Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-21 / 291. szám
punomon napló 1989. október 21., szombat Befejeződött az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) listán választanak meg. Az egyéni és a területi választó- kerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredékszavazatok alapján a pártok az országos listán 58 (képviselői helyet tölthetnek be az eredetileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy egy jelölt csak egy listán in- dullhasson; a tervezet szerint egy személy egyidejűleg négy helyen is jelölhető volt. Elfogadták a képviselők azt a javaslatot is: ha a számítás után üres mandátum marad, akkor azzal az országos listáé megszerezhető mandátumok számát kell növelni. A (képviselők elfogadták azt az indítványt is, hogy az állandó lakóhely hiánya a választójog gyakorlása tekintetében ne legyen kizáró ok. Azok az állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat, akik állandó lakóhellyel nem, de ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek. Ezután a képviselők a törvényjavaslatról — a már elfogadott módosításokkal együtt - részleteiben és egészében szavaztak. Az Országgyűlés a képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt (követően megkezdődött o köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Horváth István belügyminiszter az előterjesztéshez (kapcsolódó expozéját még csütörtökön megtartotta. így a most kezdődő vita előtt nem kivánt szólni. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elmondotta: a bizottság mindenben egyetértett az előterjesztéssel, s Így nincs ikiegészítenivalója. Az általános vitában egyedül dr. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a részletes vitáiban dr. Sóra lános (Komárom im., 10. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) szólalt fel. A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mérlegelte, majd dr. (Horváth István belügyminiszter - Roszik Gábor javaslatával szemben — fenntartotta azt az előterjesztésiben is (megfogalmazott indítványt, hogy a köztársasági elnök személyéről most népszavazás döntsön. Ezután határozathozatal következett. Ennek során elvetették Roszik Gábor javaslatát, mely szerint a törvénytervezetnek a (köztársasági elnök választás második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, -az állam(főt az Ország- gyűlés válassza meg a képviselőválasztás után. Ezt ikövetően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Ország- gyűlés elfogadta. Az egyik szerint (köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek (megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási fordulóban - melyet akkor (kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét — az a jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15 százaléka szavazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele szavaz. Az Országgyűlés ezután^ 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. Jogutód nélkül megszűnik a munkásőrség A kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát - jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő a törvényjavaslatot. Utalva a munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a munkásőrség fenntartása ma már nem Indokolt, ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűnésének kimondását. Ez — figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt - azt jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kivül más fegyveres testület nem működhet, így a munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával, jogutód nélkül szűnik meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiztost jelölt ki, a pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. A vitában egyedül Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 22. vk.), a Tokaji és Vidéke Áfész autó-motorszerelője kért szót, s a munkásőrség védelmében kifejtette: már ma sem tekintik magukat párthadseregnek, hanem önkéntes alapon szervezett testületnek, amelyiknek legfőbb feladata a haza védelme. Ugyanakkor leszögezte: a munkásőrség a .testület jövőjét a parlament döntésére és népszavazásra bizza. A képviselők a munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot 274 igenlő, 6 ellenszavazattal, 31 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután egy újabb napirendi pont, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elitélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására került sor. Horváth Lajos indítványozta, hogy ezzel - mivel tartalmilag összefüggnek — együttesen vitassa meg az ország- gyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által benyújtott - a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmének orvoslásáról szóló - országgyűlési határozat-tervezetet. Az országgyűlés egyetértett az indítvánnyal. Kapják vissza becsületüket az igazságtalanul meghurcoltak! Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár előterjesztésében utalt arra: 'az utóbbi évtizedek politikai gyakorlata, az állampolgári jogok semmibe vétele tragikus eredményekkel járt, az egyeduralmat gyakorló párt önkénye százezreket hurcolt meg, s fosztott meg szabadságuktól, egzisztenciájuktól. Itt az ideje, sőt sok esetben már el is késtünk vele - hjyta fel a figyelmet —, hogy az ország és a nemzet előtt visszakapják becsületüket az igazságtalanul meghurcoltak, hogy a kormány - bár vétlen ezekben az ügyekben - elődei helyett is kijelentse: ezek az emberek méltatlan és bűnös politika áldozataivá váltak. Elemi kötelességünk - mutatott rá -, hogy a vétlen áldozatokról megemlékezzünk, jóvátételt nyújtsunk nekik, enélkül nem képzelhető el a teljes nemzeti körmegegyezés és megbékélés. A kormány ezért kiemelt jelentőségű kérdésként kezeli a törvénysértések áldozatainak rehabilitálását. Az államtitkár emlékeztette az országgyűlést arra, hogy a kormány szakértőkből álló bizottságot hívott létre az 1945 és 1962 közötti büntetőügyek felülvizsgálatára. Ez a bizot't- sáa még a közeljövőben javaslatokat terjeszt elő a törvénytelen ítéletek hátrányos következményeinek felszámolásáról, az áldozatok rehabilitálásáról. Emellett egyedi felülvizsgálatok is indultak a kiemelkedő jelentőségű ügyekben. Hatályba lépett továbbá az 1949-53. között rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyek munkaviszonyát és társadalombiztosítási helyzetét rendező jogszabály. Foglalkozott a kormány az internáltak, a kitelepítettek, a közbiztonsági őrizetben fogva tartottak, a külföldön elítéltek, valamint a Szovjetunióba elhurcoltak ügyeivel is. A kérdés teljes körű rendezésére - rendkívüli összetettsége miatt - csak hosszadalmas, többoldalú tárgyalások után kerülhet sor. Az egységes kártalanitás rendjét, ennek szabályozási elveit az illetékes minisztériumok dolgozzák ki az érdekképviseleti szervezetek és a politikai csoportosulások képviselőinek bevonásával. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy mivel Marx Gyula módosító indítványt tett, ezért a törvényjavaslatot két olvasatban tárgyalják. Az általános vitában elsőként Isidéi Istvánná (Heves m„ 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere indítványozta: országgyűlési határozattal kell igazságot szolgáltatni az elmúlt negyven évben igazságtalanul elítélteknek. Rehabilitálni kell mindazokat, akiket 1945-től politikai okokból, vagy politikai indítékokból kreált gazdasági bűncselekményekért ítéltek el. Javasolta, hogy a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékére a recski tábor helyén létesítsenek emlékhelyet. Dr. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannon Termelőszövetkezet elnöke kérte: a sokrétű problémát nagy körültekintéssel, a Magyarországi Németek Szövetségének segítségével oldják meg. Ezután Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) következett felszólalásra, majd Márton János (országos lista), a 'Magyar Néppárt ügyvezető elnöke felszólalásában azt ajánlotta, hogy három réteg - a köztisztviselők, a pedagógusok és főleg a hivatásos katonák — rehabilitációs ügyét külön is vizsgálják meg. Hangsúlyozta, hogy ezt a katonaság, imint férfivá nevelő intézmény becsületének ‘helyreállítása is megkívánja. Ennek kapcsán rövid kitérőt téve megjegyezte: a napokban a kezébe ikerült egy olvasmány, amely - úgy gondolja — nem maradhat a honvédelmi miniszter úr és a honvédség válasza nélkül. Ez az olvasmány a többi között az egykori honvédelmi miniszterről szól. Máirton János e megjegyzésére reagálva (kért szót Nemeth Miklós miniszterelnök és bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy a dr. Bokor Imre honvédezredes könyvében olvasható állítások kivizsgálása érdekében felkéri az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnökét, hozzon létre egy „etikai" bizottságot. A vizsgálat eredményéről tájékoztatják majd a közvéleményt. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) kijelentette: „az 1950- es évekről, 1956-ról és 1956 után is hazudtak nekünk éjjel, hazudtak nappal és hazudtak mindenkor." Példaként említette a teremben jelenlévő Berecz Jánost, aki megírta a Tollal és fegyverrel című művet, s abban egészen másképp szólt ezekről az eseményekről. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.) felszólalása után a törvényjavaslat tárgyalását ezután a részletes vitával folytatták. Ennek során Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.) kifogásolta, hogy a törvény- tervezet csak a munkaviszonynyal és a társadalombiztosítással foglalkozik. Ezért kérte annak rögzítését, hogy a törvény alapján történt ítéletmegsemmisítés azonos hatályú legyen az ügy bírósági felülvizsgálata során meghozott határozattal. Miután a részletes vitában többen nem kértek szót, az elnöklő Horváth Lajos ismertetett egy határozattervezetet, amelynek lényege, hogy a törvénysértő elitélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról a (kormány terjesszen az Ország- gyűlés elé egy törvényjavaslatot. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva a tárca támogatásáról biztosította Zsidei Istvánnénak a recski emlékhely létrehozására vonatkozó javaslatát. Solymosi József indítványát szintén helyeselte, és elmondta, (hogy nemcsak a német, hanem a szlovák és más nemzetiségűek kitelepítésének ügyét is megvizsgálják. Javasolta, hogy fogadják el a Horváth Lajos által ismertetett határozattervezetet, s Ígéretet tett rá, hogy a javaslatot még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztik, amennyiben arra mód lesz. Megvitatását ugyanis a legszélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával tervezik. Határozathozatal következett. Először az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elitélések orvoslásáról szóló törvény- javaslatról döntött az Ország- gyűlés: 278 támogató, 4 ellenző szavazattal és 28 tartózkodással elfogadta. Ezután a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló határozat-tervezetet az Országgyűlés 287 igenlő, 2 nemleges szavazattal és 13 tartózkodással elfogadta. Ugyancsak elfogadta az Or- szóggyűlés — 289 egyetértő, 3 ellenző szavazattól és' 12 tartózkodással - a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet. Baranyai képviselők az ülésteremben Fotó: Läufer László Választójogi törvény A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza olyan politikai képviselet kialakítását igényli, amelyben a személyek alkalmassága, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje is növekszik. Ennek az igénynek megfelelve az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény vegyes választási rendszert tartalmaz. Ebben 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, további 152 képviselői helyet területi (megyei) listákon szerezhetnek meg a pártok. Ezenkívül 58 képviselői mandátum sorsa — az aránytalanságokat kiegyenlítő - országos listákon dől el. A törvény szerint egy jelölt csak egy listán indulhat. Az elfogadott jogszabály a: állampolgárok számára jogokat garantál, mig az állami szervek, a választást lebonyolitó szervezetek, a tömegtájékoztatási szervek számára elsősorban kötelezettségeket ir elő. Rendelkezik a választójogról — amely általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos —, a választópolgárokról, a jelölés szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a jogorvoslatról, az időközi választásról. Az egyéni választókerületekben a választópolgárok és a pártok állíthatnak jelölteket. Két vagy több párt közösen is jelölhet. A területi választókerületben - területi listán - a pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi egyéni választókerületeinek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben állított jelöltet. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Az egyéni választókerületekben, a területi választókerületben és az országos listán mandátumot nyert képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. A törvényt számos pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek kialakításának elveiről, a választási szervek, munka- csoportok tagjainak feladatairól. Á Magyar Köztársaság kikiáltásának napja A következő napirendi pont megtárgyalásánál mór megoszlottak a vélemények, hogy október 23-a miként, milyen jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem könyvébe. Németh Miklós miniszterelnök javaslata mindazonáltal egyöntetű támogatást kapott: ez a nap ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. Nyilatkozattervezet október 23-ról A felszólalások után a Ház elnökének kérésére Bánffy György (Budapest, 4. vk.) felolvasta az Országgyűlés nyilatkozat-tervezetét október 23- ról. „Az Országgyűlés átérezve felelősséget és részvétele fontosságát a nemzeti megbékélés előmozdításában, 1956. október 23-a közelgő évfordulóján kötelességének érzi, hogy felhívással forduljon honfitársaihoz. A nemzet akaratát tükröző politikai egyeztető tárgyalások megállapodásai alapján a magyar Országgyűlés kimondta: hazánk köztársaság, alkotmányban rögzítette a többpártrendszert, megteremtette a szabad és demokratikus választások kereteit, megnyitotta az utat a parlamenti demokrácia gyakorlása előtt. Az Országgyűlés teljesítette hivatását, hozzájárult a békés átmenet garanciáinak megteremtéséhez. Az alkotmányos garanciák megteremtése késztető erő lehet a jelenleg) válság leküzdésére, és esélyt ad arra, hogy éljünk lehetőségeinkkel. Céljainkat azonban csak nyugodt, békés körülmények között valósíthatjuk meg. A politikai viták, a politikai küzdelmek az újonnan kialakított alkotmányos keretek között folyhatnak majd ezután. A magyar nép egyetért a demokratikus Magyarország megteremtésében - 1956 megítélésében azonban a nemzet ma még nem egységes. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy október 23-ról miként emlékezik. De a megemlékezés legyen olyan, amely a megbékélés útját járja, nem tépi löl a sebeket. Fogadjuk megértéssel egymás eltérő véleményét, azokat a megnyilvánulásokat, amelyek nem sértik a törvényes rendet. E gondolatok jegyében hív lel az Országgyűlés minden magyar állampolgárt, hogy az 1956. október 23-ra emlékezés napja ne az országöt megosztó, hanem a nemzeti megbékélést előmozdító nap legyen." A nyilatkozatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután az állami tulajdonban levő, de az MSZMP és más társadalmi szervek áltól kezelt vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót tárgyalták meg a képviselők. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében levő vagyonról szóló tájékoztatót 253 egyetértő, 8 nemleges szavazattál és 8 tartózkodással elfogadta. Döntés személyi kérdésekben Személyi kérdésekben döntött pénteki ülésnapjának végén az országgyűlés, A belügyminiszter javaslatát elfogadva megválasztotta az öttagú Országos Választási Bizottságot, amelynek titkára dr. Kara Pál lett. A képviselők úgy határoztak, hogy az Országgyűlés elnöki teendőivel — mindaddig, amig a Ház, jelenlegi elnöke a köztársasági elnöki funkcióból adódó feladatokat látja el - Fodor István alelnö- köt bízza meg. Az Országgyűlés elnöke megköszönte a módosított alkotmány értelmében megszűnt Elnöki Tanács, és annak elnöke, Straub F. Brúnó tevékenységét. Az ülésszak negyedik munkanapjának estéjén, 7 óra előtt néhány perccel az Országgyűlés befejezte munkáját. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy október 30-án, hétfőn kezdődik a következő ülésszak. Kérte a képviselőket, akinek ideje engedi, vegyen részt október 23-án, a déli harangszó idején a köztársaság kikiáltásának ünnepi ceremóniáján.
