Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-10 / 280. szám

1989. október 10., kedd Dunántúli napló 3 II koiigressris elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát, ás megválasztotta az elnökséget , , , v, i. ü .............—£ • — ■ ■ ■ .....................—..............- - . ------------------------- .. ........................... ....... „ . .......................­(F olytatás a 2. oldalról) tettel javasolta a kongresszus­nak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is ren­dezzék az 1948—49-es tagreví­zió során alaptalanul kizártok és az 1956 után jogtalanul el­marasztaltak ügyét. A fellebb- viteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP hatá­rolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bü­rokratikus pártállam rendszeré­vel. A beszámolót követő vitá­ban számos javaslat hangzott el. így például a küldöttek in­dítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyez­tető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták to­vábbá, hogy szülessen egy vi­lágos állásfoglalás, amely ki­mondja: egy korábbi párt­struktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a név- leg rájuk háruló feladatot tel­jesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, ha­nem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhan­gúlag elfogadta a fellebbviteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik - budapesti küldött kért szót, s a függet­len küldöttek nevében sérel­Á párt elnöke Nyers Rezső Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnökségének megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista ki­alakítása — értesülések sze­rint — a tanácskozó teremben és a „szinfalák mögött" egya­ránt hosszas kompromisszum­kereső folyamot eredménye volt. Erre utal az is, hogy csak­nem 5 órás zárt ülést követő­en, este kilenc óra után tar­tottak ismét plenáris ülést. Ekkor hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnök­ségének névsorát. Az MSZP elnöke: Nyers Re- *ső (1923 - pártalkalmazott, Budapest). Az elnökség tagjai (zárójel­ben születési évük, foglalko­zásuk és küldötté választásuk belye): Boros László (1947 - műve­zető, Győr-Sopron megye); ;óbry Béla (1953 — iskola- 'gazgató, Budapest); Géczi Jó- zsef (1950 - egyetemi adjunk- b*s, Csongrád megye); Hámori Csaba (1948 - pártalkalma­zott, Pest megye); Horn Gyula (1932 - külügyminiszter, Bu­dapest); Kárászáé Rácz Lídia (1949 — főiskolai adjunktus, ^°la megye); Katona Béla (1944 _ pártalkalmazott, Bu­dapest); Kása Ferenc (1937 — filmrendező, Budapest); Kovács Jenő (1948 — pártalkalmazott, Szabolcs-Szatmár megye); Kö- röslöi László (1933 - mérnök­tanár, igazgatóhelyettes, Pest megye); Lakos László (1945 - tsz-elnök, Pest megye); Mádlné •Maár Ilona (1954 — pártalkal­mazott, Dunaújváros); Meny­hárt Lajos (1940 — pártalkal­mazott, Hajdú-Bihar megye); Nagy Imre (1957 - a DEMISZ elnöke, Budapest); Németh Miklós (1948 — miniszterelnök, Budapest); Ormos Mária (1930 — egyetemi rektor, Baranya megye); fái László (1942 - ipari minisztériumi államtitkár, Budapest); Pozsgay Imre (1933 — államminiszter, Bács-Kiskun megye); Szabó György (1947 — tanácselnök, Borsod-Abaúj­Zemplén megye); Szili Sándor (1939 - esztergályos, Buda­pest); Vass Csaba (1948 ­osztályvezető, Budapest); Vas- tagh Pál (1946 - pártalkal­mazott, Csongrád megye); Vi­tányi Iván (1925 - szociológus, Budapest). Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz. Az elnöklő Varga László be­jelentette: a Magyar Szocia­lista Párt köztársasági elnök­jelöltje a kongresszus támo­gatásával Pozsgay Imre. Ezután ismételten szavazó» következett; az országos egyez­tető bizottság, valamint a köz­ponti pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnökére és tagjaira adták le voksukat a küldöt­tek. Mihail Gorbacsov távirata Nyers Rezsőnek Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táv­iratban üdvözölte Nyers Rezsőt: Tisztelt Nyers elvtársi Fogadja őszinte üdvözletemet és - jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet:*a párt- faink közötti kapcsolatok az együttműködés tapasztalataira fognak támaszkodni. Arra az együttműködésre, amely min­dig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyaror­szág közötti kapcsolatokban, s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializmus ügyét és né­peink érdekeit. Mihail Gorbacsov Nyers Rezső első pártelnöki megnyilatkozása Az MSZP kongresszusán hétfőn este tartott zárt ülés után a tanácskozóteremből kilépő Nyers Rezsőt azonnal újságírók vették 'körül, mivel ekkor már - nem hivatalo­san — ismertté vált, hogy őt választották az új párt elnö­kévé. A 66 éves politikus, aki 1940 óta a párt tagja és 1962-től 11975-ig, majd hosszú évek utón 1988 má­justól ismét részt vett az MSZMP vezetésében, a zá­porozó kérdésekre válaszol­va elmondotta: — A kongresszus munká­ja számomra azt bizonyitot- ta, hogy az MSZMP-ben rendkívül nehéz időszakban, bonyolult körülmények kö­zött kifejlődött egy olyan párttagság, amely viszony­lag rövid idő alatt demok­ratikus eszközökkel képes volt közös álláspontot kiala­kítani a pártban működő hat-nyolc áramlat vélemé­nyéből. Képes volt ezt meg­tenni a politikai alapelvek, az új párt alapszabálya te­kintetében — a személyi kér­désekben - bár ez utóbbi volt a legnehezebb. Mindez tehát azt bizonyítja, hogy a platformok önálló vélemé­nye, nézeteik szabad érvé­nyesítése nem bénította meg ezt a pártot, hanem éppen hogy eredményes kongresszushoz segítette. Nyers Rezső az új 'párt tömegbázisát firtató kérdés­re reagálva kijelentette: — Lesz, akitől elválunk, ám ennek a búcsúnak ba­rátságosnak kell lennie. És lesznek új találkozások, re­mélem, hogy nagy találko­zások. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az itt demonst­rált egységért fizetendő leg­nagyobb ár a tagságnak az a része lesz, akik majd a párton kívül marodnak. * Nyers Rezső pártelnök a megválasztását követő per­cekben nyilatkozott az MTI, a Népszabadsáa, a Ma­gyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársainak is. Nem volt könnyű kong­resszus, ön is így látja? - hangzott az első kérdés. — Igen — válaszolta la- konikus rövidséggel a párt­elnök, majd így folytatta: - az előkészületek során fe­szültség volt a pártban, az apparátusban és a veze­tésben is. A kongresszus - a végeredményt tekintve —, jónak látszik, s bár a párt­tagság számára esetleg si­mának tűnhet, valójában nem volt az. A jól infor­mált párttagok számíthattak arra, hogy mi történik, hi­szen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete jelezte ezt. A párttagság egy jelentős részében ugyan­akkor most bizonytalansá­got teremtett ez a kong­resszus abban az értelem­ben, hogy nem érzékeli vi­lágosan: mi és miért tör­tént. Érért a legszélesebb !:crben világossá kell tenni a kongresszusi állásfoglalás és a döntés lényegét, fő­leg a régi és az új párt viszonyát illetően. Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érezhetik, kom­munistából szociáldemok­ratává tették őket, a párt­elnök így reagált: - semmi­képpen nem ez történt. Ezt a nyilatkozat is, én is erő­teljesen hangsúlyoztam a beszédemben. Ez nem kom­munista párt - a régi ér­telemben -, s nem szociál­demokrata párt, hanem szo­cialista párt, amely a kom­munista és a szociáldemok­rata értékek folytatója, s keresi annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új egységbe ötvöződjön a két mozgalom, amely valamikór egységes volt. S az a re­ményünk, hogy most világ­szerte az egység felé ha­lad. Magyarországon most egy párt testesíti meg eze­ket az áramlatokat, de le­hetséges, hogy majd lesz különvált kommunista és egész biztosan lesz külön­vált szociáldemokrata párt.- A 720 ezer párttag szá­mára nyitva van a Magyar Szoc clista Párt. Előjoga van minden MSZMP-tagnak ar­ra, 'hogy — amennyiben el­fogadja a programunkat és az alapszabályt - tagja le- g/on az MSZP-nek. Ma még nem lehet megjósolni, hogy a párttagság mekko­ra része válik meg párttag­ságától. Meggyőződésem, hogy az MSZMP-tagság zö­me vállalja az MSZP-t is - hangsúlyozta Nyers Rezső. Hozzátette: apparátusában egyébként kisebb párt leszünk, de működőké­pes szervezettel kell rendelkeznünk, és az a szán­dékunk, hogy ezt a műkö­dőképességet a csekélyebb anyagi eszközökkel is meg­felelő szinten tartsuk. Ké­sőbb a párttagdíj mellett jelentős arányban egyéb be­vételekre is törekedve, épp­úgy, mint a nyugati demok­ratikus országok azon párt­jaiban, amelyek nem fonód­tak össze az állammal. A magyar közvélemény egy része az MSZP-t távol akar­ja tartani az ilyen jellegű bevételektől, ám ez képte­lenség. A pártok séhol a vi­lágon nem tudnak csak tag­díjakból megélni! A választási esélyek iránt érdeklődő kérdésre kifejtet­te: - a remények valamit nagyobbodtak. Világosan el­szakadtunk azoktól a múlt­beli rekvizitumoktól, ame­lyek már idejét múlták, és a Magyar Szocialista Mun­káspárt gyakorlatában, he­lyenként politikai megnyilvá­nulásaiban is még jelen voltak. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom­nak van olyan rétege, ame­lyik fokozott érdeklődéssel fordul a Magyar Szocialista Párt felé. Az MSZP-nek a kongresz- szus utáni legfontosabb fel­adatairól szólva kijelentette:- Egész feladatcsomag áll a pártvezetés előtt. Az ap­parátust újjá kell szervezni, az alapszervezeteknek létre kell hozni vidéken koordiná­ciós testületei'ket. A régi értelemben vett közép-irá­nyító szerveket megszüntet­jük, ez tehát a szervezet átalakítását is jelenti. A propagandánkat is újra kell teremteni. Ezt már meg­kezdtük, most azonban min­denben modernebbnek és hatékonyabbnak kell len­ni. Ez a párt tényleges, fel­használható vagyonát, tech­nikai eszköztárát tekintve ma a szegényebb pártok közé tartozik. Az új pártok- részben külföldi segítség­ből - sokkal korszerűbb tecíinikával rendelkeznek, mint mi. Hogyan alakul az MSZP kormányzatot irá nyitó Jbefo- lyásoló tevékenysége? - kér­dezte az MTI. A pártelnök leszögezte: — a kormányt nem a párt, hanem az or­szággyűlés irányítja. A párt­frakcióhoz tartozó képvise­lők az országgyűlésben je­lentős erőt képviselnek, ezért nagy befolyásunk le­het a kormány politikájára. Igyekszünk ezt jó értelem­ben felhasználni, olyan ér­telemben kormánypárt len­ni, hogy támogatjuk a kor­mányt a reformtörekvései­ben és stabilizációs törek­véseiben, de egyúttal — mozgalomként - az össze- kötőhíd szerepét is be kí­vánjuk tölteni a* kormány­zati politika és a minden­napi emberek igényei között. Tehát a nép véleményét közvetítjük a kormány felé.- A problémákkal való bátrabb, keményebb szem­benézést ígérünk. Szociál­politikai érzékenységünket növelni kell. A gazdasági nehézségeket nem szabad a szociális ellátás rovására •megoldani. Ebben az MSZP bátran fellép, igényli a kor­mánytól a megoldást, még ha tudatában is van an­nak, hogy a kormány lehe­tőségei korlátozottak. De a szűkös körülmények kö­zött is keresni kell a vi­szonylag elviselhető meg­oldásokat. Többet nem tu­dunk ígérni. Én azt remé­lem: a churcbilli ígéretből - vér, könny és verejték -, hogy a vér semmiképpen sem folyik majd. Remélem, minél kevesebb könny hul­lik, de verejték, az lesz. — Az MSZMP több párt­ra szakadásának lehetősé­géről Nyers Rezső így véle­kedett: — az előzetes vá­rakozásunk és szándékunk az volt, hogy váljanak le a pártról mindazok, akik ideo­lógiailag, vagy politikailag szemben állnak a demok­ratikus szocializmussal. Ugyanakkor a leválás való­színűleg nagyobb arányú lesz, mint amit mi szeret­nénk. A kettéválásnak pe­dig nem volt politikai alapja, csak a reformszövetség egy nagyon kis része akarta ezt. ök bennmaradtak - s örü­lök, hogy bennmaradnak — a pártban, konstruktív ra­dikalizmusuk erjesztő szerep lehet továbbra is. De de­rékba törni az MSZMP-t - ez a magyar demokráciá­itok okozott volna nagy kárt, természetesen ilyet nem ter­veztünk. Szerencsére ezt si­került elkerülni. Azt azon­ban, Sajnálom, hogy egy­szerű emberek el fognak válni tőlünk - tette hozzá. Nem állítom, hogy a Ma­gyar Szocialista Pórt örökké együttmarad, hiszen a ma­gyar társadalomban ma minden párt az egyesülés és bomlás dialektikus vál­tozásának fázisában van. Az a véleményem - a történel­mi tapasztalatok alapján -, 'hegy a szocializmusnak min­dig volt és mindig lesz tö­megbázisa. Ezért történelmi pártalapításnak tekintem a mostanit, s meggyőződé­sem, hogy tömegpárt lesz az MSZP. Tömegpártot aka­runk, nem szűk elitet — hangsúlyozta végezetül a pártelnök. mezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok, de a kongresszus még inkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlako­zott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerülje­nek a kongresszus elé a plat­formok által javasolt szemé­lyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntse­nek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a je­lölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve ap- nak megszavaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el. A szavazatok összeszámlá- lása után este 11 óra után a plenáris ülésen bejelentet­ték: a küldöttek az országos egyeztető bizottság elnökévé Balogh Sándort, a párttörté­neti intézet igazgatóját vá­lasztották. A Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság elnö­ke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett. A bizottság tag­jai: Beck György, a fertő­saentmiklósi Qj Élet Mgtsz elnöke, Huszti András, az ál­talános értékforgalmi bank ügyvezető igazgatója, Iklódi László, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Ki­rály György, az Ajkai Tim­földgyár és Alumíniumkohó főosztályvezetője, Lévai Ferenc, Tatabánya városi bizottságá­nak megbízott első titkára, Szőke András, a törökszent­miklósi városi bizottság tit­kára. Vita a pártvagyonról Éjfél előtt kezdődött meg a vita a pártvagyon sorsáról. A küldöttek két alternatív javas­lat között választhatnak. Az egyik szerint szakértői cso­port mérné fel, hogy mire van szüksége az új pártnak a ra­cionális működéshez, s amire nincs, azt adják vissza az ál­lamnak, mint tulajdonosának. A másik javaslat lényege pe­dig az, hogy az országgyűlés, mint az állami vagyon birto­kosa döntsön arról: milyen va­gyonrész felett tarthatja meg az új párt a kezelői jogát. * A tanácskozás további fon­tos belpolitikai témákban lap­zártakor még folytatódott. (Folytatás a 4. oldalon) Pozsgay Imre az új pártról Az esti plenáris ülés kez­dete előtt a hazai és a nem­zetközi sajtó képviselői Pozsgay Imrét, az MSZMP köztársasági elnökjelöltjét faggatták a zárt ülésen tör­téntekről, a kulisszatitkokról, nézeteiről. Szólt arról, hogy köztársasági elnökké jelö­lése nagy megtiszteltetés számára, s ez egyben új fe­lelősség kezdetét jelenti. Elmondta: volt némi alapja anndk a híresztelésnek, hogy őt is javasolják az MSZP elnöki tisztére, mert akadták, akik igy gondolkodtak, és ezt a véleményüket fogal­mazták meg, de végül is Nyers Rezső volt az egyetlen jelölt, ő maga egyébként kezdettől fogva Nyers Rezső megválasztását támogatta. A kongresszus munkáját értékelve hangoztatta, hogy a párt legfelsőbb fóruma el­végezte a legfontosabbat: új párt alakult, s a program- nyilatkozatban, illetve az alapszabályban lefektetett elveket remélhetőleg hitele­síti majd az új vezetés. Az MSZP nem régi arcokkal lép a társadalom elé; ezt jól tükrözi az új vezetőség első „csoportképe". A Ma­gyar Szocialista Párt olyan szellemben jött létre, amely biztató, a korábbinál is na­gyobb esélyeket ad számára a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. Pozs­gay Imre a vezetőség egy­ségét firtató kérdésre vála­szolva elmondta: korábban a különbségek nagyobbak voltak, hétfőre azonban kö­zeledtek a nézeték. A munkahelyi alapszerve­zetek működésére vonatkozó vasárnapi szavazással kap­csolatban úgy fogalmazott, hogy az eredmény — amely továbbra is lehetővé teszi működésüket - nem lepte meg, a kisebbségben mara­dás nem törte le. E kérdés­ijén egyébként az álláspon­tok már korábban ismertek voltok - tette hozzá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents