Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-11 / 281. szám

1989. október 11., szerdo _______________________________________Dunántúlt napló___________ .3 Pillanatképek a z éjszaka befejeződött pártkongresszusról: (balról) Nyers Rezső rögtönzött tájékoztatója az egyik szünetben, néha nehezen múlt az idő, Pozsgay Imre is gyakran nézte az óráját, Békessy László és Németh Miklós a kamerák előtt, Horn Gyula a dekorációs virágok közt guggol, köszönnek, vagy elköszönnek Grósz Károlytól? Läufer László felvételei Kirándultam a történelembe... Még mindig... Kongresszusi noteszlapok Ha úgy tetszik, kirándultam a történelembe. Ugyanis a ba- rcnyai küldöttekhez szegődve, elejétől végig átélhettem örö- meiket-szorongásai'kat, azt az öt napot, mely megrengette a hazai politikai felépítményrend- szert. Mert remélem, hogy megrengette... E napok sod­rásából szeretnék most önök­nek átodni néhány benyo­mást, mozaikszerűen, elöljáró­ban tisztelettel megköszönve, hogy dr. Zeller Gyula, a me­gyénk küldöttcsoportjának ve­zetője a politikai főiskola kol­légiumában — a szálláshelyen — fölajánlott a DN újságírói számára egy szóbát. Ez, — mint a későbbiekben 'kiderült — az információk gyűjtésének legfőbb bázisa lett. A küldöttek Közel 1200 MSZMP-tog osz­latta föl saját pártját. A dél- -koreai tévéstáb riportere mi­után látta, hogy sikerült né­hány szót váltanom Nyers Re­zsővel, kapott az alkalmon, s ott a folyóson kézilámpákkal rávilágítva a leendő pártelnök­re, nekiszegezte a kérdést: ön biztosan tudja, hogy ilyesmi még nem fordult elő a pártok történetében! Aligha­nem ezen gondolkoznak most határainkon belül és kívül. Szávai, a küldöttek ahányon voltak, annyiféleképpen közelí­tették meg a kérdéseiket. Az egyre nehezebben tisztázható álláspontok és platformok nyomán apróbb, élesen elha­tárolható érdek-közösségekbe szerveződtek a baranyaiak is. Néhány kitartó reformert kivé­ve, a platformcsoportok között ide-oda futva, voksaikat vissza­vonva, átcsoportosítva végül is a többség a Gönci-féle Népi demokratikus platformnál kö­tött ki. És egy részük a zárszó­ig kitartva, egyetlen platformot sem találva üdvözítőnek, „kí­vülállóként" távozott a Pátria teremből. Időkártyák Az obstrukciót — vég nélkül átbeszélni a kongresszusi időt, hogy ne születhessen érdemi határozat — a küldöttek között kiosztott idökártyák voltok hi­vatva megakadályozni. Minden küldött két kártyát kapott - egy-egy értéke 15 másodperc —, így a 43 baranyainak 86- szor 15 másodperce volt. Eb­ből kettőt átadtak az Egész­séges Magyarországért kicsiny platformnak, a többi sorsa fe­lől pedig egyénileg dönthettek. Ki-kinek adja, hogy legalább két-három percet szólhasson. Megyénk küldöttcsoportja Vo- nyó József számára szinte egy­hangúlag megszavazott egy felszólalási lehetőséget, de amikor arról volt szó, hogy a radikális reformer dr. Horváth Csaba, vagy a platformokhoz nem szegődött, de a Gönci-'hez húzó dr. Lusztig Péter kapjon a voksokból, közösen nem tud­tak dönteni. A kiosztott időkár. tyákból végül is mindketten a szükséges számút begyűjtöt­ték. Sajtóhiba Minden szónak jelentősége van. Ezért aztán a plénumon felolvasták a Népszabadság főszerkesztőjének levelét, mely­ben bocsánatot kértek Ormos Mária baranyai küldöttől. Meg­kérdezték tőle ugyanis, hogy szerinte hány tagja lesz az MSZP-nek? Ormos Mária vá­lasza - mely szerint néhány tízezerrel kevesebb, mint az MSZMP-nek - félrehallás_ foly­tán így jelent meg: Néhány tízezer... S ha már itt tar­tunk, szintén elhallósból la­punkban is egy nevet felcse­réltünk, s ez is legalább ilyen lényegi. Dr. Horváth Csaba, a politikai bűnökről számon- kérhető politikusok között ér­telemszerűen nem Kádár nevét, hanem Lázárt említette, hiszen ő, a ma köztünk élő korábbi vezetők közül citált. Mi is el­nézést kérünk, igazat adva a baranyai reformernek: Kádár János más kategória . .. A folyosó Nem erős a jelzőt ez a kongresszus a folyosó kong­resszusa volt. Olyannyira, hogy időnként erősen megüre­sedtek a padsorok, s a fi­gyelmetlen tévénéző arra gon­dolhatott, a küldötteket nem érdekli a kongresszus. A látszat pont ennek az ellenkezőjét bi­zonyította ezen az öt napon, hiszen akkor történtek a leg­fontosabb dolgok. A keringő hírek ott kaptak megerősítést vagy cáfolatot. Így aztán szállóigévé vált: minden igaz, s mindennek az ellenkezője is. Persze ettől volt ez a kong­resszus az eddigi többihez ké­pest egészen új, nem előre megrendezett, jól fésült. Tanú­síthatom: a beszédeket nem odahaza kivasalva, több pél­dányban hozták a baranyaiak sem ... A tacepaók Gubcsi Lajos zalai küldött sértődött meg legtöbbször — nemegyszer okkal, - s élt a rendezők adta lehetőséggel; véleményét sokszorosítva eljut­tatta küldött-társaihoz, illetve kitűzte az üzenő falakra. Ilyen tacepaók sorába még az el­lenzéki pártok — nem az MSZMP-n belüliek — is próbál­tak győzködni. Mint például a Független Magyar Demokrata Párt, mely az „Isten-család- haza" jelmondattal oszto­gatta belépési nyilatkozatra! felhívó nyomtatványait. Hátha valaki átigazol... De a kül­döttek között is akadt, aki Pozsgayt becsmérelő tacepaót küldött el kiszámíthatatlan út­jára... Pártvagyon A kongresszusi dokumentu­mokat mindenki szeretettel la­pozgatta, köztük is különös fi­gyelemmel a pártvagyon kér­déskörét ecsetelőt. Ebből meg­tudható, hogy míg 1957-ben 161 milióba került az MSZMP, addig tavaly 3 milliárd 69 ezer forintot nyelt el a pártkassza. A tavaly december 31-e sze­rinti állapot szerint összesen 2641 ingatlannal rendelkezett az MSZMP, ebből pártbizottsá­gok, intézmények és üdülők kategóriába tartozott 246;,köz­ségi pártbizottsági épületek, pártvezetőségi székházok és alapszervezeti „termek" száma 2253; járulékos építmény 131; beépítetlen telek pedig 11 volt. Az összes létesítményt il­letően Baranya 50-nel a sor legvégén (!) kullog, s a csú­cson Borsod-Abaúj-Zemplén áll 353-möl. A többinél 100 kö­rüli az átlag, s hogy a szom­szédainkra is ránézzünk: Zalá­ban 171, Tolnában 77, So­mogybán pedig 106 pártingat­lan van. A kimutatás szerint a pártvagyon 10 milliárd 289 millió forintra rúg. Nem vagyok egyedül vele: az MSZP-nek összébb kell húznia o nadrág- szíjat . . . Üdvözletek-táviratok A Kongresszus'89 című helyi sajtókiadvány reggel, délelőtt, délután, este, amikor új hí­rek jöttek vagy mentek, meg­jelent; a küldöttek informáto­raként. Ebben jelent meg töb­bek között — október 7-én az esti kiadásban —, hogy üd­vözölte a kongresszust Erich Honecker, a Német Szociolista Egységpárt Központi Bizottsá­gának főtitkára. De üdvözölték — szintén többek között — a jelenlévőket a Román Kom­munista _ Párt kb-tagjai is. Cseh Németh György zalabéri polgár pedig ezt írta táviratá­ban: ,,Dolgozzék azért a kongresszus, hogy az igazsá­got ezentúl se párt, se pedig annak egyes vezetői ne sajá­títhassák ki . . ." Kozma Ferenc Kevesen érdeklődtek Telefon« ügyelet Nem ért különösebb megle­petés, amikor a megyei kong­resszusi telefonügyelet tapasz­talatairól érdeklődtem. Kide­rült ugyanis, hogy kevés ér­deklődő kereste meg az MSZMP utolsó és az MSZP első kongresszusán a megadott számot, másrészről viszont a személyes és telefonos kíván­csiskodók a lehető legszélső­ségesebb megfogalmazások­kal i.'tfk, csakúgy mint a kong­resszus küldöttei Sl'dapesten. Néhány idézet a baranyC.' telefonokból: „Javaslom a je­lenlegi pártvezetés teljes eltá­volítását ..„A hetvenes évek vezetőit el kell számoltatni va­gyonukról ..." „össze kell hív­ni a pártból kilépetteket és beszélgetni velük..." „Az ál­lami és szövetkezeti tulajdont ne lehessen eladni ..." „Kö­nyörögve 'kérem a kongresszusi küldötteket, mentsék meg a pártot, a pártvagyont ne en­gedjék széthordani. Nem értek egyet Pozsgay-vanallal..." „Próbáljanak .messzemenő, tárgyilagos értékelést adni a marxirmus-leninizmus ideoló­giájával fémjelzett tevékeny­ségről, és belátó ember mód­jára vonuljanak vissza..." Sorolhatnánk tovább a tele­fonon és személyesen elmon­dott véleményeket, de úgy ér­zem feiei.’?9es­Meghallgatva azoítCt is, akik elolvasták, meghallgatták és megnézték a kongresszusról készült tudósításokat, az a vé­lemény alakult ki bennem, hogy teljes bizonytalanság uralkodik az emberekben. Sokan nem tudják, honnan, hová, miért és mikor kell vé­leményt nyilvánítaniuk saját ál­láspontjukról. Nem tudják, mi­kor. hogyan kell, lehet, szabad átjelentkezniük, nem érzékelik igazán, hogy pártszakadás, pártmegújulós, pártcsere tör­tént-e igazából az eltelt na­pok kongresszusán. Joggal mondhatjuk, hogy van még idő, hiszen október végéig valamennyi, egykori MSZMP-alapszervezet tagjai dönthetnek és joggal említhet­jük, hogy várja az újonnan alakult MSZP a teljesen új ta­gokat is. Csak egyvalami hiány­zik a legiubb megfogalmazott vélemény szerint: konkrétan mondja meg valaki, hol, ho­gyan és miként jelentkezhet­nek át vagy először az új pártba?! A megyei pártbizottságon szervezett telefonos ügyelet és a lehetőség arra, hogy személye­sen így is elmondhatja egy adott időszak alatt a vélemé­nyét bárki, nem túlzottan nagy sikerrel járt. A kevés jelent­kező nem a lehetőséget biz­tosító szervezők hibája, inkább - legalábbis az újságíró sze­rint - a bizalom korántsem meredeken felívelő tendenciá­jával magyarázható. A bizalo­méval, amely nem feltétlenül csak az MSZ(M)P-vel függ ösz- sze a politikai porondon. (bozsik) Diktálnak a tanárok - jegyzetelnek a tanulók A megyében százféle tankönyv hiányzik a középfokú oktatásban Képzeljünk el egy tanórát tankönyv nélkül! Vegyünk pél­dául egy egyszerű kémiaórát valamelyik középiskolában. A diák előveszi a füzetét, a ta­nár a tavalyi jegyzetét, amit lediktál, s a tanulók pedig szorgalmasan jegyzetelnek. Kit érdekelnek a kísérletek vagy a dolgok gyakorlati része, ne- talántán a példamegoldás, er­re úgysem marad idő. Leg­egyszerűbb lenne, ha az is­kolák rögtön fénymásolnák a tanár jegyzeteit, ugyanis a megyébe százfajta középis­kolai tankönyv nem érkezett meg. ígéretek vannak - mint mindig. Lépten-nyomon olyan nyilatkozatokat olvashatunk és hallhatunk, hogy legfeljebb kétféle könyv hiányzik. Már­mint az illetékesek szerint. Ér­dekes, hogy az iskoláknak és a könyvet árusító boltvezetők­nek más a véleményük. Baranya megye középfokú oktatási intézményeit - a szak­munkásképzők kivételével — a pécsi Széchenyi téri könyves­bolt látja (látná) el tanköny­vekkel, az általános iskolákat pedig a Kossuth Lajos utca 48. szám alatti szakbolt.- A megye 22 iskolájának 67 tagozatának kellene tan­könyvet küldenünk, ami kb. 900 fajta tankönyvet jelent - hallottuk Marosi IstvánnétóJ, a Széchenyi téri bolt vezető­jétől. - Ebből két hete 170, a múlt héten pedig még min­dig 100-féle hiányzik. Ennek több oka van. Vagy nem ké­szül el határidőre, vagy el­fogy és nem adják ki újra, esetleg az iskolák rendelnek rosszul, és az áprilisi előzetes rendelésüket menet közben változtatják meg, vagy csak az új tankönyv kézbe vétele után dönti el a tanár, hogy a könyvet nem tudja hasz­nálni. Most is tele van a rak­tár visszaküldött könyvekkel - tárja szét a karját a boltve­zető. A kiadók a határidőket nem tartják be. Néhány pél­da a. közismereti könyvek hiá­nyára: angol, német, orosz nyelvkönyv, kémia-,.történelem- könyv, irodalmi szöveggyűjte­mény. Nagyobb gond a szak­mai tankönyvek hiánya, amit a szakkiadók - Medicina, Mű­szaki, Közgazdasági és Jogi Kartográfia, vagy az Országos Pedagógiai Intézet - hanya­golnak el. A legjobban azok az iskolák sínylrk meg a hely­zetet, amelyeknek’’ csak egy- egy tagozatát, vagy teljes szakmai osztályát érinti a ikönywálság. A Széchenyi Gim­názium és Szakközépiskolá­ban az igazgatónő szerint - mind a távközlés, mind az autószerelés szakon alig (!) van könyvük a gyerekeknek. A Janus Pannonius Gimná­zium és Szakközépiskola igaz­gatója szerint az is gond, hogy a tanárok nem tudnak időben felkészülni az új tan­könyvekből. A Művelődési Minisztérium középiskolai osztályvezetője, Boldizsár Gábor megdöbben­ve fogadta kérdésemet: mit szól ahhoz, hogy Baranyában 100-féle könyv hiányzik? „Ilyen nem létezik. Ez nem rám tartozik, hívja a kiadó­kat! De ezt egyszerűen nem hiszem el, bár nem tartom ki­zártnak sem." A Tankönyvkiadó osztályve­zetője, Wichnalek József konk­rétumokat kért. Állítása sze­rint: ők a közismereti köny­veket jórészt elküldték, még kb. 30-fajta van náluk, amely­nek zöme csak néhány kéttan- nyelvű iskolát, illetve speciális osztályokat érintenek. A har­madik osztályos gimnáziumi történelemkönyv már úton van, a negyedik osztályos szakközepes és gimnáziumi történelemkönyv egy és ugyanaz lett, de mór kapha­tó a boltokban. A nyelvköny­vekből bár nagyobb (német­ből például háromszoros) mennyiséget gyártottak le, mint azt az iskolák április­ban megrendelték, az orosz kiiktatása miatt mégis hiány­cikké váltak, és az utóngyár- tásuk hónapokat venne igény­be. A kiadók, nyomdók pa- pirhiányra panaszkodnak, a papíripar viszont azt állítja, hogy legyártotta a hiányzó mennyiséget. A maradék 70- féle tankönyv tehát a szak­kiadók között oszl'rk el. Mivel a megye középiskoláiban fő­ként műszaki könyvek hiányoz­nak, a Műszaki Kiadót pró­báltam felhívni, sajnos több­szöri sikertelen próbálkozás utón feladtam a harcot. Szerencsésebb a helyzet az általános iskolákban. A pécsi és városkörnyéki iskolákat elT látó Kossuth Lajos utcai köny­vesbolt vezetője szerint csak kettő hiányzik. Az egyik a 6. osztályos matematika feladat- gyűjtemény, a másik a 8. osz­tályos történelemkönyv máso­dik félévtől esedékes része. Nagyobb gond, hogy az ez évben először megjelent Ké­pek könyve, amelyet az első osztályos rajz tanulásához kaptak kézhez a nebulók, hiá­ba használható 3. osztályig, esek az első évfolyamosoknak jár. Kérdéseimre ismét a Tan­könyvkiadó vezetője válaszolt. Szerinte a matematikai fel- edetgyűjtemény rendelési hi­bából nem jutott el Pécsre, máshol ugyanis kapható. A történelemkönyv pedig már nyomdában van, januárig a boltokba kerül. A Képek Köny­ve, tankönyvelőirás szerint fel­menő ' rendszerben kerül be­vezetésre, most pedig nincs dotációjuk, sem engedélyük arra. hogy a másodikos és harmadikos osztályoknak is tudnának adni. Ennyi volt a teljességre ko­rántsem kiterjedő gyors kör­kép. Felvetődött azért bennem egy költői kérdés: kinek higy- gyünk? Az iskoláknak, a bolt­vezetőknek, a Művelődési Mi­nisztériumnak, vagy a kiadók­nak? Gyura Barbara

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents