Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-28 / 298. szám
^39. október 28., szombat Dunäntüli napló 3 Vita az energiapolitikai koncepcióról . . ' - . 1 . -:" .. ' . ' . . > . ■ A kormány még ez évben határozni kíván az ország energiapolitikai koncepciójáról. Ezzel kapcsolatban Mérei Emil komlói országgyűlési képviselő aggályainak hangot adó levelet irt Németh Miklósnak, aki válaszolt a fölvetésekre. Mindkét levelet közöltük a Dunántúli Napló október 3-i számában azzal, hogy szívesen veszünk minden ezzel kapcsolatos véleményt. Most két hozzászólást közlünk, Somosi Lászlóét, a Pécsi Hőerőmű Vállalat igazgatójáét, és Mármorosi Miklósét (Pécs, Magaslati u. 35 A). Világpiaci árak - ázsiai bérek A Népszavában és a Világgazdaságban október 6-án megjelent nyilatkozatokból kiderül, ho9y immár a sokadik koncepció közül „a legberuházástakarékosabb" (?) koncepció mellett kívánnak ismét dönteni, a társadalom, azaz az én elvárásaimra is hivatkozva! Itt szeretném °zonban megjegyezni, hogy én nem tudok arról, hogy ezzel kapcsolatban engem megkéritek volna, vagy népszavazással kívánnak dönteni erről a kérdésről. Ebből pedig az követetik, hogy ránk való hivatkozással akarnak ismét rólunk dönteni! . Üj jelszavak már vannak, ?? 02 Intézkedés még a régi í"“*ú. diktatórikus. Továbbá. közvélemény úgy tudja, az '““'9' energetikai beruházási* is mind kivétel nélkül ”“eruházástakarékosak" vol- 7*® Emlékeztetőként csak fV'két nevezetesebb beruhá- az eocén- és liászprog- tengizi és jamburgi fektetéseink”, Bicske, y^9ymaros stb. Igaz, hogy (ff milliárdokat öltek e beázásokba, aztán takarékos- 7°9ra hivatkozva részben vagy gészében le is állították f ■ Félő tehát ezen előzmé- J|®nyek után, hogy ez az *°bb takarékos (?) koncep- K® sem fogja elődeit megadni, hiszen e program fö- is azok bábáskodtak zöm- I ■ akik ennek elődeinél. A °9yasztói társadalomra vo- fozóan pedig biztos, hogy l*JJ* lesz jobb és kedvezőbb, ,r" ahogy a cikk utal is az ösztönzőbb (értsd: ,,Q9ább), a világpiaci álakat ^közelítő tarifaárak bevetésének szükségességére, n nyilatkozatnak ez a kité- r azonban kifejezetten cini- L-f.. színezetű akkor, amikor a tönböző társadalmi szerve- rongyosra tépik a szá- !. ot azért, hogy a világ- fi árakkal arányban a . Ur>kaerő árát is világpiaci ?r°n tessék megfizetni. Lehet, l°9y a javaslattevőknek nem j|9 gondot okozni a világ- áron benyújtott villany- *a,nla, ám a díjbeszedők a t69mondhatói, hogy hányán tudják a mostani áron f kifizetni a villanyszómlá- ,.|QL Hánynak kellett ezért a anyórát kikapcsolni. Ha az I , a cél, hogy ezek száma ®vább növekedjék, nos, ak- felesleges ekkora hűhót ^°Pni és azon tépelődni, J®?y hány százalékos növek- fyt kell alapul venni a °9nosztizáláshoz. Előttünk a iJffán példa, a jelenlegi bün- jellegű tarifaárakat egy ,'tatórikus rendelettel meg jj! fejelni, csők 25 W-os gokét, villanybojlerek és tűz- t? f'®!' helyett ismét szilárd ,eieföanyaggal üzemelő helyezéseket szabadjon csak J9olmozni. Kötelezni kell a ^ÉP-et, hogy bio-eredetű (szalma, kukoricaszár. nopra- forgószór, szárított trágya) tüzelőanyaggal is bővítsék választékukat. Többtarifás mérőket kell alkalmazni, kizárni a fogyasztót a délelőtti-dél utá - ni-esti csúcsból, a nappali, az éjjeli fogyasztásból, és mindenkit kizárni vagy büntetni, aki villamosenergiát akar felhasználni! Garantálható ezután, hogy a vlllamosenergia- ifelhcsználásunk a negativ irányba fog tendálni, mint az előbb említett .szomszédunknál ! Szó volt még a sajtótájékoztatón arról is, hogy átmenetileg (?) az olaperőmű építéséig kb. 900 MW - ez kb. 2—2500 MW teljesítményű hőenergiával azonos — gázturbinás erőművet kellene létesíteni. (Az amúgy is szakadozó keleti orientációjú köldök- zsinórt tovább terhelve.) Nos, egy erőmű létesítése akkor gazdaságos, úgy szokás méretezni, hogy kb. 25-30 évet tudjon szolgálni. Mi a biztosíték azonban arra, hogy 25- 30 év imáivá is ilyen feltételekkel kapunk gázenergiát, vagy az átmeneti idő, 5—10 év múlva ismét más energia- hordozóra építtetjük át ezen erőműveket? lÉs hol fogják ezt a töméntelen mennyiségű hőenergiát felhasználni, hiszen csak egyes nagyvárosokban van nagyobb teljesítményű hőszolgáltatás, a további építésekhez, bővítésekhez - mely a meglévőknél több nagyságrendű lehet - további milliárdok kellenek. Ezeket ki fogja finanszírozni? És akárhová a további műszaki feltételek egybeesésének hiánya miatt nem is telepíthetők. Ez kérem szépen a takarékosság jegyében hangoztatott pazarlása a nemzeti vagyonnak! Volt szerencsénk egyszer már átélni az isteni szikra, az olefinprogram tündöklését és bukását is. Ekkor küldték először a padlóra a szén- bányászatot. Az illetékes hatóságok még pályázatokat is írtak 'ki a mielőbbi olcsóbb (?) olajtüzelésre való áttérés ösztönzésére, majd a szikra robbanásakor ugyanők vica- verza újabb pályázatokat írtak ki az olcsóbb' energiahordozói, azaz a széntüzelésre való visszatérés ösztönzésére. (Egy rókáról két bőrt lenyúzva majd ennek köszönheti nem kis vagyonát a kazángyártók királya). Ebben az időben fogantak meg az eocén-, a li- ász- stb. programok, melyekbe a már ismert módon milliárdokat öltek bele, mihaszna! És most ugyanezt a játékot akarják eljátszatni velünk egy másik energiahordozó ürügyén, amit gáznak hívnak. Hagyjuk tehát veszni nemzeti ásvány- vagyonúnkat, viszont 3 liászprogram megvalóíítására is elegendő milliárdokat ruházunk be külföldön azért, hogy majd dollárért kapjuk (?) a gázt! Nagyon nagy koncepció! Azonban diktatórikuson kijelentették, ezt nekünk vállalnunk kell: van ugyan szó a több lábon állás szükségességéről, ám ehhez hiányzik még a nyugati orientációjú köldökzsinór, melynek várható költségei ismét csak a fogyasztó további terheit jelentik. Aztán majd, mint a rossz ripocsak, pendlizünk a két köldökzsinór között? Azt sem szabadna azonban figyelmen kívül hagyni, hogy mi minél jobbon kepeckedünk elszakadni a keleti orientációjú köldökzsinórtól, annál nagyobb árat (dollárt?) kell majd ennek a társadalomnak fizetnie. Más. Olvashattuk a sajtó hasábjain azt is, hogy — többek közt - azért sem kell alaperőműveket építenünk, Imert nálunk például ugyanazt a munkadarabot négyszer annyi energiafelhasználással állítanak elő. mint például a japánok. Csak arról nem szólnak, hogy milyen az a módszer, mellyel egyik napról a másikra ót lehetne venni a japán termelési struktúrát, technológiát. És ki biztosítaná hozzá a tőkét? Ugyanis a még oly gyors „szerkezetváltás” mellett is még évtizedekig tart a már többszörösen is leiródott eszközállományunk lecserélése. Es addig mivel fogják ezeket működtetni? Hiszen azért tart ott jelenlegi energetikai háztartásunk, ahol most is vagyunk, ilyen kiszolgáltatott helyzetben, mert a fejlesztéseket akarták mindig megtakarítani (?), és mint a rossz háziasszony, a szomszédokat terheltük a mi gondjainkkal. És ez lett belőle! ötletek, programok tehát adódnak, jobbnál jobbak. Ezekkel csak az a gond, hogy megtalálható mögöttük az egy-egy személyhez vagy érdekcsoporthoz való kötődés, íróasztalok mellett (fogantak meg, így messze-messze figyelmen kívül hagyták a hazai lehetőségeket, a természetes igényeket, azaz a ipari fejlesztések módszere is diktatórikuson történt. Ha végigtekintjük a tűz felfedezésétől annak napjainkig tartó fejlődését- huma nizá Iá sá t, ha azt vesszük alapul, hogy még ma is vannak a világon itt- ott olyan fogyasztói társadalmak (?), melyek tücsköt-bo- garat esznek, szabad tűzhelyet használnak, nos akkor lehet, hogy hozzájuk viszonyítva a mi társadalmunk pazarlóan bánik a hővel, hisz majd minden ennivalót energiafelhasználással állítunk elő, melegvízben tisztálkodunk stb. Ha azonban annak az európai társadalomnak a fogyasztási kultúrátját, fogyasztói lehetőségét vesszük alapul, melyhez felzárkózni, tartozni akarunk, akkor messze-messze lemaradónak, szegényesnek tűnnek a mi lehetőségeink. Látni kell csak a háztartási villamos és egyéb felszerelések közötti különbségeket. Ott nem büntetőtarifákkal igyekeznek a fogyasztást visszaszorítani, hanem kedvezményekkel igyekeznek a több fogyasztásra rábírni az állampolgárokat. Nálunk imég a téli-nyári időszaki kedvezményt is megvonták. És mi ilyen energetikai háttérrel, feltételekkel akarunk világkiállítást rendezni, várjuk, hogy működő tőkékkel lepjenek el bennünket. Azt hiszem, ezt nem gondolhatja senki komolyan, hiszen az energetikánk lemaradása is legalább okkora, mint az a kommunikációs eszközök vo- !ható. Azt azonban, hogy ne is építsünk alcperömüvet, de ezért mégis világpiaci árakkal akarják a társadalmunkat torpedózni ázsiai bérek mellett - cinikus, az iparpolitika diktatórikus időszakára emlékeztető módszer. E tekintetben sokkal célszerűbbnek tartanám népszavazás megtartását, mint például Nagymaros esetében, , inkább vállalva 5—r10 filléres kW-onkénti emelést, mint például a „világpiaci árak" bevezetését. Mármarosi Miklós Valóságos piacra van szükség A most készülő energiapolitikai koncepciónak mindenekéit felfogásában kell eltérnie az előzőektől. A koncepció éodleges 'eladata valóságos energetikai piac létrehozása 'Működtetése, nem pedig — a korábbiakban gyakran ku- ^Qrcba fulladt módon — részletes műszaki, gazdasági intéz- edési programok megalkotása. ap0S2Talati tény, hogy az Sin '?'0 P'ac' termék, az ener- ^dst mint piacot a ter- 1^ 0 és fogyasztói érdekek o|Qönszabályozó- módon font 'tan'- Az energetikai piac 0h|Q°s résztvevője marad az ■ °lonfX3n szerepe olap- n Q piac felügyeletére to, • ^dködtetésére kell korlátján.- Tlr*ek alátámasztására: F°nti^Vamatosan állami köz- BrQ, '.-ncgiatakarékossági v ran’°k vannak érvényben V<Hloi^*° «redmény nélkül. A f|f°k e tekintetben min- 0r az államilag szabó lyozott gazdasági környezetből levezetett racionalitással reagálnak; úgy lesz takarékos vagy ném, ahogy ezt a piac ösztönzi. # Kimondott elv, hogy a helyes és takarékos energiaárrendszer alapja a világpiaci ár. Ebből az elvből kiindulva határköltségek születtek (pl. a bányászatban), melyek gazdaságossági mércéül kívántak szolgálni különböző döntésekhez. Nem vitatva informatív jelentőségüket, mindaddig fikciók maradnak, míg maga a világpiaci termi-'» len 'egeden nincs jelen o piacon. azaz nincs a fogyasztónak valós választási lehetősége. • A piaci értékítélethez szorosan hozzátartozik a környezetvédelmi követelmény is: a fogyasztó nemcsak biztonságos, hanem környezetkímélő energiaellátást vár el. Ugyanakkor a fogyasztónak tudomásul kell venni, hogy ennek árban megjelenő költsége van • Az elmúlt időben legkü lönbözöbb szervezeti formációk alakultak ki az energetikában. Felfogásunk szerint a legmegfelelőbb szervezeti formák szigorúan az adott gazdasági cél és az érintettek érdekeltsége határozza meg, tehát e". tekintetben is a döntést a piac- -oreplők ható rozzák meg. 9 Az energetika magas tő- keigényessege és importfüggősége az állam domináns szerepének» fenntartását Indoszágok tapasztalatai szerint erre is vonnak piackomform megoldások. • Az állami szerepvállalás csökkenésével és a gazdálkodók szerepének növelésével arányosan kell kialakulnia a felelősségi rendszernek is. A piac épít és rombol - nyilvánvaló, hogy a hibás energetikai döntések következményeinek felelőssége a jövőben sokkal inkább a gazdálkodóké lesz. Meggyőződésem, ‘ hogy ebben a felfog’ : i keli választ keresni a ! * ' r bányászatának sorskérrfrscíire is. A kormányzatnak valiairvá kell a korábbi hibás áíjami döntések következni-, ny _ felszámolását Ezt követően azonban a piaci résztvevőknek, a termelőknek és a fogyasztóknak kell eldönteniük o fejlődés további módját és formáját. 1 Somos! László Nyitnak a szőlőoltvány-, gyümölcsfa lerakatok A Pannónia Afész pécsi oltványlerakata Fotó: Proksza László Javult a választék, nőttek az árak Kuriózum a mag nélküli szőlő — Kedveltek a konténeres fák Itt oz őszi faültetés ideje, sorra nyitnak a faiskolai lerakatok, kezdődik az árusítás. Mire számíthatnak az -idén a vásárlók? A pécsi Afész Nagy- árpádi úti lerakató az idén nem nyit ki. Kiesését, úgy tűnik, pótolni tudja a Pannónia Afész szakcsoportja, amely Karancs Dénes lerakatvezető tájékoztatása szerint még soha ekkora árukészlettel nem készült a szezonra, mint most. A szakcsoport Nagyárpádi úti lerakatában már október közepétől tart az árusítás. Ebben az időszakban a konténeres termékek fogytak, amelyek iránt évről évre nagyobb az érdeklődés. A konténeres -vümölcsfacsemete előnye, hogy 1-2 évvel előbb terem és az eredése is biztos. így aztán érthető, ha a_ vásárlók nem sajnálnak 280 forintot kiadni .egyetlen konténeres gyümölcsfáért. Márcsak konténeres szilva, birs és magastörzsű ribizkéjük van, a többit szátkopkodták. Hasonlóan jártak el, a konténeres szőlővel is. A csemegeszőlők közül a Boglárkát, a Cegléd szépét, a Piros génuai zamatost, a Szauter Gusztávné, a Pannónia kincse, az Erzsébet királyné emléke fajtákat és két magvatlon szőlőt, a Fehér szultánt és a Nagybogyójú magvatlant árulják konténerben. Ezek mazsolaszőlők, bogyójuk apró és magvatlan, de fürtjük másfél kilóra is megnő. A nem konténeres szőlőoltványból is szép a szakcsoport kínálata. Csemegeszőlőkből a Pölöskei muskotály, az Itália az Afuz Ali, az Attila, a Hamburgi muskotály, a Favorit, a Kozma Pálné muskotály, a Csabagyöngye, a piros és fehér Soszla, es a B 17/5-ös új fajta szerepe! o kínálatukban. Borszőlőkből az Olaszrizling B £-es és B—20-as klánja Rajnai rizling szilváni, Királyleányka, Otto- nei-muskotály, a Zengő és a Zenit, a Zöld véltélíni, a Bion- ka, a Zalagyöngye és a Cirfandli, ez utóbbi már csak Pécsett kapható az országban. Őszibarackból 24 fajtát forgalmaznak, közte egy újdonságot; az Early red havent, amely július végén augusztus cl- jón érik, bőtermg, színes csíkos sárgahasú leves-zama tos í. jta. Kajsziból nyolc, cseresznyéből ugyancsak nyolc, szilvából 5—6, körtéből hat, almából 10-12 fajtát kínálnak. Bőven lesz köszméte, meggy, birs, naspolya is. Al- sótekeresröl sikerült beszerezniük diófacsemetéket. Ez az újdonság a csehszlovák papír- héjú dió a Jupiter, amelynek a béltartalma garantáltan 50-52 százalékos. November elején kezdődik a. nagy őszi szezon o Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál is. Ekkor a központi telep után az I. kerületi tanács mögötti és a pécsi vásártérrel szemben lévő lera- katukat is megnyitják. Ezen a három árusítóhelyen — az áremelés ellenére — nagy forgalomra számítanak és ennek megfelelően készültek fel. Kett Ferenc, a vállalat kertész- mérnöke, ötödik éve végzi szerződéses formában a beszerzést, forgalmazást. Jellemző, hogy az utóbbi időben Tolna megyéből és Somogy megye déli részéből is Pécsre jönnek facsemetét vásárolni. A jó ellátás érdekében Kett Ferenc az egész országgal kapcsolatban áll, az örökzöldeket Vas és Zala megyéből, a ribisrkefélét Debrecenből szerzi be. A vállalat saját faiskolája 80 holdas. Ennek .a területnek csak egynegyedén állítanak elő gyümölcsfacsemetét, a többin díszfát, díszcserjét. Baranyában azonban csak a lombos fák állíthatók elő jó minőségben, a manapság olyan közkedvelt örökzöldeket, a csapadékos nyugat-dunántúli megyékből kell beszerezni. Az ottani termelők, sajnos 30 százalékkal emelték az örökzöldek árát. Tavaly óta a gyümölcsfacsemeték is megdrágultak, átlag 10-12 százalékkal, és ez bizony begyűrűzik a fogyasztói kiskereskedelmi árra is. Az a gyümölcsfacsemete, amely tavaly 99 forint volt, most 115 forint lett. A vírusmentes csemete ára 115 forintról 135 forintra emelkedett. A magas piaci gyümölcsárak mégis arra késztetik a kerttulajdonosokat, hogy maguk ültessenek. Most van is miből választani, mert a vállalat minden eddiginél nagyobb kínálattal készült fel. Csak őszibarackból 30 fajtót forgalmaznak. Náluk is kapható oltott dió, szabadföldi és konténeres Az őszi készletük bőséges, mintegy 2 millió forint értékű szaporító anyagot tartalékolnak a tavaszi forgalmazásra is. — Rne
