Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-02 / 303. szám

1989. november 2., csütörtök Dunántúlt napló 3 Városszépítés, telepiilésrehabilitáció fi francia példa Beszélgetés Nicole Haumanf szociológussal, a Centre de Recherche sur L'Habitat hudományos főmunkatérsával Beköltöztek a bányász­lakásokba Komlón Határidő előtt adott át a Tolna Megyei Építőipari Vál­lalat egy tizenhat lakásos épü­letet Komlón a Körtvélyesi vá­rosrészben ez év júliusában. iNem sokkal később újabb ti­zenhat lakás is elkészült. Az épületek hosszú időn át üre­sen álltaik. A lakásra várók és az itt élők nem értették, miért ■nem költöznék a lakók. Az 'üresen álló Idkásakkal már augusztusban foglalkozott lapunk, azonban úgy éreztük, szükséges visszatérni a kér­désre. Komlón az elmúlt években sok lakás épült, de a hőerő­művet nem fejlesztették ennek megfelelő ütemben. Ebben az éviben már szinte tarthatatlan­ná vált a helyzet. Az újonnan átadásra kerülő többszintes Iházak hőellátása bizonytalan- 'ná vált. A Körtvélyesi város­részben hiába volt meg nyá­ron a műszaki átadás, a szer­ződéseket addig nem lehetett megkötni, amíg nem dőlt el, hogyan fűtik ezéket a házakat télen. — A városi tanács augusz­tusi vb-ülésén határozatot ho­zott arról, hogy a lakossági hőellátást kell elsősorban biz­tosítani a hőerőműnek, akár úgy is, hogy az intézmények­től, vállalatoktól vonnak el hőt — mondja Bognár Miklós, a Komlói Városi Tanács műsza­ki osztályának vezetője. — Ter­mészetesen ezt csak ott lehet megvalósítani, ahol még nem szedték szét a kazánokat, és helyileg meg tudják oldani a fűtést. A hőerőmű bővítése pénz­hiány miatt ebben az évben sem kezdődött meg. Az újabb kazán beállítása elholasztha- tatlan. A város fejlődik, az épületek legnagyobb része központi fűtéses. A fejlesztés csaknem negyvenmillió fo­rintba kerül, amit a városi ta­nácsnak kell előteremteni. A Körtvélyesi városrészben a 32 lakás gazdára talált. Az OTP kamllói fiókja folyamato­san köti a szerződéseket. A szerencsések már be is köl­töztek. Sz. K. Európáiban a II. világhábo­rú befejezése után számos új várost, városrészt építettek fel. íBár ezek egy része már ter­vezőasztalon született, mégsem mondható el, hogy egy idő után ne jelentkeztek volna kü­lönféle gondök. Ezek azonban merőben mások, mint amik a tradicionális településeken ta­pasztalhatók. A magyarorszá­gi gyakorlathoz hasonlóan Franciaországban is épültek új iparvárosok, lakótelepek. Ám, míg nálunk csak az utóbbi években kezdtek el a „csinált városok" problémáival foglal­kozni, a franciák már túljutot­tak az első lépéseken. Énnek tapasztalatairól beszélgetünk Nicole Haumant szociológus­sal, a Centre de Recherche sur l'iHatoitat tudományos fő- murVkatársával.- Franciaországban 1953- 1973 között rengeteg új lakás épült. A gond akkor jelentke­zett, amikor 1974-ben befejez­ték a nagy lakótelepek építé­sét és az állam megszüntette a bérlakások finanszírozását. Az embereket arra ösztönöz­ték, hogy vásároljanak saját lakást, aminek az lett a kö­vetkezménye, hogy a lakótele­pek kiürültek, közel egymillió hajlék vált lakatlanná.- Mi történt azokkal, akik mégis maradtak?- A lakók, akik már koráb­ban is elégedetlenek voltak a lakások állapotával, szinte mindent tönkre tettek. A szo­ciális intézmények, a minisz­tériumok és a lakosság képvi­selőiből létrehoztak egy szer­vezetet, amely megkapta a polgármesterektől a városré­szek újjászervezéséhez szüksé­ges dokumentációt. Hamaro­san rájöttek azonban, hogy mindez nem elég, hiába ta­láltak bizonyos pénzeket a minisztériumokban, az épületek felújításánál többre volt szük­ség. A gazdasági válság mé­lyülésével egyre több lett a munkanélküli, tehát a szociá­lis kérdéseket is meg kellett oldani. Annál is inkább, mi­vel 1981-ben igen heves tün­tetések, megmozdulások követ­ték egymást. Volt, ahol még halálesetek is történtek, az emberek félni kezdtek, amit az is motivált, hogy az üres lakásokban például kábítósze­rező fiatalok gyűltek össze. Fzért gondolták azt, hogy nem csupán az épületekkel kell foglalkozni, hanem egész vá­rosrészeket kell rehabilitálni.- Ezt hogyan oldották meg?- Üj Városnegyedek Fejlesz­tésének Nemzeti Bizottsága néven 1982-ben egy újabb szervezetet hoztak létre. Ez az interim ini szteri á li s bi zottsá g szorgalmazta olyan testre szabott nevelési zónák kiala­kítását, ahol a korábbinál sokkal több tanár kis csopor­tokban foglalkozhatott a diá­kokkal. A másik intézkedés pedig az volt, hogy megpró­báltak ipart telepíteni ezekbe az alvó városokba. A városre­habilitáció idejére munkát ad­tak az ott élő fiataloknak, akiket szükség szerint kiképez­tek a feladatokra. De nem­csak ily módon próbálták be­vonni a lakosságot, hanem úgy is, hogy különféle tájé­koztató táblákat készítettek, ■melyeken bemutatták a terve­zett változtatásokat. A város­részek korszerűsítését igyekez­tek komplexen megoldani, ■ennek ellenére jelentős gond maradt az, hogy az üres épü­leteket miként hasznosítsák.- Van hasonlóság a fran­ciaországi új városok és a magyarországiak között?- Mindkét államnak vannak olyan települései, melyek a II. világháború után épültek, és amelyeket egyoldalúan vala­milyen iparágra, például a bányászatra alapoztak. Fran­ciaország keleti részén ugyan­úgy felszámolták a bányákat, mint ahogy most itt Is napi­renden van. Az állam sokáig támogatta a termelést, amit végül is beszüntettek a gazda-, ságtalanság miatt. — Mi lett az emberekkel?- Megpróbáltak egyéni meg­oldásokat találni. A fiatalok elköltöztek, az ötven év fe­lettiek pedig végkielégítéssel nyugdíjba mehettek. Francia- országban ez az intézmény ■meglehetősen fejlett, ennek megfelelően a nem dolgozó idősek száma is egyre növek­szik. Franciaországban az új vá­rosok, városrészek rehabilitá­cióját úgy oldják meg, hogy közben a lakosság a helyén marad. A munkát részletesen megtervezik, és a megvalósí­tásba bevonják az ott élőket Is. A felújítás költségeit az ál­lam, a város, különféle válla­latok, illetve bankok fizetik, a lakók jövedelmüktől, gyerme­keik számától függően lakbér- hozzájárulást kapnak. F. D. Szűk az ebédlő a pécsi központi menzán Délután egy és két óra között van a legnagyobb forgalom az étteremben . ' Läufer László felvételei ~ A spenótot általában nem szeretik a gyerekek, de ne'tonk az étrend összeállító- sokor a fejlődő szervezetet, életkori sajátosságokat is fi­gyelembe kell venni. Holnap a olaszlé és a sajtos metélt u'Ztosan elfogy majd — mond- I?. perecht Józsefné, a pécsi ,°zépiskolai Központi Menza * vezetője. Mintegy 1100 középiskolás 9yerek ebédel itt. Ez év febru­árjától a térítési díj napi 17- . 20 forintra emelkedett, s a ^e.rabbi havidíj helyett a napi- !l 'épett érvénybe. Ennek nagy °nye. hogy betegség vagy él?5. miatt étkezni nem tudó ozepiskolós — ha ezt egy nappal korábban jelzi —, kike. rül az akkori létszámból, s a következő befizetéskor hiányzó étkezési napok költségét le­vonják a befizetendőbői. öt­venszázalékos kedvezményt kapnák a háromgyerekes csa­ládok, valamint az iskola el­bírálása szerint a szociális ne­hézségekkel küzdő gyerek is kap segítséget, ■Még nem érzik az áremel­kedés mértékét, mert — sze­rencsére — nagy a raktáruk, és a tavalyról van tartalék. Ezen kívül sajátkezűig teszik el a savanyúságot, lekvárt, pa­radicsom ivóiét. Erre azért is szükségük van, mert a Fü- szérttől elég gyakran nem kap­nak árut, még a legalapve­tőbb élelmiszereket sem: ola­jat, cukrot, rizst, pirospaprikát, paradicsompürét, ugyanakkor nem éri meg máshonnan ven­ni az árut, mert kedvezményt kapnak tőlük, így sikerül meg­takarítani valamit. Nagyon fél­nék attól, hogy jövőre szabad­áras lesz a hús. Mit csinálnak akkor? Az idei húsfogyasztás is eléri az egymillió forintot, pedig az étrendbe tésztanapot ■hetente kétszer és húspótló fel­tétet is legalább egyszer be kell illeszteniük. A Leőwey, ■Nagy Lajos, Széchenyi, Janus, Radnóti, Zrínyi, a Művészeti és a Gyors- és Gépíróiskola tanulói járnak ide étkezni. Nagyon nagy gond — hosz- szú évek óta —, hogy szűkös az étkezőhelyiség. Az ebédlőt 170 személyre tervezték, tehát 12-15 óra között hat turnus­ban kellene étkezniük az isko­lásoknak, de általában há­romnegyed 2 és negyed 4 kö­zött érnek ide az óráiktól füg­gően, és zsúfolt, kultúrálatlan körülmények között kénytelenek bekapni oz ebédet, hogy a mellettük álló, asztalra várók­nak átadják a helyüket/ Sokan a lépcsőn vagy az udvaron, a pádon esznek. Az élelmezési vezető elmondásai szerint sze­rették volna megszerezni a mellettük működő óvoda — amely jövőre bezár — felsza­badult termeit, de azokat a gépíróiskola kapta meg. Van még néhány helyiség ugyan, amelyeknek szintén hasznát vennék — ha nekik ítélné a tanács —, de az csak jövő szeptemberre lenne esedékes. Az étteremben érződik a spenót szaga. Ranics Berna­dett, Vranesics Mária, Zsován Andrea a Radnótiból jöttek át ebédelni. Szerencséjük van, mivel az iskolájuk csak egy ugrásra található a Szabadság úti menzától, így rendre első­nek érkeznek. Szerintük fino­man főznek a konyhán, elég sokat is adnak, és nem is tartják olyan magas összegnek a befizetendőt. Egyébként rit­kán visznek maradékot a mo­sogatóhoz. Gyura Barbara —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Precedent per A Legfelsőbb Bíróság hét­főn megerősítette a Fővárosi Bíróság azon ítéletét, melyben az elutasította a Kopu című folyóirat keresetét a Pénzügy­minisztérium ellen. A pert an­nak idején a Kapu azért in­dította, mert — mint ismeretes — a Pénzügyminisztérium a Magyar Televíziónál végzett pénzügyi ellenőrzés vizsgálati anyagának kiadását megta­gadta. Brády Zoltán főszer­kesztő szerint a Legfelsőbb Bíróság ítélete precedenst te­remthet: — Mi is az újságból értesül­tünk a Legfelsőbb Bíróság döntéséről. Mivel a vizsgálati anyag teljes terjedelmében rendelkezésünkre áll, s éh­ből júliusi számunkban részle­teket is közzé tettünk (ami mi­att a tv mégcsak pert sem indított ellenünk ...), oz álta­lunk indított per gyakorlatilag csak precedens jellege miatt volt fontos. A jelenleg érvé­nyes sajtótörvény szerint Parlamenti barkochba "Népszavazás-elnökválasztás" címmel adott ki költeményt kedden ax MTI, mely lapunk 2. oldalán is megjelent. A cikk a november 26-i népszavazás szavazólapját ismerteti - sajnos, alapvető hiba is szere­pel benne. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos kérdés­re vonatkozó magyarázatok közül — mint az MTI-ben Kárpáti Miklós belpolitikai rovatvezető-helyettestől megtudtuk - kizárólag a második bekezdésben irt magyarázat hiteles. Ez igy szól: „Igen szavazatával On azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg." A magyarázat természetesen a „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?" — "kérdésre vo­natkozik. # Az MTI pontatlanságáért Olvasóink elnézését kéri. ugyanis üzleti és vállalat ti­tokra hivatkozva bárki megta­gadhat egyébként közérdekű információkat is. A Magyar Te- levízió véleményünk szerint közügy. Főként, mert oz állam­polgárok zsebéből, a mi adónkból finanszírozza az MTV-t az állam. Attól tartunk, ezután nagyon sok információt meg fognak tagadni a közvé­leménytől — sajnos, a per ez irányban is precedenst teremt­het . . . Viszont ennek ellenére ■is közölni fogjuk novemberi számunkban őzt az anyagot — erről egyelőre a PM sem tud -, mely az MTV-n belüli gaz­dasági visszaélésekre és össze­fonódásokra derít fényt. Hogy ez mikor fog az olvasóhoz ke­rülni, nem tudom. Októberi számunk is másfél hete a postához került már, de a mai napig nem terítik. Nem politikai okok miatt — egysze­rűen, mert nem tetszünk ne­kik ... Konsul Atu« ■Az MDF azon javaslatára válaszolt tegnap dr. Szelestey György, az MSZP Pécs városi irodájának nevében, melyben a Demokrata Fórum őzt kérte, az NSZK Pécsett létesítendő konzulátusa a volt MSZMP- székházban kapjon helyet: — Az MDF pécsi szervezete felvetette, jónak látná, ha a konzulátus a volt székházban Egy mondat... ...a zsarnokságról, Illyés Gyufa felejthetetlen verse. Elő­ször az Irodalmi Újság novem­ber mósodiki számában jelent meg, 1956-ban. Ezután, szin­tén 1956 novemberében a Du­nántúli Napló közölte. Az ille­tékes pártszervek nem köszön­ték meg az akkori szerkesztő tettét. Azóta több lapban ol­vashattuk a verset, az utóbbi néhány, hónapban . . . Emlékeztetőül két bekezdé' a versből: ......s mert minden cé lban ott van,/ott van a holnapodban, / gondolatodban, / minden mozdulatodban; / mint víz a medret / követed és te­remted ;/ kém lélődsz ki e kör­ből?/ő néz rád a tükör­ből . . működne majd. Az MSZP pé­csi városi irodájo egyetért a József Attila utcai épület 'köz­célú hasznosításával, bár az a jelen pillanatban még a KB kezelésében van. Javasolni fog­juk ezért, hogy a párt odja át az épületet a települési önkor­mányzat részére, s ezután a városi tanács testületé; döntsön az épület hasznosításáról. Az idők változnak, az 1950- ben irt költemény megmarad. Ottó Pécsett Habsburg Ottó, az Európa Partement elnöke, trónörökös, a Magyar Köztársaság volt el­nökjelöltje november 14-én Ba­ranyába látogat. A Lenau- egyesület meghívásának eleget téve délelőtt a tolnai nemze­tiségi gimnáziumot látogatja meg. Szekszárdon egyházi sze­mélyiségekkel találkozik, mojd Pécsett, a Lenau-házban ma­gyarországi németek képviselői­vel beszélget. Az ezt követő sajtótájékoztató után a pécsi orvosegyetem aulájában tort előadást Magyarország útja Európában címmel, magyar nyelven. 21 órától a Értelmi­ségi klubban válaszol az ér­deklődők kérdéseire. ellenzéki képviselők Este fél nyolckor kezdődik ma ii a Vasutas Művelődési Házban (Váradi A. u. 7/2) az Értelmiségi Klub rendezvénye. A programban ezúttal a parlamenti ellenzéki képviselők (MDF) bemutatkozása sze­repel. A vendégek: Raffay Ernő, Roszik Gábor és Debreczeni József. Házigazda: Wéber János (MDF). IDF—DEMISZ perpatvar „Eljutottunk oda, hogy a le­tűn őben jévő rezsim megszűnt vagy megszűnőben lévő _,zer- vezeteinek vagyonát végre a magyar társadalom széles ré­tegei használhatják. Egyik ilyen vagyon a KISZ-é vólt. Ennek további sorsáról több szerve­zet (köztük az Ifjúsági Demok­rata Fórum) tárgyal a Demisz- szel és a Magyar Úttörők Szö­vetségével. A megállapodás — mely ilyen jellegű egyez-ég- ként elsőként valószínűleg még novemberben megszületik — alapé Ive, hogy az ifjúsági va­gyon közös, azt minden fiatal alanyi jogon, minden ifjúsági és gyermekszervezet azonos le­hetőségek szerint használhatja. A tárgyalásokat megzavarja, hogy a Demisz, ahol véghez tudja vinni, helyi társadalma­sítást szeretne, melynek reális veszélye, hogy a szétdarabolt, jelentős országos hálózat egyes részeiben olyan vállalkozások jönnek létre, melyék az ifjú­ság egészének érdekeit nem szolgálják, azok drága szol­gáltatásait a magyar fiatalok nem fogják tudni megfizetni. Veszély ily módon, hogy csak a rossz állapotú, nehezen fenntartható építmények ma­radnak meg a fiatalságnak. Az Ifjúsági Demokrata Fó­rum felkéri az MDF helyi szer­vezeteit és minden más moz­galmat, pártot, szervezetet, hogy a KlSZ-utódszervezetek- kel ne állapodjanak meg, az országos hálózat egységes el­vek alapján való irányításának ■megszervezéséi, a helyi érde­kek koordinálását egyezségeik­kel ne gátolják. Jáky Gábor, az ügyvivői testület tagja." (OS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents