Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-04 / 274. szám

1989. október 4., szerda Dunántúlt napló 3 Gyágyii a reformkonyha Besenyei Jenő 46 éves vá­jár májusban kétségbeesetten fordult orvoshoz. A mellében szorító fájdalmat érzett. El­végezték a szükséges vizsgá­latokat és megállapították: a beteg vérében magas a vér­zsír koncentrációja. Besenyei Jenő félt, hiszen a családjuk még nem heverte ki a közeli tragédiát, egvik hozzátartozó­juk szívinfarktus következté­ben meghalt. A kezelések és gyógyszerek ellenére sem szűntek a panaszai, továbbra is jelentkeztek a szorító mell­kasi fájdalmak. Végül is az orvos javaslatára diétázni kez­dett. Állati zsíroktól és fehér­jéktől mentes étrendre tért át. A néhány hónapos sok zöld­séggel, gyümölccsel, szójaké- szitményekkel és salátával ki­egészített étrend hatására megszűntek a panaszai. Jú­liusban a laborvizsgálat ki­mutatta, a szervezetében a vérzsír koncentrátum jelentő­sen csökkent. Már nem áll üresen Pécsett a volt Natura bolt. Itt kapott helyet az Élet és Egészség Egyesület Reform élelmiszer- boltja. — A tavaszi nyitás óta egy­re nagyobb lett a forgal­munk — mondja Dénes Ottó, az üzlet vezetője. - Az ad­ventista imaházban már nem fértünk el. Végigjártam a bel­várost üzlethelyiségért, már lemondtam arról, hogy talá­lok elfogadható áron bérelhe- tőt, amikor a Városi Taná­cson Szabó Nándor elnökhe­lyettes felajánlotta ezt a he­lyiséget. Ugyanazokkal a ked­vezményekkel kaptuk meg, mint a Natura. Sokat segített az egyház is, adományokkai és kölcsönnel is, így végül Is nem kellett az árainkat emel­Szigetváron sikerágazat a cukorrépa Nem indokolt o cukorhiány Az állami gazdaság bővíti a termelését - Az NSZK Strube cég fajtáira alapoznak Tíz napja imár egy deka cuk­rot nem lehet kapni a pécsi Szupermarketben. Szeptember végén üresek a bolti cukor­eladóterek városszerte. Ha jön is áru, azt 50 kilós zsákokban már a raktárból elkapkodják o vevők, mivel az idén alacso- csabb a must cukorfoka. Bor­vidék vagyunk, s ez most kü­lön pech. No meg itt az élénk kishatárforgalom is a nyakun­kon. Ráadásul felszökött a cu­kor világpiaci ára, megugrott az export. Koposváron három műszak­ban dolgoznak a csomagoló­gépek, 1 kilós zacskókba és 50 kilós zsákokba töltik az új cukrot. Kétezer tonnát dolgoz­tak fel idő előtt a Mecsek és a iBaloton Füszértnek, most van a kiszállítás. Talán egy hét, tiz nap múlva megszűnik térségünkben is a cukormizé­ria. A cukorrépa-termelők til­takozása ellenére a gyár pár nappal korábban kezdte meg a feldolgozást, még mielőtt a répa kellően becukrosodhatott volna, s ezért most Kaposvár kénytelen anyagilag kártalaní­tani az érintett termelőket. A dolog 'iróniája, 'hogy pont ott a hiány, ahol a legdinami­kusabb a termelés. Baranya megye ugyanis a MÉM irány­elvek ellenére nem „fogta vissza" a cukorrépa termelé­sét. A Hajdúságban, a Mátra vidékén, meg ott, ahol hall­gatok a minisztériumra, most kisebb területről takarítják be a cukornak valót, pont most, miikor jó a világpioci ár. (Csak zárójelben: a MÉM irányelve szerint 10 millió ser­tés helyett elég lesz nekünk 8 millió is, s tessék, ma már csak 6 millió sertés van az or­szágban, jól megy az export, s nincs hozzá elég árualap, a húsboltokban pedig hosszú évek óta először panaszkodtak húshiányról.) Maradjunk annyiban, hogy Magyarországon nem indokolt a húshiány, étolajhiány, cukor­hiány. Na persze, ha tovább folytatódik a mezőgazdaság ki­szipolyozása, akkor a jövőben számolni kell ezekkel a hiá­nyokkal. Ha az alaptevékeny­ségből nem tud megélni g ter­melő, mert nincs vagy alig van rajta jövedelem, akkor hús meg cukor helyett mikropro­cesszorokat vagy más kurens Iparcikket fog előállítani a falu, volomi olyat csinál majd, amiből meg tud élni, s ezt nem lehet zokon venni tőle. Visszatérve a cukorra, a jö­vő azért nem ilyen fekete, ha o megye és az ország egyik legnagyobb cu-korrépa-termelő gazdaságából nézzük. A Szi­getvári Állami Gazdaság fity- tyet hányva az „irányelvekre", nem csökkenti, inkább bővíti cukorrépa-termelését. Ezt a ki­jelentést Kasó József, a gazda­ság igazgatója tette mintegy kétszáz hazai és külföldi szak­ember előtt azon a cukorrépa- tanácskozáson és -bemutatón, amelyet szeptember 27-én az NSZK-beli Strube céggel közö­sen rendeztek Szigetváron. A nagy szakmai érdeklődést két­ségtelenül az Európa-szerte jól csengő Strube név váltotta ki. Dr. Hermann Strube személye­sen jött el Szigetvárra, hogy bemutassa legújabban kine- mesitett cukorrépafajtáit, az íbiszt és az Axelt, illetve a Rékát, amelyet egyidejűleg is­merték el az NSZK-iban és Magyarországon, s ebben nem kis érdeme van a Szigetvári Állami Gazdaságnak. E fajták kinyerhető cukortartalma jóval több az eddig Ibasznált fajtá­kénál, s ez megfelel a terme­lők és a gyárak igényeinek is, amelyek pár éve már nem a gyökértömeg, hanem a cukor- tartalom alapján veszik ót a répát. A Szigetvári Állami Gazdaságban nemcsak kisparcellákon, hanem nagyüzemi méretekben foglalkoznak a Strube-fajták termelésével. Ma már a területük 70 százalékán dol­goznak a német fajtákkal, s ennek köszönhetően 1 százalékkal sikerült növelniük o kinyerhető cukortartal­mat, ami forintban milliós többlet- bevételt jelent. Míg országos szin­ten az utóbbi öt évben a növekvő költségek miatt romlottak a cukor­répa-termelés pozíciói, addig Szi­getváron javult a növény verseny- helyzete. Nem jelenti ez azt, hogy náluk alacsony az invesztíció. Egy hektár cukorrépa termelési ráfordi. tása náluk is meghaladja a 45 000 forintot, mégis három év átlagában hektáronként 19 000 forint tiszta nyereséget tudtad elérni ezen oz ágazaton, ami megerősíti őket ab­ban, hogy jó úton járnak, amikor ezt a tevékenységet bővítik. A gazdaság szántóföldjének 18 százalékán, 9300 hektáron termel cu­korrépát, s a termelés értéke eb­ben oz ágazatban az idén már el­éri a 400 millió forintot. A jó adottságok, a nagy tradíció és a magas jövedelmezőség készteti őket a továbblépésre. Az idén 55 tonnás átlagtermést takarítanak be. ami hektáronként 8,2 tonna cukrot je­lent. s ez országos szinten kima­gasló eredmény. jó eredményeiket igyekeznek át­vinni az integrációba is. A jugosz­láv bérfeldolgozásra történő répa- termelési integrációt 1985-ben 500 hektáron kezdték el a termelőpart­nereikkel, s ma már 3400 hektár­nál tartónak. A Strube-fajták rész­aránya a kooperációban is megha­ladja már az 59 százalékot, s a [jövőben ez tovább emelkedik. A Strube cég laboratóriumaiban o biotechnológia legújabb módszerei­vel, o szövettenyésztéssel fokozzák a répa cukortartalmát. A schöningeni céggel kiépített kapcsolat révén a gazdaság része­sül a világszínvonalú növénynemesi- tési csúcstechnológia eredményeiből, s ezt élvezik a kooperációs partne­rek is. így tudnak romló közgazda- sági viszonyok között is több cuk­rot termelni jövedelmezőbben.- Rné ­Az orvosok már nem tudtak segíteni Elmúlt a köszvény, a fejfájás ni. Egyes termékeket olcsób­ban árusítunk, mint más üzle­tek. A vevők kéréseinek meg­felelően igyekszünk a válasz­tékot bővíteni, Dénes Ottó maga is vege­táriánus. A betérőknek szíve­sen ad tanácsokat egyes szó- jakészítmények felhasználásá­ra. Elmondja, hogyan és mi módon lehet ízletessé tenni ezeket az ételeket. Receptfü­zeteket, ismeretterjesztő köny­veket árusít. Segít a diéták összeállításában. A vevőkör állandóan bővül, egyre több fiatal vásárol szójaterméke- két, rostos gyümölcsleveket. Tervezik, hogy hamburgert is árusítanak majd, amit szója- fasírttal készítenek. Még a Jókai utcai üzletbe tért be egy fiatalember, aki­nek köszvénye volt. Hallott róla, hogy Pécsett az adven­tista imaházban van egy re­formbolt, ahol mindenféle hús­pótló terméket és magvakat lehet vásárolni. Gondolta, el­megy ő is és megnézi. Már évek óta küszködött a kösz- vényével. Kéthetente orvoshoz utazott Budapestre. Egyik or­vostól a másikig járt, fájdal­mai azonban nem szűntek. A boltban is elmondta, hogy köszvénye van. Dénes Ottó először egyhetes gyümölcslé kúrát ajánlott neki, aztán fo­lyamatosan bevezette a re- fo.mkonyha rejtelmeibe. Két hónap múlva a fiatalember panaszai megszűntek. Aztán megnősült, az esküvőn meg a nászúton ismét a hagyományos konyha ételeit ette. Alig né­hány nap alatt a panaszai ismét jelentkeztek. Ahogy ha­zaértek Magyarországra, is­mét visszatért a reformkony­hához. Újra nem evett húst, húslevest, babot, borsót, len­csét, kelt tésztát. Azóta ismét megszűntek a panaszai. Egy házaspár is a reform­konyhának köszönheti részle­ges gyógyulását. A férj és fe­leség közösen mentek el a boltba, mert hallottak arról, hogy cukorbetegek részére is árusít élelmiszereket. A fele­ség nemcsak cukor-, hanem szívbeteg is, míg a férj látási zavarokkal küszködik. A re­formkonyha hatására, hogy szójából készült ételeket, zöld­séget, salátát és gyümölcsöt fogyasztottak, a feleség há­rom hónap alatt 10 kilogram­mot fogyott és a férj látása is kezdett kitisztulni. Sz. K. Napaita tibsriir uállftaaak pékárut a pécsi bsfíektra Délelőtti sütés a pécsi kenyérgyárban Fotó: Proksza László Délután is lesz friss kenyér? Változás várható október végétől Pécs lakosságának ke­nyérellátásában: ugyanis a Pécsi Sütőipari Vállalatnál azt tervezik, hogy három szakaszban áttérnek a város ABC- áruházaihak, élelmiszerboltjainak — mintegy 500 kereske­delmi egységet érint — folyamatos, egész napos ellátására. Eddig ugyanis a kenyérféleségek és péksütemények döntő többségét a hajnali órákban terítették. ■ - » i i . . Mi késztette a vállalat veze­tőit a vásárló számára elő­nyösnek tűnő megoldásra? Mint dr. Somogyvári Róbert igazgatótól és Fónai' László főmérnöktől megtudtam, az el­látáson szeretnének javítani, de azt sem tagadták, gazda­sági érdekük fűződik ahhoz, hogy minél több pékárut gyárt­sanak, értékesítsenek. S jól tudják, ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha nem csupán a választék, hanem a minő­ség is megfelel a vevők kívá­nalmainak.- A többszöri áremelések miatt csökkent a kereslet ter­mékeink iránt — mondta dr. Somogyvári Róbert. — Ahhoz, hogy visszahódítsuk a vásárló­kat, lépnünk kell! Magyaror­szágon a munkahelyeken 1,1 az átlagos műszakszám, ami tulajdonképpen azt jelenti, (hogy 110 dolgozó közül 100 délelőtt dolgozik, és csak 10 délután és éjszaka. A délelőt­tösök legkorábban 14-15 óra között végeznek, s csak ez­után mennek bevásárolni. Ek­kor azonban - lévén, hogy mi többnyire hajnalban, kora reggel, illetve néhány ABC-be délelőtt szállítjuk ki termé­keinket - pékáruink minden­nek mondhatóak, csak frissnek nem. Májusban és júniusban kérdőíves közvéleménykutatást tartottunk, melynek során a megkérdezettek 80 százaléka' elégedetlen volt a délutáni el­látással. Ezért döntöttünk úgy, hogy bevezetjük a délutáni ki­szállítást, s ezzel párhuzamo- san természetesen a terme­lést is átütemezzük; napközben is sütünk, hogy valóban friss kenyér kerüljön az üzletekbe.- Hogyan gondolják a konk­rét megvalósítást?- Természetesen a, kereske­delmi egységek határozzák meg, hogy reggel és délután miből mennyit kérnek _ vá. laszolt Fónai László. - mj javaslatunk szerint a boltok nyitáskor, illetve közvetlenül az­után vennék át a megrendelt péksüteménynek azt a részét, mely az induláshoz szükséges, a fennmaradó mennyiséget a következő fordulóban kapnák meg. Két műszakos boltoknál a második forduló délután ér­kezne - ha ez a napi rende­lés 35-40 százalékát megha­ladja —, így a vajasáru, a zsemle frissen kerülne a fo­gyasztókhoz. A kenyér kiszál­lításánál a tartalék és készle­tezési gondokat oldaná meg, ha zárás előtt melegen vihet­nénk a két műszakos boltok­ba. Ez azt jelentené, hogy a vásárló késő délután is friss kenyeret kapna, másrészt az üzlet megfelelő készlettel ren­delkezne a másnap reggéli ki. szolgáláshoz. Nagyobb egysé­gekbe az igényeknek megfe­lelően naponta többször is ki­vinnénk termékeinket. A PSV vezetői szerint ezzel a megoldással mindenki — nevezetesen a sütőipari válla­lat, a , kereskedelem és ném utolsósorban a vásárlók — jól jár. Nem a hajnali órákban megszikkadt kenyerek, péksüte­mények kerülnének a fogyasz­tók elé, a folyamatos ellátás révén nem kell attól tartani, hogy kenyérhióny vagy eladat. lan, selejtezésre váró készlet alakul ki, s reményeik szerint növekedne a forgalom. — A szállítást és a terme­lés átszervezését három lépés­ben szeretnénk megvalósítani. Elsőként - október végétől - a mintegy 40—42 nagyobb for­galmú üzlet új kenyérellátási rendszerét vezetjük be, utá­na ezeknek az egységeknek a péksüteményekkel való kiszol­gálása történik, majd a többi kisebb üzlet kerül sorra. Az átállást jövőre tudjuk befejez­ni — mondta az igazgató. — A kereskedelmi egységek vezetői hogyan fogadták az ötletet? — A nagyobb üzletek kép­viselőivel megbeszélést tartot­tunk, mindenki üdvözölte a lé­pésünket. Utána megkérdez­tük, hogy milyen elosztásban kérik termékeinket: reggel 6— 7 órára olyan mennyiséget ren­deltek volna, mint utána a nap egész szakára összesen ... Tehát, hogy az új szállítási rendünk sikeres lesz-e vagy sem, annak is a függvénye, hogy a kereskedelmi szokások, beidegződések megváltozzanak. Kenyérügyben több ABC-áru. házat felkerestem, azt tudakol­va, hogyan fogadják a Pécsi Sütőipari Vállalat kezdeménye­zését. — Nagyszerű lenne — foga­dott Klesitz István, a Piros Al­ma ABC vezetője. - Mi hét­köznap 2,5 mázsa, hét végén 4 mázsa kenyeret árusítunk, a forgalmunk döntő többsé­gét délután 4—6 óra között bonyolítjuk le. Jelenleg két turnusban kapjuk a kenyeret és a péksüteményt, az egyi- Iket 6 óra, a másikat fél hét körül. A 6 órai mindig hideg, mert éjszakai sütés. Oe azt is el kell adnunk! örülnénk, ha délután is kapnánk kenyeret a sütőipartól, még akikor is, ha nem lenne olyan széles a választék, mint reggel. Gazdag Ferenc, az Ifjúság úti ABC vezetője szerint eddig csak esetleges volt a délutáni szállítás, ö is annak a véle­ményének adott hangot, jó len­ne, ha ez rendszeressé vál­na. A vásárlók is megszoknák, s akkor a rendelést az igé­nyeknek megfelelően tudnák kialakítani. Arról nem is be­szélve, hogy lényegesen javul, na a minőség. A Budai vám­nál lévő ABC eddig is több­ször kapott kenyeret, az utol­só forduló dél körül érkezett. Gálosi Lászlóné üzletvezető-he­lyettes elmondta, számukra kö­telesség, hogy mindig legyen kenyér a boltban, ugyanakkor érdekük — jövedelemérdekelt­ségi rendszerben dolgoznak —, hogy minél kevesebbet kelljen kidobniuk, hisz ez az ő zse­bükre megy. Azt reméli, hogy a délutáni szállítással mind­két követelménynek megfelel­hetnek. Tehát adott a termelési, szál­lítási és fogadási készség. Re­mélhetően ezzel is közelebb kerül gyártó és kereskedő az ellátásunktól a kiszolgálásunk felé. Roszprim Nándor Szakmai oktatási és átképzési kft. alakult Pécsett Külföldi munkavállalással is foglalkoznak Korábban tudósítottunk a Munkaügyi Szolgáltató Iroda gyorsított képzései­ről, melyek leginkább a frissen érettségizett szak­manélkülieknek és az át­képzésre szorulóknak nyúj­tanak segítséget. Most ha­sonló profillal alakult szeptember 22-én a SZTÄV Szakstúdium, de sokkal bővebb tevékenységi kör­rel. Az alaptevékenység a szakmai oktatás és átkép­zés, amelyet - hasonlóan a Munkaügyi Szolgáltató­hoz - iskolarendszeren -kívüli képzési formával kí­vánnak megvalósítani. De a jövőben tervezik a rek­lámtevékenységgel, piac­kutatással, utaztatással, idengenforgalommal és kü­lönböző személyi szolgál­tatósokkal való foglalko­zást is. Ezeket az ügyfelek érdeklődése szerint szerve­zik különböző szakembe­rek és a helyi egyetemek oktatóinak bevonásával. Mint Budányi Dániel, a kft. igazgatója elmondta, a tevékenységi körükből az átképzéseket tartja igen fontosnak, hiszen - az uránbánya bezására miatt — várhatóan sokan lesznek kénytelenek feladni addigi foglalkozásukat. Hogy ezen emberek közül minél keve­sebben váljanak munka- nélkülivé - ezt megelőzve- a munkaerőpiac igényei szerinti szakmákban átkép­zési rendszert akarnak ki­alakítani. Erre előzetes vizsgálatok is rendelkezé­sükre állnak, amelyek sze­rint igény van számos szakmában a munkaerőre. Például hiányszakmának számit az asztalos, autó­szerelő, eladó, villanysze­relő, karosszérialakatos, esztergályos, hegesztő és kőműves is. De szellemi foglalkozósúaknak is szer­veznek képzést, például bankügyviteli vagy számi­tógépes szakmákban. Az átképzés egy éves, körül­belül 2000 órás intenziv oktatással. A szellemi tevékenységet Pécs meglévő oktatói há­lózatára építenék, az onyagit pedig egyrészt az alapitó tőkéből, másrészt állami támogatásból és a 'magánszemélyek sóját ere­jéből finanszírozzák. A szolgáltatás tehát díjköte­les. A fiatalok körében ta­lán a legirtkább érdeklő­dést keltő szolgáltatás a külföldi magánváHalások közvetítése lesz, aminek 'kiépítése azonban a még meglévő állami monopó­lium miatt hosszadalmas. Mindenfajta munkát sze­retnének majd biztosítani, érdeklődés szerint értelmi­ségieknek és szakmunká­soknak egyaránt. A kft. az átképzések mellett leginkább o vál­lalkozóknak nyújtandó szervező és tanácsadó szolgáltatással kíván foglal­kozni, ami október elsejé­vel be is indul. Céljuk a magánvállalkozások előse­gítése, eligazítása, ötletek adósával, tanácsadással. Ez komplex szolgáltatás lesz, ahol a kft. a közve­títő szerepet vállalja, szak­emberek segítségével. A kialakuló szolgáltatá­sokról folyamatosan tájé­koztatjuk mojd olvasóinkat. Addig is további informá­ciókat a 32-822-es tele­fonszámon kaphatnak. Pataki V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents