Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-08 / 278. szám

Baranyai küldöttek a kongresszuson (Folytatás az 1. oldalról) mokrácia nemcsak választás, nemcsak szavazó cédula, ha­nem egy, a nép politikai tá­mogatását élvező rendszer. Tapasztaltuk már az ,50-es évek végén a negyedik Fran­cia Köztársaság összeomlását, amely tökéletes többpártrend­szerrel, tökéletes szavazó me­chanizmussal rendelkezett, mégis: politikailag összeom­lott! S az egyébként konzer­vatív De Gaulle mentette meg a demokráciát. Így vigyázzunk, így készüljünk a demokráciá­ra! Ezt azért mondom, mert Magyarországon szocialista mozgalom, szocialista párt nél­kül nem lehet megalapozott, fundamentális demokrácia. És akik azt szeretnék, vagy öntu­datlanul azt szolgálják, hogy az MSZMP után darabjaira széttöredezzen a szocialista mozgalom, azok nem a de­mokrácia szolgálatában áll­nak! A szocialista munkásság, a szövetkezeti parasztság, a szocialista és bo I o I da I i értel­miség nélkül nem fogjuk tud­ni megoldani az alkotmányo­zás nagy és nehéz történelmi feladatát! Megújuló párt vagy új tí­pusú párt legyünk? - ez az elvi platform a vitát eldönti abban az értelemben, hogy új típusú, új pórt mellett tesz hitet. Olyan progresszív, ha­ladó történelmi lépés ez, ame­lyet minden szocialistának tisz­ta szívből támogatnia kell. Ez azt jelenti, hogy szakítunk - következetesen és végérvénye­sen - a hatalomgyakorlás proletárdiktatórikus módjával és ennek ideológiájával. Je­lenti azt is, hogy a pártde- mokróciát, a véleményszabad­ságot emeljük párttörvénnyé, és szakítunk a demokratikus centralizmus még meglévő ma­radványaival, abban a felfo­gásban, hogy a demokrácia szabadság - s ez a párton belül is így kell érvényesüljön.- Én nem szégyellem a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt nevet. Azt sem szégyellem, hogy tagja voltam eddig. So­kat töprengtem ezen. Szívem­hez közel áll a szocialista pórt név is; elvileg is helyes­lem. Melyiket válasszam? Vé­gül arra jutottam, ha refor­mernek vallom magom, s vá­lasztanom kell a régi és az új között, én az újat válasz­tom, és ezt ajánlom tisztelt elvtársak önöknek is. Mitől kell elhatárolódnunk? Először is a szűkén vett és merev osztálypolitikától. Nem a munkásságtól és nem a pa­rasztságtól! El kell határolód­nunk természetesen azoktól, akik polgári párttá akarnák átalakítani az új szocialista pártot. Kérdezte tőlem Berecz János, hogy beleértem-e az új pártba a reformkommunis­tákat és a reformkommuniz­must. Beleértem, és oda is tartoznak. Azt szeretném, ha Berecz János tollal, de nem fegyverrel a reformpártért har­colna tovább, mint reformkom­munista! Nyers Rezső a párt és a kormány viszonyáról szól­va hangoztatta: - Azt remé­lem, hogy ez a kormány nem ólakul át független szakértői kormánnyá, hanem a pártunk kormánya lesz. S akkor ne­künk, a Magyar Szocialista Pártnak — ha az leszünk - támogatnunk kell a kormányt! Támogatnunk nehéz feladatai elvégzésében, a gazdasági megújulásban, reformokban és a stabilizációban is. De nem szabad visszatérnünk ahhoz a korábbi .hibához, hogy a párt megpróbálja irányítani a kor­mányt. Annak önállónak kell lennie, s csak így lehet fele­lős. A párt a parlamenti kép­viselőin keresztül ellenőrizze, s a kormány a parlamentnek fe­leljen. Ha pedig csekély lesz a parlamenti erőnk, akkor nem tudjuk majd a kormányt befolyásolni sem. Tehát egyetértek azzal, hogy kormánypárt legyünk - egy kis pontosítással. Elvi kérdés­ről van szó; arról ugyanis, hogy a párt nem a kormány­nak a pártja. A párt a töme­geknek a pártja! És a töme­gek érdekeit kell a kormány­nak közvetítenie, ha kell, szá- monkérnie. Nyers Rezső a párt és az ellenzék kapcsolatával foglal­kozott ezután. Kijelentette: - El kell ismernünk azoknak a szűk demokratikus mozgalmak­nak az érdemeit, amelyek már évek óta a demokráciát kér­ték számon korábbi pártunk­tól. A korábbi hibás politi­kai struktúrát két oldalról ér­te támadás: a demokratikus szocializmus oldaláról, a pár­ton belüli reformerek oldalá­ról, de a polgári demokrácia oldaláról is. Ez az igazság, és ezt tartozunk beismerni. Útitársaknak kell lennünk a valóban demokratikus ellen­zékkel, azzal, amely a demok­ráciának széles alapokat akar adni. Együtt kell haladni az alkotmányozásban még akkor is, ha a választásokon versen­geni fogunk egymással. Tehát ápolni kell a demokratikus erőkkel az együttműködés le­hetőségét, még akkor is, ha rövid távú, populáris érdekek folytán ők most elhatárolják magúkat tőlünk. Mi nem fo­gunk, nem is akarunk bele­szólni egyetlen más pártnak a belső ügyeibe sem. Mi nem akarunk vezetőségeket kreálni ott. De tisztelettel kérjük a többi pártokat és mozgalma­kat, ők se akarják kinevezni kívülről a Magyar Szocialista Párt vezetését, meghatározni politikáját. — Nagyon fontos, hogy he­lyesen határozzuk meg helyün­ket a szocialista világmozga­lomban — az állásfoglalás vé­leményem szerint alkalmas er­re. Ezeket az alapelveket majd ki kell bontani, és vilá­gossá tenni külföldön is, itt­hon is. A reformot folytató kommunista pártokkal szövet­ségre kell törekednünk az együttműködés, a szolidaritás alapján. Ugyanakkor - ha ta­lán egyeseknek korainak is tűnik - elvileg és hosszú tá­von a nemzetközi szocialista mozgalom demokratikus ala­pon történő újraegyesülését kell egyelőre távoli, de szép célként követnünk. És a szo­cialista pártokkal, szociálde­mokrata pártokkal, a Szocia­lista Internacionáléval is ezen az alapon kell szerves kap­csolatba lépnünk. Nyers Rezső végezetül kije­lentette: - Nehéz szülés után - ha a kongresszus elfogad- • ja — most megszületik egy új, a szocializmus, a demokrácia szempontjából biztató erő. Ha olyan vezetőséget is találunk az élére, amely kellően ho­mogén ahhoz, hogy cselekvő- képes legyen, de kellően plu­rális ahhoz, hogy vitaképes és alkotóképes legyen, akkor jó vezetésünk lesz. Miután a küldöttek kézhez vehették a platformegyezteté­sek után véglegesített terve­zetszöveget, megkezdődött a dokumentum részletekbe menő vitája. Számos stiláris jellegű 'kiigazításra tettek javaslatot a küldöttek, de több olyan indít­vány is elhangzott, amely a tervezet politikai tartalmát is érintette. A kisebb-nagyobb módosító indítványokat az elnöklő Horn Gyula egyenként bocsátotta szavazásra, majd a tervezet egészéről döntötték a küldöt­tek. Érmek eredményeként a tan ácslkozá s szava za ti j og ú résztvevői elsöprő többséggel, mindössze 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfo­gadták a párt jellegéről szóló állásfoglalás tervezetét. A kül­döttek ezzel kimondták a Ma­gyar Szocialista Párt megala­kulását, s e történelmi pilla­natban felcsendülték a Him­nusz hangjai, a küldöttek fel­állva énékelték. A kongresszus szombati eseményei Szombaton 8.30 árakor foly­tatta munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kongresz- szusa a Budapest Kongresz- szusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy há­rom platform, a népi demok­ratikus platform, a reformszö­vetség és az ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a ké­rést. A második napra már mint­egy 600 küldöttet tömörítő re­formszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertes­se tagjaival a Magyar Szo­cialista Párt megalakítására vo­natkozó tézistervezetét. E té­zisek szerint e párt az MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban programjá­ban új típusú, baloldali párt lenne, amely a közös elvi ala­pon szerveződő, akcióegységet vállaló platformok szövétségé- ből állna. Az úi párt az MSZMP jogutódjaként tevé­kenykedne tovább. A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tar­totta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi foly­tonosságot jelentene. Akik el­fogadják e téziseket, azok egy új párt megalakításának folya­matában vesznék részt. Az új típusú párt a magyar balol­dali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal ,más pártjaival, és hitéles partnerként az ösz- szes demokratikus párttal kap­csolatot kíván kiépíteni a nem­zeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra tö- rékszlik a reformelkötelerettsé- gű szocialista pártákkal Kö­zép- és Kelet-iEurópában, s a réf ormkomm u n ista, szocia’l i sta és szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és mozgalmakkal Nyugat-Eu- ró pában. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilván­valóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy „pluralista, de relatíve egységes" elnökség kialakítá­sát. Hozzátette: a személyi kérdésékben természetesen nem kívánnak dönteni a többi kül­dött véleményének ismerete nélkül. A reformszövetség egy má­sik tagja szerint az MSZMP- nek ki kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folyto­nosságát, valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői jogoknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklaráció nélkül ugyanis jogilag támad­hatóvá válhat az új párt jog­utódlásának kérdése. A délelőtti vitában felszólalt Németh Miklós kormányfő, aki a reformtörekvések teljes tá­mogatósát hangsúlyozva kije­lentette: végre arra lehet és kell gondolni, hogy a nép sor­sáért nyitott szívvel, tiszta szándékokkal a lehető legjob­bat tegyük. Beszédének továb­bi részében állást foglalt amellett, hogy új pártra, hite­les pártra van szükség, és hi­teles emberekre is, akik az or­szág felemelkedését célzó küz­delemben vezető képesek. Vaslagh Pál, a Politikai In­tézőbizottság tagja elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a meg­kezdett úton nem lehet vissza­fordulni, visszakanyarodni a ré­gi intézményekhez, módszerek­hez. Vitányi Iván beszédében így értékelt többek között: a párt­nak az elnyomottság illegali­tásából sikerült az elnyomás il legalitásába átjátszania ma­gát. Most egyetlen fontos fel­adat van: megteremteni egy legális szocialista pártot, amely nem a pártállam kere­tében, hanem a maga törvé­nyei, a demokratikus szocializ­mus törvényei szerint szervező­dik. Csaknem két óra volt már, amikor a soros elnök, Horn Gyula bejelentette: a párt jel­legéről folytatott vita lezárult, s a megszákottnól hosszabb, mintegy háromórás ebédszünet kezdődik. Az ebédet követően öt platformhoz — a reform, a népi demokratikus, az ifjúsá­gért, az agrár- és élelmiszer­gazdasági, valamint a vidék esélyegyenlőségéért elnevezé- sűhöz — csatlakozott küldöt­tek egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó do­kumentumtervezetről. A kong­resszus plenáris ülése 17 óra­kor folytatódott, amikor javas­lat történt a Magyar Szocia­lista Párt létrehozására. Szocialista párt nélkül nincs igazi demokrácia Míg e sorokat írom, a le­vegőben lóg, hogy megala­kult a Magyar Szocialista Párt, s a küldöttek a reform­szárny és a mérsékelt, úgy­nevezett Népi Demokratikus Magyarországért Platform mellé sassrézva együtt ma­radva elkezdik az „első kong­resszust”. Mindnyájan egyet értve abban, hogy az új és nem az újjáalakuló párt kí­méletlen őszinteséggel szem­benéz a saját múltjával, sza­kít a bürokratikus pártállam rendszerével, maradéktalanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, humaniz­must, szabadságot, demokrá­ciát. (Ugyanakkor az új párt az MSZMP-n belüli minden­kori reformtörekvések örökö­sének is tekinti magát!) Szünet van, a szerkesztő- bizottság a programot gyúr­ja, s törik a fejüket (?) a hi­teles személyek kiválasztásán. Ez utóbbi dolgában két sze­mély sorsa látszik biztosnak, Nyers Rezső eddig is erős pozíciója megerősödik, s a vitában beleszóló s füttyöt is kapó Berecz János messze elkerült a szóba jöhetők kö­réből. De milyen is az a párt, mely sem nem kom­munista, sem nem szociálde­mokrata. Erről beszélgettem még a reggel Ormos Máriá­val, aki szerint nincs új a nap alatt. A kérdés megkö­zelítésénél a huszadik szá­zadvég sajátosságaiból kell kiindulni. Teljesen világos, hogy a progressziónak, a bal­oldali gondolkodásnak -az egész világon és így Magyar- országon is helye van. Ez a „köztes” pártdefiníció er­re utal. Nyilvánvalóan szo­cialista és progresszív. Kü­lönben az egész európai mozgalomból lehet minderre példát mondani. Bizonyos kommunista pártok messze el­távolodtak attól, amit a szá- zadeleji kommunista párt vagy amit a Lenin által el­gondolt kommunista struktú­ra és jelrendszer képviselt. Gondolhatunk itt az olasz vagy a spanyol kommunista pártra. Ugyanakkor a szociál­demokrácia táborában is megfigyelhető egy beloldali szocialista mozgás, eltávolo­dás ismételten csak a II. In- ternacionálé, a hagyományos­nak mondott szociáldemokrá­cia gondolatkörétől. (Osztrá­kok, svédek . ..) A magyar megújulásban, az MSZMP megújulásában nagyon lé­nyeges a szavakon túl - per­sze az öndefiníció fontos! - az, hogy lemond a demokra­tikus centralizmusról és a proletárdiktatúráról, vagyis az állami diktatúra formájáról. És persze magáévá teszi az államszerkezet pluralizmusát. Ehhez egy sor elméleti kér­dést még újra kell vizsgálni, átgondolni, korábbi definíció­kat tisztázni. De visszatérve a tegnap­hoz; úgy tűnt, hogy mivel a platformok között oly lényegi külöríbségek nincsenek néhány kora reggeli „ébresztő”-stilu- sú hozzászóláson kívül egyre inkább rokon-megnyilvánuló- sok tanúi lőhettünk. Ki-ki visszamondta azt, amit az előtte szólótól hallottunk, s dél körül már az üresedő széksorok is jelezték, igen ellaposodott a munka. Leg­alábbis a plenáris munka. A háttérben dolgozó erők vi­szont gyűjtögették a szimpa­tizánsokat. Az előző esti meg­osztottság — még a baranyai küldöttcsoportot is erősen jellemezte ez — a reformszö­vetséggel rokonságot valló „demokratikusok" mögé való fölsorakozásra váltott, s ma még nehezen értékelhető egy­ség alakult ki. Amitől legfő­képpen a szélsőségesebb ra­dikálisok háta borsózik, hi­szen egy ilyen egység szerin­tük a cégtábla „átfestése” szindrómát hozhatjo, s éppen a párt hitelképességének megteremtését odázhatja el. A középutas reformerek nyil­ván az ellenkezőjét mondják; a pártprogram és a kialaku­ló párt struktúra dönti el a párt jellegét, nem pedig az, hogy kiket hiszünk kizárásra - szakadásra - érettnek. A ki-kit győz le kompra misszumos huzavonára jóvá hat óra után tettek pontot: a reformszövetség meghajolt a küldöttek nyomása előtt Behódolt a józanság jegyé ben a centrumba — a Gön ci János vezette Népi Demok ratikus Magyarországért plat formba. Feszült várakozás után az elnöklő Horn Gyula bejelentette: nagyon fontos elvi kérdések dőltek el. Az MSZP megalakítása a tagokat úgy érinti, hogy október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni, s ott dönthet min­denki, hajlandó-e az új pártba belépni, avagy sem. Aki igent mond, nyilván új tagkönyvet kap. Ez a doku­mentumtervezet szövegéből való, amelyet még el kell fo­gadni. Elfogadását Nyers Re­zső hittel ajánlotta, mondván: az új párt gyökeresen szakít a sztálinizmus maradványai­val. A taps is mutatta az egyet­értést: miszerint Magyarorszá­gon demokrácia nem lehet igazi szocialista párt nélkül. Kozma Ferenc Nyuli György: Kezdettől lógva vonzott reformplatlorm Amikor péntek délelőtt a Kongresszusi Központban ki­osztották a reformplatform követeléseinek első terveze­tét, 23 Baranya megyei kül­dött irta alá csatlakozását. Közöttük volt Nyuli György, a Pécsi Bőrgyár csoportve­zetője is.- Már otthon, amikor megkezdődött a kongresz- szusi küldöttek megmérette­tése, megkerestek a reform- körök képviselői, hogy meg­nyilatkozásaim alapján ké­rik, vegyek részt munkájuk­ban. Nem köteleztem akkor el magamat, de üléseiken részt vettem. Koromnál és foglalkozó somnál fogva ér­deklődést keltettek bennem nézeteik. Ugyanakkor mint munkásindítású ember, részt vettem a küldöttcsoport munkástagozatának megszer­vezésében is, melynek tag­jai kezdettől fogva vonzód­tak a reformplatformhoz. Sok olyan új gondolattal találkoztam, mely megraga­dott, mellyel egyet tudok érteni. Ennek következmé­nye volt, hogy itt a kong­resszuson egyetértéssel tud­tam a platform nyilatkozatot aláírni. — Szombaton reggel is­mertté vált, hogy előző es­te, éjszakába nyúló vitát lolytattak a reformplatlorm hiyei, hogy mit javasoljanak a kongresszusnak. E vitá­ban több baranyai küldött is részt vett.- A cél az volt, hogy a küldöttek elé egy olyan ter­vezettel lépjünk ki, mely szélesíti táborunkat, minde­nekelőtt az ifjúsági és kom­munista csoport tagjait kí­vántuk megnyerni, de köze­ledtek egymáshoz nézete­ink a Népi Demokratikus Magyarországért platform­mal is. így sikerült szomba­ton reggel nézeteink mögé nagyszámú küldöttet felso­rakoztatni. A vita elején több olyan felszólalás hang­zott el, melyek indítéka a reformelkötelezettségből fa­kadt. Én úgy érzem, hogy mi küldöttek, jelképesen szólva, hoztunk egy magot a zsebünkben, mely most kezd csírázni, hajtani. De nem szabad az eredményt eltúlozni, mert még sok vi­ta, de főleg sok munka áll előttünk. Eredményesnek tartom, hogy szombaton már sok küldött felszólalásából igazi platformelkötelezettsé- ge "nyilvánvalóvá lett.- A szombati relormplat- lormnak mik voltak a leg­fontosabb elemei?- Egyértelmű, hogy min­denkeppen egy új, hitelké­pes pártot kell a kongresz- szuson létrehozni. Ezt tar­tom a reformplatform leg- nogyöbb eredményének! M. E. 2 vasárnapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents