Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-25 / 295. szám

Mii újság a megyeházán? Bér­intézkedések A helyi tanácsokat és a tanácsi intézményeket érintik Dr. Szűcs Józseftől, a me- ?yei tanács pénzügyi és ellen- orzési osztályvezetőjétől tu­dom, bár a megyei testület korlátozott forrásaival a köz­ponti bérintézkedéseket nem tudta helyettesíteni, orrai min­denképpen figyelt, hogy meg­tolja azokat a feszültségek- *®l terhes ágazatokat, terüle­tet, ahol a gondok megol­dásába be tud avatkozni. Az osztályvezető úgy fogal- j'tozta meg a saját feladatát, h°9y abban valamennyi ága- t°t feszültségeire érzékenynek lenni. Hogy ezeket a szán­dékokat miként sikerült a Pénzügyi igazgatásnak forin- tokra váltani, azt az elmúlt ,n®9y-öt év adatai volóban '9ozolják: ez idő alatt tizen- bérintézkedés történt, ^sak a legfontosabbak: 1986- dQn c megyék felmérték saját helyzetüket, így kaphattak Ba­nyában is a közművelődés- De,n dolgozók egységesen 4 Zúzalékos bérfejlesztést mé­rvéi forrásból, amelynek tár- ^dalombiztosítási járulékát is zilálta a megyei igazgatás. Különleges munkahelyi pót­ékként 1987-ben havi ötszáz Pántot juttattak a tagiskolák es tagóvodák pedagógusai­tok, segítve a kistelepülések Pókemberei anyagi körülmé- tyeinek javítását. Ugyancsak P községeket, nagyközségeket jemogatta 1987-88-ban a he­'d apparátus pozícióit növelő . 5 százalékos bérkiegészítés, oz elmúlt évi bruttósításhoz a Megyei .tanács végrehajtó bi­zottsága 11 millió forinttal elő- eáezte meg a központi pán­ikét. Baranya elsőként ve­tte be a nemzetiségi mun- oköri pótlékot az igazgatási OPParátusbon és művelődés erületén dolgozóknak. Idén a CSQládi intézmények részesül- 10 százalékos bérfejlesz­tésben. A közoktatási dolgozók - Jóként az aprófalvakban — a ózponti bérfejlesztés mellé °Pzesen 4,5 millió forintos többletjuttatást kaptak a me- jjfei keretből, ugyancsak ez év Pfepétől kapnak bérkiegészi- a körzeti egészségügy Munkatársai, Baranyában 786- másfél millió forintot. A legfrissebb vállalkozás: Plemelik október 1-jétől a "hpSye tanácsi intézményeiben 0 főfoglalkozású munkatársak Minimumbérét. Volt ugyanis d^y ÄBMH rendelkezés, mi- s*erint március 1-jétől 3700, Petőbe r 1-jétől 4000 forint a M'nimumbér. A fedezetet a °*Ponti szervek nem biztosi- 'ofták. A megyei tanács azt VPllalta, hogy minden tanácsi htézményben biztosítja ennek bérintézkedésnek a fedeze- ■ akkor is, amikor éppen a PPdelkezés megjelenésének °szakában a központi elvo- °s°k csökkentették pénzeit. _ legfontosabb: október 1- j^Pl 4000 forint a minimum- ^ r o tanácsi intézményekben. ^ Megyei pénzügyi igazgatás vállalta ezt az intézke- '• hogy nem tudja, hány forintot kell kiadnia, ^ tt az átsorolásokat a helyi , Pácsok intézik. Ami szintén rPges — ez az intézkedés . Apparátus vállalása. Mind­I,.. apparátus és a testület j^Pfti rugalmas, bizalmi »!- ^ Pyra utal, mert a cél azo- : ,S' a társadalmilag elismert Py teljesítése ... DQ Ptu^ Mértéktartás - szakmai alaposság Fiatal államigazgatási dolgozók konfereociája Ismét gyarapodik Szentlőrinc: a 6-os út mellett magánvállalkozásban épül egy szolgáltatóház, amelyben gazdaboltot és falatozót nyitnak, és vállalják a kerti kapálógépek eladását*és szer­vizelését. Az átadást a jövő év tavaszára tervezik. A végrehajtó bizottság napirendjén Megyei politikai információs bázis létesül A házigazda a megyei könyvtár A Baranyában működő pár­tokból és társadalmi szerve­zetekből alakult Konzultációs Tanács szükségesnek tartja megyei információs bázis meg­szervezését és működtetését. A közös terv megvalósításához a megyei tanács és elnökének segítségét kérték. A politikai információs bá­zis célja, hogy egyenlő lehe­tőséget biztosítson a megye­ben működő valamennyi poli­tikai szervezetnek (párt, párt jellegű szervezet, mozgalom, egyesület, szövetség) arra. hogy a tevékenységükhöz szük­séges információkhoz korláto­zás nélkül hozzájuthassanak. A javaslattevők a politikai in­formációs bázis megszerveze- sére és működtetésére a Ba­ranya Megyei Könyvtárt tart­ják megfelelőnek. A Megyei Könyvtár szakem­berei kidolgozták a létreho­zandó bázis információs kö­rét, a gyűjtés módját, a nyil­vántartás és a tartalmi feltá­rás módszereit. Javaslatot tet­tek a használatra vonatkozó általános szabályok alapján az igénybevétel feltételeire. Ezek alapján a politikai in­formációs bázis gyűjtőköre ki­terjed: - bármilyen belföldi hivatásos kiadó vagy szerve­zet által kiadott, nyomdai úton készített, hivatásos ter­jesztők által vagy egyéb mó­don terjesztett dokumentumok (könyv, folyóirat, hírlap). Tel­jes körű gyűjtésben. — Külföl­dön magyar nyelven kiadott politikai dokumentumok. Vá­logató jellegű gyűjtésben. Egyes országos vagy megyei szervezetek által kiadott, nyil­vános terjesztésre nem kerülő dokumentumok (MNB, KSH, Közvéleménykutotó Intézet). Konkrét kiadványokra korláto­zott gyűjtésben. - A taná­csoknál keletkezett dokumen­tumok, testületi előterjeszté­sek, döntések, jegyzőkönyvek, fontosabb bizottsági előter­jesztések és vitaanyagok. - A politikai szervezetek működé­se során keletkezett saját do­kumentumok (alapítólevél, szabályzat, röplap, plakát, vi­deó, fénykép). A szervezet döntésétől függő gyűjtésben. - Információk gyűjtése a má­sutt keletkezett és őrzött do­kumentumokról és egyéb in­formációs forrásokról. A szolgáltatások elősegíthe­tik az igénybe vevők reálisabb döntéshozatalát, megteremtik a politikai információkhoz ju­tás egyenlő feltételeit, s ez­által a megye jövőbeni életé­nek, így a lakosságnak is hasznára lesznek. A Megyei Könyvtárnak mint információs- intézménynek a meglévő dokumentumgyűjte­ménye, személyi állománya, az információk nyilvántartásá­ra és használatára szolgáló eszközei a megyei politikai információs bázis céljaira fel- használhatók. Az eredményes, hasznos működés feltételei te­hát részben biztosítottak, de nem elégségesek. A Megyei Könyvtár kimun­kálta az új típusú feladatel­látásához szükséges és elen­gedhetetlen költségeket, ame­lyekkel biztosítható egy sze­rényebb volumenű korszerűsí­tés, de távlatilag indokolt a számitógépes fejlesztés is. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ma dönt arról; hogy milyen eszközöket tud nyújtani az információs bázis mielőbbi megvalósításához. Mértéktartás — szakmai ala­posság. így jellemezte a kon­ferencia tapasztalatait dr. Kara Pál, a Belügyminisztéri­um főosztályvezetője az ok­tóber 13-14-én, 13. alkalom­mal megrendezett Államigaz­gatási ifjúsági konferencián. A plenáris üléseken és a szek­ciókban folyó munka a 390 résztvevő megítélése szerint is ebben- a szellemben zajlott. A konferencia témája az önkor­mányzatiság volt, amely jelen­legi tanácsrendszerünk kritikai elemzéséből kiindulva eljutott a közeljövő önkormányzati ké­péig. A Dunántúli Napló ol­vasói két Ízben kaptak tájé­koztatást a konferenciáról. Mindkettő alapgondolatát a koncepció szintjén megjelent helyi önkormányzatisággal kapcsolatos várakozások és az utóbbi időben a megye szere­pének megítélésével kapcsola­tos problémakörök jelentették. A négy szekcióban elhang­zott 30 előadás és az azokhoz kapcsolódó, helyenként szen­vedélyes vita az előzetes vá­rakozásokat igazolta. A helyi önkormányzat kér­déskörében alapvető szemlélet volt, hogy nem lehet cél a jelenlegi tanácsrendszer tol ­dozgatása, új alapokra kell helyeznünk nemcsak az önkor­mányzatisággal kapcsolatos igényt, de" gondolkodásunkat is. Szinte valamennyi résztvevő az alulról épitkezést, az együttműködést tekintette olyan vezérlő elvnek, melyek a népfelség elvét legjobban ki­fejezik. Ehhez elengedhetetlen eszköznek tekintették a nép­szavazás és népi kezdeménye­zés intézményének felerősíté­sét, valamint a központi sza­bályozás olyan átalakítását, mely szerint az nagyobb moz­gásteret adjon a helyi önkor­mányzat kiépítésére és műkö­désére. A résztvevők hangsú­lyozták, hogy nem a jelenleg funkcionáló rendszer valamifé­le karbantartására, hanem egy alapjaiban új helyi igazgatás kiépítésére van szükség. En­nek megvalósítása érdekében határozottan körvonalazódott, hogy deklarálni kell az ön- kormányzatok alkotmányos ga­ranciáit, visszafogottabbá kell tenni a központi irányítást, és elengedhetetlen a szakappa­rátusok helyzetüknek megfe­lelő értékelése, illetve meg­becsülése. A konferencia résztvevőinek megítélése egyöntetű volt ab­ban, hogy az önkormányzatok gazdasági alapjainak megte­remtése nélkül az önkor­mányzatiság pusztába kiáltott szó marad csupán. Veszélyes­nek ítélték az előadók azt a kísérletet, mely szerint az ál­lamháztartási törvénykezés és az önkormányzati törvény ha­tályba lépte között jelentős időbeli eltérésre mutató tö­rekvéseket tapasztalhatunk. Álláspontjuk szerint minden­képpen meg kell teremteni azt a biztosítékot, hogy az állam- háztartási törvény ne deklarál­jon önkormányzati törvényben szabályzandó tételeket és té­mákat. Ezzel egyidejűleg sürgető igényként fogalmazódott meg már napjainkban is az önkor­mányzati vagyon tisztázása, megfelelő értékelése, az ön- kormányzatok vállalkozási sza­badságának biztositósa. A jog­alkotók figyelmét felhívták ar­ra is, hogy bármiféle elosztási rendszer csak úgy alakítható ki, ha nem az elmaradásokat és a települések közötti fe­szültségeket konzerválja, vagy növeli: önálló szekció tárgyalta a megyék jelenlegi és jövőbeni szerepétr A jelen kritikája erős volt. Legtöbben tagadták a megye újraelosztó szerepét, szűkíteni kívánják az irányí­tást. Hangot kapott az is, hogy ma azokat tekintik refor­mernek, akik mindenáron és mindenféleképpen meg akar­ják szüntetni a megyét, de az is, 'hogy ez talán ..álrefor- merség". A mértéktartó véle­mények egy olyan megyei ön- kormártyzat képét vetítették elénk, mely jól megfér a tele­pülési önkormányzattal, nem oszt el, nem irányít, de szak­mai Segítséget nyújt, biztosítja a törvényes működés feltéte­leit, és menedzseli a helyi ön­kormányzatok által önállóan meg nem oldható feladatokat. Nem elhanyagolható követel­ményként állították többen a megyével kapcsolatosan, hogy a központi és a helyi hatalon között egy helyi érdekeket vé­dő intézmény legyen. A konferencia — nyitott.szel- lemiségéből következően - nem ragadt le mindennapi gondjainknál. Határozott igénye volt a résztvevőknek, hogy a jogalkotást maguk is befolyásolhassák, továbbá az, hogy mindenféle jelenlegi irá­nyítás már ma tisztelje az ön­kormányzatiság gondolatát. Egyetértve a gondolattal, dr. Verebély Imre belügymi­niszter-helyettes úgy ítélte meg, hogy ennek garanciáit nem csak a jogalkotás bizto­síthatja, hanem az önkor­mányzatokban dolgozó fiatal szakemberek olyan bázisa, amely háttérkörnyezetként ké­pes lesz az önkormányzásra. Dr. Toller László népképviseleti irodafőnök Partnereket keresünk! A vállalkozásszervezési csoport rovata Rovatunkat egy megkötött üzletről szóló beszámolóval kezdjük: 1988 szeptemberében a me­gyei tanácshoz érkezett egy levél a kunszentmártoni UNI- SZÖV Fafeldolgozó Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet el­nökétől, amelyben felajánlotta hasznosításra a rugós fa ru­hacsipesz gyártási technoló­giáját. Ezek után megismerve a technológiát, több faterméket előállító céget, vállalatot, kis­vállalkozót kerestünk meg. A farész gyártására sajnos a megyében nem sikerült part­nert találni. Már a tárgyalá­sok kezdeti stádiumában fel­merült az a lehetőség, hogy az AGORA Ipari Vállalat a csipeszek összerakását, csoma­golását - a magos export- követelményeket is kielégítve - tudja vállalni, de a farész legyártásához partnerre van szüksége. Az így kialakult lehetőségre az UNISZÖV úgy reagált, hogy a farész gyártását ismételten elkezdte és a csomagolásra vonatkozóan oz AGORA veze­tőivel tárgyalásokba bocsátko. zott. A tárgyalások sikerrel jártak és megegyezés született, amelynek értelmében a kun­szentmártoni UNISZÖV végzi a farész igény szerinti mennyi­ségének gyártását, az AGORA pedig vállalja a csipeszek összerakását és csomagolását. A megállapodás következtében 40—50 csökkent munkaképes­ségű személy jutott kereseti lehetőséghez. Tervezik az ex­port bővítését, amely további foglalkoztatási lehetőséget eredményezhet. Ajánlataink itthonról: kor­szerű szekrénysorrá is átala­kítható elemes polcrendszer csomagolására, raktározására, értékesítésére (hazai, külföldi) tőkével és csarnokkal rendel­kező partnert keresünk. Kft. automata hegesztő gépének kapacitását szeretné lekötni. Vállalja nagy sorozatszámú munkadarabok (bármilyen fém) hegesztésének gyors és kedve­ző áron történő elvégzését. Ilyen és ehhez hasonló jel­legű információk érkeznek he­tente csoportunkhoz — néhány példa o legfrissebbekből: Ausztria — ablak-, ajtó- és bú­torgyártó cég ajtógyártó üze­met létesítene Magyarorszá­gon. valamint kereskedőház EUR-POOL palettákat vásárol­na. NSZK — ajánlatokat vár nagy szilárdságú acélbuga szállítására és kooperáció cél­jából magyar partnert keres­nek kapcsolószekrények gyár­tására. Svédország — szállítót keres évi egymillió darab fa­ládára. USA — hajópropellerek gyártóival keres kapcsolatot. Importlehetőségek: Olasz­ország — komplett alumínium kötő- és horgolótűket előállító gépsora hozzá tartózó szerszá­mokkal, félkész és késztermé­kekkel, anyagokkal és márka­használattal. Ára: 420 millió líra. Japán — mindenféle gyó­gyászati eszköz és felszerelés. Pakisztán - mindenféle sport­labda. Tenderek: India — elektromos futódaru. Jordánia - egymillió darab villamos gyutacs szállítására. Kuvait ­kisfeszültségű kapcsolótáblák, faoszlopok szabadvezetékekhez és mélyfúró felszerelés. Az utóbbi időben egyre töb­ben keresnek meg bennünket olyan befektetők, akiknek infrastruktúrával bíró terület, épület kell. Az eddig manuális módon és esetlegesen nyilván­tartott, eladó, bérbe vehető te­rület- és épületállományt szá­mítógépen tartjuk nyilván és bővíteni szeretnénk az adattá­rat. Várjuk mindazok jelentke­zését, akiknek kiajánlható in­gatlanaik vannak. Részletes információval szolgálunk: Pécs, Rákóczi út 34., IV. eme­let 424., 425. szoba, illetve a 12-222/177 és 175-ös telefon- szó mon. Rovatszerkesztő: Gáldonyi Magdolno

Next

/
Thumbnails
Contents