Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-25 / 295. szám

'*89. október 25., szerda

Dunántúli nonio

3

Friss beiskolázási tapasztalatok régi tanulságok (1.)

Ü| egeszsegiigyi. tudományos együttműködések ?

1 demográfiai hullám lovasa - az oktatásügy

Egy korosztály, s így a végzett nyolcadikosok számának qö- **kedése, továbbtanulásuk, életbeindulásuk ezáltal megnöveke- dett gondja olyan gazdasági és trásadalmi helyzetben követ- taett be, amikor sok egyéb közt éppen a foglalkoztatáspoli- l'kát illetően áll válaszút előtt az ország.

Egy szeptember végi, me- 9yei tanácsi vb-ülésre készí- etí beszámoló szerint Bara- llyábön az aktív keresők har- mQda 30 éven aluli. 1986 óta evente félezerrel, most pedig' "Íj1 ennél is nagyobb mérőkben csökken a kínált mun- ehelyek száma, és ez év el- s° felében több mint 200 har- rn,ncöt éven aluli részesült jr,unkonéll<üli segélyben. Je- ®ntösége van hát annak, °9y a megyében az általá- 05 iskola 8. osztályát végetek 97 százaléka középfo- ü iskolákba kerül. Ehhez te- *',uk mindjárt hozzá, a de- ográfiai hullám ugyancsak ■ |’/93-ban tetőzik a középis- i°bkban' de az említett be- trolázási arányt már most is i*0* új osztályok indításával, "termek építésével, bérlésé- ' és a körülményekhez ké- est elfogadhatóan úgy lehet ®goldani, hogy a pedagógusok jelentős túlmunkát vál1^ A tényékhez tartozik az is, j®9y az elmúlt néhány évben . uj tanterem épült a me- 9yeben, 18 újabb átadását ®rvezik két éven belül, azon- rt).n több helyütt a kollégiu- [).1 tanulótermekben is taníta- r' .kénytelenek. Különösen a j.SI'onális feladatokat is ellá- . °écs helyzete nehezebb az ^ lagosnál, annak ellenére, “SV igen sok új osztályt in- J °ttak, bővült, megszépült a ply Gimnázium, a Művé- jSzakközépiskola, az 9eszségügyi Szakiskola. A ^®9yeszékhelyen a kollégiumi férőhelyek száma is szű- s ?■ a diákok elszállásolása to h!'vütt bérleményekben, styérintézmények kollégiu- n történik. Az idén S(. k a 160 diák elszállásolá- .ra alkalmas mohácsi kollé- . u.friQt adták át, a Pécsi 9eszségügyi Szakiskola 40 tnélyes kollégiuma talán Emberre készül el.

z a szűkösség persze csak 'Hó60 ac'°dik abból, hogy r6H tavaly 700-zal több vég- tQ nyolcadikos kezdte meg tou i °nya't középfokon, mint rouQ'velőtt. Akkor 5448-ról ug- 9z j ^'°kok száma 6169-re, Ic*ei tanévben pedig már ^ _en iratkozhattak be a S;-?y® középfokú iskoláiba. A *és' °,ss®9et a kétnyelvű okta- n^' f°rma és az ötödik tech- kozf5' osztá,y belépése is fo- v .a-. A szándékot is tükrözi enát 'nemcsak az esélyt t0 v kismértékben ugyan, de ^5°1 növekedett - 3129-ről Zg. ^'re — a szakmunkáskép- liot..e felvettek száma. Felte- 9ye°' ,b°gy ebben főként a „én9ébb tanulmányi ered- elsősorban is a fiúk >ó I ^ 9ra kedvezőbb szakma- IqIj0521^, a helyek, az isko- s száma és elhelyezkedése, utolsósorban a Peda- os^'5j' . Intézet pályaválasztási je nlyának orientáló munká- t'Qz'S szerePet játszik. A gim- Itol^Vj^kban és szakközépis- töbhkban ‘egyaránt valamivel fcjQ .n^int 1500 diákot tudtak fo|j ,'i> az érdeklődés némi né,;Z°^ésáról inkább a gim- ^niok számolhattak be.

*é|( r°nyában 6692-en végez- itlén .az éltalános iskolát az. törj,!,®5 közel 300 tanuló — kip- „ben lény - jelentkezési Wj ntaradt a Pedagógiai ly<jn 6 Pályaválasztási osztá- fint. ° n.yér végi állapot szere^.. .kétharmaduk részben 6fed m^l 9yen9e tanulmányi 0* j[?enye miatt nem lehet thojj ?lé'k kapuin belül, ahoi (»Ply ls több mint 450 ürest von. Az ellentmondás

csak látszólagos, hiszen -túl a gyenge tanulmányi eredményen — néhány vidéki gimnázium, jó néhány szakma és szak elkerülte az ostromot, „mostohák” közé tartozik például az öntő, a köszörűs, a marós, a vájár, a kovács, a bádogos, a szövő, a fonó szakma, a vegyi gépész szak, a cipőipari és érthetően a bányaipari szak is.

A cikkünk elején vázolt munkaerőhelyzettel, a munkaerő-keresleti piaccal nem kis ellentmondásban egyes vállalatok, intézmények sokkal több diákot tudnának foglalkoztatni az ilyenkor szükséges átképzés után. Először csak a KIOSZ indított tanfolyamot textilipari, varró és bőrdíszműves szakmákban, és példaadó a megyei munkaügyi szolgáltató iroda kezdeményezése, amely gyors- és gépíró, számítástechnikai adatrögzítő, kereskedelmi eladó tanfolyamokat szeA/ezett. Mindkét intézmény a megyei foglalkoztatási alap támogatásával nyújt ilyen módon segítséget hozzávetőleg másfél száz jelentkezőnek.

Könnyen belátható, hogy nemcsak 300 kisdiák jövőjéről van szó. Évről évre sokan maradnak kívül az iskola kapuin. A nyolcadikat be sem fejezők, a középfokú iskolákból kimaradók számát a statisztikák nehezen követhetik nyomon. Legalább ennyire nehéz, ha nem nehezebb a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények szakemberigényét nyomon követni. A beiskolázás tervezhetőségének és egyúttal a gazdaság

szakember-utánpótlásának

együttes gondja ez, amely a meglévő oktatási szerkezetben már évtizedek óta napirenden van. Nyilvánvalónak tetszik, hogy ennek a már örökösnek tekinthető ellentmondásnak a feloldására egy, a tudást szélesen alapozó, sokféle szakma felé rugalmasan nyitó iskolatípus válik majd alkalmassá. Egyfelől. Másfelől várható, hogy a vállalatok is rákényszerülnek arra, hogy valódi partnerei legyenek az iskoláknak - már a közeljövőben.

Bizonytalanság — eltérő fel- készültséget adó iskolák és szakmák — bizonytalanná teszik a szakembereket fogadó vállalatokat is. • Előfordul, hogy technikusokat csak szakmunkás beosztásban hajlandók foglalkoztatni; ront a pályakezdők helyzetén, hogy az idén az elmúlt évi 3900 ál-> láshellyel szemben csak 4560- ból válogathattak a megyében.

A kéttannyelvű gimnáziumokba - így Pécsett a Leő- wey Klára (orosz), a Kodály Zoltán Gimnáziumiján (olasz), az Apáczai Nevelési Központban (angol) és a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnáziumban (francia) — november 6- ig lehet jelentkezni, a felvételi vizsga november 27-én a Kodály Gimnáziumban lesz.

Bóka Róbert

(A második, befejező részt csütörtöki számunkban közöl* jük.J

Hollandiai és litvániai tapasztalatok

Az Egészségügyi Világszervezet tíz évvel ezelőtt létrehozott egy együttműködői hálózatot, mely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az orvosképzésben az elmélet és a gyakorlat egységeként jelenjen meg az az igény, hogy orvosok és egészségügyi szakemberek kapcsolódjanak be egy- egy adott közösség életébe. Átadják nekik például a megfelelő, betegségmegelőző,

gyógyulást segítő életmód kialakításához szükséges egészségügyi tudást. A cél megvalósításához a korábbiaktól eltérő új szemléletre, hozzáállásra van szükség. A kezdeményezésében tíz évvel ezelőtt tizenkilenc orvostudományi egyetem látott fantáziát, ma száznál több tagja van a ■hálózatnak. Elképzelhető,

hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Társadalomorvostani Intézet Is csatlakozik a hálózathoz, számolt be a fejleményekről dr. Szilárd István, a Társadalomorvostani Intézet adjunktusa, aki részt vett a Hollandiában nemrégiben megtartott WHO'j tanácskozáson. A pécsi Intézetben új tantervét is bevezették már, középpontba helyezve az úgynevezett közösségi orvoslás

szemléletének, gyakorlatának kialakítását.

A hollandiai konferencia után egy másik tudományos rendezvényen is jelen volt dr. Szilárd István. A litvániai Kau- nászban a kardiológiai ellátás gondjairól, a megelőző gyógyító tevékenységről cseréltek eszmét több ország képviselői.

A 'kaunászi Kardiológiai Intézet felszereltsége európai színvonalú, de ők is most fáradoznak azon, hogy az eddigieknél megfelelőbb egészségügy! infrastruktúrát kiépítsék. Náluk jóval alacsonyabb a keringési megbetegedésben szenvedők száma, mint Magyarországon, de ez a kijelentés, ránk nézve nem tartalmaz semmi . újat, mert sajnos a mi arányaink a legrosszabbak a kontinensen - mondta dr. Szilárd István és hozzátette, az együttműködés a pécsi és a kaunászi kollégák 'között szintén kibontakozóban van. Litvániában szeretnék átalakítani az egészségügyi alapellátó hálózatot, mely nem általános orvosokból, hanem

szakorvosokból áll, s így a betegek panaszaik jelentkezésekor nem kerülnek általános orvosokhoz, akik átfogó vizsgálat után küldenek őket a megfelelő szakrendelésre. Érdeklődtek a magyar körzeti orvosi hálózat működése iránt, mely elgondolásában jó is tehetne, ha sikerülne elérni, hogy a körzeti orvos valóban alaposon, rendszeresen foglalkozhasson a hozzá tartozó betegekkel, figyelemmel kísérve életük alakulását is és a család orvosává válhat.

A konferencia tanulságain kívül is gyűjtött élményeket Kau,nászban dr. Szilárd István:

— Nyolc évvel ezelőtt jártam már iKaunászban egy másik WHO-rendezvényen. 'Az azóta eltelt időben megváltozott a városkép, restaurálták a történelmi belvárost, hangsúlyozva a nemzeti építészet értékeit. Megnéztem a mesz- sze földön híres ördög Múzeumot, ahol a világ képző- művészetében ábrázott ördögöktől tehet riadozni. A kiállításon a mohácsi busómasz- kok is szerepelnek, és igazán

csinos, pucér női ördögök — (festményeken. Különösen szép a helyreállított középkori patikaház. Meg lehet ismerkedni az alkimista hagyományokkal, és az orvosságokat is meg lehet vásárolni a működő gyógyszertárban. Nagyon sok új, litván nyelvű folyóiratot láttunk, felerősödött a nemzeti színjátszás és költészet. Tudományos nyelvezetük ugyanakkor az angolszász felé fordul. Sajnálatos módon elharapózott a bűnözés. Vendéglátóink mesélték, nem ritka, hogy fegyveres bandák törnek be éttermekbe, vagy állítják le az országutakon a gépkocsikat. Vendéglátásuk a nehéz körülmények ellenére is jó volt, és a litvánok igen nagy érdeklődéssel fordulnak Magyarország felé. Az alkoholfogyasztás visszafogott, részegekkel nemigen találkoztunk, annál inkább túltáplált emberekkel. Rövid att-tartózkodá- sunk alatt mindent együttvéve úgy tapasztaltuk, jóval szabadabb a politikai légkör, mint volt 8 évvel ezelőtt.

B. A.

Ahol a völgyből Is Európára látni

Galéria Almamelléken

Csodák pedig nincsenek. Vagy vannak mégis? Az írott szó művelői szívesen élnek ezzel a közhelyes fordulattal, már csak hatásvadászatból is. Magam sem tudok könnyen szabadulni ettől, vállalva fellengzősnek ítélhető hangsúlyait is, ha Almamellékre, Püspükszentlászlóra, Deák

Zsuzsa grafikusművész itteni galériájára, netán jövőbeni követőire gondolok. Szigetvárról Ibafa felé, a Dél-Zselicség, a ikoraőszben még zölden ragyogó, hosszan elnyúló domboldalai közt bújik meg Almamellék, ez a hatszáz lelkes falu, ahol második éve egy nyári képzőművészeti-zenei tábor, majd az idén egy állandó galéria is meghonosodott.

Mondom, a megfogalmazás patetilkusnok tetszhet, de ha arra gondolok, hogy ez a tájék, a közelebbi-távolabbi falvak — Gyűrűfű, Gorica, Kán - elnéptelenedésének szomorú szenzációjával tudott csak hírt adni magáról úgy két évtizede, akkortájt, amikor a „mélymagyar valóságot" a román határszéli Penészleken is felfedezte a struccpolitikái manőverekkel hadakozó szociológia és a lelkiismeretének kényelmére kevéssé ügyelő irodalom - szóval, ha erre gondolok, (feltétlenül figyelemre méltó, ami Almamelléken történik.

Igaz, Itt még van iskola, van templom, sőt a nehezebb életkörülményű gyerekek számára diákotthon is, hiszen a tisztára söpört, a sűrűlombú fák tüdejével lélegző iskolaudvar Csebény, Horvátherte- lend, Ibafa kisdiákjait is ösz- szegyűjti. Nyugodt szívvel állítható: a hely szelleme, Szu- botics Miklós iskolaigazgató segítőkészsége találkozott Apa- gyi Mária zenepedagógus és Lantos Ferenc festőművész elképzelésével. Nevezetesen azzal, ihogy az általuk kidolgozott és a pécsi Apáczai Nevelési Központban az idén tagozatokat nyitó program ne csak a szó elvont értelmében, honem valóságosan is szétsugárzó hatású legyen, és a szó legnemesebb tartalmai szerint a fogantatása helyén találja meg a gyökereit ismét. A más és más érzékterülethez köthető, különböző önkifejezési formák kapcsolódási pontjai, és az e szerint tervezett, a tantárgyak integrációjára épülő művészetnevelési program a valóság érzéki befogadásának, feldolgozásának szerves útját ismétli meg — a koragyermekkorban induló élményelsajátítástól a népművészetig és a tudományig -, és ehhez az úthoz ad pedagógiai ösztönzést. Ennek jegyében „ran- devúztok" az idén nyáron ze- ineakadémikusok, képzőm űvé - szék is Almamelléken — s érkeztek művészvendégek Stockholmból, Ungvárról, Varsóból is.

Az alkotómunka mellett a zene és képzőművészet kapcsolatát elemző beszélgetésekbe, közös zenehallgatásba az 'iskola tíz tehetséges kisdiákja is bekapcsolódott - augusztus végén pedig a kollégium tágas társalgójában az Almamelléki Galéria is megnyithatta kapuit. A tárlaton többek közt a jelenleg Pakson élő Halász Károly, a hódmezővásárhelyi Hézső Ferenc, Műk Ágota, Dechandt Antal, Til- les Béla és mások itt készült muríkái láthatók. A tervek szerint a 9-től 16 óráig nyitva tartó kiállítás anyagát — amely a ifolu tulajdona — félévenként szeretnék felfrissíteni.

„Nekünk meggyőződésünk — mondta akkori kiállftásmeg- nyitójában Lantos Ferenc — és őzt hiszem, ezt különösképpen nekünk kell ma hangsúlyozni, hogy a cél nem maga a művészet. Ez csak eszköz az emberi élet megsegítésére. A cél az »embermű«, a minőségi ember."

Az elhangzottakat igazolja, hogy Lantos Ferenc és Apagyi Mária — akik Finnországban tartottak előadásokat módszerükről október első hetében — az almamelléki óvodában és az iskolában is partnerékre talált, hogy az oktatási metódus a helyi, pedagógiai gyakorlat résziévé váljon. Az országosan is újszerű kezdeményezés első lépéseként a jövő héttől megkezdődnek a rendszeres konzultációk is, amelyeken a módszer gazdái adjál át tapasztalataikat. B. R.

Egyetemisták

visszatartott

pénze

Sokszor csak másfél, két hónap múlva jutnak hozzá az egyetemisták és a főiskolások a havi 910 forintos jövedelem-kiegészítéshez, az úgynevezett ,, húspénzhez", a tanulmányi ösztöndíjhoz és a szociális támogatáshoz — mindezt sérelmesnek találják a hallgatók, s ennek a panaszuknak hangot is adnak a dékáni hivatalokban.

A diákoknak évről évre, sőt félévről félévre meg kell újítaniuk egyetemista státusukat, különben nem vehetnek fel pénzt. Ez még érthető, de az már nem, hogy a felsőfokú intézmények egy része még szeptemberben sem bocsátja rendelkezésükre a júliusra, augusztusra és szeptemberre járó 910 forintot. Tavalyi adatokkal számolva ez azt jelenti, hogy az ország 65 ezer nappali tagozatos hallgatójának havonta járó közel 60 millió forintot önkényesen csak a tanév kezdetét követő egy-két hónap elteltével fizetik ki. Ez odavezet, hogy akár 120—180 millió forinttal adósai maradhatnak az egyetemek a hallgatóknak. Ezt az összeget gyakorlatilag az egyetemistáktól veszik ,,kölcsön". A Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályán meglepetéssel fogadták ezeket az értesüléseket.

Az MTI munkatársa különböző oktatási intézményeknél tájékozódott a témával kapcsolatban. Az EI.TE Jogi Karán például október elején fizettek először jövedelem- kiegészítést, azt is csupán július, augusztus, szeptember hónapokra. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói kaptak ugyan húspénzt, de három hónap helyett csak kettőre. Még rosszabb a helyzet a tanulmányi és szociális ösztöndíjaknál. A Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem, az ELTE több karán, Gödöllőn a _ Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Tartósítóipari Karán csak október végére kaphatják meg a hallgatók az állami támogatást.

Kétségtelen, hogy az ösztöndíjak pontos elosztásához meg kell várni, hogy a kar összes hallgatója letegye utóvizsgáit, és beiratkozzon ax új félévre, majd a diákjóléti bizottságok döntsenek a pénz egyenkénti odaítéléséről. De hogy ezt a helyzetet át lehet hidalni, arra jó példa a kertészeti egyetem termesztési kara, ahol bevezették az ösztöndijelőleg rendszerét.

A Művelődési Minisztérium illetékesei szerint a jelenlegi kifizetési gyakorlat jogsértő, mivel az ide vonatkozó jogszabály kimondja, hogy a rendszeres havi pénzbeli támogatást a tárgyhónapot megelőző hónap végén kell a hallgatóknak kifizetni. Hogy mekkora összegről van szó, azt a tavalyi adatokkal lehet érzékeltetni: a 65 ezer ncppali tagozatos hallgatónak mintegy a fele kapott havi ezer forint tanulmányi ösztöndíjat, és ugyancsak ennyien jutottak havi ezer forint körüli szociális ösztöndíjhoz, ez együttesen 65 millió forintot tett ki egy hónapban. Ha ehhez hozzávesszük a jövedelem- kiegészítés havi 60 millióját, 125 millió forintot kapunk. Ennek a pénznek időben való eljuttatása a jogosultakhoz pillanatnyilag teljesen esetleges.

Az Almamellék! Galériát a hajdani iskolaépületben alakították ki Fotó: Proksza László