Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-12 / 313. szám

ü kormány intézkedés ütőn „Pécsett nem könnyű az elismerést megszerezni!" Kutatómérnök, aki táncol Világ körüli verseny a Benetton cég diszkórepülőjével A Mecseki Ércbányászati Vállalat kutató-fejlesztő üze­mében dolgozóknak a bánya bezárása után egy-két évig még biztosítva lesz a munká­juk. Ez a csoport foglalkozik pnajd a zárás utáni szennye­zettség mérésével, a környe­zetvédelemmel, és egyes anya­gok másra való hasznosításá­nak módjával. Utána azon­ban számukra is marad a munkahelykeresés. Ez a jövő vár az üzem 32 éves kutató- mérnökére, Rovó Attilára is, bár ő munkája mellett 8 éve táncol - világbajnokságokon is.- A táncból meg lehetne élni, de bizonytalan állás len­ne. A divattánc múlandó és korhatára van. Ez az a szak­ma, ahol nem , érdem a törzs- gárdatagság. Itt a bányánál furcsállták, hogy ezt a két dolgot próbálom összeegyez­tetni (a kutatómérnökséget és a táncot), nem is nézték jó szemmel, mondván: „nem va­ló". Én mind a két dolgot egyformán szeretem, az egyez­tetés inkább az időre vonat­kozik.- Milyen elfoglaltságokat jelent a tánc?- Ahogy végzek a munkám­mal, rögtön megyek táncolni. Amatőr együttest vezetek a pécsi Ifjúsági Házban, tanfo­lyamokat tartok Pécsett és más környező városokban, fel­lépések, bemutatók és hétvé­geken saját magam tovább­képzése Pesten.- Szakmai berkekben elis­merik?- A modern táncot a há-' ború óta általában nem is­merik el, vissza is vonultak addigi művelői. Megvetett mű­faj volt, támogatást sem ka­pott sehonnan. 1987-ben vé­gül megalakult a táncszövet­ségen belül a modern tago­zat, idén szeptember óta e műfajban pedig táncpedagó­gusképző is indult, amin én is részt veszek. A modern táncpedagógus­képzés a szélesebb körű is­mereteken kívül némi elisme­rést is hozhat művelőinek. Le­hetőség nyílik több szakem­ber beállítására a táncokta­tásban, fesztiválok rendezésé­re, sőt a nívódíj és érdemes művész címek elnyerésére is.- Úgy tudom, már most is komoly érdemeket tudhat ma­gáénak.- Tagja vagyok a Magyar Táncművészek Szövetségének, a Nemzetközi Táncszövetség­nek, a Művelődésügyi Minisz­tériumtól prágai ösztöndíjat nyertem. Érdemnek számítom azt is, hogy az elmúlt három évben a világbajnokságokon minden alkalommal döntős voltam, és az amatőr csopor­tom is sikeresen szerepel az országos bajnokságokon. Úgy érzem, kevesen tudnak ilyen eredményeket felmutatni a vá­rosban, mégis kevés volt ez a pár év a hazai sikerek eléré­séhez. Pécsett nem könnyű az elismerést megszerezni! Ki tudja, lesz-e alkalma még rá? 32 évesen világbaj­nokságokon szerepelni már maga is siker, de Rovó Attila a táncolás abbahagyása mel­lett döntött.- Jövőre lesz 10 éves a Nemzetközi Táncszövetség. A jubileum egyik e'eménye lesz egy világ körüli táncverseny, külön diszkórepülőgéppel, a Benetton cég szponzorálásá­val. A selejtező Európában lesz, és nagyon bízom ben­ne, hogy bekerülök az utazók közé. Ez után viszont abbaha­gyom a versenyszerű tánco­lást, talán még a csúcsról tá­vozva. Át kell adni a fiatalok­nak a helyet! Pataki Veronika Kisbuszok Székesfehérvárról. Az Ikarus székesfehérvári gyárá­ban megkezdték az 543-as tipusszámú kisautóbuszok sorozat- gyártását. Az idén 215 kisautóbuszt gyártanak belföldre, a kö­vetkező évben pedig már iraki és egyiptomi megrendelőknek is szállítanak. Utazna a magyar - ha lenne miből A kormány november 3- tól november 20,-ig felfüg­gesztette a lakosság turista- ellátmányának folyósítását. A Dunántúli Napló pénteki számában mégis megjelent egy hirdetés, amely arra csábítja az olvasót, vegyen részt bécsi bevásárlótúrón. A MÁV-Tours alkalmazott­ja úgy véli: nem állnak le a szervezéssel, hadd költse, akinek van rá négyszáz ma­gyar forintja és 30 osztrák schillingje. Igaz, akinek nincs számlája, az csak fe­ketén juthat devizához, ez azonban nem lehet akadály, nepperek vannak bőven. Más kérdés, hogy tisztes­séges dolog-e mostanában bevásárlótúrákat szervezni. Ebben mindenesetre két részre szakad a szakmai tközvélemény. A Siótournál például úgy vélik, hogy vi­tatható a valutakeret ilyen célra történő hasznosítása, hiszen az utazási iroda nem külkereskedelmi, nem áru­Megélénkült a valuták feketepiaca Veszteségek, vélemények, árfolyamok beszerző szervezet, követke­zésképpen a rendelkezésre álló valutát is inkább üdül­tetési célokra kellene költe­ni. A megtermelt valutának így is a korábbi 51 száza­lékkal szemben ma már csak 38 százalékát kapják vissza az államtól az uta­zásszervezők. A valuta vétel-eladás mérséklődése egyébként is' lehetetlen helyzetbe hozta az irodákat.. Vannak, akik máris többmilliós veszteség­ről beszélnek. Őszre, tavasz­ra, télre tervezett külföldi utak maradnak el, sőt az ügyeskedők is sok pénzt el­oroznak a hivatalos, pénz­beváltó któl. A befagyasztott valutake­ret első hatása, hogy meg­élénkült a feketepiac, egy­re több pénzt vesznek ki a valutaszámlákról. A neppe­rek, a feketézők főként a magyarországi változások­ról mit sem tudó külföldie­ket igyekszenek megkörnyé­kezni. Dél-Dunántúl legtöbb városát ellepték a feketé­zők, a spekulánsok. A bejelentést követő na­pon Pécsett, a Szalai And­rás úti parkolóban 45 forin­tot adtok egy nyugatnémet márkáért, a dollárért pedig 85-90 forintot. Egy héttel a márka feketepiaci felvásár­lási ára elérte az 50- 60 forintot, a dollár ár­folyama 110-120 forintra emelkedett. Bizalmas értesü­lések szerint 1000 márkán már 10 000 forintos nyere­séggel lehetett túladni a fővé rosban. Szekszárdon, Kaposváron és Siófokon a hírek szerint ugyancsak létezik fekete­piac, létezik devizafelvásár­lás. Itt azonban még ala­csonyabbak az árak. Pécs a jugoszláv forgalom miatt a iegir.kább érintett település. Déli szomszédaink a zug­váltók kedvezőbb ajánlatá­nak egyre kevésbé képesek e’ le r.tá 11 ni. Végül is hova menjen a magyar, ha utazni akar? Eire a kérdésre Szőnyi Já­nostól, a Mecsek-Tourist igazgatójától kaptunk vá­laszt, aki elmondotta, hogy április elsejéig kedvezmé­nyes akciót hirdetnek bel­földi vendégeik számára, a harkányi, a siklósi, a mohá­csi ós a szigetvári szállo­dában. Pihenésnek ez is megteszi, és még a deviza :s megmarad! F. D. A vizes faiak doktora Csoda e§y vessző- kosár­ban A szenzációs találmány pécsi telepítője húsz év garanciát vállal Megvallom, amikor először hallottam a Aquapol nevű készülékről, szélhámosságnak hittem az egészet. Micsoda ko­molytalan dolog! — gondol­tam —, hogy egy vesszőkosár­ban elhelyezett trükkös anten­nái, vagy valami hasonló olyan hatással legyen a nedves fa­lakra, hogy ettől a víz visz- szaszivárogjon a tolajba? Min­denesetre megőriztem a pécsi telepitő, Horváth Vilmos cí­mét. Néhány hét múlva — egy esős napon - valaki ismét szóba hozta a nagyszerű ta­lálmányt. Elmondta, hogy a készülék működtetéséhez nem kell semmiféle energia, a be­rendezésnek se hangja, se szaga nincs. Egyszerűen elhe­lyezik a víztelenítésre váró he­lyiségben, nem kell sem falat bontani, se a szekrényeket tologatni, csak el kell he­lyezni és kész. Mindezt Horváth Vilmos is megerősíti: sokan valóban két­kedéssel fogadták, hogy egy jlyen szerkezettel lehet ered­ményeket elérni. Pedig nincs ebben semmi ördöngösség, a berendezés a dinamikus mág­neses sugárzásra épül, ami­nek segítségével a falakban lévő nedvesség visszacsúszik a talajba. A berendezés lelke komoly szellemi termék, amit egy leplombált kosárka véd a kí­váncsi szemek elől. A telepí­tő 20 év garanciát vállal a Ikészülékre, feltéve ha nem bolygatják. A különféle nagy­ságú készülékeket annak meg­felelően méretezik, mekkora feladattal kell megbirkózniuk. Régi épületeknél, lakóházak­nál, de még templomokban is értek el sikereket az Aquapol- lal. A vizes falak doktora állító­lag soha nem képes elromol­ni, meghibósodni. Sőt, a kö­telező vizsgálatok tanúsága szerin az emberi szervezetre is teljesen veszélytelen. Egyet­len hibája van csupán: keve­sen ismerik, és akik hallot­tak már róla, 'azok sem bíznak (benne igazán! — Én kezdettől fogva hiszek ebben a falnedvességmentesí- tő készülékben - mondja Hor­váth Vilmos. - Ezért is vállal-' koztam rá és cseréltem fel az elektroműszerész szakmát, aí antennaszerelést a mostani te­vékenységemmel. Eddig száz készüléket telepítettem, melyek közül mind rendben működik. A berendezés hatósugarát, teljesítményét a szakember ha­tározza meg, természetesen az igényeknek megfelelően. A kosárban lévő csoda olyan szellemi termék, amire a ned­ves lakásokban élők régóta várnak már. F. D. Baranyában, Somogybán és Tolna megyében november 17- én kerül az utcára a Kapasz­kodó cimű lap első próbaszá­ma. A kiadvány, mely a maga nemében talán az egész or­szágban egyedülálló, 16 olda­lon, egyelőre 5000 példány­ban jelenik meg. — Segíteni kívánjuk a dol­gozók, a munkavállalók kép­zését, átképzését, információ­kat adunk a munkaerőpiacról, koordináljuk az újrakezdési, vállalkozási lehetőségeket - vázolta föl az újság céljait Varga József megbízott fele­lős szerkesztő. - A Kapasz­kodó tájékoztatja az olvasókat a megjelenő munkaügyi, bér­ügyi és egyéb, a vállalkozás­sal kapcsolatos jogszabályok­ról, rendeletekről; magyarázza, értékeli azokat. Jogi viták is­mertetésével próbálja segíteni a munkavállalók eligazodását a gyakorlati élet útvesztőiben. Tanácsadó rovatunkban az olvasóktól érkező munkajogi, vállalkozói és egyéb, a dol­gozókat érintő kérdésekre vá­laszolunk. Ugyanakkor lehető­séget adunk arra, hogy oz ol­vasók véleményt mondjanak, és javaslatokkal, információk­kal segítsék a lap céljának megvalósítását. Mindezen felül a Kapaszko­dó riportokat, tudósításokat is közöl a három megye gazda­sági életének eseményeiről, változásairól, a megélhetési lehetőségek ellentmondásairól, s általában a rétegek élet- színvonalának alakulásáról. A második prábaszám de­cember 5-én jelenik meg, a jövő évtől kezdve pedig két­hetente kerül utcára a lap. Tulajdonosa a Szakmai Okta­tási és Átképzési Kft. Címük: Pécs, Szalai András u 11., te­lefonszámuk: 32-822. Hogyan kell lejáratni egy országgyűlési képviselőt? „Uram, én vagyok a halott!" Egy kocsmáros kései bosszúja Únjuk ‘56-ot. A taxis srác, meg én is. ^Kiváncsi lennék, mit csinálnának egyesek, ha kiderülne: hátra arc!..." — imondja hamiskásan, majd hoz­záteszi, túl sok manapság a ihös kis hazánkban. Abban azért megállapodunk, hogy a ,,hátra arcot” mindketten ak­kor szeretnénk látni, mikor a hátunk közepét... A taxis először nem érti mi­ről mesélek neki, hová is me­gyünk. Újra mondom neki: megjelent egy cikk a Világ cí­mű hetilapban, melyben szó esik egy 56-os határőrről, aki szakácsként szolgált, és a cikkíró szerint hátba lőtték, majd öngyilkosságként köny­velték el az esetet. Ehhez az emberhez megyünk, aki meg­halt. Illetve nem is halt meg, csak ezt írták róla. „Jó, majd ha végeztél elmeséled, ez Így túl zavaros..." — mondja. Simon István rokkantnyugdí­jas két botjára támaszkodva nyitja az ajtót. Telefonbeszél­getésünk óta sem sikerült megnyugodnia: — Kérem, én nem is hallot­tam még erről az újságról . .. Tegnap este felhívott egy volt határőrtársam, akivel együtt szolgáltunk az osztrák határ melletti Szentpéterfán, s mond­ja, hogy megjelent rólunk egy cikk. Hajnalban lementem az újságárushoz, s amikor meg­láttam, miről van szó, majd’ felrobbantam. Ilyen nincs. Ilyen arcátlanul hazudni, ez több a soknál . . . A Világ „Dr. Südi, az Ál­lam Védő Honatya” címmel közöl kétoldalas riportot e he­ti számában. Az alcím: „Aki­nek szerencséje volt, azt csak a kútba dobták". A riport sze­rint egyik legismertebb or­szággyűlési képviselőnk Ma­darász határőr alezredes első számú „pribékjeként" 33 évve! ezelőtt szörnyű ' dolgokat mű­velt. Szentpéterfán.- Olvasson csak bele - mondja feldúltan Simon Ist­ván. — Itt azt írja: „Beszélnek a szentpéterfaiak egy különös halálesetről Ts. Sike Sándor az őrsön szakácskodott. Hábor­gott, hogy állítólag Südi elvi­szi a baromfit, ndm tud eleget adni a katonáknak. Egyszer ezt a Sikét az őrs udvarán ha­lálos lövés érte. A hivatalos megállapítás úgy szólt, öngyil­kosság. Az itteniek szerint sen­ki nem tudja hátbalőni ma­gát. Azt mondják, nem is volt boncolás." Hát höllott már ilyet? Südi raktáros volt, nem csinálhatott ilyet...- Nem volt halott?- Uram, én vagyok a ha­lott! De csak a cikk írója szerint. Láthatja, élek . . . Amig Südi ott szolgált, én, és egy Fige József nevű balmazújvá­rosi lakos szakácskodtunk. Ö is él, nemrég beszéltem vele. Nézze csak: végig úgy írják a cikkben, hogy „állítólag",^ meg hogy „mondják a faluban", satöbbi . . . Hát ilyen nem volt, mi senkit nem dobtunk a kútba!- Akkor miért írja ezt a Vi­lág? . . .- Maga is tudja, hogy Sü­di Bertalant imádják Bács megyében. Jönnek a választá­sok, le akarják járatni. De, nézze csak az újságban a fényképeket: ez itt a kocsmá­ros. Már akkor is haragudott rönk, mert kijárt Ausztriába, vitte a sonkát, tojást, szalá­mit, visszafelé meg öngyújtók­kal jött. Ezzel üzletelt, amíg ki nem derült. Utána nem me­hetett. Hát ezért haragszik ránk . . Egy szó sem igaz ab­ból, amit a Világban leirnak. Hamar kiderülhet: negyvenen voltunk az őrsön, jóformán mindannyiunk él . . . Visszafelé már pontosabban mondom a taxisnak rtjiről is van szó. A fejét csóválja. Én is. . Pauska Zsolt vasárnapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents