Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-19 / 320. szám

SIKER Beugrás egy nap alatt- Állatorvos szerettem volna lenni a leginkább. Mindig tartottunk kutyát, és most is van egy kedves ugrrbugri ír szetterünk. Sze­retem az állatokat. Aztán mégis a versmondás, a szí­nészet győzedelmeskedett - Horváth Valériával, a Pécsi Nemzeti Színház új művé- széval, a Caflish cukrászdá­ban nyeljük a füstöt, igaz, őt kevésbé zavarja, mert maga is dohányzik, Zala­egerszegről szerződött a pécsi színházhoz. Szorgal­masan próbálja a „Bolha a fülben" című vígjáték kika­pós sza'kácsnéját, otthon a Csiipkerózsikát tanulja, és a közönség a napokban lát­hatta bravúros beugrását az Horváth „Apák és fiúk" című darab FenyicSka szerepében.- Úgy tudtam, hogy de­cemberben, vagy januárban veszem át a szerepet, mert kolléganőm kisbabát vár. A szövegkönyvet már megkap­tam, és milyen jó, hogy annyira érdekelt ez a da­rab, hogy nem halogattam a szereptanulást! Fenyicska szerencsére közel áll hoz­zám. Amikor szombaton meghallottam, hogy vasár­nap este nekem kell kiáll­ni a színpadra, elkezdtem izgulni, és az előadás kez­detéig abba sem hagytam. Különben nem vagyok iz­Valéria gulós. Furcsa volt akkor először színpadon, a kollé­gákat sem ismertem még, de mindenki nagyon kedve­sen sokat segített. Azóta még egyszer játszottuk ezt a darabot, és már sokkal otthonosabb érzéssel lép­tem fel. Elmosolyodik, s ettől egé­szen más karakterű lesz az arca. Egyébként is minden percben más. Hol egy tizen­éves diáklány néz rám, hol egy „komoly” nő. Lentiben érettségizett. Gimnazista ko­rában részt vett a Kazinczy szépkiejtésű versenyen, és magyar tanárnője is biztat­ta, foglalkozzon versmon­dással. Amatőr színész is volt, s amikor meghívták a zalaegerszegi színháziba, örömmel lépett be a tár­sulatba. Egy évvel később megszerezte Budapesten a színészvizsgát, s a Szinház- és Filmművészeti Főiskolára is felvették. Két év után azorVban visszament Zala­egerszegre, mert nem érez­te jól magát a főiskolán. Úgy látta, a gyakorlatból többet tud tanulni. Zala­egerszegen megváltozott tár­sulat fogadta, s így hatá­rozta el, hogy másik szín­házhoz szerződik. — ön zárkózott termé­szetű. Ez a tulajdonság nem akadály a színészi pá­lyán? — Bizonyos értelemben igen. Talán a főiskolán is ez volt a gondom. Nem tu­dók, csak úgy ukk-mukk- fulek felszabadultan társa­logni, s a felesleges fecse- részés sem vonz. Nékem idő kell ahhoz, hogy meg­ismerjem az embereket, és tudjak velük beszélgetni. — Pályájának tulajdon­képpen még az elején áll, de gondolom, titokban már elképzelte, milyen leiadatok is érdeklik igazából? — Titokban igen. Szeret­ném, ha lenne alkalmam sokféle szerepet és műfajt kipróbálni, hiszen csak ak­ikor dől el, mire vagyok al­kalmas. Az ember mindig bízik abban, hogy sok min­dent meg tud oldani. — Hány éves? — Pontosan 25 leszek. Nem titkolom a koromat, és remélem, majd később sem fogok letagadni belőle se mennyit sem! Barlahidai A. Egészségvédelmi napok Baján Ha a társ odaírni szervezetek népszerűségi toplistáját össze­állítanák napjainkban Észok- Bácskában, okkor valószínűleg előkelő helyet érdemelne ki a bajai Természetgyógyász Egye­sület. Nem politizál, „csak" érvel az egészséges életmód mellett. Egyik tagjuk, Mészáros Zsolt az agitálás helyett in­kább a konkrét cselékvést vá­lasztotta. Ezért belvárosi csa­ládi házát átalakította, s ma már a Türr István utcai sarok­épület a közvélemény előtt „zöldház" minőségében vált ismerné. Elsősorban olyan gyü­mölcsöket, zöldségeket árusít, amely megfelel a hús nélküli étkezés alapfeltételeinek. Emel­lett — a vegetáriánus élet­módhoz — még jó tanácsokkal és szakirodalommal is ellátják az érdelklődőket. A bajai Természetgyógyász Egyesület a Dr. Ortutay Gyula Általános Művelődési Központ­tal és a városi kórház Egész­ségnevelő Tanácsával együtt 3 éves programot hirdetett meg ez év őszétől. Első lépésként egy olyan kísérletről van szó az iskolában, melynek segít­ségével szójatermékeket kínál­nak a menzákon — ez egész­ségesebb és olcsóbb számos más élelmiszernél. A kísérleti osztály a természetes életmód­dal Ismerkedik elméletben és gyakorlatban egyaránt. A tan­anyagban szerepel: autogén tréning, légző- és jógatorna, gyógynövények felismerése és felhasználása és az akupresz- szűrás alapismeretek. Az éves program egyik leg­fontosabb és persze leglátvá­nyosabb része november 24— 26-án lesz Baján. Mint azt Kopocsi Géza, az egyesület szervező titkára elmondta, a három nap alatt összesen 18 rendezvény lesz. Nyilvános ülést tart az egészségvédelem­ről a Bács-Kiskun Megyei Tu­dományos és Koordinációs Szak- bizottság bajai választmánya. Dr. Ranschburg Ágnes és Fehér József András gyermekeknek, majd felnőtteknek is tart sze­mélyiségfejlesztő gyakorlatokat. Előadás és bemutotó lesz a tűszúrásos, hagyományos kínai orvoslásról. Szaktanácsadás hangzik el arról, hogy milyen gyógynövényeket érdemes a há­zipatikákban tartani. De nem hiányzik a programok közül a sport. Kovács Zoltán Pécsett, a Magtár utca egyik átmeneti lakásában él a Csíkszeredáról 1988 májusá­ban áttelepült Sz. Miklós és családja. Hárman vannak, a négyéves Leventével, de a fiatalasszony második gyerme- Ikét várja, veszélyeztetett ter­hes, kórházban fekszik. Sz. Miklós élete most ezért sem tkönnyű. A Magtár utcai lakás jó ízlésről árulkodik. A gyerek­szobában szekrénysor és meny. nyezetig érő pőlc, tele játék­kal, kinyitható ágy, íróasztal. A nagyszobában faragott bú­tor, Csíkszeredáról menekített könyvekkel, franciaágy, a fala­kon cserge. — Az első időben nagyon nehéz volt — mondja a fiatal, Imagas férfi. — Egy-egy háti­zsákkal érkeztünk, szinte min­dent otthagytunk. Pesten sze­rettünk volna maradni, de se megfelelő munkát, se lakást nem találtunk. Bónyaüzem- unénnök vagyok, geológiával foglalkozom. Főiskolát^ végez- tem. Végül is, úgy döntöttünk Gorosicía-UKSIi mitdfesit Yugo Florida, 1,4 Az őszi frankfurti autósza­lonon debütált a nagyvilág előtt a jugoszláv autóiparleg- újöbb büszkesége, a Yugo Florida, amit Sana fantázia­névvel is forgalomba hoznak. A Pécsi Garancia Szállító és Szolgáltató Szövetkezet — mely tervezi a kocsik behozatalát és konvertibilis valutáért tö'- ténő értékesítését — jóvoltá­ból Magyarországon elsőként a Vasárnapi Dunántúli Napló- 'ban számolhatunk be a Flori­da majd kétezer kilométeres próbájának tapasztalatairól. A kragujevaci Zastava Au­tógyár tervezői igazán szép munkát végezték, a Florida roppant csinosra sikeredett. Eddigi hagyományaikkal sza­kítva ennél a kocsinál már a lágy, lekerekített formák a jellemzőek, így egyáltalán nincs hasonlóság az „öcsikék- kel", a Yugo 45- és 55-össel. A finom elegancia az utas- tétiben is érvényesül, a rop­pant kényelmes első és hátsó ülések huzata, a műszerfal és a kárpitozás harmonizál, az viszont meglepő, hogy az aj­tók belső borításánál és a kalaptartónál „megragadtak” a műanyag eleméknél. Ez azért rossz, mert menet közben ugyancsak van zörgés. A Flo­rida műszerfala Fiatos, de ez mit sem von le abból, hogy jól áttekinthető, a különböző kapcsolók és gombok kezelé­se kényelmes. Érdekesség, hogy a fordulatszámmérő és a kilométeróra mellett meg­rajzolták a kocsi felülnézeti ábráját, mely a gyújtáskap­csoló elfordítása után jelzi például, ha valamelyik ajtó nyitva maradt, vagy nem vi­lágítanak a lámpák. Az autó fűtése kiváló, a kívánt hőmér­sékletet és a „befúvós” he­lyét egyszerűen lehet állítani. Az egylkarú első ablaktörlő jól dolgozik, annak hasznát pe­dig, hogy a hátsó ablakra is tettek törlőlapátot, valamint az üvegbe melegitőszálakat, az esős, őszi napókon, a jeges reggeleken áldja igazán a ve­zető. Milyen vezetni a Floridát? Tulajdonképpen kellemes, hisz nagy sebesség mellett is jó az úttartása, fordulékony, bár éles kanyarókban hajlamos a sodródásra, s a Tiger-gumik „zenélnék". Az autó talán leg­nagyobb hiányossága, hogy a kormány nem szervorendszerű, s ennek vagy a kiegyensúlyo­zatlan kerékéknek „köszönhe­tően” 100-as tempó fölött ráz­kódni kezd a kormánykerék. S ha már a hibáknál tartunk, -meg kell említeni, hogy az általam kipróbált kocsi ötse- bességes váltója nem mindig akarta „bevenni" a kívánt fo­kozatot, s előfordult - máso­dikban, negyedikben -, hogy „kidóbta”. Ami azonban egy­értelműen dicsérhető, az a Yugo Florida 1,4 literes - ké­szül 1,6 literes változatban is -, elöl keresztben elhelyezett motorja. Ez az 1372 köbcenti­méteres erőforrás 6000-es for­dulaton 70,5 LE (51,8 kW) tel­jesítményre képes, s hogy nem pörög rosszul, bizonyítja, a 100 kilométeres sebességet 13 má­sodperc alatt éri el. Indulás­kor nem egyszer előfordult, hogy kipörögték az első ke­rekek. A gyári adatok szerint 90 fcm/órás sebességnél 5,2, 120- nál 7,1, városban 8,5 liter a fogyasztása ennek az elsőke- rék-meghajtású autónak. Ná­lam 8,76 liter 92-es oktánszá­mú üzemanyagot evett a Flo­rida, hozzá kell tennem azon­ban, nagyon sókat autóztam városiban, s a hűvös idő miatt mindig szivatóval tudtam csak elindulni. összegezve a tapasztalato­kat: amennyiben kinövi „gyer­mekbetegségeit" a Yugo Flo­rida, akkor olyan korszerű au­tót használhatnak a kemény pénzzel rendelkező leendő tu­lajdonosok, mely sok örömet okoz. Hogy árban mennyire lesz versenyképes a hazai és a nyugati piacon, az a jövő titka. Roszprim Nándor Csíkszeredáról érkeztek Házaf építenek Kozármislenyben a feleségemmel, hogy lejö­vünk Pécsre. Hallottuk, itt so­kat segítenek oz Erdélyből át- települteknek. A feleségemnek szerencséje volt, elsőre kapott a végzettségének megfelelő munkát a Gabona forgalmi és Malomipari Vállalatnál. Lakás is hamarosan lett, ahol elein­te nem a saját bútoraink kö­zött éltünk. A feleségem sokat sírt emiatt, hiszen egy szép la­kást hagytunk ott Csíkszere­dán. Tudtuk, hogy mit válla­lunk. Az Erdélyből hivatalosan áttelepültek hozták át a bú­torainkat a sajátjukként. Sz. Miklós először az Urán­bányánál keresett munkát, ott elutasították, mert külföldi. In­nen a Szénbányákhoz ment, Erdélyben is bányában dolgo­zott, ez a szakmája is. Itt keserű pirulákat kellett lenyel­nie. A főiskolai végzettségét nem ismerték el, akárkihez fordult, senki nem segített ok­levele honosításában. Végül bányamérnök-segédként alkal­mazták, és felajánlották néki, hogy végezze el a vójórisko- •lát. Rövid idő után újra ól- fást változtatott. A Pécsi Víz­műhöz került. . — A jelenlegi munkahelye­imen jól érzem magam, a végzettségemnek megfelelő imunkát is kaptam — mondja Sz. Miklós. — Csíkszereda azonban nagyon hiányzik. Ott élnek a szüleim, a testvéreim. Jók voltak a körülményeink, mindenünk megvolt. Csak megfojtott bennünket az em­berek egymás iránti gyűlölete. Itt most mór kezdünk egye­nesbe jönni. A hétvégéken munkát vállalok, mert szeret­nénk építkezni. Telket vettünk Kozármislenyben, a többit majd együtt a földijeimmel 'megcsináljuk. S remélem, a most születő gyermekem ha­marosan magyar állampolgár lesz. Azonban 1986-bon egy ro­mán rendőr, miután elkérte tőlük a kocsijuk papírjait és a saját irataikat, leszedette a Skodájukról az 1969-ben fel­ragasztott matricát, amíg a felszólításnak nem tettek ele­get, nem kapták vissza a személyes irataikat. Ekkor ér­lelődött meg bennük a gon­dolat, el kell erről a helyről jönni, új életet kellene kez­deni Magyarországon. Szalai Kornélia Egy kihallgatás pillanatai Attila két évet élt... viert- nem eveH-, anyja hanyaH- lökte Front volt. A rendő.ök mondták is egymásnak: vala­minek történnie kell. Novem­ber 16-án Pécsett, a délelőtti órákban rövid idő alatt kira­bolnak hat lakást. Aztán ké­sőbb, az esti órákban érkezik a hír a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy meghalt egy kétéves, sziget- vár-hoboli kisfiú. Halálának közvetlen okaként agyalapi törés állapítható meg. A Szi­getvári Rendőrkapitányságról jelzik a megyének, hogy az édesanya, Orsós Józselné, (Szigetvár-Hobol, Dobó István u. 30. sz. alatti lakos) ala­posan gyanúsítható a halált okozó testi sértés elkövetésé­vel. Két rendőrségi Ladával Szi­getvárra indulunk. A csoport egyik része megkezdi a hely­színelést Orsósék lakásán, a többiek dr. Nagy László rend­őrfőhadnagy vezetésével meg­hallgatják, miként vélekedik a férj, Orsós Józsel a történtek­ről. Majd kezdetét veszi a feleség kétórás kihallgatása. Orsós József kistermetű, bé­kés természetűnek látszó em­ber. Mint férjnek, nem lenne 'kötelessége tanúskodni, ám amiről tud, arról készségesen beszél. Arca riadt, szeme za­vart, kezében igazolványtartó­ját szorongatja.- Nem volt semmi csütörtö­kön este, higgyék el! Dehogy is ütöttük meg a gyereket. Én sem, meg az asszony sem. Hát miért bántaná az ember a saját családját? Pénteken délelőtt Mari a Szigetvári Cipőgyárban, a munkahelyén kereste meg a férjét.- Attila etetés közben le­esett az asztalról. Eszméletét vesztette, be kellett vinnem a kórházba - mondta Jóská­nak. A férj a műszak végezté­vel hazatért, s a cipő ryár délutáni műszakjában Mari 'kezdett dolgozni. Ez volt első munkanapja, nagyon nehezen, de végre talált állást ...- Tényleg nem tudja elkép­zelni, hogy a felesége verte meg az Attilát? — kérdezem az elmenőben lévő Orsós Jó­zseftől.- Nem! Dehogy! Az lehe­tetlen. A feleségem sosem ütötte a gyerekeket. Lófarokba kötött, tiszta hajú, erős csontozatú, egyszerű ru­hába öltözött asszonyt kísér­nek a terembe. Fiatal, akár lány is lehetne még. Huszon­négy éves, négy gyermek anyja. Józsi'ka a legidősebb, 8 éves. Később megtudom, ő az édesanyja kedvence. Ma­rika 7 éves, igen élénk kis­lány. Öt egy hónappal ezelőtt vették magukhoz Qrsósné (Mari) szülei, merthogy na­gyon szeretik, ragaszkodnak hozzá. Aztán. van még a két iker, Attila és Zoli.- Rossz hírem van. Orsós­áé... - mondja hosszas csend és készülődés után a kihallgatást végző főhadnagy. A kisgyerek meghalt a kór­házban.- Nem igazi— tör ki hitet­lenkedve Mari, mintha a ha­tározott ellentmondásával megmásíthatná a történtéket. Aztán hosszú sírás szakítja meg a kihallgatást.- Hogy sir maga, Orsósné? Könnyek nélkül? Hogy lehet Így sírni? - kérdezi a főhad­nagy.- Nem tudok én már ren­desen sírni kérem, nem tu­dom én már könnyekkel ki­mutatni a fájdalmamat. A zokogás lassan abbama­rad, s kikerekedik a történet:- Csütörtökön este kétszer megütöttem az Attilát, mert nem akart enni. De csak a tenyeremmel és nem erősen. A Jóska nem is vette észre. Én azt már megszoktam, hogy hisztiznek az ikrek, de attól egyre mérgesebb lettem, hogy nem akartak rendesen enni. Volt, amikor dühömben ki­mentem az udvarra, csak azért, hogy csillapítsam ía- gam.- Mennyi ideig voltak ál­lami gondozásban az ikrek? - kérdezik a nyomozók.- Négyhónapos korukban vitték el őket a mecsekjánosi csecsemőotthonba, mert na­gyon betegesek voltak. Most egy hónapja, hogy hazahoz­tuk őket. Szerettem volna, ha együtt nevelkednek a gyere­kek, ha megszokják egymást. Meg a távollétük miatt nem is nagyon éreztem kötődést irántuk.- Csütörtökön délelőtt zicsit átrendeztem a lakást, hajat mostam, készülődtem a mun­kába. Fél tizenkettő lehetett, amikor etetni kezdtem az Attilát. Megint csak nem akarta elfogadni az ételt. A Zoltán most nem volt otthon, egy héttel ezelőtt kórházba került légzési zavarok miatt. A lábát is műteni fogják. At­tila ott állt a gyerékágy mellett, kapaszkodott a rács­ba, nem fogadott el semmit és én egyre dühösebb lettem. Nem tudom elképzelni, mi történt velem, de mérgemben a kezemmel meglöktem a kis­gyereket. Hanyatt esett és sír­ni kezdett. Felállt, felállítot­tam, kínáltam újra, de akkor sem akart enni. Újra meglök­tem, akkor nagyot koppant a feje a cementlapon. Eszem­be se jutott, hogy meghalhat.- Mit csinált ezután? Vér­zett a kisgyerek feje — kapta az újabb kérdést.- Nem, nem vérzett. De na­gyon megijedtem.. A karomba vettem, sirt, majd egyszercsak azt láttam, hogy fennakadtak a szemei. Stoppal gyorsan or­voshoz vittem. Ott azt mond­tam, hogy az asztalról esett le az Attila. Utána elmentem dolgozni. Csak akkor éreztem, hogy nagyobb baj lehet, ami­kor értem jöttek a rendőrök. Balog Nándor vasárnapi 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents