Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-10 / 280. szám
2 Dunántúli napló 1989. október 10., kedd (Folytatás az 1. oldalról) módosításokról, illetőleg határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitó'ban elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a program- nyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi úturtkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek, a programnyilatkozatot pedig — újabb tételes vita nélkül - határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra- a ikét okmányt. A küldöttek a történelmi urunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült lel - Így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. A dokumentumok elfogadását követően - a korábban elfogadott munkarendtől eltérően — nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek, amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a platform az MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói a lap szervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár- és élelmiszergazdasági platform pedig — egyesülve — Vidék agrár-élelmiszer- ógazati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és huszanketten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a küldöttek arról értesültek — mondotta —, hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között „színfalaik mögötti tárgyalások folynak", sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. Á fellebbviteli bizottság beszámolója Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegsézítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen 'nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt 'kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az ’MSZMP-hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a leafelső fórumnak ez nemcsak joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát. E rövid kitérő után Balogh Sándor elmondta, hogy a testület összegezte a kongresz- szushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosítását kérték, ketten párttestületi döntés felülbírálatát igényelték, s érkezett négy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 ügyet vizsgált meg, nyolcvan esetben tudott állást foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe. A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor hangsúlyozta: a kongresszuson is többször elhangzott, hogy az új párt csak tiszta, szinte makulátlan embereket vállalhat. A valóságban azonban ilyenek nincsenek. A testületnek ezért minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és következményeit, a károkozás társadalmi-politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű csa- lékmények esetében is másként ítéli meg a párttagság, illetve a közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai hibáiért nem lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik — bízva a pártvezetés döntéseiben — végrehajtották a határozatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi próbát. A felelősség kérdését nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a politikai konzekvenciákkal is számolni kell - hangsúlyozta. Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt. A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Eze'k felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Biró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizára- tásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akikne< a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekin(Folytatás a 3. oldalon) A kongresszus sajtóközpontja Läufer László felvételei ...hogy átvezessék Magyarországot Eorópába (Munkatársunk telefon jelentése) A politika folyamat: bár korántsem mondanám azt, hogy keresztényerkölcsi cselekedetek sorozata. Aki nem lát a kulisszák mögé, nem tudja követni a ‘háttérben zajló eseményeket, nehezen tud eligazodni. Ennek okán hajlandó messzemenő következtetéseket levonni, s úgy érezni, mint azt a küldöttek érezték időnként — főleg tegnap, a választósi-névsor- egyeztetési huzavona idején —, hogy nincs különösebb szükség róják. E szorongásnak többen plénumon is kifejezést adtak. Azt hittük — mondta az egyik fölszólaló, — hogy elvtelen kompromisszumok és összebékülések nélkül mehetünk majd haza. Vitányi Iván pedig egyenesen követelte: Nyers, Pozsgay, Németh és Horn álljon ki a pulpitus elé, s osszák meg gondjaikat netán a Pátria teremben ülőkkel is. Visszacsengett fülemben annak a pesti taxisnak a véleménye, aki kora reggel vitt ót a városon. Uram, az MSZMP nehezen adja meg magát. Mi tagadás, nem egyszerű a helyzet, sőt párt- zsargonnal élve, fokozódik. A történelerákönyvet föllapozva és átnézve az elődpártok korszaknyitóit; hasonló újraismétlődő gyötrődések szemtanúi vagyunk. Láttam deresedé hajú, könnyes szemű küldöttet, akiről tudom — elbeszélgettünk —, hogy ugyan, ilyen felemelő pillanatnak hitte az 1948-as pártegyesülést, mint a mait, s mint az MSZMP-vel startolás időszakát, melyet már bíz’ Isten igazán a boldog jövő nyitányaként élt át — hogy aztán ne történjen semmi. Most harmadszor hallgatta vigyázz- ban a Himnuszt, s csak abban hisz, hogy ugyanolyan hamar rááll a nyelve az MSZP-re, mint amikar az MDP-iről az MSZMP-re kellett váltania. (Akkoriban is megmosolyogták a nyelvbotlást ...) Merem remélni, a kulisszák mögötti huzavona értelme, célja, nem az egység igéző szavának újrateremtése, hanem a különbözőség ... A gyökereiben másság, a XXI. század szocialista pártjának alapozási munkálatai, elsősorban a józan ész használatának kötelezővé tételével. Most jön csak a munka neheze. Igazán a kongresszus nem fejeződik be még ebben az esztendőben sem, hiszen a plotformák közötti kohéziós erő látszólagos — ha van egyáltalán? -, s a szakadásában fölálló párt a választásokban megmártózva következő kongresszusán dönthet; férfimunkát végeztünk-e 1989. októberének ele. jén? Érzik ezt az óriási felelősséget a potenciális vezetők között is jó néhányon, s nem kell őket figyelmeztetni, mint ahogyan azt a kongresszushoz érkező táviratok egyikében egy főiskolai tanár megfogalmazta: Most a tévedés halálos lehet! Gondomat — fogalmazhassam meg a jegyzetíró jogán — éppen az a néhány, köztük elismert szó- és köpönyegforgató kalandor okozza, aki a felmerült platformellentéteken próbál karriert kovácsolni. Mi több, a közéletből és a társadalmunk politikai porondjáról kirekesztésre érett visszahúzó erőket próbálja anti-prog- resszív pártba kovácsolni, s demagógiával megtéveszteni becsületes és tisztességes ezreket, igyekezve tisztára mosakodni bennük; hitükben, érzelmeikben, ' kötődéseikben. Pillanatnyi döntésképtelenségükre téve az utolsó téteket. örömöm; azért fölállt egy párt, amely struktúrájában a jövőt célozza meg, s amely néhány jelszavával — demokrácia, jogállamiság - talán nem megtéveszteni akar. S ha nem is duzzad taglétszáma millió fölé, kiizzadt programjához hű lesz. Mely garancia arra. hogy politikai erővé válva ott legyen a leendő koalíció progresszív erői között, hogy közösen át. vezessék Magyarországot Európába. Kozma Ferenc II Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata Az MSZP programnyilatkozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényesítését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus rúton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás a különféle szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége védelmére. Az MSZP gazdaságpolitikai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik feltétele, hogy az alkotmány is garantálja a különböző tulajdonformák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény adta lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelent visszatérést a kapitalizmushoz. A piac- gazdaság kiépítésének feltétele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az állami tulajdon társadalmasítására. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön új tulajdonosaihoz — szögezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való visszaélést. A párt célja olyan jövedelem- elosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges életszínvonal- különbségek mérséklése. Hatékony szociálpolitikával is el kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával oktatási, átképzési programokkal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktivan fellép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program a párt jellegéről a következőket állapítja meg: az MSZP a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A reformok pártja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciára való békés átmenetre összpontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP a nemzet pártjának és demokratikus pártnak — a tagság pártjának — deklarálja magát. A programnyilatkozat végül leszögezi: az MSZP független Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket. amelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Magyarország nemzeti érdeke volt é* marod a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfogalmazza: ,.Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztó országok önkéntes és egyen- joaú együttműködésévé fejlődjenek." Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősséget érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista mogzalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumentum. AKCIÓ! Előleg befizetése nélkül vásárolhat OTP-hitelre október 9—21-ig 5000—70 000 Ft-ig, — színes televíziót, — mélyhűtő szekrényt, ládát, — videomagnót, — rádiómagnót, hi-fi-tornyot, — hőtárolós kályhát, — gázkészüléket, — mikrohullámú sütőt a TITAN műszaki szaküzletben. Pésc, Kossuth L. u. 63. Tel.: 72/13-972. KERESKEDELMI VALLALAT A kongresszBS elfogadta a Magyar Szocialista Párt programoyilatkozatát, és megválasztotta az elnökséget
