Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-03 / 304. szám

Dunűntűlt napló Megalakult az MSZP megyei szervező bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A több mint kétórás tanács­kozáson többen felszólaltak. Véleményük igen ritkán talál­kozott, legfeljebb annyiban, hogy mielőbbi, konkrét lépése, két sürgettek. Az ülésen ott volt dr. Ormos Mária, a JPTE rektora, az MSZP elnökségé­nek tagja is, aki az elnökség már kibocsájtott javaslatához annyit fűzött hozzá, hogy a je­lentkező tagok ne feltétlen csak a lakóhelyükhöz kötődő alapszervezetnél jelentkezhes­senek, hanem regisztrálhassák magukat akár a megyei-városi pártirodán működő választási szolgálatnál vagy a megyében megalakult platformoknál és áramlatoknál is. Tudomásul kell vennünk, tette hozzá Or­mos Mária, hogy a mostani párttagságot nem tömegként, hanem gondolkodó egyének­ként kell tekintenünk, így tehe. tünk szert még több tagra. A jelenlevők ezután megvá­lasztották az MSZP ideiglenes megyei szervezőbizottságát, melynek elnöke társadalmi mankóban dr. Vonyó József, a JPTE oktatója, operatív kérdé­sekkel foglalkozó ügyvivője pedig Szirtes Gábor lett. A szervezőbizottság rendszeresen találkozik majd és létszáma az áramlatok, platformok, vala­mint a városi MSZP-irodók képviselőivel bővül. (bozsik) Ülésezett az Országgyűlés ipari bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) talános forgalmi adó tekinte­tében néhány időbeli és ad­minisztratív változtatás mellett továbbra is az a bizottság el­vi álláspontja, hogy a beru- iházások után fizetett áfa már 1990-től teljes körben és tel­jes egészében visszaigényel­hető legyen. Végezetül az ed­digieknél jóval nagyobb hang­súlyt kell fektetni a láthatat­lan jövedelmek felderítésére, 'megadóztatására, csak így tömhetők be azok a lyukak, amelyeken a népgazdaság ereje kifolyik. Az ülés második napirendi pontjaként dr. Szabó Imre ál­lamtitkár az elmúlt négy hó­nap alatt kialakított energia- politikai koncepció főirányait ismertette. A koncepció 2000- ig alacsony növekményekkel tervez, mindenekelőtt az ener­getika szolgáltató jellegének kidomboritását helyezi előtér­be. Egyértelmű cél, hogy vál­toztassunk azon, hogy ener­giahordozó ellátásunk csak­nem egyoldalúan szovjet kap­csolatokra épül. A koncepció nem számol a Paks II. ezer megawattos blokk megépíté­sével. 1995-ig a jelenlegi erő­műkapacitással lehet csak számolni, majd a következő öt év kisebb beruházásait csak 2000 után követheti egy újabb nagyteljesítményű alaperőmű létesítése. A visszafogott prog­ram teljesítéséhez számos mű­szaki, gazdasági intézkedés végrehajtására van szükség. Ilyenek az ésszerűbb gazdál­kodás, a jobb kihasználás, új ár- és tarifarendszer kidol­gozása, a hazai források felé forduló fokozott figyelem. Ez utóbbi kapcsán a koncepció részletesen foglalkozik a ma­gyar szénbányászattal, ezen belül a mecseki szénbányák­kal. Amennyiben a jelenleg működő termelési szerkezet nem változik, úgy a terv a vállalati össrtermelés egy me- gatonna/évre való csökkenté­sét irányozza elő 1991-től. A második változat, amely új bá­nyák nyitása és szénvagyon- pótló beruházások megvalósí­tása révén elérhető termelési többletek realizálhatóságát is figyelembe veszi 1,8 mega- tonna/év széntermelésről szól. Az energiapolitikai tervezet megvitatásánál szót kért Mé- rei Emil baranyai képviselő is. Hozzászólásában a várhatóan hamarosan jelentkező energia- hiányra, az egyoldalú import­függés hátrányaira, a világ­piaci környezetnek a hazai energiaiparra való kiterjeszté­sére, a nagy horderejű kér­désben a kormányzat felelős­ségére hívta fel a figyelmet. A tegnap hozzáfűzött ész­revételekkel kiegészített terve­zet még ebben a hónapban a Minisztertanács elé kerül, az országgyűlés várhatóan a té­li szakon tárgyalja a témát. Kaszás Endre Iz amerikai „The Riverside Company” tulajdonába kerülhet a Zsolnay gyár (Folytatás az 1. oldalról) ding) egyezteti majd a becsült értéket és az árajánlatot, s ezt követően megkötik az üz­letet. Persze mindehhez az is kell, hogy a minisztérium ál­dását adja a dologra, márpe­dig erről a kérdésről a fővá­rosban eleddig meglehetősen ellentétes információk szivá­rogtak ki. Valószínűleg azon­ban nem lesz akadálya a Zsolnay amerikai tulajdonba adásának. A valuta az valuta, s manapság mindennél lénye­gesebb dolog . .. Főként, ha az államkincstár számláját gazdagítja . .. Pauska Zsolt Bush elnök fogadta Pozsgay Imrét (Folytatás az 1. oldalról) az Egyesült Államok az átala­kításban. Pozsgay elmondotta, hogy az MSZMP megszűnése utáni po­litikai fejleményekről, az or­szág ennek révén kialakuló új nemzetközi kapcsolatairól adott tájékoztatást az amerikai fél­nek. Emellett napirendre ke­rült, hogy milyen amerikai gaz­dasági támogatás — elsősor­ban működő tőke, valamint adókedvezmények, alapítvá­nyok bekapcsolása, termelő- eszközök, berendezések export­ja — segítheti egy új vállalko­zói középréteg kialakulását Magyarországon. Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője csütörtöki sajtó- értekezletén arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e a stratégiai kivitelt korlátozó COCOM-rendszabályok enyhí­tése, a szóvivő közölte: ez idő szerint nincsenek ilyen tervek. Szívélyes hangulatú, tartal­mas megbeszélésen fogadta csütörtökön, közép-európai idő szerint az esti órákiban George Bush amerikai elnök Pozsgay Imre államminisztert. Az elnök dolgozószobájában tartott találkozón részt vett több vezető amerikai szemé­lyiség: Dán Quayle alelnök, Brent Scowcrolt, nemzetbizton­sági tanácsadó és Larry Eagle- burger, a külügyminiszter első helyettese. Magyar részről Ko­vács László külügyi államtitkár és Várkonyi Péter nagykövet volt jelen. Tájékoztatta az elnököt a legutóbbi magyarországi vál­tozásokról. Szóba került, mi­lyen új erőforrásokra volna szüksége a magyar gazdaság­nak, s arról is, hogy kívánatos lenne a COCOM-korlátozások enyhítése. Bush elnök vala­mennyi kérdés jóindulatú meg­vizsgálását ígérte. Nyers Rezső Koppenhágában Magyarországot és Lengyel- országot a nyugati segélyek szempontjából nem lehet egy kalap alá venni, mivel külön­böző ai két ország helyzete. Amennyiben az európai közös­ség továbbra is azonos módon kezeli a két országot, a Nyu­gat nem lesz képes megtalál­ni a leginkább alkalmas meg­oldásokat, s a nyugati segítség lassúsága miatt megtorpan­hat a magyar gazdasági re­formfolyamat - jelentette ki Nyers Rezső, az MSZP elnöke csütörtöki, koppenhágai tár­gyalásait követően. Az MSZP elnöke sajtóérte­kezletén hasznosnak nevezte rövid dániai látogatását, amelynek második napján' a dán parlamentben, a Folke- tingben tárgyalt. Svend Auken- nel, a dán szociáldemokraták elnökével folytatott megbeszé­léseinek középpontjában a két párt kapcsolatai álltak. Szó esett a magyar belpolitikai élet fejleményeiről, a gazda­ság helyzetéről és számos nemzetközi kérdésről. Nyers Rezső szociáldemokrata ven­déglátói hangsúlyozták, hogy elismerik az MSZP-t jövőbeni magyar partnerükként és széles körűen fejleszteni kívánják ve­le kapcsolataikat. Nyers Rezső a nap második felében Poul Schlüter dán kormányfővel a kétoldalú ál. lamközi viszonyról, az azzal összefüggő nemzetközi kérdé­sekről volt szó. Egyebek közt megtárgyalták a 24 vezető nyugati ország magyarországi segélyprogramjának végrehaj­tási módját. Szűrös Mátyás Csongrád megyében Csongrád megyébe látoga­tott csütörtökön Szűrös Má­tyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke. A délelőtti órákban Szegeden, a Csongrád Megyei Tanács székházéban, mint a Nemzeti Emlékbizottság elnöke megbeszélést folytatott a megye tanácsi vezetőivel az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékpark fejlesztési munkála­tairól. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kora dél­után a pártok és egyházak szentesi képviselőivel találko­zott. Ezt követően Szentesen felavatta a II. világháború ál­dozatainak emlékművét, Máthé István csongrádi szobrászmű­vész alkotását. USZ-tanacskozäs Október 30. és november 2. között a Bolgár Népköztársa­ság fővárosában, Szófiában tanácskoztok a Varsói Szerző­dés tagállamai hadseregeinek vezérkari főnökei. Az értekez­leten a Varsói Szerződés és a tagállamok védelmi doktríná­jának tükrében áttekintették az egyesitett fegyveres erők korszerűsítésének kérdéseit. A munkában részt vett Vlagyimir Lobov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke is. Az értekezlet a fegyverbarát­ság és a kölcsönös megértés szellemében folyt. Lerongyolódtak a magyar bűnüldözők? A rendőrség is vállalkozgat... - Tájékoztató a Belügy­minisztérium vagyonáról, technikai ellátottságáról Akár panasrnopnak is beillett volna a csütörtökön megtartott bel« ügyminisztériumi sajtótájékoztató, melyen a jelenlévő újságírók ké­pet kaphattak a tárcához tartozó szervezetek (határőrség, kormányőr­ség, állami tűzoltóság és a rend­őrség) lerongyolódásáról. Hogy mi­ként szegényedett el a magyar rendőrség, hogy miért dolgoznak az esetek többségében már jócs­kán elavult technikai eszközökkel, annak csak egyik oka gazdasá­gunk jelenbéli beteges állapota, a költségvetésből kapott forintok inflálódása. A másik ok (s bizo­nyára van több is) ideológiai: Néhány évtizeddel ezelőtt ugyanis fennen hirdették vezető politikusok, hogy a szocializmus fejlettebb sza­kaszában, valamint a kommuniz­mus beköszöntővel a bűnözés szin­te önmagától el fog halni. Nem igy történt, sőt! Manapság a bűnesetek 35 százaléka felderí­tetlen marad. A járőröző rendőrök­nek esetenként füstölgő, nullára leírt Ladákkal kellene üldözőbe vennie nyugati gyártmányú álom­autókat, a hírösszeköttetést bizto­sító eszközök zöme a hetvenes években megalkotott konstrukció, sőt még egyenruhájukban sem érez­hetik magukat igazán jól a köz- biztonság őrei, hisz az egyenruhá- zat a szolgálati követelményeknek és az egészségügyi elvárásoknak sem felel meg.- A Belügyminisztérium részére 1989-ben 22,6 milliárd forint támp- gatást biztosított az állami költség- vetés, amely az infláció miatt reál­értékben több százalékkal kisebb, mint a megelőző évi. Az állami költségvetés kiadásainak általában 2—3 százalékát fordítja a belügyi szervek (köztük a rendőrség) mű­ködtetésére - mondotta tájékozta­tójában dr. Himber Péter rendőr vezérőrnagy, főcsoportfőnök-helyet­tes. - A képtelen helyzetet mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a Belügyminisztérium a költ­ségvetésből mindössze 3,3 száza­lékot ^ tud technikai eszközeinek amortizációs cseréjére fordítani, azok korszerűsítésére, a fejlesztés­re pedig csak 4,7 százalék jut. Természetesen gazdálkodásuk so­rán bevételekhez is jutnak a tár­cához tartozó szervezetek, ám ez egyelőre igen kevés. A miniszté­riumi vezetők nem titkolták, hogy helyzetük javítása céljából nem idegenkednek a különböző vállal­kozások indításától sem. igy pél­dául saját műhelyeikben felújítják majd elhasználódott járműveiket, melyeket jóval magasabb áron tud­nak igy értékesíteni, mint ameny- nyi pénzhez eddig a Merkúrnak történő leadásokkor jutottak. A közvélemény (és ez nem a la­kosság hibája) eddig nem igazán tudott a rendőrök fizetéséről, sőt a rendőrök feltételezett könnyebb lakáshoz jutási lehetőségei még ellenérzéseket is kiváltottak. Eh­hez képest a szomorú valóság: A belügyi szerveknél (az adat a mi­nisztériumhoz tartozó szervezetek összességére vonatkozik) 3500 fő nem rendelkezik lakással. A rend­őrség fizetési helyzetét legjobban a járőrök illetménye reprezentálja, a néhány éve dolgozó rendőr nettó 7- 8000 forintot visz haza, míg 10- 15 évi szolgálat után ez az összeg 8- 10 000 forint között alakul. A sze-* mély! állomány 4,4 százaléka a létminimum szintjén, 23,1 százaléka a társadalmi minimum, 62,4 száza­léka a szerény megélhetés szintjén él. Igy hát akár sajnáljuk, akár nem sajnáljuk a rendőröket, az tény, hogy ennyi pénzért nehéz a létszám fenntartását és szükséges bővítését megoldani. A feladatok pedig egyre nagyob­bak, ha a bűnözési mutatók emel­kedését vesszük figyelembe. A Du­nántúli Napló kérdésére, hogy a terrorizmus esetleges hazai elter­jedésére felkészültek-e a belügyi szervek, mindenesetre megnyugtató választ kaptunk. Ezen a területen ~ o jól kiképzett és megfelelő technikával ellátott terrorista elle­nes csoportok időben történő fel­állításának eredményeképpen - egyelőre nincsenek lépéshátrány­bon. Balog Nándor Ülést tartott « a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) 1990. évi bé rmecha n i zmu s ról és kormányzati bérpolitikáról. A testület megvitatta az ak­tív foglalkoztatáspolitika főbb céljait és eszközrendszerét, a foglalkoztatási szempontból kri­tikus helyzetek kezelésének kérdéseit, továbbá a jövő évi foglalkoztatáspolitikai alap nagyságát, felhasználásának elveit. A kormány rendeletet alko­tott a központi egészségügyi ellátás biztosítósáról. A testület áttekintette a dél­alföldi települések ivóvizellátá- si programjának végrehaj­tását. A kormány, áttekintve a bel­politikai helyzetet, két nyilat­kozatot fogadott el. Az egyik hangsúlyozza: a Magyar Köz­társaság kikiáltása a kor­mányzati rendszer megváltoz­tatásával a békés átmenet új szakaszát nyitja meg. Az al­kotmány módosítása jogszerű­vé teszi a többpártrendszert. A marxista—leninista párt ve­zető szerepének tétele meg­szűnt, következményei is egy­re inkább eltűnnek. Létrejött a köztársasági elnök intézmé­nye. Az Elnöki Tanács meg­szűnt, a Parlamentnek, mint a legfőbb jogalkotási intéz­ménynek a szerepe teljessé vált. A kormány ez év májusá­ban már deklarálta: a Par­lamentnek felelős, nemzeti kormányként működik. Kezde­ményezte a pártállam és az állampárt lebontását. Ez az Országgyűlés legutóbbi ülés­szakán elfogadott törvényekkel lényegében megtörtént, és a parlamentáris jogrend helyre­állt. A kormány a Parlamentnek felelős, független, nemzeti in­tézményként tevékenykedik. Eb­ben számít az ország jövő­jéért felelősséget érző politi­kai pártok, valamint az integ­rate szervezetek - köztük az egyházak - támogatására. A kormány stratégiájának középpontjában a társadalom és a gazdaság működőképes­ségének fenntartása, a békés átmenet biztosítása áll. Ez a stratégia a politika minden területén - a bel- és külpoli­tikában, a védelmi politiká­ban, a gazdaságpolitikában, a szociálpolitikában, az egyház- politikában, valamint az ok­tatás- és kultúrpolitikában, a zavartalan átmenet és a jö­vő megalapozását szolgáló ak-» dókban is megjelenik. A kormány célja, hogy a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet minden terüle­tén következetesen haladjunk előre a politikai stabilitás megőrzése érdekében. A nem­zetközi és belpolitikai követeL- mények ezt egyaránt szüksé­gessé teszik. A békés átmenet teljes meg- valósitása a válságtünetek fo­lyamatos kezelését is igényli. Ezt a kormány eddig is meg­tette, és további szilárdsága az ország kormányozhatósága fennmaradásának legfonto­sabb biztosítéka. A kormány arra törékszik, hogy a békés átmenet stratégiai irányvonala a választások után is folytat­ható legyen. A jelenlegi pártpolitikai erő­viszonyok még kiegyensúlyo­zatlanok. Ez a többpártrend­szer kezdetének természetes velejárója. A koimánypolitixa értékelése, a kapcsolatok ki­alakítása a pártok szuverén ügye. Ám az is vitathatatlan, hogy éppen ebben a helyzet­ben a kormány és az egész államapparátus zavartalan működése különösen fontossá válik. Éppen ezért a kormány üdvözli mindazon pártpolitikai törekvéséket és megnyilatkozá­sokat, amelyek a békés át­menet, az ebhez szükséges rendezett feltételek biztosítá­sára irányulnak, és kész arra, hogy a nemzet kormányaként előretekintsen, párbeszédet folytasson az összes párttal ezen átmenet biztosítására. A kormány másik közle ns- nye így szól: „A konvertibilis elszámolású fizetési mérleg nö­vekvő passzívumot mutat, an­nak ellenére, hogy a gazda­ság exportteljesítményei ja­vulnak, és 1990-ben áruforga­lomban több száz millió dol­láros exporttöbbletet értünkéi. A fizetési mérleget egyrészt az adósságok utáni kamatfi­zetési kötelezettség, másrészt a lakosság devizafelhasználá­sa súlyosan terheli. Az elmúlt évhez képest az idegenforga­lom devizamérlege félmilliárd dollárt meghaladó összeggel romlott. Ezt újabb külföldi hi­telekkel a kormány már nem finanszírozhatja. Ez érthetően arra készteti a kormányzati szerveket, hogy keressék a megoldást a fizetési mérleg romlásának megfékezésére. A szakértők számos javas­latot mérlegeltek. Ezek között ismét előbukkant a gépkocsi- magánimport terheinek vám­emeléssel való növelése. Ez lehet az alapja annak, hogy a közvéleményben elterjedt a vámemelésre vonatkozó hír. A kormány megerősíti azt a korábbi döntését, hogy a ma­gánúton behozott gépkocsik vámját nem emeli. Ugyanak­kor az ország jelenlegi hely­zetében megengedhetetlennek tartja, hogy a turizmus devi­zamérlegének további romlása növelje a fizetési mérleg pasz- szívumát, és tovább fokozza az egész társadalomra háruló terheket. Ezért a kormány no­vember 3-tól november 20-ig felfüggeszti a turistaellátmány folyósítását. November 20-tól új devizaellátási rendszert ve­zet be, amely közvetlenül ösz- szeköti a turizmus deviza- egyenlegét a lakosság köz­ponti devizaellátásával. Ennek lényege, hogy a lakossági va- lutaeliátást négy évre maxi­mum háromszáz dollárban rög­zíti úgy, hogy személyenként és évente 50 dollárnak meg­felelő konvertibilis fizetőeszköz vásárolható. Azok, akik 1990- ben és 1991-ben nem vásá­rolnak konvertibilis valutát, 1992-ben és 1993-ban évi 50 dollárnak megfelelő többlet­fizetőeszközt is vásárolhatnak. 1989. november 20. és 1990. december 31. között 50 dol­lárnak megfelelő valuta vásár­lására az jogosult, aki- 1987- ben, vagy azt megelőzően vet­te igénybe a turistaellátmányt, turistaellátmányra 1988-89-ben volt jogosult, de ellátmányá­nak kevesebb, mint 50 száza­lékát vette igénybe. Az előzőekből következik, hogy azok, akik 1988-89-ben a teljes ellátmányukat igény­be vették, leghamarabb 1991- ben, illetve 1992-ben vásárol­hatnak valutát. A lakossági valutaellátáshoz kapcsolódó közlekedési költségkeret jelen­legi 15 400 forintos összege változatlan marad. Ennék ter­hére azonban üzemanyagkölt­ség címén valuta nem vehe­tő igénybe.­A kormány intézkedése nem érinti a lakossági devizaszám­lákra vonatkozó szabályokat, tehát változatlanul korlátlan a devizák befizetésének és fel­használósának joga." r FELHÍVÁS a BÓLYI ÁFÉSZ tagjai részére. Kérjük, hogy 1989. november 30-ig jelentkezzenek azon Tisztelt tagjaink, akik a tagnyilvántartás oontositása végett nem kaptak táiékoztatást és értesítőt, szerepelt. melyben az alaprészjegyük összege is *f\ Kérjük jelentkezésüket, mert a 4 jogszabályban rögzített idő elteltével \ 4J tagsági viszonyuk megszűnik. Ügyintéző: Gehring Bálint,

Next

/
Thumbnails
Contents