Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-28 / 298. szám
XLVI. évfolyam, 298. sióm 1989. október 28., szombat Ara: 5,30 Ft POLITIKAI NAPILAP Hány népszavazás lesz? mikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy legnagyobb vitát a köz- társasági elnöki intézmény, és a leendő elnök megválasztása váltotta ki. Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az Elnöki Tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a hatalom „bízhatott” benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne keresztül az országgyűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a ''épfelség elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kívánjuk a monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági elnöki intézményre van szükség, kö- z epe sen erős 'hatalmi jogkörökkel felruházva azt. Az intézmény szükségességét valamennyi tárgyaló fél elismerte, a ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, bogy a tárgyalásokat lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a tárgyalásokon nem döntöttek a Munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az általános választások előtt vagy után válaszják meg a köz- társasági elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi részvételéről. Az egyeztető tárgyalások során a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz váltig ragaszkodott ahhoz, az álláspontjához, hogy a köztársasági elnököt az új Országgyűlés válassza meg. Véleményünk szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását. A többi tárgyalófél nem tette magáévá a két említett szervezet elképzelését. Nyakatekertnek találták logikáját, nem is egészen igaztalanul. Ha egy új, mór többpártrendszerű parlament választja meg a köztársasági elnököt, nincs kizárva, hogy néhány párt csak az elnök megválasztása céljából ideiglenes koalíciót alkot. — s így ismét €9y célzatosan létrehozott pártszövetségnek lesz kiszolgáltatva az elnöki hivatal. Az MSZMP — és következésképpen a Magyar Szocialista Párt — álláspontja végig az volt, hogy köztársasági elnököt népszavazás útján kell választani, még az általános országgyűlési választások előtt. Ezt az elképzelést támogatta a Magyar Néppárt, a Független Kisgazda Polgári és Földmunkás Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, és az Ellenzéki Kerekasztal más tagjai is. A jövő héten újra összeül a Parlament, hogy döntsön ebben a kérdésben. Ugyanakkor az SZDSZ oktivistói elegendő aláírást gyűjtöttek négypontos követelésük támogatására. E négy pontból ugyan mór csak egyről kellene dönteni az esetleges népszavazásnak — ez viszont feltehetően valamennyi között a legfontosabb: a .köztársasági elnök megválasztásának módja és ideje. Az SZDSZ Jtgy érvel, hogy egy népszavazás útján történő elnökválasztás orientálná a választópolgárokat az országgyűlési Elosztásokra is. Magyarán, ha Pozsgay Imrét választanák meg elnöknek, az a párt amelyiknek ő ma még tagja, de köztársasági elnökként már nem lehetne — az MSZP — je- j lentős szavazattöbbségre számíthatna a képviselőválasztásokon is. A népszavazást kérő 200 ezer aláírást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Országgyűlés a törvény értelmében ezeket az aláírásokat, mint népi kezdeményezést köteles kezelni. P atthelyzet van tehát. Ha a nép közvetlenül választhatja meg köztársasági elnökét, lehet hogy személyén keresztül szimpatikussá válik számára valamely politikai erő. Amennyiben nem népszavazás útján Elasztunk köztársasági elnököt, úgy előfordulhat, hogy az elnöki intézmény kicsinyes parlamenti harcok, és időleges szövetségek játékává is válhat. Hány népszavazás lesz? Az október 30-án kezdődő újabb országgyűlési időszakon eldől. Hegyes Zoltán A tartalomból: Világpiaci árak — ázsiai bérek (3. oldal) Ufcáink nevei (4. oldal) Hogyan legyen részvényes a magyar munkás? (5. oldal) A DN politikai vif-afóruma (7. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Javaslat közkegyelemre A Minisztertanács pénteki ülésén a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény megalkotását javasolta az Országgyűlésnek. A közkegyelemről szóló törvény előkészítésénél a humanitárius szempontok voltak irányadók. A három évet meg nem haladó büntetés esetén mentesül a végrehajtás alól a gondatlanság miatt elítélt személy, a teherben lévő nő, az 55. életévét betöltött nő és a 60 év fölötti férfi, továbbá a gyógyíthatatlan beteg. Az e kategóriákban lévő, több mint három évre elítéltek büntetését a felére csökkentik. Ugyanakkor eljárási kegyelemben részesül az, aki 1989. október 23-a előtt gondatlanságból követett el bűncselekményt, vagy ha várható büntetése előreláthatóan nem hahadja meg a három évet. Ezek esetében nem indítanak büntetőeljárást. Mentesítést kapnak a büntetéshez fűződő jogi hátrányok alól azok, akiket szándékos bűncselekmény miatt egy évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek, továbbá azok is, akiket — a kémkedés kivételével — állam-, vagy közösségellenes ügyben ítéltek el, és büntetésüket a törvény megszületéséig kitöltötték. Kizárják a kegyelemből a visszaesőket, az emberölés, a szándékos testi sértés miatt elítélteket, továbbá azokat, akiket a szándékos veszélyeztetés bűntette, a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése miatt ítéltek szabadság- vesztésre. Nem jár kegyelem azoknak sem, akiket kiskorúak veszélyeztetése, erőszakos nemi közösülés, erőszakos fajtalanság, kényszervallatás, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság, terrorcselekmények, rablás, zsarolás, fosztogatás, betöréses lopás miatt sújtottak szabadságvesztéssel. Ha valakit a törvény hatályba lépését követő három éven belül szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre, vagy szigorított javítónevelőmunkára ítélnek, akikor személyét illetően a közkegyelem hatályát veszti. A mostani amnesztia hozzávetőlegesen 6 ezer állampolgárt érint. Tájékoztatást hallgatott meg o kormány a csütörtökön lezajlott magyar—csehszlovák kormányfői találkozóról. Úgy határozott, hogy felhatalmazást kér az Országgyűléstől a bős— nagymarosi vízlépcsőre vonat(Foly tatás a 2. oldalon) November 2-án dönti el a vállalati tanács Ki veheti meg a Zsolnay márkanevet és gyárat? Két USA-beli cég az ajánlattevő November 2-án dönt a vállalati tanács, hogy a két jelentkező egyesült államokbeli cég 'közül melyik juthat tovább a Zsolnay teljes megvásárlása ügyében jelenleg is folyó versengésben, tehát melyikük tárgyalhat érdemben az Ipari Minisztériummal a Zsal- nay márkanév és természetesen a gyár megvételéről. — A Riverside Company még augusztusban tette meg ajánlatát és azt szeptemberben rögzítette Írásban, egy másik USA-beli cég most hétfőn jött és szerdán nyújtotta be írásos ajánlatát, egyelőre ragaszkodva a „névtelenség"- hez. Mindkét írásos ajánlat a gyár teljes átvételére szól — mondotta tegnap reggel Otterbein István, a Zsolnay-gyár vt-elnöke. — Melyiket részesítik előnyben? — Mivel mi csak arról dönthetünk, hogy belemegyünk-e vagy sem a gyár eladásába és abban, hogy a két vevőjelölt ajánlata közül melyiküké a kedvezőbb, így egy hét gondolkodási és javaslat-áttanul- mányozási időt adtunk magunknak. Mi november 2-án döntünk a vt-ülésen.- Mit várnak a majdani új tulajdonostól?- Azt, hogy az általa — természetesen a mi közreműködésünkkel - végrehajtott technológiai, gyártási és szervezési változtatásokkal elérhetjük egy jól működő nyugati cég színvonalát és az eddigieknél is keresettebbek lesznek a Zsolnay márkanevű kézzel festett porcelán, fajansz és eozin diszműtermékeink, valamint a nagyfeszültségű szigetelőink és a háztartási edényáruink a nagyvilágban is. A dolgozóink tudják, hogy az új tulajdonos az eddigieknél is hatékonyabb munkát követel - tehát ennek nekünk meg kell majd felelnünk -, de azt viszont meg is fizeti. Hogy mennyit ér valójában a Zsolnay? Ezt majd egy nyugati vagyonmegállapító cég fogja felmérni. Az biztos egyelőre, hogy a jelenlegi két ajánlattevő közül valamelyik lehetőséget kap a bizonyításra — az, amelyik a legtöbbet és a kollektívának is a legelőnyösebbet ígéri. Melyik lesz ez? Azt dönti majd el a vállalati tanács. M. L. Margaret Thatcher fogadta Pozsgay Imrét Margaret Thatcher brit kor- °"Vf5 pénteken délután hiva- ^ Qban fogadta Pozsgay Imre <3mminisztert, aki a négyhe- s magyar kulturális fesztivál Qe9nyitására érkezett szerdán úrit fővárosba. Rendkívül s!Elyes légkörű megbeszélő“ l^'kről Pozsgay Imre az MTI d>i tudósítóinak elmon- Oj 0: A brit miniszterelnök- ^,.s*°ny most a legnagyobb féréssel és csodálattal t<Jtta a Magyarországon .je,ota _ végbement történelmi er|töségű változásokat. T^ °Zs9ay Imre tájékoztatta . ^her asszonyt a magyaror- k|,9' politikai átalakulás leg- e9zetesebb vonásairól. rw„Politikai kérdéseken túl- lör.-°en a brit kormányfő kü- °s érdeklődést tanúsított Magyarország gazdasági helyzete és a . vállalkozási lehetőségek iránt. A magyar államminiszter felhívta a miniszterelnökasszony figyelmértarra, hogy jelentős segítség lenne tőkeberuházások ösztönzésén kívül az is, ha a Közös Piac és a NATO tagállamai, 'köztük Nagy-Britannia, enyhítenének a COCOM-lista szabályain, ily módon is kifejezve, hogy nagyobb bizalommal vannak a mai Magyarország iránt. Pozsgay Imre átadta Thatcher asszonynak Németh Miklós miniszterelnök üdvözletét. A magyar kormányfő december közepén tesz látogatást Londonban, s akkor konkrét gazdasági 'kérdések is napirendre kerülnek a tárgyalásokon. A gyár keresett termékeit, a porcelán fajansz vázákat festik
