Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-26 / 296. szám

1989. október 26., csütörtök Dunantmi napló 3 A munkás­őrség vagyonának hasznosítása A mnurvkásőrség jogutód nél­küli megszüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán o Pénzügyminisztérium zárolta o munkásőrség vágyómat. A 'könyvelési adatok szerint több ■mint 11 milliárd forintot érő ingatlan és ingó vagyontárgyak — forgalmi értékük mem azo­nos a könyvelésivel — haszno­sítására a pénzügyminiszter Gruber Nándor BM-főosztály- vezetőt nevezte ki miniszteri biztosnak. Gruber Nándor az MTI munkatársának kérdésére el­mondta: társadalmi és állam- igazgatási szervek bevonásával bizottság alakult a felszámo­lási teendők végrehajtására. A bizottság a zárolt vagyon Iwsznositására pályázati felhí­vást írt 'ki. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a felszámolási eljárás során elsődlegesnek tekintik, hogy a lehető leg­magasabb árbevétellel érté­kesítsék a vagyontárgyakat. Térítés nélküli átadásra csak rendkívül indokolt esetben, más hasznosítási mód hiányá­ban lesz lehetőség. Az eljá­rás során figyelembe kívánják venni, hogy a helyi önkor­mányzatok milyen elképzelése­ket alakítottak ki a területü­kön lévő épületek, székházak, üdülők stb. sorsáról. Az első termény- tőzsde nap Több mint 200 résztvevő je­lent meg az első budapesti terménytőzsde napon, amelyet ° MOM Művelődési Házban szerdán tartottak meg. Vermes András, az Agrim- Pex Rt. elnök-vezérigazgatója méltatva az esemény gazdasá­si jelentőségét, azt mondta, hogy valódi árutőzsde hazánk- kon csak három-négy év múl- va alakulhat ki, hiszen akkor- ra lesz csak a résztvevőknek elegendő tapasztalatuk. Az el­ső üzleti találkozó mégis igen fontos, mert megkezdődött egy °lyan terménypiac kialakítása, Pmely a tisztességes verseny­hez vezet. A tőzsdenapon Csépi Lajos, °z Országos Árhivatal elnök- helyettese ismertette a részt­vevőkkel a mezőgazdasági ter­mékek árképzésében várható, ° jövő év elején bevezetendő változásokat. A tőzsdenap második részé­ben a megjelent termelőknek, folvásárláknak, feldolgozóknak ®s kereskedőknek nyílt lehető­ségük arra, hogy megbeszéljék üzleti elképzeléseiket és sor került több konkrét ajánlatra 'S: 12 ezer tonna kukorica és 2 ezer tonna takarmánybúza étvételi szándékát jelezték. E9y másik érdekes üzleti aján- fot is született: azonnali szál - foós esetén az átlagárnál töb­bet, 5500 forintot kínájtak a 'kukoricáért tonnánként. A Terménytőzsde Kft. követ­kező tőzsdei napját november e-án tartja, ezen sor kerülhet 'határidős üzletek megkötésére 's. * Hint ismeretes, a napokbon az Q ^HB, a Kozumbank, a Mezőbank, 1 Agrimpex részvénytársaságok, ö’Qmint a Bács-Kiskun Megyei Zöl* 252 Vóllolot és a Zöldker Egye- (e. es létrehozta a Terménytőzsde Q .'*• A társaság legfontosabb fel­rónak azt tekinti, hogy a mo- f/.Qr 9Q2dasági viszonyoknak meg* tőzsdéi jellegű piaci intéz- nrrt yt ,rnäködtessen a nemzetközileg v / bevált terményekkel; gaboná- .j • fehérjetakarmányokkal, hüve- ye*«kkel kereskedve. Friss beiskolázási tapasztalatok — régi tanulságok (2.) Mi lesz veled, emberke? Közgazdász napot tartottak tegnap a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazda­ságtudományi karán. . Az egésznapos program a kari Fórummal vette kezdetét. A hallgatók és oktatók között •lezajlott szópárbajban felve­tődtek a diákokat foglalkozta­tó kérdések és javaslatok hangzottak el a vitás pontok megoldására. Például a men­zai juttatásokat illetően: a diákok kapják meg készpénz­ben az állami támogatás ösz- szegét, az államvizsga csak az írásbeli dolgozat megvédésé­ből álljon, dolgozatot csak kellő számban rendelkezésre álló jegyzetekből írassanak, szerezzenek be és magyar for­dításban adjanak közre ide­gen nyelvű jegyzeteket, hívja­nak meg külföldi vendégokta­tókat, végül felmerült a volí pártiroda hasznosításának ter­ve. Dr. Zeller Gyula válaszából kiderült, hogy a felvetett kér­dések többségével már foglal­kozott az egyetem vezetősége. Egyedül az áílamvizsgávql kapcsolatban nem tartja tel­jesíthetőnek a kérést, mivel a túlzott könnyítés a pécsi dip­loma tekintélyének rovására menne. Az élénk hangulatú Fórum után ünnepélyesen felavatták a kibővített számítástechnikai és a felújított idegen nyelvi la­boratóriumot. A korszerűsítést a Magyar Hitel Bank támoga­tása és az Elektronikai Fej­lesztési Program keretében megpályázott és elnyert anya­gi támogatás tette lehetővé. Az egyetem két oktató és egy kutató laboratóriumot rende­zett be, ahol XT típusú sze­mélyi számítógépeken folyik majd a hallgatók informatikai képzése és az oktatók is ott végezhetik a kutatómunkát. A nap talán legjelentősebb eseményeként a kar tanács­termében két dokumentum ke­rült aláírásra. A JPTE és a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat között együttműködé­si megállapodás jött létre az intézmények szellemi kapaci­tásának közös célok érdeké­ben történő hasznosítására. Aláírták továbbá a Cuítura OECONOMICA alapítvány alapító okiratát. Az alapítvány célja „a magyar felsőoktatás fejlesztése, a hazai szellemi élet serkentése és a tudomá­nyos kutatás ösztönzése". Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt., a Hungária Biztosító, a Baranya Megyei Tanács, és a Tolna Megyei Tanács által összeadott 5 mil­lió forint kamatait az egye­tem használhatja fel; hallga­tói tanulmányi verseny díjai­nak finanszírozására, oktatói publikációk támogatására, a kar idegen nyelvű kiadványai­nak támogatására és egyéb oktatási kiadásokra. Az ala­pítvány vagyonát az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. kezeli, annak kamataiból be­folyt összeg felhasználásáról a támogatók képviselőiből álló kuratórium dönt. A közgazdász nap délután sporteseménnyel folytatódott, a tanár-diák válogatottak mér­ték össze • erejüket, végül este az érdeklődők kötetlen be­szélgetés keretében találkoz­tak Sándor György humoralis- tával a Közgazdász Klubban. G. Gy. Közgazdász nap a JPTE-n Pénteken hitelesítik az alá­írásokat Az eddigiek szerint minden bizonnyal meglesz az a 100 ezer, népszavazást kezdemé­nyező érvényes aláírás, ame­lyet a Szabad Demokraták Szövetsége gyűjtött össze. Ezt Kéry András, az Állami Né­pességnyilvántartó Hivatal ve­zetője közölte az MTI munka­társának kérdésére. Hozzátet­te: a múlt hét közepén át­vett 137 ezer aláírás ellenőr­zését már lényegében befe­jezték. Ezt a műveletet a sze­mélyi számok alapján számí­tógépes módszerrel végezték; ellenőrizték az aláíró személy választójogosultságát, illetve lakhelyének hitelességét. Azt is közölte, hogy az Or­szággyűlés illetékesei — noha erre nyolc nap állt rendelke­zésükre — egy órán belül to­vábbították az ellenőrzést végző hivatalnak az SZDSZ képviselőitől kedden átvett újabb 66 ezer aláírást. Kéry András elmondta, hogy csü­törtök éjjelig befejezik mun­kájukat, mert az Országos Vá­lasztási Elnökség pénteken ül össze. E testület feladata lesz az aláírások hitelesítése. A népszavazásról szóló tör­vény értelmében, ha meg­van a 100 ezer hitelesített aláírás, akkor a népszavazást ki kell írni. Ismeretes, hogy az SZDSZ egyebek közt arra a kérdésre szeretne választ kap­ni a népszavazáson, hogy sor kerüljön-e a köztársasági el­nök megválasztására az új parlament felállítása előtt. Ezt a kérdést tették fel az előadóknak és önmaguknak azok a szülők, akik nemrég Pécsett a városi tanács dísz­termét töltötték meg zsúfolá­sig. Mit vártak és mit várhat­tak a Megyei Pedagógiai In­tézet és a tanács munkaügyi osztálya közös tájékoztatójá­tól? Tanácstalanságukban ta­nácsot, aggódásukat feloldó reményt? Munkaerőpiac és beiskolá­zás. Gondolkodásunkba épült bürokratikus klisék választhat­ják csak el mereven azokat a folyamatokat, amelyeket e két fogalom magába foglal. Most mégis, mint újdonságot kell üdvözölni, hogy a műve­lődésügy és a munkaügy kép­viselője együtt ad tájékozta­tást, fejti ki véleményét vala­miről. Valóban a ritka alkal­mak egyike — mondja Bedő Zsuzsanna, a Pedagógiai In­tézet munkatársa. Gyerme­künk jövőjére függesz'ett sze­meink előtt doktori címek, pénzes szakmák szivárványos délibábja. A megyében elsa­játítható 98 szakma élén to­vábbra is az autószerelők, bú- torasztalosok, festő-mázolók, kőművesek, központifűtés- és gázszerelők állnak, míg a gim­náziumok közt a Nagy Lajos (angol tagozat), a Leőwey Klára (német nemzetiségi), a Széchenyi (autószerelő), a Ko­marov (postaforgalmi), a Rad­nótiban a számítástechnikai szak, a kereskedelmi, a mű­vészeti szakközépiskola, az 508-as sz. Szakmunkásképző Intézet ,és Szakközépiskolában az elektroműszerész szak a legnépszerűbb. Lehetne foly­tatni, ezt a sajátos top-listát Bedő Zsuzsanna alapos elő­adási jegyzetei alapján. Ráfe­lelne Krassói lózselnek, a vá­rosi tanács munkaügyi osz­tályvezetőjének Pécs munka­erőpiaci helyzetéről szóló be­számolója. Ráfelelne egy ré­gi-új tapasztalat. E szerint le­het bármilyen vonzó ma egy szakma, ha mondjuk, a koz­metikusokat, a nőiruhakészítő- ket vagy a szakácsokat már a közeljövő piacgazdasága megtizedelheti. A munkaerő-tervezés és az arra épülő beiskolázás nem először bizonyul illúziónak. Hogy a pályaválasztás és az évek múlva jelentkező munka­erőigény mennyire felel meg egymásnak, abban ma külö­nösen óvatos becslésekre szo­rítkozhatunk csak. Az előadó szerint o város gazdaságában nem számítha­tunk lényegesebb szerkezeti változásra. Az eltérő, " auto­nóm termékprofilok miatt a várost jellemző kis- és közép­üzemek együttműködési, koo­perációs lehetőségei egyéb­ként is korlátozottak, nemhogy az oktatásnak közös erővel , nyújtsanak segítő kezet. A MÉV-en úgy lehet, nemcsak a csoda, hanem esetleg külföldi tőke segíthet. Másfelől: vajon mennyire köztudott, hogy a Mecseki Szénbányák most is vájárokat keres, mert ma is több száz szakképzett emberi hiányzik a föld alól? Nálunk fejlettebb kis országok példá­jából kiindulva, jó esetben a szolgáltatás jellegű ágazatok térnyerése várható: a szállí­tásban, hírközlésben, kereske­delemben, vízgazdálkodásban, egészségügyi és szociális ellá­tásban, oktatásban, közigaz­gatásban növekedhet a mun­kahelyek kínálata, alakulhat ki viszonylagos foglalkoztatási egyensúly. Túl az optimista fel- tételezésen könnyen kitalálha­tó, mi az a konvertálható tu­dás, aminek a rózsaszínnek tetsző jövőképnek megfelel: nyelvtudás — tekintettel a kül­földi munkavállalásra is — mobilitás, vállalkozókészség, sokoldalúság, pénzügyi, jogi ismeretek, azaz a most diva­tos megfogalmazás szerint: szélesen alapozott, több szak­ma befogadására alkalmas műveltség. Napjaink szupermamái per­sze, nem szaporodnak olyan gyorsan a jelenleai oktatási szerkezetben. A cikk első ré­szében említett 97 százalékos beiskolázás arány kompromit­tálja a minőséget, ugyanak­kor a szakmunkásképzőkben 25—30 százalékos a lemorzso­lódás. És mit tegyenek pu­bertás küszöbére jutott gyere­kek, akik 16-17 éves koruk táján néha drámai változáso­kon mennek ót, pályát módo­sítanának, vagy egy adott képzettség, egy adott szakma fölött maga a munkaerőpiac mond ítéletet? Ugyanígy me­netközben? Úgy tűnik, mégis csak annak a rugalmasan al­kalmazkodó intézménytípusnak lesz jövője, amit a Lőrinci Kí­sérleti Gimnázium, a Sarkadi Ady Endre Gimnázium és Pos­taforgalmi Szakközépiskola - Gáspár Lászlónak és követők­nek - kísérlete képvisel. A szoros, esetenként naprakész kapcsolat szőkébb régiójuk munkaerőpiacával, a reális szakmaválasztást segíti elő, a két első év alapképzése után. Pécsett vannak szakmák (vegy­ipari, külkereskedelmi), ame­lyeknek a képzése a régiót te­kintve kevéssé indokolt, vi­szont szélesebb lehetne a könnyűipar számára nyújtott választék. Kérdés például, mi­ért nem indul a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolá­ban vendéglátóipari szak, il­letve miért nem jelentkezhet­nek Villányban szőlő- és gyü­mölcstermesztő szakra a lá­nyok? Hiszen dédelgetett vágyképeink egyike az ide­genforgalom növekedése, más­felől a lányok előtt újabb ka­puk csukódnak be ilyen mó­don. Bóka Róbert Románia, Románia Képernyő Ili *mt 'x*x-x»x;x«:;x-x«x-x-x-x-x;x;:xx;i;j A brit televízió korszakos jelen­tőségű dokumentumfilmjét sugároz­ta az MTV egy hete, a Panorá­ma különkiadásában, Románia: a rettegés állama címmel. A film leleplezi ,,a Sztálin után a legvéresebb diktatúra” vala­mennyi lényeges folyamatát, akció­ját az emberi jogok, a magyar és szász kisebbség és a román nép ellen; Ide értve Ceausescu „szisztematizálási” programjának előzményeit és szörnyűséges mai valóságát. Bemutatja — sokhelyütt rejtett kamerával, s tegyük hozzá: egy bátor magyar amatőrfilmes, Farkas Ferenc gépészmérnök kép­sorait is felhasználva —, hogyan próbál fennmaradni az elpusztítás­ra, erőszakos beolvasztásra szánt több mint kétmilliós erdélyi ma­gyarság, nagyobbára zárt falvak protestáns közösségeiben. A film jószerével mindenről szól, ami a székelység modern kori üldözteté­se, jogfosztottsóga és életbenma- radási kísérletei kapcsán a ma­gyar sajtóban az utóbbi néhány évben megjelent. (Amióta ,,le­het” . . .) így nem annyira a film­ről, mint inkább ■ néhány politikai vetületéről szólnék. Ezt a filmet a londoni BBC mun­katársai készítették. önmagában, mint filmalkotás is a legjobbak közül való a maga műfajában, történelem- és tárgyismerete; prob­lémaérzékenysége és összefüggése­ket láttató tárgyilagos szemlélete; indulatoktól mentes, épp ezért nagy hatású hangvétele okán. Bizako­dom, bejárta és bejárja a világot. Belekiáltva egy közép-kelet-eufópai kis nép elszakított véreinek évez­redes kultúrájának tömegsírba szánt értékeit. Ezt a filmet nem a Magyar Te­levízió készítette. De nem a ma­gyar tévéseken múlt . . . Chrudinák Alajos és munkatársai már a het­venes évek elején hozzáláttok, hogy megörökítsék ugyanazokat a folya­matokat a „nagy kondukátor”, ,,a Kárpátok Oroszlánja” stb. „szek'u- államában, amelyeket a BBC most összegezett. Nem sejtve akkor még a sejthetőt, amely az ördögi go­noszság politikájában ott bekövet­kezett. Nem rajtuk múlt, hogy a lénye­gi problémákat (fél órás onyagot) a tévé akkori vezetője kivágatta; s nem maradt más, csak egy vil­lanás Erdélyről. (Abból is botrány lett és magyar bocsónatkérés . . .) Akkortájt, amikor már kezdtek föl­erősödni az ellenséges hangok, ami azután a román nép gyűlöletre okításának - ordító szalagcímek­kel ! — módszeres és mindennapos penzuma Jett az ország vezető lap­jaiban, egészen a lefasisztázásig, a revansvádakig vagy a királyi Ro­mániától megörökölt ,,Pönö la Ti­szai .. . Pönö la Budapeszta!" (A Tiszáig! . . . Budapestig!) nagyro­mán nacionalista jelszavakig. (Ami 1956. nov. 4-én kis híján be is kö­vetkezhetett volna . . .) Mi pedig hallgattunk. Kitörölhetetlen nyomot hagyva történelmünk -legsötétebb lapjain, amiért az elmúlt (reméljük, el­múlt) 33 éves rendszer, amely ma­gát népinek és „szocialistának” hazudta, sorsára hagyva a kétmil­liós erdélyi magyarságot, nem til­takozott. Néma maradt - cinkossá vált. Ha egyszer mégis elkészül egy magyar dokumentarista film Romá­niáról a XX. század derekán és második felében, ez iménti körül­mény nem szabad említetten ma­radjon. Nem tudom, mekkora lehet a né­zettségi indexe a Románia: a ret­tegés állama című filmnek. Nagy valószínűséggel sajnos nem akko­ra, mint az előtte sugárzott 50 perces I imonádé-filmd a lösszeál Irtás­nak. Mégis, reménykedem: akik fo­gékonyak hazánk sorskérdéseire, megnézték. Tisztában látva általa az egész problémakomplexumot, náluk talán -kevesebb lesz az ingerült, szitko­zódó hang, (mert ilyen is van, nem kevés), amikor, erdélyi mene­kültek újabb csoportjairól szól a híradás. Akiket talán kevesebben fognak „lerománozni”, amiért a magyar-pusztító zsarnokság prései alól — történelmünk legértékesebb parciumaiból — menekülve életü­ket, emberi méltóságukat mentik. W. E. Kél uj kabinet is elkészült a közgazdász napokra. A számítástechnikában tegnap már dolgoztak a hallga­tók, míg a nyelvi laborban még az átadás előtti órában is volt javítani való. Läufer László felvételei. Alapítvány a magyar felsőoktatás fejlesztésére Tanár—diák szópárbaj Korszerűsített laboratóriumokat avattak fel

Next

/
Thumbnails
Contents