Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-04 / 274. szám

1M9. október 4., szerda Punomon napló s Tanácsülés Siklóson A nyugdíjasok helyzetéről Lévén, hogy a siklósi ta­nács legutóbbi ülésén nem volt határozathozatalra ké­pes a testület, így a szep­tember 26-óra tervezett ta­nácskozást tegnap tartot­ták meg. A napirendi pon­tok között szerepelt egye­bek mellett a városban élő nyugdíjasok helyzetéről ké­szült beszámoló megvita­tása. Újszerű módon, elsőként a művelődési központ mun­katársai által készített vi­deofilmét vetítették le a tanács tagjainak, melyben siklási nyugdíjasok szóltak sorsukról, jelenlegi életük­ről. A testületi értékelés egybecsengett az idős em­berek által elhangzottak­kal: a nyugdíjasok több­sége elégedetlen jelenleg! helyzetével, úgy érzik, szo­ciális és anyagi biztonsá­gok romlott, nagyrészük a : nyugdíj értékvesztése miatt kilátástalannak ítéli a jö­vőt. A hozzászólások során eíhangzott, csak igen kö­rültekintő környezettanul- j mány után adjanak szo­ciális segélyt — egy ja­vaslat szerint ezt hívják inkább támogatásnak —, felvetődött a kérdés, a nyugdíjasok segítésében hol vannak a különböző társadalmi szervezetek, pártok, felvetődött, hogy a másutt felesleges, használt ruhák, bútorok, műszaki cikkek rászorulóknak törté­nő eljuttatására teremtse­nek lehetőséget. A határozati javaslat szerint a nyugdíjasok hely­zetének, foglalkoztatásá­nak javítására komplex szociálpolitikai program készül a jövő év végéig. A tanácstestület ezt úgy módosította, hogy a prog­ramot még az idén dol­gozzák ki, annál is in­kább, mivel 1990-ben lé­nyegesen nőnek a megél­hetési költségek, mely újobb terheket ró a nyug-, díjasokra. R. N. Képernyő előtt Hajnalban - délben - este Sajtótájékoztató a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban Sajtótájékoztatón hozta nyíl vánosságra tegnap a szekszár­di Babits Mihály Művelődési Központ azt a rendhagyó vál­lalkozást, melyet a Pesti Vi­gadóval közösen jövő csütör­tök este 7 órakor premier for­májában, immár megvalósul­va mutat be a színházlátogató közönségnek: Dario Niccodemi Hajnalban — délben - este című darabjának szekszárdi premierjéről van szó. A darab expozíciójából idéz­zük: „Drága asszonyom, én nem vagyok útonálló .. . Ha az ember hajnalban egy hölgyet talál a ligetben, egy bokor al­ján fekve ...” A kétszemélyes vígjátékot Balázs Péter rende­zésében láthatjuk majd (első egész estét betöltő színházi rendezése a neves színművész­nek), a díszleteket Fehér Miklós, a jelmezeket Jánoskúti Márta tervezte. A két szerep­ben fiatal, de már ismert és népszerű színész-párosnak tap­solhat a közönség, Eszenyi Enikőnek és Kaszás Attilának, akik egy szerelem születésének minden lehetséges lélektani helyzetét játsszák végig (szín­padi partnerként először együtt a deszkákon, ami a színészhá­zaspór életében is eseményt jelent). Az október 12-én 11 órakor tar­tandó nyilvános főpróbára elsősor­ban a Dunántúl, ezen túl az egész ország művelődési házainak veze­tőit meghívták. A premiert ugyan­ezen a napon tekinthetik meg a szekszárdi nézők, majd az igények­nek megfelelően országszerte tur­nézik az előadás. Több külföldi vendégjáték is szerepel terveik kö­zött. A közös vállalkozás költségei és bevétele arányosan oszlanak meg a Vigadó és a Babits között — a siker, úgy tűnik az elhangzot­tak alapján - osztatlannak ígér­kezil<- Domokos Eszter Fotó: Gottvald Károly Á szép magyar lányok legszebbje: Gerlóczi Magdolna Hát lássuk kis hazánk leg­szebb 16 lányát a hétfő éj­szakai Erkel színházbeli szép- iségkirálynő-választáson. Az kü­lön öröm, hogy a több mint háromszáz jelentkezőből kivá­lasztott 16-ból három dél-du­nántúli (Báli Anita Marcali, Baracs Judit Mohács és Kun Edit Zalavár). És még mondja valaki, hogy szép lányok terén csehül állunk. A magyar Multi­media Ktf. és a Miss World Plc. angol cég kitett magáért a Miss Hungary választással. Kapható volt a versenyre jutó lányok színes fényképeit és legfontosabb adatait tartalma­zó (füzet, borsosak (400-600 fo­rintos áron) voltak a belépők, a kivülmaradók (nem volt telt ház az Erkelben) a Tv2-n iz­gulhatták végig a koronázásig tartó versengést, mely során nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is számításba jött, legalábbis a rendezők ígérete szerint. A Bergendy Szalonze­nekar emelte a hangulatot, Juszt László tv-riporter műsor­vezetőként a szép lányok ha­tására vajszívűvé vált (és még mondja valaki, hogy a szép­ség, méghozzá ennyi együtt nem hat nyugtatóan — is — az emberre). A Prodinfonm hazai cég számitógépes rendszere hozta ki végül is a zsűritagok értékeléséhez legközelebb álló kompromisszumos sorrendet, és­pedig jól vizsgázva. Bordás Ákos a rendszer tanácsadója örült, hogy a Prodinform végre a gazdasági és politikai rend­szerkiszámítás mellett a szép­ségválasztásban is újat hozott. A Multimédia Kft. profi szer­vezet a szó mindenféle értel­mében. A lányokat testőrök vi­gyázták, nehogy avatatlanok (újságírók, fotósok, ajánlatte­vő reklámszakemberek avagy üzleti „hiénák”) háborgassák, netán nyilatkozatra bírják va­lamelyiküket is a mindenható főnök, Hegedűs László enge­délye, helyesebben áldása nél­kül. A lányokkal aláíratott szerződés minden apróságra kiterjedt. így a verseny közben gyanútlanul Baracs Judit mo­hácsi szépséggel készített mag­netofonfelvételemet két kemény testőr jelenlétében kellett le­törölnöm (olcsón megúsztam), és kegyelemért folyamodtam, hogy a néhány ártatlan mon­data miatt legalább Juditnak ne legyen kellemetlensége a „súlyos” szerződésszegés miatt. Hiába, a Multimédia 4,5 mil­lió forintot fektetett a magyar szépségkirálynő-választásba. Miss Hungary végül is Ger- lócz y Magdolna (Budapest) lett, őt követte Báli Anita (Marcali), míg harmadik he­lyen a sokak által a dobogó legmagasabb fokára várt Genter Dorottya (Budapest) végzett. S hogy igazi legyen a só, a zsűrielnök, Mark Palmer (az USA budapesti nagykövete) eredményhirdetését követően a Derrick helyettesként nálunk is igen népszerű Harry fel­ügyelő, azaz Fritz Wepper ko­ronázott a tőle megszokott ha­tározottsággal és bátorsággal, s jó reflexről téve tanúbizony­ságot, még a puszihoz hozzá lehajoló királynő fejéről leeső koronát is biztos kézzel kap­ta el. (Bővebb háttérinformá- cióvol a hétfőn megtartott ma­gyar szépségkrrálynő-választás- ról a Vasárnapi Dunántúli Naplóban jelentkezünk.) Kép és szöveg: Murányi László Bo(x) és szex Az elmúlt hetekben, még a moszkvai amatőr ökölvivó vi­lágbajnokság előtt ország-világ láthatta, egy derék mama ho­gyan rohan fel a ringbe, ke­zében az ütésre emelt papucs­csal, és hogyan veri tönkre Amerika félnehézsúlyú boksz- bajnokát. Van igazság. A sze­rény kis summákért kötelek kö­zé kényszerített kisfiú megme- nekedett a további, a tartós esők monotóniájával hulló po­fonoktól, sőt az anyai dühtől megszeppent zsűri, hősiesen dacolva a tomboló füttykon­certtel, az ó kezét emelte a magasba, amint észhez tért. Ez a finom kis performance- etűd vezette be számomra az elmúlt hetek fejbe- és segg- reverősdiben bővelkedő han­gulatát, egészen a lázadás esztétikáját golyózáporral szét­roncsoló Ha című angol fil­mig. Ez utóbbiban, ha emlék­szünk még, a hátsó fertály volt hivatva arra, hogy példázza az öncélú hatalmaskodás ve­szélyeit, s ki-ki kegyelettel em­lékezhetett meg a saját, egy­kori gombafejéről, a lázongó campusok Párizsáról, Rómáról, Bonnrál is. Komolyra fordítva a szót, azt is kénytelen tudo­másul venni, hogy amit ma balhitek csődtömegének minő­sítünk, az a maga történel­mi idejében, a társadalmi kon­textusok átrendezésével hitek, igaz indulatok és remények gazdag változatait is jelent­heti. Cohn—Bendit? Dutschke? Mao? A vegytisztára lúgozott hit, az altruizmus differenciá­latlan akarása mögött álta­lában ott a gőg, a sértettség eszmei monopóliuma is — hogy terrorizmussal szövetkez­zen és az anarchiát forrada­lomnak nevezze. * A Tv2 múlt keddi esti adá­sa, a Szimultán című műsor­ral bevezetett, duplafenekű .Napzárta után, majd másnap az MTK-VM hazai vereségét követően éreztem, hogy a to­vábbiakban már nem vállal­hatom magamra a világ bű­neit. Csütörtökön azután a de­rék Hyppolit, a lakáj is pél­dázta haszontalonságunkat, gyarlóságunkat a testi és lelki hivságok úrhatnám gyakorlásá­ban, úgyhogy végre mentsvá­rat, a politika nyűgeitől való eloldódást Vitray Tamás Tele- feréjében, majd Árkus 'Magán- parabolájában kerestem. Az előbbiben sok más közt lát­hattam, hogy egy derék ma­gyar aronycsempész milyen ró­zsa sándo rosa n ugratja a lovát, föltehetően mindaddig, amíg — hogy a szavait idézzem — is­mét bele nem tenyerei vala- . mibe. Ami a fenti celációban könnyen előfordulhat, hacsak a kivándorlási törvényt nem egé­szítik ki a szabad aranycsem­pészés cikkelyével. Majd ezúttal is akadt egy idegenbe szakadt, édes anya- nyelvét egyre mostohábban be­szélő hazánklánya Vitray ® szempontból bőséges repertoár­jában, és találkozhattunk is­mét Sebeők Jánossal, a kör­nyezetvédelemnek a Voks Hu­mana néven mozgóimat szer­vező íróval és Paudits Bélá­val is. Régi ismerőseink e kis országban. Lám-lám, úgy le­het, jobban elférnénk odakint - tekints csak a sikeresekre, gazdagokra odakint, és a füg­getlenségüket egy büfépult mögött őrizgető sikertelenekre idebent... Nézzük tehát inkább Árkus Józsefet, megtisztulásunk utol­só menedékeként. Megszokhat­tuk már és elvárjuk, hogy ma­gánparabolája csupa intimitás és szex legyen. És nem is csa­ládunk. Mert ha nem is bukik orra minden héten egy-egy ál­lamférfi, azért a valáság ki­fogyhatatlan az ötletekben. Csak Árkus szeme kell hozzá, hogy észrevegye. Bóka R. Uj szolgáltatás a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Légszeszgyár utcai telepén. ÉRTÉKESÍTÜNK: ra-**- *j! ciHtQtrésiefcct, — sze refréneket, —: tartozékokat, — bontott épüieianfogokat, — hasznait fürdőszoba-, könyhafe!szereiéseket, MOST OLCSO AZ ARA, JÓL JÖN A KONYHÁRA! hétfő, szerda, péntek: 7.30—11 óra. BÖNGÉSZDÉI Keressen fel! Várjuk! —Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt fkilFeftí A közelgő kongresszuson „jelen lesznek a politika pri­madonnái is, azok, akik nagy fellépésre készülnek” — jelen­tette ki Fejti György KB-titkár hétfőn Tatabányán. Hozzátet­te: „Pártunk jelenlegi vezetői között ma abban folyik a ver­Penzuarázslök „Nem gondoltam a fenyegetésre, pedig nagyon félek a veréstől. Kü­lönösen, ha a vált kollégák ígérik be, mert tankolnám nekem is kell. £s ha valahol egysier a nevem mellett az arcomat is felismerik, akkor nekem harangoztak. Hogy ennek ellenére miért vállal­koztam a benzinkutasokrál szálé írás megjelentetésére? Mert szeret­ném, ha megismerné a kulisszák mögött folyó harcokat. Betekintést nyerjen azok világába, akik még manapság is fényesen megélhetnek az ön jávoltábál. De nem a jálla- katt poloska nézőpontjából, hanem a benzingőzben, fagyban és kániku­seny, hogy ki megy el mesz- szebb a múlttal való szakí­tásban ...” * Fejti György is moi pártve­zető, utóbbi mondatában te­hát nemcsak minősített. Iában dolgozókéból. Be akartam mutatni egy réteget, melyet nem kényszerít a mai magyar valóság arra, hogy a munkaidején tjúl is munkát vállaljon. Titkokról emeltem le a fátylat. Remélem minden kérdését meg tudom válaszolni, annak ellenére, hogy ez az első könyvem. Veszélyben vagyok, kérem őrizze meg titkomatI" így ajánlja könyvét Szentirmai Mátyás huszonéves szerző. A Pénz­varázslók című riportkönyvet Pécsett a Kossuth Lajos utcai Csemegénél, a Konzum Aruház előtt és a Lila ABC mellett vásárolhatják meg. Foglalt ..Hivatkozva az 1989. szeptember 27-én megjelenő számukban (VO­NALRA VÁRVA) cikkhez, csak na­gyon röviden: önök ebben a cikkben azt írják, hogy az átlagos várakozási idő (bár nem pontos) 6 év. Nos. tisz­telettel közlöm önökkel, hogy a te­lefonigénylésem 1976. október 20-a óta csak igénylés. Tudom, hogy az átlagszámításba sok minden bele­fér (de ennyi <?», igénylési szám: 694/111/1976. ügyintéző neve: Kovács Györgyné, tb. szám: 13-008. Fentieket figyelembe véve. remé­lem ezeket a sorokat mindazok el­olvashatják. akik az önök cikkéből megismerhették a telefonhoz jutás átlagos várakozási idejét. Maradok tisztelettel: Dénes László.'» * Olvasónk levelét azért közöljük, mert abban bízunk: a kivétel erő­síti a szabályt. Reméljük, ő is ha­marosan megkapja telefonját, és elhiszi nekünk, hogy mi csupán azt írhattuk le írásunkban, amit a posta illetékesei velünk közöltek. További hasonló leveleikkel kérjük, fordulja­nak a postához. Éjjeli stop Olvasóink panaszolták: Pé­csett megszűntek az éjszakai helyi buszjáratok, s akinek ta­xira nincs pénze, ezentúl gya­log kénytelen hazajutni egy- egy fárasztó nap után. Bár lapunkban a közérdekű infor­mációk között egyszer már megjelent a Volán indoklása, tegnap délután felhívtuk a diszpécserszolgálatot, hogy megtudjuk: nem kívánjók-e visszaállítani a régi rendet? Néder Kálmán a következő­képpen válaszolt: — Az éjszakai járatokatgaz- daságtalan működésük miatt ritkítottuk meg, hiszen nagy­részt kihasználatlanul jártak éjjel a buszok. Szeptember 4- től változott a menetrend, ad­dig jórészt hajnali háromne­gyed 2-ig, attól kezdve vi­szont 23—24 óráig mennek a buszok. Természetesen nálunk is előfordultak reklamációk, s ezért a tegnapi naptól né­hány főbb járat menetrendjét (Nevelési Központ-Hősök tere —Újmecsekalja) visszaállítottuk. Megjegyzésünk: Értjük a Vo­lán indokait, mégsem tudunk velük egyetérteni. Vannak dol­gok, amiket akkor is működ­tetni kell, ha nem hozzák^ be a várt haszont. Példákat‘ez­úttal hadd ne soroljunk. Kevés KIUDK-s Egy hónopja eltűntek Ma­gyarországról az itt tanuló KNDK-beli diákok, egyetemis­ták és aspiránsok. A Művelő­dési Minisztériumban csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a KNDK nagykövetségé­nek egyik munkatársa ugyan bejelentette nekik, hogy a to­vábbiakban nem kell a volt tanítványokról gondoskodniuk, de indoklásként nem mondott semmit. Ezután hívtuk fel az észak-koreai nagykövetséget, ahol sikerült ugyan beszélnünk egy munkatárssal, de ő azt kérte, hogy véleményét név nélkül írjuk le. — Személy szerint nagyon sojnálom, hogy így történt a dolog, tudtommal a diákok Phenjanban folytatják tanul­mányaikat. Mintegy 100 ‘em­berről van szó, s azt hiszem, a közeljövőben nem is lehet szó visszatérésükről. Nyári sza­badságra utaztak haza, s úgy tudom, előre megmondták ne­kik, hogy nem lesz lehetőségük visszajönni Magyarországra. Az okok? Az, amit említett — mármint, hogy a két ország kapcsolatai nem a legjobbak az utóbbi időben — csak az egyik probléma, de kérem, a többiről ne kérdezzen. Már így többet mondtam, mint kel­lene. Mi is csak sajnálni tudjuk a 'KNDK-s diákokat, s nem­csak azért, mert a nyári szü­net után nem térhettek vissza Magyarországra . .. Füstmentesen Az ember mindig tanul. Mi például húszéves korunk körül megismertük a dohányfüstöt. Azóta is rágyújtunk, és nem szeretjük azt sem, ha dohány­zásunk miatt, azt sem, ha élet­korunk miatt ítélik meg csele­kedeteinket. Sok minden mást fontosabb­nak tartottunk eddig is, és ar­ra kérünk mindenkit, ha külön­böző megszólításokkal találko­zik, gondolkodjon el. Tegnap hallottuk, hogy esz­metársként is megszólíthatja egymást az elvtórs, az úr, boj- tórs. Továbbra is az a véle­ményünk, hogy a megszólítás az adott embert nem minősíti, a megszólítottnak pedig meg lehet erről a saját véleménye. Dohónyfüstmentesen is élhet­nénk, de . . . A dohányfüstmentes akció­hoz kopcsolódóan a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete világ­nézeti és politikai felfogástól függetlenül vallja, hogy akinek fontos a munkavállaló, a dol­gozó ember érdeke, élete és egészsége, annak baráti job­bot nyújt. * Nagyon régen láttunk olyart fel* hívást, amely figyelmen kívül ki* vánja hagyni a politikai hovatarto­zást. Kívánjuk, hogy ennek a tár­sadalomnak az legyen a legna­gyobb baja, hogy valaki rágyújt-e egy cigarettára vagy sem. Harry felügyelő elkapta...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents