Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-23 / 293. szám

1989. október 23., hétfő Dunűntűit napió Felhívás (ai egykori MSZMP Baranya megyei tagjaihoz) Az MSZP 1989. október 20-án Pécsett tartott nagy­gyűlésének résztvevői fel­hívással fordulunk előd­pártunk tagjaihoz. Az MSZMP megszűnésével és az MSZP megalakításával megteremtődött a lehető­sége a sokunk által várt és kívánt gyökeres válto­zásoknak. Lehetővé vált a párt felépítésének és mű­ködésének új alapokra helyezése, amire hosszú idő óta sokan törekedtünk az MSZMP-ben. Az elmúlt napokban mégis a zavar és a bizonytalanság, sőt helyenként az elégedet­lenség uralkodott el so­rainkban, pedig a kong­resszus előtt a legtöbben megelégedtünk volna a megszületett döntésekkel. Ezért hangsúlyoznunk kell, hogy elutasítottuk azt a pártot, melynek szűk vezetése a szocializmus építésének ürügyén az egyéneket és a családokat az államnak kiszolgálta­tott helyzetben tartotta. Nem fogadtuk el azt a pártot, amely nevében igen, de tetteiben nem fe­jezte ki a munkásság ér­dekeit, amely lebecsülte a szaktudást, a műveltséget és értelmiségellenes poli­tikát folytatott. Most olyan pártot építhetünk fel, amely struktúrájában és ■működésében a tagság akaratnyilvánítására épül. Olyan pártot teremthe­tünk, amely sorsát a nép akaratához köti, amely valódi szószólója lehet kö­zösségek érdekeinek, a korszerű baloldali értékek­nek. Olyan pártot formál­hatunk, amely képes kife­jezni és érvényesíteni a társadalom dolgos több­ségének érdekeit. E lehe­tőségeinket nem felismer­ni, ezekkel nem élni sú­lyos tévedés lenne! Elődpártunk — mint ál­lampárt -, felelőssége a kialakult helyzetért vitat­hatatlan. Az egyes tago­ké azonban különböző, többségüket a közvetlen felelősség súlya a történ­tekért nem terheli. A volt MSZMP tagjainak azon­ban valamennyiüknek érezniük kell azt a fele­lősséget, amely a mai fe­szültségekkel és bizonyta­lanságokkal teli belpoliti­kai helyzetben rájuk há­rul. Fel kell ismernünk, hogy a pártállam lebontá­sa, a demokráciába törté­nő békés átmenet esélye és üteme rajtunk is múlik. Azon, hogy élni tudunk-e a politikai küzdelmekben és vitákban „kihordott" és a kongresszus által megteremtett történelmi lehetőséggel: egy korsze­rű, demokratikus, társa­dalmi támogatottságot él­vező, hiteles, baloldali párt, az MSZP megterem­tésével. Meggyőződésünk, hogy az új párt Bara­nyában is képes lesz a feszitő társadalmi, gazda­sági, szociális és művelő­dési gondok csökkentésé­ben, illetve megoldásában eredményesen részt vál­lalni, a napi politikai küz­delmekben, majd a vá­lasztásökon helytállni. Felhívjuk tehát a volt MSZMP tágjait, hogy e felelősség tudatában és a kongresszusi döntések tar­talmának ismeretében nézzenek szembe a bal­oldalt ért történelmi ki­hívással, a választás kény­szerével és döntsenek er­kölcsi-politikai érzékük, valamint lelkiismeretük alapján. Bízunk benne, hogy rövidesen és sokan üdvözölhetjük egymást a Magyar Szocialista Párt­ban Baranyában is! Az MSZP nagygyűlésének résztvevői Az MDF köztársaságielnök-jelöltje: Für Lajos „Anyám törekvő lélek volt...” • Für Lajos agrórtörténész, ma az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsésztudományi Kara középkori és koraújkori magyar történelem tanszéké­nek docense. Legutóbb Nagy Imre, a szomorú sorsú minisz­terelnök temetésén beszéltem vele, okkor azt kérdezve; 1956 rehabilitálásával átlép- tük-e a rubikont?- Akkor azt mondta ön, messze vagyunk az igazi de­mokráciától, jogállamiság­tól ■. .- Most már a rubrkon tá­ján járunk, majdnem azt mondtam: toporgunk. Oe ez nem lenne helyes, mert átlép­tük a politikai demokrácia ru- bikonját: olyan törvények szü­lettek és hagyattak jóvá az el­múlt néhány nap a parla­mentben, beleértve az alkot­mány módosítását is, amelyek most mór valóban megvethe­tik a föltételeit ónnak, hogy a politikai demokrácia irányá­ba végre gyakorlatilag is meg­tehessék oz első lépést. Ha meglesznek az országgyűlési választások, s összeül majd az új, többpártrendszerű parla­ment, akkor határozott igen­nel fogok válaszolni.- Ezek szerint az a vasi kis­község, ahol ön született, las­san Európába kerül?- Annak idején azt írtam egyik könyvem fülszövegében, hogy olyan faluban születtem — Egyházosrádócon —, amelyik nagyon közel van az osztrák határihoz, és majdnem Euró­pában. Valóban, az a kisköz­ség, de vele együtt a többi, több ezer községünk-városunk átkerülhet Európába. Az elkö­vetkező hetek-hónapok esemé­nyei igazolni fogják ezt a sze­rény várakozásomat, mely hi­tem szerint az egész országé, nemzeté.- Megkérhetném, hogy né­hány szóban beszéljen szülei­ről; hogyan emlékszik édes­apjára, édesanyjára?- Parasztemberek voltok, ahogy a korabeli statisztikai és általános szemlélet - már­mint a két háború közötti — megfogalmazta: kisbirtokosok. Tizennégy hold földdel ren­delkeztek. S ebben éltek, ezért is élték, s ebben Is haltak meg. Apám nagyon szorgal­mas, halkszavú, kifelé rend­kívül kedves, családjával szem­ben meglehetősen szigorú em­ber volt, hallatlanul sokat dol­gozott. Édesanyám ábrándo- zább természetű, rendkívül ér­zékeny, fogékony lélek volt, aki azonban ugyanúgy visel­te a paraszti léttel együtt járó terheket, mint ahogyan az apám húzta az igát. Hogy a természetük nem volt egé­szen azonos, gyakori konflik­tusok is adódtak, emberiek,' de ezek mindig aztán amo­lyan megbékélő nyugalomban oldódtak föl. Az anyám, mint minden olyan paraszti család­ban, ahol valamit is” akartak, feltörekvő lélek lett volna; va­lójában tanulni szeretett vol­na. De nem tehette. S hogy az összes korábbi saját vá­gyaiból valami mégis teljesül­jön, mindent megtett annak érdekében, hogy a fia tanul­hasson.- Ma boldog lenne . . .- Hogy fia köztársaságiel- nök-jelölt? . . . Ebbe bele sem merek gondolni. A meghatott­ság szinte megborzongtat.- Mindezt azért kérdeztem, mert tudom: az ön életében sok törés volt. Csurgón érett­ségizett, a református gimná­ziumban, majd Debrecenben szerzett történészdiplomát. Mégis akadt időszak, melyben még rakodómunkásnak sem vették löl.,.- Igen. 1956-ban mint fia­tal tanársegéd, a Hajdú-Bihar Megyei Forradalmi Bizottmány titkárának választottak meg, s mint ilyen, a megyeházán tartózkodtam négy társammal, amikor november 4-én letar­tóztattak. Elég durva, brutális körülmények között. Szeren­csémre néhány nap múlva ki­szabadultam. Utána két hó­napig szülőfalumban tartóz­kodtam, ahol láttam, hogyan özönlik a lakosság kifelé, az­tán visszamentem Debrecen­be, de csak átmenetileg. Vár­tam, hogy kezdődik az okta­tás. Január végén sajnos le­tartóztatták a bizottmány egyik tagját, s nagyon elszomorító hírek jutottak ki a börtönből; hogy kínozták, megmérgezte magát. Több barátom, sőt ne­ves professzorom tanácsára is elhagytam az országot. Talán félve is ezektől a fizikai-lelki megpróbáltatásoktól. így ke­rültem Franciaországba, de már március 31-e előtt haza­tértem. Alkalmi munkásként tengődtem. Utána kerültem a református egyházhoz könyvtá­rosnak, majd Budapesten már rakodómunkás is le­hettem; a Textilhul­ladék és Fonalosztályozó Vál­lalatnál.- Az egyetemre mikor ke­rült vissza? — Tény szerint két eszten­deje, de mint tanár, tanítot­tam már másodállásban 1978 óta a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. — ön a XVII-XIX. század történelmével foglalkozik .. . — Sok az analógia a XX. srázad történelmével, renge­teg a hasonlóság. Tulajdon­képpen akkor Is az volt a nagy tét, bogy sikerül-e bel­sőleg megújulni, sikerül-e egy megcsontosodott, konzervatív világot európaivá tenni, való­ban szabad társadalmat te­remteni, s ennek révén föl­zárkózni a nagyvilághoz, amelytől bizony nagyon-na- gyon lemaradtunk. Ma ugyan­ezek a nagy kérdések állnak előttünk, persze, merőben más köntösben, más külső és bel­ső feltételek közepette, de úgy néz ki, mintha a törekvések ismétlődnének ... — A sanszaink ma jobbnak tűnnek?. . . — Ebben a kis országban, amelyik még a miénk ma­radt, e pillanatban - és föl- tételezhetően holnap után is - nagyobb a lehetőségünk, mint bármikor volt. Van azon­ban ennek az ügynek .egy ret­tenetesen nyomasztó oldala, amiről az országos gyűlésün­kön is esett szó; a kisebbsé­gi magyarok ügye. A kicsi or­szágunk vissza is találhat Eu­rópába, de ott marad a kér­dés: mi lesz velük? Vajon jobb, avagy rosszabb lesz a helyzetük? — Magyarország mindenkori tragédiája: a szomszédaival nemigen volt sorsdöntő pilla­natokban jóban. — Ez súlyos gond. Ebben a században talán élesebben vetődik fel, mint korábban, köszönhetjük mindezt Trianon­nak. Bár másutt sem igen mondható, hogy a szomszédok mindig jó viszonyban voltak. Hiszen egyik szomszéd törek­vése sértheti a másikét, főleg, ha terjeszkedési szándékai vannak. Itt azonban a szá­zadelő békeszerződésével hosz- szan ható méreganyagot he­lyeztek el a békecsinálók. Hi­szen minden szomszédunk je­lentős területeket nyert el a történelmi Magyarországból, jelentős etnikumokkal. Ezt a feszültséget feloldani velük szemben náhéz. — ön családos ember. — Két gyermekem van. Lá­nyom nagyon fiatalon ment férjhez, most 21 éves, s két unokám született már, egy kétesztendős és egy háromhó­napos. A fiom első éves egye­temi hallgató Szegeden, an­gol-matematika szakos. Fele­ségem, Biró Friderika néprajz- kutató, főként a Nyugat-Du- nántúl népi építészetével fog­lalkozik. Kozma Ferenc Interjú a magyar kirendeltség vezetőjével A Minolta másológépei Pécsett Múlt héten, a pécsi Palatí­nus Szállóban kiállítással egybekötött vásárt rendezett a Minolta-Austria gmbh. A pé­csi vándorkiállításon kértünk rövid interjút Alexander Reieheltől, a magyarországi részleg vezetőjétől.- Uram, miért éri meg önöknek ez a kiállitássorozat?- Meg akarjuk mutatni üz­lettársainknak, hogy kiváló gé­pekkel és szolgáltatásokkal ál­lunk rendelkezésükre. Meg­győződésünk, hogy Magyaror­szág jó piac, ugyanakkor ez az ország nemcsak Budapest­ből áll. Jó néhány nagyváros­ban megmutattuk a legmoder­nebb technikának megfelelő másológépeinket.- Úgy látom, ebből a kíná­latból, hogy önök többet is tudnának termelni, ha van rá igény...- így van. A legkülönbö­zőbb és legmodernebb má­sológépekből, fénymásolókból, komputerekből bármennyit gyárthatunk.- Ha bejön valaki ide és rendel, mennyi idő alatt kap­hatja meg a megrendelt gé­pet? — Nézze, ■ Budapestről, a Mobil Copi közvetítésével két hét alatt bármit megkaphat a megrendelő, megkereshetnek minket közvetlenül is.- Ne haragudjon, ha önök­nek van kapacitásuk, az em­berek érdeklődnek termékeik iránt, miért nem adják még olcsóbban a modern fénymá­sológépeket és más terméke­ket? — Tudja, az ár nem a mennyiségtől, hanem a minő­ségtől függ. . . Gondolom érti, a minőség pénzbe kerül, nem szólva arról, hogy kiépítjük magyarországi szervizhálóza­tunkat is. A szakemberek, az alkatrészellátás költséges dolgok. Forinttal fizetnek min­dig, ez is hátrány számunk­ra .. .- Látom, hogy a legköze­lebbi szervizük Kaposváron van, ez az egyetlen dunántúli hely, ahol javithatják az egy­re nagyobb számban érdeklő­dő közületek a Minolta-gépe- ket. Terveik?- Nemsokára valamennyi magyar nagyvárosban lesz szervizünk.- Megtudhatjuk, hogy hány gépet adtak el a ma­gyar kiállításokon? . - A vártnál is többet. Ne­künk nagyon megérte ez az egész. Pécsett is több mint húsz üzletet kötöttünk, máskor is eljövünk. Szeretnénk folytat­ni a fénymásológépek és más komputerek értékesítését Ma­gyarországon. Nekünk megéri. * Nekünk is. (bozsik) — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt „Re lesznek habilitálva" Ai elmúlt évtizedekben, magyarán a «5 utón kitelepítettek és internál­tak rehabilitációjáról nemrégiben belügyminisztériumi döntés született. A címben rejlő magyartalanság egyrészt annak szól, hogy sajnálatos mádon napi 3—400 ember jelentkezik a kedvező elbírálásért, ennek kapcsán pe­dig a Belügyminisztérium illetékes osztálya sokszor csak a hivataloson meghatározott, 30 napon túli időszakban tudja elbírálni a kérelmeket. Nem rehabilitálhatók azok, akik háborús, népellenes bűncselekményeket követtek el, továbbá azok sem, akiknek internálását a német állampolgá­rok rendőrhatósági őrizetéről szóló rendelet alapján hajtották végre, to­vábbá azok sem, akik az egykori hitleristo szervezetekben vezető szerepet töltöttek be, volamint ezek kitelepített családtagjai. A jogszabály fölso­rolja azokat a köztörvényes bűncselekményeket is, amelyek szintén kizáró okai a rehabilitációknak. * Megpróbáltuk megtudni, hogy eddig hány borapyai egy­kori internált adott be kérel­met. Az információadást nehe­zítette, hogy az említett ké­relmeket egyetlen egy helyre lehet csak benyújtani. Megtud­tuk, Budapestre naponta 3— 400 kérelem érkezik, a rende­let augusztus 1-jén lépett ha­tályba. Kiderült, hogy az említettek között igen sok a baranyai illetőségű, főleg megyénk nem­zetiségek lakta területeiről. Itt említjük meg, hogy a kérel­meket a Belügyminisztérium igazgatási osztálya«) kell el­juttatni (1903 Budapest, Pf.: 314.). A szükséges adatlapot telefonon is kérhetik: 112-1710 és 117-2918. Valamennyi­en bízunk abban, hogy a rehabilitáciákérelmeket ha­marosan nemcsak a magyar fővárosban intézik majd. Zártosztály Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke a Spiegelnek adott interjújában arra a kér­désre, hogy Magyarország érez-e fenyegetést Ceausescu Romániájának oldaláról, azt a feleletet adta: ,,Sokléle fenye­getés sokféle tormában el­hangzik. De én merem remél­ni, hogy ez csak a szavak és a sajtókommentárok szintjén marad. Eddig semmiféle olyan csapatmozgásról nem tudunk, amely bármiféle akut fenye­getésre utalna. Persze, egy beteg elméből mindig kipat­tanhat bármi, de azért én bí­zom benne, hogy a józanság ott is erősebbnek bizonyul." Kemény szavak, de, hogy pontos a diagnózis, azt mór több nyugati elmeszakértő véleménye is alátámasztotta, őszintén szól­va, eddig sem sokan kétel­kedtek ebben. Azt pedig már csak halkan tesszük hozzá, hogy nem lepődnénk meg, ha a román munkásosztály nem­csak éreztetné, hogy mégsem Ceausescu „a román nép hős fia", de amint lehetősége lesz rá, ki is nyilvánítja ezt. Citicorp Az utazási csekkek előnyeit taglaló reklámkampányt, s az osztrák bankokkal való, a ke­zelési költség csökkentését cél­zó, * egyeztető tárgyalásokat ígérnek a Citicorp amerikai bank szakemberei. Mint is­meretes, . a Citicorp utazási csekkjét kb. egy hónapja ve­zették be a magyar turisták valutaellátmányának fedezésé­re, s ez az egy hónap elég volt arra, hogy mi, magyarok, kellően megutáljuk a mód­szert . . . Úgy gondoljuk, nyu­godtan fogalmazhatunk így - egyrészt a rovatunkhoz érke­zett jelzések, másrészt a csekk készpénzzel szembeni hátrá­nyai miatt. Most az amerikai szakem­berek azt ígérik, megmutatják nekünk a csekk előnyeit is. Reklámkampány segítségével. Ök úgy gondolják - s tegyük hozzá, valószínűleg jól is gon­dolják, hiszen a módszer a világ valamennyi országában bevált —, a csekk előnyei mel­lett a hátrányok szinte elha­nyagolhatók. Hadd tegyük hozzá: a normális feltételek között. Mert Magyarországon a csekk bevezetése kényszer­megoldás, s így a forint több­szöri átváltása (forintról csekk­re, csekkről valutára) több­szöri kezelési költségfelszá­molást, s több százalék árfo­lyamveszteséget jelent, ami ugyan a kényelméhez ragasz­kodó nyugatinak talán nem számottevő tétel, de az amúgy is kevés valutához jutó ma­gyar átlagturistának igen nagy érvágást jelent. Mit is mondhatnánk? Nem az amerikai cég a hibás ... A hűség próbája Igen figyelemreméltó beszédet tartott múlt héten az MSZP tag­toborzó gyűlésén Kovács Jenő, a Magyar Szocialista Párt elnöksé­gének tagja. Néhány idézet: ,,A hűség és a hűtlenség kér­dést tartom az egyik legfontosabb tényezőnek az új párt megalakulá­sa után, ennek tisztázása hozzá­járulhat a valamennyiünk által áhí­tott békés átmenethez." ,,Ki volt hű, aki azt mondta, hogy a világgazdaság tünetei meg­állíthatók a határon vagy az (mint például az MSZP), aki hangsú­lyozta, hogy álljunk az emberek elé, és véleményük alapján, együtt cselekedjünk?" ,,Ki volt hű: aki egyértelmű em­bereket kívánt a vezetésbe, vagy aki azt hangoztatta, hogy minden vezetés legitimitására a jövő ad majd választ?" „Már a kongresszus* előtti fel­méréseken eldőlt, hogy a megvá­lasztott küldöttek hűségesek a vál­tozás szükségességéhez. Ötvenöt százalékuk már az összejövetelt megelőzően az elfogadott program- tervezet és az új név mellett fog­lalt állást. így tehát ezért sem árulók I” „Az MSZP-re szavazók szabadon szervezett, szabad közösségek tag­jaiként vesznek részt a közelgő vá­lasztásokon, akinek a hite ezek­ben még nem veszett el, lépjen be a pártba, ott is ezt tapasztal­hatja ...” * Olvashattuk, hogy az MSZP-be, az eredetileg megjelölt határidd helyett december 31-ig lehet át­igazolni a volt MSZMP-tagoknak, és addig jelentkezhetnek mások is, minden különösebb adminisztratív procedúra nélkül. Cs utána is. Uccar ucca... „A Szabad Demokraták Szövetségének vállalkozói és munkáscsopoi az önkormányzati politika változtatásának szükségessége miatt kéri, h< - rövid időn belül - a következő kérdésekre adjanak választ az illc kesék: Schaár Erzsébet „Utca" cimü alkotásának művészi színvonala n* éri-e a 20 millió forintot? Ugyanis, amikor dr. Molnár Zoltán városi tanácselnök úrnak - akii Pécs város szebbé tételéért tett munkája elismerést és megbecsülést demei - filléres gondjai vannak az iskolák és egyéb intézmények sí ten tartása miatt, úgy gondoljuk, ezt a pénzt másra is lehetett vol költeni. Hiszen annyi helye van a pénznek! Újvári Jenő úr szavai szei „nélkülözhetetlen" épületet kellett építeni az Utca című kompozícióit Nem vagyunk kultúraellenesek, de véleményünk szerint ennél fontosa dolgokra is költhették volna ezt a pénzt a „nagykalapból". A „rokonsá is segített ezen épület létrehozásában, és - állítólag - az Aczél ki viselő úr jóváhagyó intézkedéseivel szintén ide tartozik. Természetei rágalmazni nem akarunk. Összefoglalva, ez egy helytelen, elavult, idej múlt kultúrpolitika szüleményé. Egyébként ez az épület juhakolra emlékezi Követeljük, hogy fénykép alapján ismertessék az Utca cimü művet, ennek alapján ú közvélemény döntse el, a kidobott millió forintok mi terhel-e felelősség valakiket, va*gy sem. Az épület legyen kiáltitóterem, melyben idősLokoscn az ország össi kortárs művészeinek alkotásait láthatják az ide érkező turisták. Végül is mi köze, vagy kötődése van Schaár Erzsébetnek Pécshez? SZDSZ vállalkozói és munkáscsoportjq*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents