem­berek segítőjeként a demokrá­cia megvalósításáért küzdött. Sajnos, a belső és a külső erők összejátszása, a sztálinis­ta nyomás hatására 1948-ban lemondásra kényszerült köztár­sasági elnöki tisztéről. Az 1945-ös választási győzelem után felhígult párt nem tudott - talán nem is tudhatott — ellenállni a sztálinista erő­szaknak. A mai feladatokról szólva a nyugalmazott államelnök meg­állapította, hogy a Tiidy-féle előretekintő, a gondokkal szembenéző, s nem a múltba visszanéző politikára van szük­sége az országnak. Az emlékünnepség ezután a református templomban foly­tatódott. Az ünnepi istentiszte­let keretében emlékbeszédet Kocsis Elemér, a tiszántúli re­formátus egyházkerület püspö­ke, a Magyarországi Reformá­tus Egyház zsinatának elnöke tartott. Megállapította, hogy a református egyház az eltelt negyven esztendőben átvette a*t a hivatalos véleményt, mi­szerint Tildy Zoltán elhibázta °z életét, politikája legalábbis tragikus volt. Megértük, hogy e?t a véleményt meg lehel változtatni. Arról az emberről, ellenzékiből, bujdosóból ett pártvezérként 1945-ben 9yőzelemre vezette a kisgaz­dapártot, akit egy szabad vá- ^sztás után köztársasági el­nöknek választott az ország­gyűlés, s aki 1956-ban úgy 'Oglalt állást, hogy azt a tör- ténelem azóta igazolta, arra d* emberre nem mondhatjuk, n°9y életműve elhibázott. Az ot megbuktatok vereséget szenvedtek, ő pedig erkölcsi 9yőzelmet aratott. A Tildy Zol- 'én (1889-1961) életútját és 0 kisgazdapárt helyi történe­ti bemutató kiállítást Prepe- "czay István, a párt főtitkára nyitotta meg. Tildy példáját nyitotta a mai magyarok elé: ? szeghalmi lelkész az Isten ®s a nép szolgálatára szego- teológusként alázatos szolgálatra készült, ám midőn Q haza az egész ország szol­gálatára szólította föl, ő ezt ,e|jesítette. A tanácsadó, testület az el­múlt év politikai változásait az ország újkori történetében rendkívül jelentősnek, a párt- uralmi államszerkezetből a de­mokratikus, korszerű, európai politifoai intézményi struktúra Ifelé tett visszafordíthatatlan folyamatnak ítéli meg. Ebben a folyamatban, az alkotmányos politikai rend kialakításában a kormány alapvetően p.ogresz- szív, előrevivő szerepet ját­szott. Ugyanakkor sokat tett a gazdaság működőképességé­nek fenntartásáért és egyben a piacgazdaságra való átme­net útjának egyengetéséért. Taktikai érdekek A tanácsadó testület azon­ban aggodalommal állapítja meg, hogy az alapvetően po­zitív folyamat mára több pon­ton veszélybe került. Ebben (szerepet játszik, hogy a po­litikában a pártok taktikai ér­dekei uralkodtak el, nemegy­szer sértve a nemzeti érdeke­ket, növelve a feszültségeket, s háttérbe szorítva a legfon­tosabbat: a gazdasági cse­lekvést. A tanácsadó testület a rendszerváltozás sikere s a aazdasági feladatok meaol- dása szempontjából alapve­tőnek tartja a parlamenti vá­lasztásokig terjedő időszak­iban a kormányzati cselekvő- képesség fenntartását. Ehhez viszont széles körű politikai támogatásra, a ver­senyző pártok egyfajta kon­szenzusára van szükség. A kormány ugyanis válság-me­nedzselés során rendkívül erő­teljes nyomás alá került a nemzetközi és hazai pénzügyi apparátusok és a különböző érdekcsoportok részéről. Mind­ezek nyomán a kormány in­tézkedéseinek egy része időn­ként kapkodó, átgondolatlan, és saját ikormányzati politikai elképzeléseivel ellentétes ha- Itású. Irracionális intézkedés A tanácsadó testület a gazdasági és politikai érte­lemben irracionális intézkedé­sek példájának tartja a tu- rista-valutaellátós megváltoz­tatásával kapcsolatos legutób­bi kormánydöntést. Megítélése iszerint e döntés során az egyoldalú pénzügytechnikai megközelítési módból alapve­tően téves következtetésekre jutottak. A tanácsadó testület véle­ménye szerint a lakosság nem hibáztatható a kialakult helyzetért, sőt — mint min­den hasonló helyzetben — a lakosság magatartása az előzmények ismeretében egyér­telműen racionális volt. A kormány döntésének az a része, amellyel a turista va­lutaellátmányt időlegesen zá­rolta, az ország fizetési mér­leghelyzetének ismeretében ugyan érthető, hiszen a devi­zakiáramlás elviselhetetlen mértéke ellen intézkedésre volt szükség, de az 1990-től kialakított konstrukció közgaz­daságilag végiggondolatlan és társadalmi (hatásaiban rossz. (A lakosság bizalmá­nak megrendítése, a fekete­piac növekedése, a hivatalos va I u ta be vá I tó sok c sök ke n ése, stb. összességében még a fi­zetési mérleg szempontjából is nagyobb károkat okozhat, mint a rövid távú megtakarí­tás.) A tanácsadó testület óvja a kormányt attól, hogy. a követ­kező hónapokban esetleges nyomás alatt rossz intézkedé­seket 'hozzon. Veszélyesnek tartja például a testület a mezőgazdasági termékek árá­nak agrárreform és importver­seny nélkül tervezett felszaba­dítását. Ugyancsak elmarasz­talja, destabilizáló hatásúnak ítéli a kormány egyes tagjai­nak megalapozatlan „reform­ígéreteit”, s az államigazga­tás elbizonytalanodásából eredő működési zavarokat, széthullósi jelenségeket. Nincs szükség újabb szervezetekre, a nemzet megmentését szolgáló tanácsokra. A kormány meg­felelő működésének feltétele­it kell biztosítani. Megakadályozni a káoszt A tanácsadó testület a kor­mány alapvető feladatának azt tartja, hogy az országgyű­lési választásokig minden kö­rülmények között biztosítsa a társadalom működőképessé­gét, a békés átmenetet, s a gazdaság működőképessé­gét szolgáló intézkedések jól illeszkedjenek egy átgondolt és a főbb politikai erőkkel egyeztetett középtávú átalakí­tási programba. Ennek érdeké­ben a következőket javasolja: 0 A kormány a lehető leg­több politikai erő bevonásá­val állítsa meg az államigaz­gatási, közhatalmi tevékenység hanyatlását, nehogy a válasz­tások utáni kormány kaotikus állapotokot örököljön. Ez egy­szerre (jelenti e területeken mind a társadalom, az állam­polgár, mind pedig az állam- igazgatás biztonságának növe­lését, valamint a szakszerűség növekedését, a jogi deregulá­ció gyors, hatékony és az ap­parátusok önérdekeit kizáró végrehajtását. Ehhez vissza kell utasítani az egyes politi­kai szervezetek részéről meg­nyilvánuló fenyegetőzést. (5) A kormány dolgozzon ki — a békés átmenetben érde­kelt politikai pártokkal meg­egyezésre törekedve — az or­szággyűlési választásokig ter­jedő időszakra olyan progra­mot, amely a válság mened­zselése mellett a rendszervál­tás végrehajtását is jól szol­gálja, elreteszeli az egyes cso­portok voluntarista kezdemé­nyezéseit, és világossá teszi, hogy mit akar és mit tud a kormány a választásokig ter­jedő hónapok alatt megtenni. Az elkerülhetetlen kereslet- korlátozó intézkedések mellett tegyen konkrét lépéseket a vállalkozások gyors élénkítésé­re, a magánvállalkozások tény­leges támogatására, a belső piaci kínálat bővítésére. @ A kormányzati politiká­ban nagyságrenddel értékelje fel a helyi önkormányzatok, a pozitív állampolgári reakciók és kezdeményezések fontossá­gát. Kezdjen mielőbb párbe­szédet a városi önkormányza­tok vezetőivel, haladéktalanul nyisson utat a vállalkozói ma­magatartás akadálytalan érvé­nyesülésének, ugyanakkor gá­toljon meg minden olyan tö­rekvést, amely az egyéni és közösségi autonómiák kialaku­lását és megerősödését veszé­lyezteti. Magyar kormány küldöttség utazik Rámába Hétfőn magyar kormánykül- °ttség utazik Rómába a ma­9yar-vatikáni diplomáciai kap­uidők felvételét célzó hiva- °'°s tárgyalások megkezdésé­ül A Szentszék képviselőivel iktatandó megbeszélések étteréről Sarkadi Nagy Barna . lnjszterhelyettes, a Miniszter- *cs Egyházpolitikai Titkár­jának vezetője nyilatkozott 2 MTI munkatársának, i " A nemzetközi közvélemény * ° Szentszék kedvezően fo- 3Qdta a magyar miniszterel- - * kezdeményezését a ma- ^Vor-vatikáni diplomáciai kap­notok rendezésének ügyé- r®.n'. E kapcsolatok 1945 áp- t !s°ban. a győztes nagyha- Vetn’,a'‘ képviselőiből álló szö- ^ tséges ellenőrző bizottság ^°ntése nyomón — tehát nem ^ ^kkori magyar kormány el­nyomásából — a vatikáni ncius Magyarországról tör- H* kiutasításával szakadtak ci*?' (9y jelenleg a diplomá­ra?1 kapcsolatok helyreállitásá- ^°lyta thatunk tárgyalásokat Diplomáciai kapcsolatok Magyarország ás a Vatikán között?- hangsúlyozta a miniszter- helyettes. — A magyar kormány és a Szentszék kapcsolataiban a hatvanas évek elejéig a kon­frontáció elemei voltak túl­súlyban. Ebben nemzetközi és belpolitikai tényezők egyaránt szerepet játszottak. A korábbi évtizedek fokozatos fejlődését, a „kis lépésék korszakát" kö­vetően a magyar állam és a Vatikán közötti kapcsolatok terén az elmúlt egy év során következett be döntő jelentő­ségű fordulat. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a demokra­tikus jogállam kiépítésének folyamatában a kormány új egyházpolitikát hirdetett meg. E koncepció legfontosabb ele­me a lelkiismereti és vallás­szabadság joga, gyakorlásá­nak törvényi garantálása, s ennek megfelelően az egyhá­zak szabad működését koráb­ban akadályozó korlátozások teljes felszámolása — fejtette ki Sarkadi Nagy Barna.- Kapcsolataink magasabb szintre emelésének szándéka a magyar 'külpolitika alapvető törekvéseiből következik: fe1 akarunk zárkózni a tömbszem­léletet és a megosztottságot meghaladó Európához. A dip­lomáciai kapcsolatok helyre- állítását támogatja és igényli a közvélemény, ezen belül a Magyar Katolikus Egyház s a Katolikus Püspöki Kar, hiszen a vatikáni diplomáciai képvi­selet nemcsak állami feladato­kat lát el, hanem erősíti az egyház és annak világközpont­ja közötti együttműködést is. — A Szentszékkel meglévő viszonyunkat nem terheli vita’s 'kérdés. Tárgyalásainkon sem­milyen előfeltételt nem tá­masztunk, hiszen ez teljesen ellentétes lenne politikánkkal. Készek vagyunk a teljes körű diplomáciai kapcsolatok mi­előbbi felvételére, ez azonban a másik félen is múlik. Mivel Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli bíboros államtitkár közelmúltbeli levél­váltása egybehangzóan a kap­csolatok rendezésére irányuló készséget hangsúlyozta, joggal bizakodhatunk abban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvé­tele rövidesen bekövetkezik - mondotta végezetül az Egy­házpolitikai Titkárság vezetője. — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Elment a nuncíus Az MTI tudósításában azt olvashatjuk, hogy a vatikáni nun- ciust (pápai követet) 1945 áprilisában kiutasították Magyaror­szágról. Tegnap délután lakósám hívtuk fel Sarkadi Nagy Barna mi­niszterhelyettest, a ma Vatikámba utazó magyar delegáció ve­zetőjét. — Miniszterhelyettes úr, mi volt a kiutasítás oka? — Tudomásom szerint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság az­zal indokolta' a döntést, hogy a nuncius elismerte az akkori Szálasi kormányt- Úgy tudjuk, ugyanakkor, hogy a nuncius több zsidót is megmentett akkoriban ... — Igazak ezek a hírek.- Meddig tartanak mostani tárgyalásaik?- Az előzetes tervek alapján pénteken érkezünk haza, és a jelenlegi szakaszban meggyőződésem, hogy csupán az a kér­déses, mikortól számíthatjuk majd pontosan a magyar—vatikáni diplomáciai kapcsolatok felújítását. Sok sikert! Párt'kéxffogdsok(k) Pozsgay Imre pénteki ba­ranyai utazásakor többször szólt a hazánkban jelenleg működő pártok kapcsolatá­ról. Mindenekelőtt hangsú­lyozta, hogy az MSZMP a kongresszuson megszűnt. Hoz­zátette, hogy a Magyar Szo­cialista Párt csak és csakis akikor kivon együttműködni bármely formában is a kong­resszusát meghirdető MSZMP- vel, ha az lemond a proletár- diktatúráról, a párt vezető szerepéről, valamint a de­mokratikus centralizmusról vallott nézeteiről. Ez pedig nem várható. Pozsgay hozzátette, kívánja a -Grósz-féle alakulgató fi show MSZMP-nek, „adja meg ne­kik a sors, hogy ne megint megcsalatva kerüljenek ki a politikai küzdelmekből". Az MSZP elnökségi tagja, pártja köztársasági elnökje- I öltje cáfolta, hogy létezne Antall—Pozsgay paktum, azaz valamiféle összefonódás az MDF és az MSZP között, ugyanakkor - a manapság újjáalakult MSZDP-re vonat­kozó kérdésre válaszolva - elismerte a Magyarországi Szociáldemókrata Pártnak a magyar történelemben kifej­tett nagy szerepét, és jelentős erőnek tartja az MSZDP-t az elkövetkezendő politikai har­cokban. Ez az a show, amiről már az elején kiderült: csaik a színészeknék kell. Emlékeznek, mekkora botrány volt az első Erzsébet-díj átadását követő­en? Aminek persze következ­ménye lett. Tavaly egy cso­mó díjazott meg sem jelent az ünnepségen, sőt, volt olyan, (tán Garas Dezső?), aki nem volt hajlandó átvenni a díjat sem. Idén jól sikerült a műsor. Mindenki elfogadta a szob­rocskát, s még a vele járó összeget is. Naná, ilyen időkben . . . Ergo Robiról kiderült, hogy még ma is rajonganak érte a lányok, csak sajna kicsit túl­teljesítették a tervet: Robi egy szál virágot rendelt csupán rajongóitól, ehelyett legalább tucatnyi csitri rohant fel hoz­zá .. . Nemcsák Károly el i? szégyellte magát: olyannyira, hogy bement a színpadra, át­vette amit kell, aztán elrohant egy szó nélkül. A szája leg­alábbis nem mozgott - a felvétel szerint. „Playback-ról” viszont utólag hallhattuk, hogy köszöni a díjat és bogy ő is nagyon boldog. Mint ahogyan Später asz- szony is boldog volt, amikor egy Amerikából érkezett ma­gyar megdicsérte őt. Sőt, za­varban is lehetett, mert ami­kor azt mondták róla, hogy ő Magyarország szolgálóleá­nya ... Dicsérték, szegény meg tapsolt. A botrány rvem a műsor alatt pattant ki. Utána. A show rendezői nem adtak le­hetőséget Gulyás Dénesnek, az együk díjazottnak, hogy közhírré tegye: köszöni a dí­jat, megtiszteltetésnek érzi, de a vele járó pénzt inkább felajánlja az arra rászorulók­nak. Hogy ezt miért nem lehe­tett a műsor ideje alatt el­mondani? . . . A Gondolat Haza A magyar gondolat, a magyar szellem megőrzésére, ápolására jelképes, de működő, létező otthonának 'megteremtésére alakult a Magyar Gon* dolat Háza Egyesület, melynek célja sajátos pszichikai, intellektuális szi­tuáció létrehozása és működtetése, mely pozitív hatást vált ki a világ bármely részén élő honfitársunkra, magyarságtudatában, lelki, szellemi kötődésében a magyar gondolat, nyelv, anyaföld iránt. E hatást úgy kívánja elérni, hogy a magyar etnikum körülbelül közepén, a pusztában építi fel a Magyar Gondolat Házát, s működteti 2—3-től maximum 10-20, naponta változó összetételű jelenlevőig - lehetőséget biz­tosítva zarándoklat-tételszerű áldozatvállalásra, felolvasó szolgálatra. Bárki (egyesületi tagságától függetlenül), ki ezt előzetesen kérte és egyeztette az időpontot — a már klasszikusnak számitó nagy magyar gon­dolkodóink, lírikusaink, vagy akár a maga által fontosnak tartott gondola­tait kifejtheti a jelenlévő szűk számú társai előtt. (Akár értelmezve a klasszikusok sorait.) A Magyar Gondolat Házába bárki kellő hit- és áldozatvállalás útján juthat el, s ott-tartózkodása alatt — mivel nem kívánjuk megteremteni a mai szokványos civilizációs kényelmet - elemi élethelyzet-szituációba ke­rül, a visszavezetve — kényszerítve az együttlévőket a létalapokon álló társasági kapcsolatokba. (OS). Egy mondatot állítottunk össze azon kifejezések alapján, amelyek nem világosak számunkra az amúgyis érdekes közleményből: „A mai, nem szokványos civilizációs körülmények között elmegyünk a pusztába zárán- doklattétel-szerűen és jelenlévő szűk számú társaink előtt erősítjük a lelki, szellemi kötődést. . Ha egyszer felépül a Magyar Gondolat Háza. Ak­kor. Csakis akkor. ■Mátrád minden? nemxeti állom, a román nép által lakott területekre más nemzetiségű lakosság is telepedett", „az egy­séges dolgozó nép" kifejezés azt jelenti, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felső osztá­lyok* és kategóriák egymáshoz való közeledése. Végezetül még egy idézet a do­kumentumokból: ,,a szocialista or­szágok együtt elemezzék (...) miként lehetne a legjobban együtt­működni bizonyos nehéz­ségek leküzdéséért..." Bízunk abban, hogy bizonyos ne­hézségek között vannak bizonyos különbségeik. Bizonyos tanácskozá­sokon viszont akadhatnak bizonyos viták. Sajnos, attól tartunk, hogy az RKP ma kezdődő kongresszusán ilyesmikre sem kerül sor. Bár té­vednénk I Ma. Megkezdődik. A XIV. kong­resszus. Romániában. Az MTI hely­zetelemzései szerint ez az össze­jövetel sem hoz változást. Erre utalhatnak a • következő tények is: gyakorlatilag alig-alig utazhatnak be emberek keleti szomszédaink­hoz. Aztán a Ceausescu-család több tagja is küldöttként mosolyog majd. Aztán: mint azt hivatalos magyar kormánykörök bejelentették, a Magyar Szocialista Párt nem képviselteti magát az RKP kong­resszusán. Tovább erősítheti érzéseinket a román kongresszusi dokumentumok szóhasználata is. Néhány kifejezés: ,,a forradalmi munkásdemokrácia állama", „mélységes téves és ká­ros a többpártrendszer a szocia­lizmusban", „Románia egységes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents